Tekst źródłowy strony Thurzó (ród)

Źródło: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Thurz%C3%B3_csal%C3%A1d Thurzó család]

{| align=right style="margin: 0 0 0 0; text-align: center; border:1px solid #aaaaaa; font-size: 85%; width: 250px;" class=box
|-
|
{{Rodzina Infobox
 |rodzina                = Thurzó
 |herb                   = Turzo - coat of arms.png
 |kraj                   = [[PlikFlag_of_the_Habsburg_Monarchy.svg|15px]]Habsburg Monarchy<br>Austrian Empire<br>Austria-Hungary<br>[[Królestwo Węgier]]<br>{Rzeczpospolita]]
 |tytuły                 = Count Thurzó de Bethlenfalva
 |założyciel             = Jerzy I
 |ostatni władca         = Imre (gałąź Árva)<br>Mihály (gałąź Szepes)
 |obecny władca          = 
 |rok założenia          = 1430s
 |rok rozwiązania        = 1621 (gałąź Árva)<br>1636 (gałąź Szepes)
 |rok złożenia z funkcji = 
 |etniczność             = węgierskie
 |ród                    = 
 |gniazda                = Betlenfalva, Nagybiccse
 |gałęzie                = [[Árva]]<br>[[Szepes]]
}}
|}

[[Plik:Turzo - coat of arms.png|thumb|left|A Thurzó címer]]
[[File:Patent of Matthias Corvinus for the Thurzó family.jpg|bélyegkép|360px|Mátyás király kiváltságlevele a Thurzó család számára 1475-ből]]
Bethlenfalvi  '''Thurzó család''' jól ismert történelmi főúri család, amelynek tagjai nemcsak a Magyar Királyság arisztokratái voltak{{forr}}, hanem a család számos tagját a más közép európai nemzetek is magukénak vallják.

==A család származása==
A család eredetére vonatkozóan nincs egységes kutatói álláspont, többen több irányból eredeztetik a családot. Az tény, hogy sokkal többen vannak azok, akik ausztriai eredetűnek tartják a családot. A 12. században Ausztriában több Thurzó család is élt. A magyarországi Thurzó család, amely fontos történelmi szerepet játszott, [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] alatt emelkedett főúri rangba.

A család azért is nevezetes, mert nemcsak a magyarországi arisztokraták sorába emelkedett főúri famíliáról van szó, hanem később egy városi polgári és nagyvállalkozói család<ref>Rézbányászattal és –kereskedelemmel foglalkoztak</ref> is lett egyúttal. Felemelkedésükben a gazdasági tevékenységnek-szolgálatnak is kiemelkedő szerep jut. A 15. század végére az egyik leggazdagabb magyarországi család lett.
 
A Thurzó család kapcsot jelentett a lengyel, az osztrák és a magyar főrangúak között, illetve rokonságban álltak a kora újkor egyik legbefolyásosabb [[bankár]] dinasztiájával a [[Fugger család|Fuggerekkel]]. Széles egész Közép Európára kiterjedő nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeztek. A család egyes tagjai a [[Protestantizmus|protestáns]] (evangélikus) hit fő támogatói voltak.

A Thurzó család a [[Magyar Királyság]] mellett a közép-európai [[Habsburg Birodalom]] nemzetek feletti arisztokráciájának is meghatározó tagja volt. Levéltári anyaguk egy részét Budapesten őrzik, nagyobbrészt azonban [[Nagybiccse|Biccsén]] található.

== Przedstawiciele ==
* [[Jan Thurzo (burmistrz)|Jan Thurzo]], (zm. [[1508]] r.) [[burmistrz]] [[Kraków|Krakowa]]
* [[Jerzy Thurzo]], (zm. [[1521]] r.), burmistrz Krakowa
* [[Jan V Thurzo]], (zm. [[1520]] r.), [[Biskupi wrocławscy|bp Wrocławia]]
* [[Aleksy Thurzo]], (zm. [[1543]] r.) pan [[Pszczyna|Pszczyny]], [[żupan (urząd)|żupan]] [[Spisz|spiski]], [[Palatyn (tytuł)|palatyn]] Węgier
* [[Jan Thurzo z Pszczyny|Jan Thurzo]] (zm. [[1558]] r.), pan Pszczyny, żupan spiski
* [[Stanisław Thurzo]] (zm. [[1540]] r.), bp [[Ołomuniec|Ołomuńca]]
* [[Zygmunt Thurzo]] (zm. [[1512]] r.) , bp [[Nitra (miasto)|Nitry]], [[Siedmiogród|Siedmiogrodu]], Waradynu (dziś [[Oradea]])
* [[Franciszek I Thurzo]] (zm. [[1574]] r.), bp [[Nitra (miasto)|Nitry]], [[żupan (urząd)|żupan]] [[Orawa (region)|orawski]]
* [[Jerzy VII Thurzo]] (zm. [[1616]] r.) żupan orawski, [[Palatyn (tytuł)|palatyn]] Węgier
* [[Stanisław III Thurzo]], (zm. [[1625]] r.), żupan spiski, palatyn Węgier


