Tekst źródłowy strony Kanizsai II. János

[[Kategoria:2w]]
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
{{Uwaga|
|strona  = https://hu.wikipedia.org/wiki/Kanizsai_J%C3%A1nos
|autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kanizsai_J%C3%A1nos&action=history
|nota    = węgierski
}}

{|
|
|}

{|
 |-style="vertical-align:top;"
 |


|

{{Kardynał infobox
 |imię i nazwisko            = Kanizsai II. János
 |imię i nazwisko oryginalne = 
 |imię przybrane             = 
 |imię przybrane oryginalne  = 
 |tytuł                      = Arcybiskup Ostrzyhomia
 |grafika                    = Bakocz Tamas archbishop 2.jpg
 |opis grafiki               = 
 |herb                       = 
|faksymile = 
|opis faksymile =  
 |dewiza                     = 
 |dewiza - j. polski         = 
 |państwo                    = [[Królestwo Węgier]]<br>w unii personalnej<br>z [[Królestwem Chorwacji]]
 |wariant flagi              = 
 |data urodzenia             = ok. 1350
 |miejsce urodzenia          = 
 |data śmierci               = 30 maja 1418
 |miejsce śmierci            = 
|przyczyna śmierci = 
|miejsce spoczynku = 
 |1. funkcja                 = Biskup Egeru
 |1. funkcja - okres         = 1384–1387
 |2. funkcja                 = Arcybiskup Ostrzyhomia
 |2. funkcja - okres         = 1387–1418
 |3. funkcja                 = 
 |3. funkcja - okres         = 

 |wyznanie                   = [[Kościół katolicki|katolickie]]
 |kościół                    = [[Kościół łaciński|rzymskokatolicki]]
 |inkardynacja               = 
 |data ślubów zakonnych      = 
 |data diakonatu             = 
 |data ordynacji             = 
 |data święceń               = 
 |data nominacji             = 
 |data sakry                 = 
 |data patriarchatu          = 
 |data kreacji               = 
 |papież kreujący            = 
 |kościół tytularny          = 
 |data pontyfikatu           = 
|grafika 2 = 
|opis grafiki 2 =
 |podpis                     = 
 |odznaczenia                = 
 |commons                    = 
 |wikiźródła                 = 
 |wikicytaty                 = 
 |wikinews                   = 
 |www                        = 
}}
|}

ojciec Kanizsai I. János

matka Gilétfi de Pozsega Nn

rodzeństwo

Kanizsai I. Miklós, Lőrinc, Kanizsai II. István

'''János II. Kanizsai''' (* 1350, † 30 maja 1418), wegierski szlachcic, duchowny katolicki. [[Biskup Egeru]], a następnie [[arcybiskup Ostrzyhomia]] w latach 1387-1418. Brał udział w kilku wyprawach wojennych z królem [[Zygmunt]]em. Był dwukrotnie zamieszany w jego nieudane obalenie, ale król ułaskawił go. Pod koniec życia stał sie ponownie osobą zaufaną Zygmunta.

== Pochodzenie rodziny ==

Rodzina [[Kanizsai]] pochodzi z klanu z [[Osl]]. Jego ojcem był [[Kanizsai I. János|Janusz I]], który wraz z bratem [[Kanizsai István|Stefanem, późniejszym [[Biskup Zagrzebia|biskupem Zagrzebia]], wziął udział w [[Neapolitańska kampania Ludwika Wielkiego|wyprawie do Neapolu]] pod przewodnictwem króla [[I. Lajos|Ludwika Wielkiego]] (1347–1350) i odniósł znaczące zasługi w toczących się tam bitwach.

== Życiorys ==

Nazwy rodziny Kanizsai zostały nazwane na cześć Janosa Kanizsai (II.) W tabelach genealogicznych [mj 1]. Jest wymieniony w źródłach historycznych od 1367 roku. Jego ojcem był János Kanizsai, ''[[ispán]]'' komitatów [[Vas]] i [[Zala]] (1330–1369), a jego matka była córką Miklósa Gilétfiego, Pozsegai. Arcybiskup miał dwóch braci: [[Kanizsai Istvána|Stefana]], [Odźwierny|odźwiernego królewskiego]] i [[Kanizsai Miklós|Mikołaja]], [[Mistrz skarbu|mistrza skarbu]].<ref>http://genealogy.euweb.cz/hung/kaniszai.html</ref>

W latach 1374–78 studiował na uniwersytecie w Padwie i przez ostatnie dwa lata był rektorem uniwersytetu. Po powrocie został [[Biskup Egeru|biskupem Egeru]] przy wsparciu królowej (od 1384 r.). Został [[Arcybiskup Ostrzyhomia|arcybiskupem Ostrzyhomia]] w 1387 r. i utrzymywał tę największą godność kościelną aż do śmierci. Był pierwszym arcybiskupem Esztergom, którego papież [[Bonifacy IX]] uhonorował „godnością urodzonego ambasadora Apostolskiej Stolicy Apostolskiej” w 1394 r. I był pierwszym arcybiskupem Esztergom.<ref>A magyar prímás ma is gyakorol követi jogokat.</ref>

John Kanizsa i Ilosvay Leustak, palatyn kraju wraz ze swoimi żołnierzami w 1395 roku, zapobiegli buntowi przeciwko polskim góralom Jadwigi.<ref>Nagy Lajos király leánya Mária királynő egy tragikus lovasbalesetben meghalt és húga Hedvig Lengyelország királynője volt nem hagyott fel magyarországi trónigényével. De miután magyarországi párthívei nem értek el eredményt, ezért Hedvig végleg felhagyott trónkövetelési terveivel.</ref> Jako bliski wierzący, było. Pozostał z Zygmuntem w ucieczce po bitwie po Nikopolem.

