Tekst źródłowy strony Herby

{{Uwaga|
|strona  = https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_c%C3%ADmere
|autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarorsz%C3%A1g_c%C3%ADmere&action=history
|nota    = węgierski
}}
{|
|
|}

[https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3]

[[Plik:Coat of Arms of Hungary.svg|thumb|right|200px|<center>[[Magyarország]] államcímere</center>]]


'''Magyarország címere''' (köznapi szóhasználatban: a ''magyar címer'') [[Magyarország]] egyik [[állami jelkép]]e.

== A hatályos címer ==
A jelenleg hatályos [[címer]] elődjét [[1990]]. [[július 3.|július 3-án]] fogadta el az [[Országgyűlés]], az [[Magyarország alaptörvénye|Alkotmány]] módosításáról szóló 1990. évi XLIV. [[törvény (jogszabály)|törvényben]].<ref>[http://www.complex.hu/kzldat/t9000044.htm/t9000044.htm 1990. évi XLIV. törvény]</ref>

Az Országgyűlés több változat megvitatása<ref>[http://www.policity.eu/belpolitika/2013/02/08/szimbolum-kerdes-a-rendszervaltasban-a-cimer-vita-i-resz/ Szimbólum-kérdés a rendszerváltásban: a címer-vita] {{Wayback|url=http://www.policity.eu/belpolitika/2013/02/08/szimbolum-kerdes-a-rendszervaltasban-a-cimer-vita-i-resz/ |date=20161021001203 }}, policity.eu</ref> után (többen a [[Kossuth-címer]] mellett érveltek) a koronás [[kiscímer]]t szavazta meg a [[Magyar Köztársaság (1989–)|magyar köztársaság]] címerévé. Tervezője Piros Tibor Munkácsy-díjas grafikusművész (1922–2010).<ref>[http://jozsefvaros.hu/hir/368/Piros_Tibor_1922-2010/ Piros Tibor 1922-2010] – Kerületünk polgára volt, Józsefváros.hu, 2010. december 9.</ref>

A 2012. január 1-től hatályos [[Magyarország alaptörvénye|Alaptörvény]] szó szerint átvette a korábbi Alkotmányból a címer leírását – (I) cikk (1) bekezdés-, a helytelen „Szentkorona” írásmód „Szent Koroná”-ra való megváltoztatása mellett.<ref>[http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968 Magyarország Alaptörvénye Hatályos: 2016.07.01 -], njt.hu</ref>
Az Alaptörvény leírása szerint: {{idézet 2|''Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.''|Az [[Magyarország alaptörvénye]] (I) cikk (1)}}

A magyar katolikus hagyomány szerint a címerben ábrázolt [[Kettős kereszt (heraldika)|kettős kereszt]] ''(crux gemina)'' [[I. István magyar király|Szent István]] király [[apostoli király]]ságának jele, mert István az [[apostol]]okhoz hasonlóan, előzmények nélkül és az [[Vatikán|Apostoli Szentszékkel]] együttműködve teremtette meg Magyarország egyházszervezetét.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/A/apostoli%20királyság.html Apostoli királyság]</ref> Ugyanakkor az ábrázolás tényleges történelmi eredetét, ahogy a használatának elsőségét is, viták övezik a történészek között.

Az Országgyűlés 2014. december 16-ai ülésén március 16-át [[A magyar zászló és címer napja|a magyar zászló és címer napjává]] nyilvánította.<ref name="OGYN">{{cite journal |last= |first= |date= 2014-12-16 |title= Az Országgyűlés téli rendkívüli ülése 2014. december 16-án, kedden |journal= Országgyűlési Napló |volume= |issue= 41 |pages= 6743–6744 |id= |url= http://www.parlament.hu/documents/10181/56618/2014.12.16.napló/ |accessdate= 2015-03-15 }}</ref>

