Tekst źródłowy strony 120 Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal

[[Kategoria:TEN]]
{{Uwaga|
|strona  = https://hu.wikipedia.org/wiki/Szolnok%E2%80%93B%C3%A9k%C3%A9scsaba%E2%80%93L%C5%91k%C3%B6sh%C3%A1za-vas%C3%BAtvonal
|autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szolnok%E2%80%93B%C3%A9k%C3%A9scsaba%E2%80%93L%C5%91k%C3%B6sh%C3%A1za-vas%C3%BAtvonal&action=history
|nota    = węgierski
}}

{|
|
|}

{|
 |-style="vertical-align:top;"
 |

A '''(Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal''' a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] 120-as számú részben [[kétvágányú vasúti pálya|kétvágányú]], {{25kV50Hz}}-cel [[villamos vontatás|villamosított]] fővonala, a nemzetközi törzshálózat tagja. A 120a számú [[Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal|Budapest–Újszász–Szolnok]] vonal folytatása. Az országhatár átlépése után, [[Románia|Romániában]] a [[200-as vasúti fővonal]] részeként folytatódik [[Arad (Románia)|Arad]] felé.

== Története ==
A mai vasútvonal [[Rákos vasútállomás|Rákos]] és [[Újszász vasútállomás|Újszász]] közötti szakaszát a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] építette, [[1882]]. [[március 11.|március 11-én]] adták át a forgalomnak.<ref>Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 156. oldal, (Budapest, 1996, {{ISBN|963-552-313-0}})</ref> Az Újszász és [[Szolnok vasútállomás|Szolnok]] közötti vonalszakaszt szintén a MÁV építette. A {{vvr|82}} részeként korábban már megépült vasutat [[1873]]. [[március 10.|március 10-én]] nyitották meg.<ref>Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 201. oldal, (Budapest, 1996, {{ISBN|963-552-312-2}})</ref>

A mai vasútvonal további szakaszait már a [[Tiszavidéki Vasút]]társaság építette, a MÁV építkezéseinél jóval korábban. A társaság Szolnok és [[Debrecen vasútállomás|Debrecen]] közötti vonalából [[Szajol vasútállomás|Szajol]] állomástól kiágazó 143&nbsp;km hosszú Szajol–Arad vonalat [[1858]]. [[október 25.|október 25-én]] helyezték üzembe.<ref>Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 150. oldal, (Budapest, 1996, {{ISBN|963-552-312-2}})</ref> A felépítménye 37,0&nbsp;kg/fm tömegű, „g” jelű [[sín|vassínekből]] épült.

A vasútvonalat Szajol és [[Lőkösháza vasútállomás|Lőkösháza]] között [[1974]]-ben [[villamos vontatás|villamosított]]ák.

== A pálya ==
A vonalba eredetileg lefektetett „g” jelű vassínek gyorsan koptak, így ezeket az [[államosítás]], [[1880]] után a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] előbb „c”, majd az 1910 körül [[Sín#Hazai sínrendszerek|„I” rendszerű]] acélsínekre cserélte. Utóbbiakból ma is található egyes állomások nem átmenő vágányain, például Kétegyháza első vágányában.

[[1889]]-ben kétvágányú lett a [[Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza-vasútvonal|100-as]] vonallal közös Szolnok–Szajol állomásköz.<ref>Csárádi János (szerk.) Vasúti lexikon A-tól Z-ig 2. kötet Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1994. 240. oldal</ref>

Az [[első világháború]] alatt a megnövekedett forgalom miatt új kitérők épültek a vonalon, többek között Dobozmegyer néven a mai [[Mezőmegyer]] mellett. Erőltetett ütemben folyt a második vágány létesítése, Szajol és az Aradtól 35 kilométerre keletre fekvő [[Máriaradna]] között nagyrészt elkészült az alépítmény, Békéscsabától délre egy szakaszon a vágányt is lefektetették.<ref>Dr. Kovács László (szerk.) Magyar vasúttörténet 5. kötet Budapest, Közlekedési Dokumentációs Kft, 1997. Dr. Horváth Ferenc: A magyar vasút építkezései a két világháború közötti időszakban 81-165. oldal. {{ISBN|963 552 314 9}}</ref> Később a forgalom erőteljes csökkenése miatt 1933-ban a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] Békéscsaba és [[Lőkösháza]] között a jobb vágányt felbontotta. A két határállomás, Lőkösháza és [[Kürtös]] között a [[második világháború]] kitöréséig továbbra is két vágányon zajlott a forgalom, majd 1939 szeptemberében a [[Căile Ferate Române|román államvasút]] (CFR) a forgalmat a jobb vágányon beszüntette, s a pályát rövidesen az országhatárig elbontotta.