==A család nevezetes tagjai==

A Thurzó család első neves tagja (I.) [[Thurzó Elek|Elek]]<ref>A továbbiakban a Thurzó családnál használt családfa (genealógiai) kutatásnál elfogadott római számjelölést használjuk.</ref> aki saját magyarországi gazdasági tevékenysége révén került be az udvari elitbe, először mint körmöci kamaragróf, majd mint királyi kincstartó. 1521-ben királyi kamaramester lett, majd tárnokmesterként jelentősen előrelépett a főméltóságok rangsorában. Az 1526-i [[mohácsi csata]] után [[I. Ferdinánd magyar király]] híveként (1526-1564) [[országbíró]]vá emelkedett. Majd egy évtized alatt a kamaragrófságból eljutott az ország egyik legbefolyásosabb főnemesi címébe. Korában szokatlanul gyors volt karrierje, amivel utódai sem tudtak versenyezni. A korabeli magyar nagybirtokosok sorában benne volt az első ötben.<ref>[[Pálffy Géza]] történész kutatásai alapján.</ref> Ilyen gyors felemelkedést a Magyar Királyság elitjébe, csak a család egy másik tagja [[Thurzó György (nádor)|Thurzó György]] tudott elérni.

A magyar elit is befogadta, hiszen Anna leányát [[Báthori András (országbíró)|Báthori András]] tárnokmester és későbbi országbíró vette el. 
  
1622-ben az evangélikus [[Thurzó Szaniszló|Thurzó III. Szaniszló]]-nak szoros küzdelemben sikerült legyőznie a nádorválasztáson a nagy befolyású és gyorsan emelkedő [[Esterházy Miklós (nádor)|Esterházy Miklós]]t.<ref>Az evangélikus Thurzó 80 voksot, míg a katolikus Esterházy 75-öt kapott. Forrás: ÖSta HHSta Hofarchive, Obersthofmeisterampt, Ältere Zeremonial-akten Kart. 2. No. 3. fol 12.</ref> Ezzel jelentősen megerősítette a Thurzó család az országos befolyását. Fiai (Szaniszló, Ádám és Mihály) korai halálával a politikai és anyagi örökség későbbi élvezője az [[Esterházy család]] lett. Esterházy Miklós a nádor fiatalon elhunyt fiának, Imrének az özvegyét Nyáry Krisztinát vezette az oltár elé.

A Thurzó család  neves tagjai:
*[[Thurzó (I.) György]] lőcsei előkelő kereskedő ember, országgyűlési követ

akinek fia:
*[[Thurzó János (bányatulajdonos)|Thurzó (II.) János]] (1437-1508) körmöci kamaragróf, [[Krakkó]]ba költözve irányította a vállalkozását. Ott épített rézolvasztót és ott dolgozta fel a magyarországi nyersanyagot.

Öt nevezetes gyermeke (számos mások között):

*[[Thurzó (III.) János]] (1466-1520) boroszlói püspök
*[[Thurzó Szaniszló (római katolikus főpap)|Thurzó Szaniszló]] (1476 (?) – 1540) olmützi püspök

A fenti két püspök a közép-európai történetbe építkezéseikkel és nemes adományaikkal írták be a nevüket.

*[[Thurzó György (kamaragróf)|Thurzó (III.) György]] (Jerzy) (Krakkó 1467 – Augsburg 1521) krakkói udvarnagy és körmöci kamaragróf. Ő volt az első Thurzó aki a neve Fugger családba házasodott, Fugger Annát vette feleségül.  E házasság hatására az elkövetkező közel 30 évben  a Fugger család kezében volt , a magyarországi réz- és ezüstbányászat.<ref>A genealógiai szakirodalomban  sok bizonytalanság van.</ref>
*[[Thurzó Elek]] (1490-1543) országbíró
*Thurzó Katalin (? – 1535) férje [[Fugger Raymund]] volt.