== A címer használata, elektronikus változat ==
A címer leírását, használatának szabályait az Alaptörvény, a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény, valamint különböző miniszteri rendeletek határozzák meg. A jogszabályi háttér részletezése, valamint a címer vektorgrafikus ábrázolása 2003-ban a magyar kormányzati portálon jelent meg először, jelenleg a ''"Magyar Nemzeti és Történelmi Jelképek"'' oldalon található.<ref>[http://www.nemzetijelkepek.hu/cimer.shtml "Magyar Nemzeti és Történelmi Jelképek"]</ref>

== Története ==
[[Plik:König Matthias I. Corvinus von Ungarn Wappen.jpg|right|100px|thumbnail| Mátyás király címere. ''Insignia ... XV. Insignia equitum Gallici Ordinis Sancti Michaelis'']]
[[Plik:Wernigeroder Wappenbuch 052.jpg|right|100px|thumbnail|''Wappen König von Ungarn'', német címerrajz 1490 körül]]

[[Plik:Ingeram Codex 035.jpg|right|100px|thumbnail|Az Ingeram Codex egy lapja Szent László király címer rajzával, 1459]]
[[Plik:Ingeram Codex 034.jpg|right|100px|thumbnail|Az Ingeram Codex egy lapja a magyar király vörös ezüst csíkozású címerpajzsának ábrázolásával]]
[[Plik:Ulrich Richental Chronik des Konstanzer Konzils cca 1464.jpg|right|100px|thumbnail|Ulrich Richental Chronik des Konstanzer Konzils címerkönyvének egy kézzel festett lapja, Szent István király címerének rajzával, 1464]]
A magyar címertanban a leggyakoribb mesteralak a pólya. A [[Pólya (heraldika)|pólyás]] címer a kettős keresztes jelvénynél negyedszázaddal, a kettős keresztes címernél körülbelül egy évtizeddel később tűnik fel.<ref>[http://mek.oszk.hu/07100/07139/html/0010/0019-392.html Hóman Bálint: A magyar címer történetéhez (1920)], mek.oszk.hu</ref>
{{Bővebben|Szent Korona}}
{{Bővebben|Árpádsáv}}
{{Bővebben|Kettős kereszt (heraldika)}}
{{Bővebben|Hármas halom}}