[[1942]]-ben láttak neki a Szajol–[[Tiszatenyő vasútállomás|Tiszatenyő]] (akkor Pusztatenyő) szakasz kétvágányúsításának. A következő évben átadott 2. vágány nem volt hosszú életű, [[1945]] után ismét egy vágányon zajlott a forgalom.

A következő átépítés az 1950-es években indult, 1954–1957 között Tiszatenyő és [[Mezőtúr vasútállomás|Mezőtúr]] között 24 méter hosszú, 48 kilogramm/folyóméteres síneket fektettek betonaljakra. 1958-tól továbbra is 48 kg/fm-es sínekkel, de már hézag nélküli kivitelben folyt a korszerűsítés. Általában a hiányzó második vágány helyén építették meg az újat, majd a forgalom átterelése után bontották el az elhasználódott régit. Bővítették a forgalmasabb állomásokat, Békéscsaba korszerű ([[Domino (biztosítóberendezés)|D55]] típusú) biztosítóberendezést kapott. Az 1960-as évek elején újra üzembe helyezték a második vágányt Szajol és Tiszatenyő között, illetve új nyomvonalra került a Szolnok–Szajol állomásköz [[Zagyva]] és [[Tisza]] folyók közötti része, kiváltva a régi, árvízvédelmi töltésre épült, igen problémás szakaszt.<ref>Dr. Kovács László (szerk.) Magyar vasúttörténet 6. kötet Budapest, Közlekedési Dokumentációs Kft, 1998. Dr. Horváth Ferenc: A magyar vasútépítkezések 1945-1972 között 49-106. oldal. {{ISBN|963 03 4897 7}}</ref> A [[Kisújszállás–Dévaványa–Gyoma-vasútvonal|Kisújszállás–Dévaványa–Gyomai]] [[Helyiérdekű vasút|HÉV]] társaság vonala építésekor nem létesített saját hidat a [[Körösök|Hármas-Körösön]], hanem a folyótól északra, Gyoma-Nagyállásnál becsatlakozott a Szajol–Arad vonalba, annak igénybevételével érve el végállomását. A forgalmi szempontból szűk keresztmetszet felszámolása érdekében 1963 nyarára elkészült az új híd a fővonal számára. A régi híd a továbbiakban egyedül a [[Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal|127-es]] vonalat szolgálta, a két vonal ezentúl külön-külön érte el [[Gyoma (település)|Gyoma]] állomást, megszűnt Gyoma-Nagyállás elágazás. Utóbbi, 1893-ban épült híd különlegessége volt, hogy középen egy 16 méteres befüggesztett szerkezeti elemmel rendelkezett, amely felhúzható volt, magas vízállás esetén is lehetővé téve a hajóforgalmat. Használatára valószínűleg sosem került sor.<ref>http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=gyoe</ref><ref>Nemeskéri-Kiss Géza: Átadták a forgalomnak a gyomai Körös hidat, Vasút, 1963 szeptember, XIII. évf. 9. szám, 13.-14. oldal</ref>

Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején [[Útátjáró#fénysorompós|fénysorompókat]] és önműködő térközbiztosító berendezést telepítettek a vonalon, ezzel növelve az átbocsátóképességet, és kiváltva a létszámigényes sorompókezelő és vonatjelentő őrhelyeket.

1974 a vontatásinem-váltás éve volt a vonalon. Szajol és Tiszatenyő között május 22-én indult meg a [[villamos vontatás]], Szajol állomást tehermentesítve a mozdonycseréktől (a Szolnok–Szajol állomásközt a [[Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza-vasútvonal|100-as]] vonal részeként 1969-ben villamosították). Július 17-én már Mezőtúrig jártak a villamos vontatású vonatok, majd decemberre a teljes vonal elkészült. A hivatalos avatási ünnepségre 1974. december 18-án került sor Békéscsabán.<ref>Mezei István (szerk.) Vasúthistória évkönyv 1992 Budapest, Közlekedési Dokumentációs Kft. Martinovich István: A villamos vontatás energiaellátásának története a MÁV-nál II. rész 186. oldal. ISSN 0238-6550</ref>

