Csáky János
Strona | Autorzy | Nota |
[1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Csáky János | ||
A Magyar Királyság | ||
---|---|---|
tárnokmestere | ||
1782. október 18. - 1783. augusztus 14. | ||
Poprzednik | Batthyány Ádám | |
Następca | Niczky Kristóf | |
A Magyar Királyság | ||
országbírója | ||
1783. augusztus 14. - 1786. december 21. | ||
Poprzednik | Fekete György | |
Następca | Niczky Kristóf | |
Dane biograficzne | ||
[[Szablon:{{{alsablon}}}_infobox|Szablon]] |
Kőrösszegi és adorjáni gróf Csáky János (1720 – Pozsony, 1795. október 27.) valódi belső titkos tanácsos, származása révén Szepes vármegye örökös főispánja.
Élete
Gróf Csáky György (1677–1741) főúr, generális, tábornagy és báró Ebergényi Ilona fia. Az anyai nagyszülei báró ebergényi és telekesi Ebergényi László (1660–1724), császári tábornagy, földbirtokos és gróf Széchényi Julianna (1679–1716) voltak. Édesapja ezredében volt kapitány, 1747-ben megnősült. 1765. február 20-ától a szent korona őrző tisztje és tárnokmester, később a 16 szepesi város visszaszerzésére 1772-ben Mária Terézia által kirendelt királyi biztos; a Szent István-rend vitéze és országbírája. Életének utolsó hónapjait nyugalomban töltötte Pozsonyban.
Munkái
Kézirati munkája latin beszéde, melyet mint királyi biztos a lublóiknak mondott: Allocutio ad Lubyovienses a. 1772. címmel megvan az Országos Széchényi Könyvtárban.
Jegyzetek
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: wyd. Hornyánszky. (1893).
- A Pallas nagy lexikona
- Jego dane znajduja sie w katalogu Petőfi Irodalmi Múzeum
További információk
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.