=== Elemeinek kialakulása ===
Alkotóelemei a [[középkor]]ból származnak.
{|
|-
|width="120"|[[Plik:Coa Hungary Country History Ladislaus Sanctus (1074-1077).svg|100px|középre]]
|valign="top"| [[I. László magyar király|Szent László]] egyik fiktív, képzeletbeli címere az [[Ingeram-kódex]]ből ([[1459]])
|-
|width="120"|[[Plik:Coa Hungary Country History (855-1301).svg|100px|középre]]
|valign="top"| A vörössel és ezüsttel hétszer vágott pajzsmező, a [[Pólya (heraldika)|pólyás]] vagy csíkolt [[Pajzs (heraldika)|címerpajzs]] (az [[Árpádsáv|Árpád-sávok]]) a [[13. század]]ban jelent meg először az uralkodói pecséteken, ettől kezdve az [[Árpád-ház]]hoz kapcsolódott családi címerként.
|-
|[[Plik:Coa Hungary Country History Imre (1196-1204).svg|100px|középre]]
|valign="top"| [[Imre magyar király|I. Imre]] címere kilenc [[oroszlán]]nal az [[1202]]-es aranybulláról.
|-
|[[Plik:Coa Hungary Country History Andrew II (1205-1235).svg|100px|középre]]
|valign="top"| [[II. András magyar király|II. András]] címere hét [[oroszlán]]nal az [[1222]]-es [[Aranybulla|Aranybulláról]].<ref>Ezt a címert választotta saját címeréül 1883-as alapításakor a [[Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság]].</ref>
|-
|[[Plik:Coa Hungary Country History Charles I (1310-1342).svg|100px|középre]]
|valign="top"| Az [[Anjou-ház]]i királyok örökösödési jogukat hangsúlyozandó megtartották, és kiegészítették az Anjouk családi címerében szereplő [[liliom (heraldika)|liliommal]]. Ennek nyomán a [[15. század]]ban a vegyesházi uralkodók többnyire szintén beillesztették saját családi címerükbe.
|-
|[[Plik:Coa Hungary Country History Bela III (1172-1196).svg|100px|középre]]
|valign="top"| A [[bizánc]]i származású kettőskereszt a 13. századtól szerepel a magyar királyok címerében, mint a keresztény királyi hatalom jelképe, kezdetben pénzérméken jelenik meg, [[III. Béla magyar király|III. Béla]] korában először pajzson. A legújabb numizmatikai vizsgálatok alapján, ezen pénzek azonban nem III., hanem [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] uralkodásának kezdeti, [[tatárjárás]] előtti időszakához köthetők.<ref>[[Körmendi Tamás]] 2011: A magyar királyok kettőskeresztes címerének kialakulása. [[Turul (folyóirat)|Turul]] 84/3, 73-83.</ref> Ez alapján az Árpádok első ismert címere a sávozott pajzs lehetett.<ref>[[Imre magyar király|Imre király]] 1202-i aranybulláján szerepel, de már a 12. század végén kialakulhatott.</ref> Semmilyen további forrás nem szól amellett, hogy [[III. Béla magyar király|III. Béla]], vagy [[II. András magyar király|II. András]] használt volna kettőskeresztes címert.<ref>Körmendi 2011, 82.</ref>
|-
|[[Plik:Coa Hungary Country History (15th century).svg|100px|középre]]
|valign="top"| A hármas halom a szakértők szerint eredetileg csupán alátámasztásul szolgált, a magyar [[heraldika]] ugyanis nem kedvelte az ún. „lebegő” ábrázolásokat. De említik a hármas halmot Tátra, Mátra, Fátra ábrázolásnak, függetlenül attól, hogy voltak időszakok a történelem során , hogy nem tartozott a hegy az országhoz. A hármashalom vagy három hegy közvetlenül egymás mellett, azt a királyi központot ábrázolja, ami 1595-ig létezett. A bal oldalon az egyház volt (HIT), a jobb oldalon a katonaság (ERŐ), középen a királyi vár (AKARAT). A [[14. század]]ból még ismert olyan címerábrázolás, amelyen csupán egy domb van, ez a 15. századra alakult hármas halommá. A korona – amely szintén az uralkodói hatalom jelképe – szintén a 15. században került a kereszt alá. Ez az elem kissé antiheraldikus, hiszen fémre fém nem kerülhet a pajzson, vagyis az ezüst (fehér) és arany (sárga) nem érintkezhetne. A hármashalom V. István pecsétjén található gótikus lóhereívként, csak a reneszánsztól válik kerek, majd a barokk kortól parabolikus formájú hegycsoporttá. 1860-ban a koronán lévő kereszt nem ferde állapotban van ábrázolva, hanem függőlegesen állt.
|-
|[[Plik:Coa Hungary Country History Vladislaus I (1440–1444).svg|90px|középre]]
|valign="top"| [[I. Ulászló magyar király|I. Ulászló]] király címere ([[1440]]–[[1444]]).
|-
|[[Plik:Coa Hungary Country History Mathias Corvinus 1(1458-1490).svg|90px|középre]]
|valign="top"| A [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] pecsétjén szereplő címer ([[1464]]).
|-
|[[Plik:Coa Hungary Country History (14th century).svg|100px|középre]]
|valign="top"| A két pajzsmező eggyé szervezése a [[14. század]] végén kezdődik meg, de csak [[Rudolf magyar király|Habsburg Rudolf császár]] (1576-1608) idejében véglegesül. A [[15. század]]tól kezdték az uralkodói címert egyben országcímernek tekinteni.
|}

A magyar címer alapelemei, a pajzs tetején a Szent Koronával a mai formájukban a 16. század elején rögzültek.