Az 1980-as években folytatódott a második vágányok építése. 1985-ben a Csugar–Mezőtúr, 1987-ben a Mezőtúr–[[Nagylapos megállóhely|Nagylapos]] állomásközök készültek el. [[1990]]-től [[1997]]-ig [[Gyoma (település)|Gyoma]] és Békéscsaba között is elkészült a második vágány, azonban a [[Murony vasútállomás|Murony]]–Békéscsaba állomásközben az új jobb vágány átadásával egyidejűleg forgalmon kívül helyezték a régit, így itt továbbra is egy vágányon zajlik a forgalom. Ezzel egyidejűleg a magasabb sebesség érdekében több kis sugarú ívet nyomvonal korrekcióval átépítettek. A régi, felhagyott töltés ma is több helyen felismerhető, például [[Mezőtúr vasútállomás|Mezőtúr]] állomás előtt, vagy a [[Gyomaendrőd|gyomai]] [[Körösök|Hármas-Körös]] hídtól északra.

[[2004]]–[[2005]]-ben [[Békéscsaba]] és [[Lőkösháza]] között dolgoztak a pályaépítők, részleges sín- és aljcserével, ágyazatrostálással újra alkalmazható lett a 100 kilométer/órás sebesség, [[Kétegyháza]] és [[Szabadkígyós]] állomásokon az átmenő vágány mellé a sínkoronaszinttől számított 30 centiméter magasságú peronok épültek.

[[2005]]-ben kezdődött a Szajol–Békéscsaba szakasz teljes átépítése [[Európai Unió|európai unió]]s támogatással. Ennek során 60 kilogramm/folyóméteres síneket fektetnek le, a [[tengelyterhelés]]t 210-ről 225 [[Newton (mértékegység)|kilonewton]]ra, az alkalmazható sebességet 120-ról 160 kilométer/órára emelik, alul- és felüljárók és magas peronok épülnek, korszerűsítik a [[Vasúti biztosítóberendezés|biztosítóberendezéseket]], központi forgalomirányítást vezetnek be. A sebesség emelésének feltétele az [[ETCS]] rendszerű vonatbefolyásolás kiépítése is, ennek hiányában egyelőre a jelenleg már átépített szakaszokon is marad a 120 kilométer/óra maximális sebesség.<ref>http://www.mav.hu/mav/fejlesztes.php?mid=14ef3515f64c56{{Halott link|url=http://www.mav.hu/mav/fejlesztes.php?mid=14ef3515f64c56 |date=2019-05 }}</ref>

[[2005]]–[[2006]] között épült meg a második vágány Tiszatenyő–Csugar között, felújították a meglévő vágányt, valamint átépültek az állomások és a megállóhelyek. Pusztapó és Csugar állomásokból megállóhely lett, [[Kétpó]]nál forgalmi kitérő létesült, kitérő irányban 80 kilométer/órával járható [[vágánykapcsolatok]]kal.

[[2010]]-re befejeződött a pálya felújítása [[Szajol vasútállomás|Szajol]] és [[Gyomaendrőd]] között. Nagylapos és [[Gyoma vasútállomás|Gyoma]] között kiépítették a hiányzó második vágányt. Nagylapos állomás megszűnt, helyette Kétpóhoz hasonlóan megállóhely és távvezérelt forgalmi kitérő épült. A két egymás melletti gyomai Körös-hídon úgy oldották meg a kétvágányú vasútvonal és a [[Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal|Gyoma–Vésztő-vasútvonal]] átvezetését, hogy az elágazást ismét áthelyezték a hídon túlra ([[2008]]-ig mindkét akkor még egyvágányú vonalnak külön-külön hídja volt).

[[2012]] – [[2014]]. december 17-e között zajlott a 32,2&nbsp;km-es Gyoma–Békéscsaba közötti szakasz rekonstrukciója. A vasútfejlesztésnek köszönhetően [[Csárdaszállás vasútállomás|Csárdaszállás]] és [[Mezőberény vasútállomás|Mezőberény]] felújított, míg Murony teljesen új állomásépületet kapott.<ref>{{Cite web |url=http://www.nif.hu/hirek/vasutvonalak/gyorsabb-es-kenyelmesebb-vonatkozlekedes-gyoma-es-bekescsaba-kozott.html |title=Gyorsabb és kényelmesebb vonatközlekedés Gyoma és Békéscsaba között |accessdate=2015-03-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150402222244/http://www.nif.hu/hirek/vasutvonalak/gyorsabb-es-kenyelmesebb-vonatkozlekedes-gyoma-es-bekescsaba-kozott.html |archivedate=2015-04-02 }}</ref>