A család a 16. században két ágra bomlott. Az árvai ág György nádor fiával, míg a szepesi ág Szaniszló nádor fiaival halt ki.

Árvai ág
*[[Thurzó György (nádor)|Thurzó György]] (1567-1616) nádor

Szepesi ág
*[[Thurzó Szaniszló (nádor)|Thurzó Szaniszló]] nádor

A család temetkezési helye a [[szepeshely]]i Szent Márton templom volt.

==Emlékezetük==
* A szlovák és a magyar történetírás közösen értékelte szerepüket.{{forr}}
 
== Hivatkozások ==
{{commonscat|Category:House of Thurzó}}
{{jegyzetek|oszlopok=2}}
<references group=mj/>

==Források==
* {{Nagy Iván}}
* {{citlib |szerző=[[Ila Bálint]] |cím=A Thurzó család levéltára |hely= |év=1932 |kiadás=Levéltári Közlemények 10. }}
*[[Berlász Jenő]] 1936: A Thurzó-birtokok a XVII. sz. első harmadában különös tekintettel a jobbágyság gazdasági helyzetére. Budapest.
*Marián Skladaný 1977: K počiatkom levočských Thurzovcov In: Nové Obzory 19/1977. Košice.
*[[Dományházi Edit]] - [[Herner János]] 1989: A Thurzó család és a Wittenbergi egyetem - dokumentumok és a rektor Thurzó Imre írásai 1602-1624.
*Tünde Lengyelová 1996: Rodinné sviatky Thurzovcov. In: Zborník Oravského múzea XIII.
*Romuald Kubiciel 1998: Turzonowie w Polsce i na Slasku. In: Vlastivedný zborník Horná Nitra XV. Dolný Kubín.
*Marián Mrva 1998: Hrad Lietava – rodisko Juraja Thurzu. In: Vlastivedný zborník Horná Nitra XV. Dolný Kubín.
*Milan Šoka 1998: Thurzovci a Banská Bystrica. In: Vlastivedný zborník Horná Nitra XV. Dolný Kubín.
* {{citlib |szerző= |cím=Magyar Nagylexikon Szp-Ung|hely=Budapest |év=2003 |kiadás=Magyar Nagylexikon Kiadó}}
* [[Monok István]] 2005 (szerk.): [http://mek.oszk.hu/06600/06643/ Kék vér, fekete tinta.]
*[[Jozef Kočiš]] 2006: Bytčiansko-oravská vetva Thurzovcov. Z minulosti Spiša 14, 255-266. 
*[[Lengyel Tünde]] 2006: Konflikty v rodine palatína Juraja Thurzu. ZbOM 23, 5-18. 
*Janka Petőczová 2006: Testament Alexeja Thurzu a mecenášska tradícia v hudobnej kultúre Levoče 16. a 17. storočia. Z minulosti Spiša 14, 229-242. 
*Helena Saktorová 2007: Príspevok ku genealógii rodiny Turzo. BiografŠt 32, 175-186. 
*Helena Saktorová 2009: Turzovské knižnice. Martin.
* {{citlib |szerző=[[Pálffy Géza]] |cím= A Thurzó család a Magyar Királyság arisztokráciájában
 |hely=Budapest |év=2011 |kiadás=Történelmi Szemle }}
*[[Csepregi Zoltán]] 2012: Thurzovci a počiatky reformácie. In: Thurzovci a ich historický význam. Bratislava, 77-90.
*[[Lengyel Tünde]] et al. 2012: Thurzovci a ich historický význam. Bratislava.
*2012 Turzovci - Zborník konferencie. {{ISBN|978-80-971035-7-6}}.
*[[Rastislav Stanček]]: Uloženie pozostatkov rodiny Turzo na Oravskom hrade.
*[[Martin Lauček]]: Centuria diplomatum et epistolarum - Sto Turzovských listín a listov.
*Chmelinová, K. a kol. 2016: Thurzo - Sprievodca po pamiatkach rodu.

{{Nemzetközi katalógusok}}

[[Kategória:Thurzó család| ]]
[[Kategoria:Rodzina]]