A [[16. század]] elején a címer elemei sajátos értelmezést kaptak, eszerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegycsúcsot, a [[Tátra (hegység)|Tátrát]], a [[Mátra|Mátrát]], a [[Fátra|Fátrát]], a hétszer vágott mező négy ezüst sávja négy folyót, a [[Duna|Dunát]], a [[Tisza|Tiszát]], a [[Dráva|Drávát]] és a [[Száva|Szávát]] jelképezi. Annak ellenére, hogy a Száva nem magyar folyó, ugyanis [[Horvátország]] a magyar [[Szent Korona]] országa ugyan, de nem tartozik a szorosan vett Magyarországhoz. Azonban a középkorban – [[1526]] előtt – Horvátország a Szent Korona tengerparton elhelyezkedő országát jelképezte, míg a mai [[Zágráb]] környéke, azaz a Dráva-Száva közének nyugati fele volt Szlavónia-Tótország. A Dráva-Száva keleti fele – [[Szerémség]] – az Árpád-korban még részben [[Somogy megye|Somogy]], részben [[Baranya megye|Baranya megyéhez]] tartozott, s így a szorosabb értelemben vett Magyarországhoz.

A címert már a középkor végén is gyakran használták a társországok címereivel együtt.

=== Címerábrázolások 1848-49-ben ===
{|
|-
|[[Plik:Szh 1 krajczár 1848 obverse.jpg|középre|100px]]
|valign="top"| Az [[1848]]-ban vert egykrajcáros pénzérme fémbe ütve őrzi a modern magyar nemzet születésnapjára kialakult magyar államcímert. ''„Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.”''
|-
|[[Plik:Coa Hungary Country History Kossuth.svg|középre|100px]]
|valign="top"| [[1849]]-ben néhány címerábrázolásban lekerült a címer tetejéről és a kettős kereszt alól a korona és – a pajzs formájának megváltozásával – kialakult a [[Kossuth-címer]] a babérágakkal. A legtöbb 1848-as honvédzászlón viszont a koronás címert használták. 1848-ban nem [[Kossuth Lajos]] tüntette el a koronát, hanem [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]]. [[1849]]. [[március 4.|március 4]]-én az [[olmützi alkotmány|olmützi alkotmánnyal]] Magyarországot a tartományok egyikének rangjára süllyesztette le, és ennek jelzéséül megsemmisítette a történelmi magyar címert. Abban az időben Magyarországon eltűnt a korona a címerről azokban az országrészekben, ahol az osztrák abszolutizmus uralkodott. Nem lehet találni olyan iratot, amely bizonyítaná, hogy Kossuth Lajos kézjegyével szentesítve elrendelte volna a korona levételét. Kossuth a [[Trónfosztás|detronizálással]] a [[Habsburg-ház]] jelképének az eltüntetését rendelte el, a magyar korona pedig soha nem volt a Habsburg-ház jelképe, hiszen a [[Szent Korona]] a magyar alkotmányosság és államiság, a magyar függetlenség jelképe.
|-
|[[Plik:1848Zaszlo1.png|középre|100px]]
|valign="top"|1848-as honvéd zászló koronás címerrel. A [[Nemzeti Színház]] műsorhirdetményében [[1848]]. [[december 2.|december 2]]-án még a helyén volt a korona, 1848. [[december 5.|december 5]]-én [[V. Ferdinánd magyar király|V. Ferdinánd]] lemondásának hírére és [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] trónra lépésének hírére – már leesőben ábrázolták, két nappal később pedig teljesen eltűnt a címerből.<!--A radikálisok orgánuma ezzel is hangsúlyozni kívánta, hogy [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc Józsefet]] nem tekinti törvényes uralkodónak, sőt, magával a királyság államformájával is szakított. – EZ A MONDAT ÉPP AZ ELLENKEZŐJÉT ÁLLÍTJA, MINT AZ ELŐZŐ SZAKASZ.-->
|-
|[[Plik:Great coat of arms of Hungary (1849).svg|középre|100px]]
|valign="top"| Az 1849-es [[nagycímer]]. A címerben a korábbi koronát [[babér]]ágra cserélték. Kossuth rendelete: „minden címeket, felírásokat és jeleket, mi a száműzött dynastiával összeköttetésben van, minden közhivatalos és nyilvános helyeken eltörlend s eltávolítand, hogy a nép külsőképen is mindenben szemlélje, miként zsarnokaitól és véres jármától teljesen megszabadult”
|-
|[[Plik:MAGYAR~1.JPG|középre|100px]]
|valign="top"|1848-49-es magyar miniszterelnöki pecsét
|}