A [[200-as vasúti fővonal]] részét képező romániai szakaszon a határ és [[Kürtös]] között a [[2012]]–[[2014]]-es felújítás során építik ki a második vágányt; onnan Aradig a meglévő két vágányt felújítják. A jelenlegi 80&nbsp;km/h-s megengedett sebesség a felújítás eredményeképpen 160&nbsp;km/h-ra emelkedik.<ref>{{cite web |url=http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=61695 |title=Modernizálják a magyar határ és Arad közötti vasúti szakaszt |accessdate=20120320 |author=Pataky Lehel Zsolt |date=20120320 |publisher=[[Krónika (napilap)|Krónika]] |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131203005900/http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=61695# |archivedate=2013-12-03 }}</ref>

Engedélyezett [[sebesség]]:<ref>http://www.vpe.hu/takt/vonal_lista.php</ref>
* Budapest-Keleti–Rákos között 80&nbsp;km/h
* Rákos–Tápiószele között 100&nbsp;km/h
* Tápiószele–Békéscsaba között 120&nbsp;km/h (ebből a Szolnok–Békéscsaba szakaszon a kiépítési sebesség 160&nbsp;km/h, egyelőre nincs engedélyezve)
* Békéscsaba–Lőkösháza között 100&nbsp;km/h

== Forgalom ==
A vonalon egyaránt közlekednek [[személyvonat]]ok, [[gyorsvonat]]ok, [[InterCity]]k, [[EuroNight]]ok, nemzetközi vonatok, tehervonatok és [[RoLa|kamionszállító vonat]]ok.

[[Ütemes menetrend]] van érvényben. A vonalon az országhatárig naponta 2 pár EuroNight, 3 pár nemzetközi InterCity és Budapest felé 3, Lőkösháza felé 2 belföldi InterCity, továbbá gyorsvonatok közlekednek. A helyközi forgalom nem számottevő, [[Békéscsaba vasútállomás|Békéscsaba]]–[[Mezőtúr vasútállomás|Mezőtúr]] viszonylatban napi 4 pár, Békéscsaba–[[Keleti pályaudvar]] viszonylatban napi 2 pár gyorsvonat. Békéscsaba–Budapest-Keleti viszonylat kivételével a közlekedő vonatok [[személyvonat]]ok.

[[2016]]. június 18-tól a Budapest–Békéscsaba–[[Lőkösháza vasútállomás|Lőkösháza]] vasútvonalon közlekedő belföldi, Viharsarok, Békés, Csanád, Alföld és Nóniusz InterCity vonatok megszűntek, helyettük gyorsvonatok közlekednek. Megmaradt a [[hibrid-IC]] a Romániába közlekedő nemzetközi IC-vagonokhoz csatolt gyorsvonati kocsikkal, melyek Budapest és Lőkösháza között közlekednek. Ezek a vonatok: Ister EuroNight, Körös IC, Traianus IC és Fogaras IC.

[[2016]]. szeptember 17-től a Budapest–Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonalon újra közlekednek belföldi hibrid-IC vonatok: Budapest felé Viharsarok, Békés és Csanád, Lőkösháza felé Békés és Alföld néven. Továbbá szintén közlekednek a [[Románia|Romániába]] közlekedő nemzetközi vonatok is.<ref>{{Cite web|url=https://www.mavcsoport.hu/mav-start/belfoldi-utazas/visszakapja-ic-kocsikat-bekescsaba|title=Visszakapja az IC kocsikat Békéscsaba  {{!}} MÁV-csoport|accessdate=2016-09-17|work=www.mavcsoport.hu|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160918085526/https://www.mavcsoport.hu/mav-start/belfoldi-utazas/visszakapja-ic-kocsikat-bekescsaba#|archivedate=2016-09-18}}</ref>

A [[MÁV-START Zrt.]] azt ígéri, hogy 2017 decemberétől a vonalon közlekedni fognak csak IC-kocsikból kiállított InterCity vonatok, amelyek rövidebb menetidővel és 160&nbsp;km/h sebességgel fognak közlekedni.

