Nyitra ostroma (1664)
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
NotkaNyitra ostroma 1664. április 17-étől egészen május 3-áig tartott. A várat a törökök védték a Jean-Louis Raduit de Souches vezette osztrák csapatokkal szemben. ElőzményekNyitrát 1663. október 12-én foglalta el Gházi Husszein vezetésével egy török sereg. A vár védői rövid harc után kapituláltak a pasának, így az komolyabb ellenállás nélkül bevette az erősséget. A nyitrai püspökség és a nyitrai vár tiszttartója, szenterzsébeti Terjék János volt, Zala vármegye volt adószedője,[1] aki egyben Szelepcsényi György nyitrai püspök szervitora, és rokona[2] (egy évvel később, 1664. november 4.-én, I. Lipót magyar király, kegyelmet adott Terjék Jánosnak a Nyitra vár feladásával elkövetett hűtlensége miatt).[3] A következő év telén a francia de Souches, a magyar, illetve lengyel csapatok közreműködésével hadműveleteket hajtott végre a Felvidéken, amik részint elterelő célt szolgáltak, amíg a horvát bán Zrínyi Miklós a Dráva mentén vezette a főerőket. A vár visszafoglalásaNyitra visszavételére de Souches és Koháry István vezetésével egy 16 000 fős sereg vonult, amelyből körülbelül 2-3000 katona volt magyar. Nyitrát Husszein vezetésével 1000 török védte. Az első rohamot a vár török védői kivédték, mire de Souches a vár folyamatos ágyúzására tért át, amely nagymértékben zavarta a törököket, ezért a Felső- és Alsóvárost felgyújtották. A vár lövetése még három napig tartott, s falak egyrésze teljesen leomlott, de a törökök nem adták meg magukat. A várban tartózkodó érsekújvári pasa Kurd Mehmed kísérletet tett 300 lovassal a kitörésre, ami sikerült neki, de katonái többsége elveszett a harcban. De Souches aztán erősítést kapott, s ekkor a várvédők tárgyalni kezdtek a megadásról. A tábornokkal a szabad elvonulás feltételében egyeztek meg, s április 18-án a megmaradt török katonaság, 400 lovas és 200 gyalogos távozott Nyitráról. Nyitra az ostrom utánA várban de Souches 800 katonát és néhány száz lovast hagyott helyőrségül.[4] De Souches azt tervezte, hogy a lerombolt falakat helyreállítja. Paris von Spankau, akit a vár kapitányának tett meg, azt tanácsolta rombolják le az Alsóvárost, egyrészt stratégiai okból, másrészt innen szerezhetnének a helyreállítási munkálatokhoz építőanyagot. Wesselényi Ferenc nádor kérésére de Souches tábornok végül letett erről a tervéről. Nyitra a vasvári béke után is a Királyi Magyarország területén maradt. A város püspöke Pálffy Miklós 1669-ben elkezdte a vár megerősítését, mert félt, hogy újabb török támadás érné. Így új, nagyobb falak építésére került sor, amiket 1673-ban fejeztek be. Przypisy
Źródła |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg)
.svg){kind=small}