=== Címerváltozatok a kiegyezés (1867) után ===
[[Plik:AHK 100 1908 reverse.jpg|right|thumb|200px|Koronás középcímer az Osztrák-Magyar monarchia száz koronás érméjén <br /> 1868-as horvát kiegyezés után létrejön Magyarország, Horvát-, Szlavón- és Dalmátország egyesített címere. Ez az 1848-as középcímernek felel meg. 1874-ben az új címer kibővül Fiume jelképével, ünnepélyes változatán két angyal szerepel pajzstartóként.]] A kiscímer hasított pajzs, az egyik félen vörös, fehérrel hétszer vágott, a másik félen vörös alapon, zöld hármashalomra illesztett aranykoronából kiemelkedő kettős kereszt. A középcímer középpajzsában a kiscímer, körben sorrendben Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély, Fiume (négyszer osztott pajzs, alul benyúló ékkel).<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/A/%C3%A1llami%20c%C3%ADmer.html Magyar katolikus lexikon > A > állami címer]</ref>
{|
|-
|[[Plik:Coat of Arms of Hungary.svg|középre|60px]]
|valign="top"| Az [[1867]]. évi [[kiegyezés]]t követően a jelenlegi címert nevezték ''[[kiscímer]]''nek.
|-
|valign="top" align="center"|[[Plik:Coa Hungary Country History Mid (1867).svg|középre|90px]](1890)<br /><br />
[[Plik:Coa Hungary Country History med (1915).svg|középre|240px]]˙(1915)
|valign="top"| Az ún. ''[[középcímer]]'' közepén ennek a pajzsa szerepelt, fölötte a korona, körülötte a társországok címerei:

<center>
{|
|-
|align="center"|[[Plik:Coat of arms of Dalmatia.svg|60px]]
|align="center"|[[Plik:Coa Croatia Country History.svg|60px]]
|-
|align="center"|[[Dalmácia]] címere
|align="center"|[[Horvátország]] címere
|-
|align="center"|[[Plik:Coa Slavonia Country History.svg|60px]]
|align="center"|[[Plik:Coa Transylvania Country History (shaded).svg|57px]]
|-
|align="center"|[[Szlavónia]] címere
|align="center"|[[Erdély]] címere
|-
|align="center"|[[Plik:Coat of arms of Austrian Bosnia.svg|60px]]
|align="center"|[[Plik:Wappen Fiume.png|75px]]
|-
|align="center"|[[Bosznia]] címere<br /> [[1915]]-től<br /> jelenik meg
|align="center"|[[Fiume]] címere<br /> [[1890]]-től<br /> jelenik meg
|-
|}
</center>
|-
|[[Plik:Imperial Coat of Arms of the Empire of Austria.svg|középre|120px]]
|valign="top"| Az [[Az Osztrák–Magyar Monarchia címere|Osztrák–Magyar Monarchia nagycímer]]e nem készült el; időnként a [[kétfejű sas]]t ábrázolták, egyik szárnya alatt Magyarország, másik szárnya alatt [[Ausztria]] (alkotmányos megnevezése szerint: a Birodalmi Tanácsban Plikviselt Országok és Királyságok) középcímerével.
|-
|[[Plik:Austria-Hungaria transparency.png|középre|120px]]<br />
|valign="top"| A Monarchia egy másik címerábrázolása [[1915]]-ből.
|}