 <small><small>Kanizsai János és [[Ilosvay Leusták]] az ország nádora 1395-ben csapataikkal megakadályozták, hogy [[Hedvig lengyel királynő]] mellett kiálló felvidéki nemesség nyílt lázadást robbantson ki. 
Szoros híveként Zsigmond király oldalán harcolt 1396-ban a [[Nikápolyi csata|nikápolyi vesztes csatában]], amely Zsigmond első politikai kudarca volt. A csatavesztés után, a menekülésben is Zsigmond mellett maradt. </small></small>

Egyik értelmi szerzője volt Lackfi (II.) István erdélyi vajda és unokaöccse Lackfi (III.) István főlovászmester meggyilkolásának 1397-ben.<ref group=mj>Ezzel a kettős gyilkossággal elveszítették korábbi hatalmukat és a család is hamarosan kihalt.</ref> Zsigmond király a család vagyonát elkobozta és nagy részét Kanizsai János kapta meg.
Az 1400-as évek elején a Zsigmond ellen szövetkező ellenzéki mozgalmak egyik szervezője volt.<ref group=mj>A mozgalom másik vezetője Bebek Detre nádor volt.</ref>

1401. áprilisában a [[A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben|király elleni lázadás]] vezetője volt, amely során a királyt fogságba ejtették Budán és a [[Szent Korona-tan|Szent Korona]] nevében<ref>Legimitációs problémák merültek fel, ezért az ellenzéki bárok ligája az ország koronájára hivatkozva próbált uralkodni</ref>  kancellári címmel az országtanács vezetőjeként kormányoztak.<ref group=mj>Egyik fő céljuk az volt, hogy a király híveit megfosztják vagyonuktól és száműzik az országból.</ref> [[II. Ulászló lengyel király|II. Jagelló Ulászló lengyel királynak]] ajánlották fel a magyar koronát, de az nem fogadta el. [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai Miklós nádor]] kiszabadította a királyt a fogságból, aki megkegyelmezett Kanizsai püspöknek. A Garay vezette [[Siklósi-liga]], mint főúri szövetség Luxembourgi Zsigmond királyságát megmentette. Kanizsai tovább szervezkedett a király ellen és csatlakozott a [[László nápolyi király|Nápolyi Lászlót]] királlyá<ref group=mj>Az Anjou-ház utolsó nagyreményű személye</ref> választó főúr újabb ellenzéki szervezkedéshez, akit 1403. augusztus 5-én [[Zára|Zárában]] királlyá koronáztak. Elbukott ez az ellenzéki szervezkedés is, de Zsigmond újra amnesztiát adott Kanizsai Jánosnak. De ennek már ára volt, le kellett mondani főkancellári címéről, az esztergomi várát is át kellett adni, valamint az érsekség jövedelmét is 1407-ig más kezelte.<ref>Birtokait és az érsekség jövedelmét [[Stiborici Stibor]] kezelte.</ref>

Az 1410-es évek elején újra Zsigmond bizalmas emberei közé került. Visszahelyezték érseki jogaiba, majd német-római főkancellárrá nevezték ki. Érdemi hatalommal járó beosztást azonban már nem kapott. Amikor Zsigmond hosszabb ideig távol volt az országtól – mint német–római császár – Garai nádorral együtt töltötték be a magyarországi helytartóságot. [[1417]]-ben részt vett a nagy jelentőségű [[konstanzi zsinat]]on is.<ref group=mj>A zsinatra érkezéskor Zsigmond fogadta fényes kísérettel.</ref>

== Pamięć o nim ==

Mária założyła kaplicę w Ostrzyhomiu.

== Megjegyzések ==
<references group=mj/>
== Hivatkozások ==
{{jegyzetek|oszlopok=2}}

==Források==
* {{Nagy Iván|5}}
* {{citlib |szerző=Mályusz Elemér |cím= Zsigmond király uralma Magyarországon  |hely= Budapest |év=1984 |kiadás=}}
* {{citlib |szerző=Kollányi Frigyes |cím=Esztergombi kanonok 1100-1900 |hely=Esztergom |év=1900 |kiadás= }}
* {{citper |periodika= Hadtörténeti Közlemények |szerző=V. Molnár László |cím=Adalékok a Kanizsai család és névadó várak Mohács előtti történetéhez 
 |alcím= |hely=Budapest | év=1987 | kiadás=Hadtörténeti Intézet| url= }}
* {{citlib |szerző=Reiszig Ede |cím=A Kanizsaiak a Xv. században |hely= |év=1941 |kiadás=Turul}}

{{clear}}
{{uralkodó|cim=Egri püspök|
|link=Egri püspökök listája|
|elozo=[[Ónodi Czudar Imre]]|
|kovetkezo=[[Czikó István]]|
|évek=1384–1387
|előzőfelirat=Előde
|következőfelirat=Utóda
}}


{{SORTUJ:Kanizsai, Janos 02}}

[[Kategoria:Arcybiskupi Ostrzyhomia]]
[[Kategoria:Biskupi Egeru]]
[[Kategoria:Nieznana data urodzenia]]
[[Kategoria:Rody]]
[[Kategoria:Ród Kanizsai]]
[[Kategoria:Urodzeni w XIV wieku]]
[[Kategoria:Urzędnicy Królestwa Węgier]]
[[Kategoria:Węgierscy dygnitarze historyczni]]
[[Kategoria:Węgierscy szlachcice]]
[[Kategoria:Węgierscy urzędnicy królewscy]]
[[Kategoria:Zmarli w 1418]]
[[Kategoria:Zmarli w XIV wieku]]