Héder nemzetség

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

A Héder nemzetség címere Przodkowie klanu Hedder, palatyn Hedder i jego brat Wolfer, II. W czasach Gézy prawdopodobnie osiedlili się na Węgrzech z Karyntii, gdzie Hedder Hedervar i Wolfer byli opętani przez Németújvár. A Héder nemzetség ősei, Héder nádor és testvére Wolfer akik II. Géza idején települtek be Magyarországra valószínűleg Karinthiából, ahol Héder Hédervárt, Wolfer pedig Németújvárt kapta birtokul. Wolfer zbudował klasztor rodzinny na wzgórzu Németújvár dla benedyktynów, gdzie został później pochowany. Wolfer a németújvári hegyen épített nemzetségi monostort a Bencés rend számára, ahol később őt magát is eltemették Herb tego rodzaju ma trzy srebrne stosy na czerwonej tarczy. A nemzetség címere vörös pajzson három ezüst cölöp. Genealogia Héder nemzetség (genealogia) A nemzetség története "Azután Németországból Wolfger jött öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélosnak való csataménnel és negyven páncélos vitézzel; a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta neki, és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol is favárat épített, ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a Héderiek nemzetsége." Képes krónika Miután Wolfer testvérével Hedrikkel Magyarországra érkezett, II. Géza Wolfernek Güssinget (Küszint) a mai Németújvárt, Hédernek a Győrtől északnyugatra lévő, a mai Hédervárt is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül. A krónikások szerint a két testvér Géza fejedelem idején érkezett, de ezt a történészek azóta már régen tisztázták. A bejövetelt és adományozást nem Géza fejedelem idejére, nem a 10. századra teszik, hanem II. Géza (1141–1162) uralkodásának periódusára, 1142-re, esetleg 1146 utánra. A krónikaírókat vezethette a névazonossággal kapcsolatos tévedés vagy egyszerűen az, hogy a család régiségét, ezáltal tiszteletreméltóságát emeljék. Wolfer Németújváron monostort építtetett, és ide is temetkezett. Hédert már 1146-ban ispánként említik, 1150–1157 között II. Géza udvarbírája, 1162-ben pedig III. István nádora. Annak ellenére, hogy a testvérek közül Wolfer volt az idősebb, a nemzetséget Héderről nevezték el. Ez könnyen magyarázható utóbbi tehetségével, illetve magas, matuzsálemi életkorával, esetleg mindkettővel. Karácsonyi János így ír erről: „Volfer Héder nevű testvére vagy nagyon kiváló férfiú volt vagy szerfelett nagy kort élt el, mert csak így érthető meg, miért nevezték el az egész nemzetséget róla és nem Volferről.” A bevándorló lovagok származási helyét azonban megbízhatóan máig sem azonosította a történettudomány. Már a krónikások is eltérő helyeket emlegettek, Kézai Simon Vildoniát, Kálti Márk Németországot, Thuróczi János az alemanniai Hainburgot. Kiderült, hogy a stájerországi Wildonból való eredeztetés téves, mivel Wildon vára 1157-ben még nem állt. Így a Képes krónikának lehet igaza, amikor Hainburgból származtatja a testvéreket, mivel az Au-Erlachi nemzetségben valóban élt a 12. században egy Wolfger von Erlach nevű lovag. Hédervár első említése egy 1210-ben kelt oklevélben található, amely Novák település határjárásakor keletkezett, és úgy említi Hédervárt, mint Hederic comes, azaz Héder ispán birtokát. III. István nádorának, azaz I. Hédernek a fia, de lehet, hogy unokája ez a Héder ispán. A Hédervári család fontos szerepét mutatja, hogy a Képes krónika iniciáléjában a bejövő nemzetségek között a család címerét is ábrázolja. Egyébként tévesen, mivel ott Héder ruháján, pajzsán, zászlóján egy hatágú arany csillag látható holdsarlóval, a címer valójában azonban egy ötször hasított pajzs, amely látszik a Hédervári család pecsétjén is. A nemzetséghez kötődik a községnév is, annak ellenére, hogy a szép népi etimológia a Hédervár elnevezést a Hétérvár névből eredezteti. A monda szerint – a Historia Domus 1798. június 26-i bejegyzése is tanúsítja – e régi időkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szőny-ér. A hét kis ér összevont elnevezéséből alakult volna ki a Hétérvár, majd hasonulás útján a Hédervár név. A környező szigetközi földrajzi nevek ismeretében – Mecsér, Győrladamér – nem is kell rögtön félremagyarázásra gondolnunk. Helyesen akkor járunk el azonban, ha a logikai sorrendet megfordítjuk, és a földrajzi falu- és