== Járművek ==
A helyi személyforgalomban [[MÁV V43 sorozat|MÁV V43]]-as ingavonatok közlekednek. Többnyire [[By]] kocsikkal közlekednek, de időnként feltűnik a [[B (személykocsi)|B]], a [[Bo]] valamint a [[Bhv|Posta Bhv]] kocsi is. A Budapest–Békéscsaba gyorsvonatok is ugyanezzel az összeállítással közlekednek. A belföldi valamint a nemzetközi [[InterCity (Magyarország)|InterCity]] vonatokat [[MÁV 480 sorozat|MÁV 480]]-as mozdonyok továbbítják, továbbá az [[EuroCity]], az EuroNight vonatokat, valamint a nemzetközi gyorsvonatokat [[CFR 47 sorozat|CFR 47]]-es mozdonyok továbbítják. A tehervonatokat többnyire [[ÖBB 1116 sorozat|ÖBB 1116]]-os mozdonyok, valamint számos magánvasút mozdonyai húzzák.

== Érdekességek ==
A vasútvonal bejárható virtuálisan a [[Microsoft Train Simulator]] játékkal is, ha letöltjük az ''Alföld'' nevű magyar kiegészítőt hozzá.<ref>{{cite web |url= http://regionalbahn.blogspot.de/2012/04/atalakult-az-alfold.html |title=RegionalBahn: Átalakult az Alföld |first= |last=Halász Péter |work=regionalbahn.blogspot.de |year=2012 [last update] |accessdate=8 May 2012}}</ref>

== Galéria ==
<gallery style="text-align:center;">
Fájl:Vasútállomás, 1-es és 3-as vágány peron, 2019 Mezőtúr.jpg|Mezőtúr vasútállomás (2019)
Fájl:Második vágány építése Tiszatenyő és Mezőtúr között.jpg|Második vágány építése [[Tiszatenyő]] és [[Mezőtúr]] között
Fájl:Békéscsaba MÁV állomás.JPG|Békéscsaba [[vasútállomás]]a a város felől fényképezve (2008)
Fájl:Bekescsaba-Railway station.jpg|Békéscsaba vágányai (2007)
Fájl:Grens Hongarije Roemenië 2.jpg|Lőkösháza vasútállomás (2017)
</gallery>

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

|

{|{{Vasút fejléc}}
{{BS-header|Szolnok–Békéscsaba–<br />Lőkösháza-vasútvonal}}
{{BS-daten
| DE-KBS = 120
| LÄNGE = 
| SPURWEITE = 1435
| TORY = 2
| NAPIĘCIE = 25 kV 50 Hz ~
| V-MAX = 00 / 120 (160)
| BILDPFAD_KARTE = Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal.svg
| PIXEL_KARTE = 250px
| BILDPFAD_FOTO = A_V43_001-es_Szili_Mezőtúr-Szolnok_viszonylatú_vonatával_halad_Szolnok_állomásra.jpg
| PIXEL_FOTO = 250px
| TEXT_FOTO = A [[Mezőtúr vasútállomás|Mezőtúr]]–[[Szolnok vasútállomás|Szolnok]] viszonylatú vonat [[Szolnok]]on ([[2019]])
}}
|}

{{BS-table-w}}
{{BS2|STR||'''{{vvr|82|82}}''', kier. '''Hatvan'''}}
{{BS2|ABZgr+r||{{vvr|100a|100a}} <small>[[Cegléd]] felé </small>}}
{{BS2|ABZg+r||{{vvr|145|145}} <small>[[Lakitelek]] felé</small>}}
{{BS2|BHF|100|'''[[Szolnok vasútállomás|Szolnok]]'''}}
{{BS2|hKRZWae||[[Zagyva]] folyó}}
{{BS2|eHST||Szolnok-Alcsi mh.}}
{{BS2|hKRZWae||[[Szolnoki vasúti Tisza-híd|szolnoki Tisza-híd]]}}
{{BS2|BHF|110|'''[[Szajol vasútállomás|Szajol]]'''}}
{{BS2|ABZgl+l||{{vvr|100|100}} <small>[[Debrecen]] felé</small>}}
{{BS2|eHST|114|Tenyőszállás mh.}}
{{BS2|BHF|117|[[Tiszatenyő vasútállomás|Tiszatenyő]]}}
{{BS2|ABZgr||'''{{vvr|130|130}}''' kier. '''Makó'''}}
|}

[[Kategória:Magyarország vasútvonalai]]
[[Kategória:Békéscsaba közlekedése]]
[[Kategória:Békés megye közlekedése]]
[[Kategória:Szolnok közlekedése]]