dűlőnevekből származtatjuk a mondát. A nemzetség már a 13. század közepén három ágra szakadt: Köcskiekre, Kőszegiekre és Héderváriakra. A krónikák szerint Kézai Simon mester 1283 körül a következőket írja: „Wolfer testvérével Hedrikkel Vildoniából jött be 40 páncélos katonával. A Güssing hegyet kapta szálláshelyül, amelyen favárat épített, sőt a szerzeteseknek monostort is, amelybe halála után eltemették. Innen veszik kezdetüket a Héderiek.” A székesfehérvári őrkanonok, Kálti Márk egy évszázaddal későbbi, 1358 körül készült krónikája és az ebből származó 14. századi összeállítás szerint is Géza fejedelem adományozta a Győr melletti szigetet a testvéreknek: „Németországból Wolfger jött öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélos vitézzel, a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta nekik és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol is favárat épített; ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a Héderiek nemzetsége.” Thuróczi János műve szerint Wolfer „…Alemanniából jött testvérével, Hedrikkel és háromszáz páncélozott vezetéklóval. Géza fejedelem neki adta örök szállásbirtokként Güssing hegyét és Győr környékén a Dunának egy szigetét. Itt épített egy favárat, a hegyen pedig egy kolostort is, ott temették el. Ezektől származik a Héderváry nemzetség.” A nemzetség ismert tagjai A Héder nemzetség II. Géza királyunk idejében beköltözött Hedrik comestől származik. Az általa épített Hedrik várából lett idővel Hédervár (Győrtől északnyugatra), melytől a nemzetség egyik ága, a Hédervári család nevét vette. Héder nádor és testvére Wolfer a nemzetség alapítói Héder nembeli Héder ispán 1210 körül, Héder nádor fia vagy unokája lehet Héder nembeli Herrand lovászmester volt 1260–1270-ig Héder nembeli Henrik Héder nembeli Kőszegi Nagy Henrik (?–1274) nádor, a Kőszegi család megalapítója, Héder nembeli Henrik fia A nemzetség ágai A 13. századtól A 13. század közepétől a nemzetség három ága különböztethető meg: Hédervári család Kőszegi család – három részre bomlott a 14. században Köcski család A 14. századtól Tamási család – a Kőszegi család alága Rohonci család – a Kőszegi család alága Szekcsői Herceg család – a Kőszegi család alága Źródła Źródła pierwszorzędne Simon of Kéza: The Deeds of the Hungarians (Edited and translated by László Veszprémy and Frank Schaer with a study by Jenő Szűcs) (1999). CEU Press. . The Hungarian Illuminated Chronicle: Chronica de Gestis Hungarorum (Edited by Dezső Dercsényi) (1970). Corvina, Taplinger Publishing. ISBN 0-8008-4015-1. Źródła drugorzędne Karácsonyi, János (1901). A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. II. kötet [The Hungarian genera until the middle of the 14th century, Vol. 2] (in Hungarian). Hungarian Academy of Sciences. Kiss, Gábor; Zágorhidi Czigány, Balázs (2012). "A Héder nemzetség korai birtokai Vas vármegyében és a küszéni bencés apátság [The Foundation of the Benedictine Abbey in Küszén and the Early Possessions of the Héder Family in Vas County]". In Illés, Pál Attila; Juhász-Laczik, Albin (eds.). * Örökség és küldetés. Bencések Magyarországon (Rendtörténeti konferenciák 7/1) (in Hungarian). Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM). pp. 172–180. ISBN 978-963-9662-60-5. Makk, Ferenc (1989). The Árpáds and the Comneni: Political Relations between Hungary and Byzantium in the 12th century (Translated by György Novák). Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-5268-X. Markó, László (2006). A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig – Életrajzi Lexikon [Wyżsi urzędnicy państwa węgierskiego od Świętego Stefana do współczesnościs – Encyklopedia biograficzna] (2nd edition); Helikon Kiadó Kft., Budapest; ISBN 963-547-085-1. Zsoldos, Attila (2011). Magyarország világi archontológiája, 1000–1301 [Świecka archontologia Węgier, 1000–1301]. História, MTA Történettudományi Intézete. Budapest. ISBN978-963-9627-38-3. Zasoby

Héder {{{2}}} Kraj Królestwo Węgier Pierwszy Ostatni Początek 1140 Koniec pocz. XIV wieku Pochodzenie niemieckie z Karyntii Gałęzie Kőszegi - Tamási - Rohonci - Szekcsői Hédervári Köcski

Héder I Genus Héder *  ?  † after 1164
Funkcje polityczne
Poprzednik Gereon	Judge royal 1150–1158	Następca Appa (?)
Poprzednik Beloš	Palatine of Hungary 1162–1164	Następca Ampud