=== Magyarország címerei 1918-tól ===
{|
|-
|[[Plik:Coa Hungary Country History Kossuth.svg|középre|100px]]
|valign="top"| [[1918]]-ban az [[Magyar Népköztársaság (1918–1919)|első magyar köztársaság]] a Kossuth-címert tekintette állami jelképének. [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]], mint köztársasági elnök, [[1918]] novemberétől a köztársaság kikiáltásától kezdődően a korábbi [[Kossuth-címer]]t tette hivatalossá,<ref>[http://tortenelemcikkek.hu/sites/default/files/cimer4.jpg A Magyar Királyság kiscímere], tortenelemcikkek.hu</ref> amely [[1919]] augusztusáig hivatalos állami címer volt (a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] alatt is.)
|-
|[[Plik:Red star.svg|középre|100px]]
|valign="top"|Az [[első világháború]] után a tanácsköztársaság rövid fennállása alatt nem foglalkoztak a címer kérdésével. Új államcímert nem alkottak ugyanakkor egyes szervek gyakran az ötágú csillagot ábrázolták pecsétjeiken.<ref>http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:FjH_4QIEHVUJ:http://orszagheraldika.hupont.hu/2/imagyarorszag-es-erdely-cimerenek-heraldikaja-2%2Bmagyarorsz%C3%A1gi+tan%C3%A1csk%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g+elt%C3%B6r%C3%B6lte+a+Kossuth-c%C3%ADmert&hl=hu&gbv=2&ct=clnk</ref><ref>http://asztivaniskola.lapunk.hu/tarhely/asztivaniskola/dokumentumok/a_magyar_cimer_tortenete.pdf</ref>
|-
|[[Plik:Coa Hungary Country History med (1919-1938).svg|középre|240px]]
|valign="top"| [[1919]] végén a [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]]-féle Magyar Királyság címere a korábbi kiscímer lett, két oldalt a címert tartó angyalokkal kiegészítve.[[1938]]-tól, a [[Bécsi döntések|visszacsatolásoktól]] kezdődően újra az [[1915]]-ös [[középcímer]]t használták hivatalosan a [[második világháború]] végéig.
|-
|[[Plik:Coat of arms of Hungary (1945).svg|középre|200px]]
|valign="top"| [[1945]]. január 1-jével a [[hungarizmus|hungarista]] címert vezették be.
|-
|[[Plik:Coa Hungary Country History Kossuth.svg|középre|100px]]
|valign="top"| [[1946]]-tól ismét a [[Kossuth-címer]] volt a magyar állam címere.
|-
|[[Plik:Coat of arms of Hungary (1949-1956).svg|középre|100px]]
|valign="top"| [[1949]]-től a [[Rákosi-korszak]]ban [[:Plik:Coat of arms of the Soviet Union.svg|szovjet mintára]] új címert (köznevén „[[Rákosi-címer]]”) vezettek be más [[Szocializmus|szocialista]] államok mintájára. Ez heraldikailag nem volt címernek nevezhető, mert nem volt [[pajzs (heraldika)|címerpajzsa]]. Ezen búzakoszorú által közrefogott kék mezőben lévő [[búza]]kalászt és [[Kalapács (szerszám)|kalapácsot]] (mint a parasztság és a munkásság jelképét) a címer csúcsán lévő [[vörös csillag]]ból kiinduló napsugarak világítottak be. Nemzeti jellege alig volt, csak az alulról övező szalag színében nyilvánult meg, a magyarság jelzéseként. A címer az akkori magyar zászlóban is szerepelt.
|-
|[[Plik:Coa Hungary Country History Kossuth.svg|középre|100px]]
|valign="top"| Az [[1956-os forradalom]] során rövid ideig ismét a [[Kossuth-címer]] volt használatban.
|-
|[[Plik:Coa Hungary Country History (1957-1990).svg|középre|100px]]
|valign="top"| [[1957]]-ben, a [[Magyarország 1957–1989 között|Kádár-korszak]] kezdetén ismét új címert vezettek be ([[Kádár-címer]]). Ez abban tért el a Rákosi-korszak címerétől, hogy a kék mező elé egy nemzeti színű, hajlított oldalú, lényegében a Kossuth-címerből származó pajzs került, és a búzakoszorút a bal oldalon nemzeti színű („szocialista hazafiság” jelképe), míg a jobb oldalon vörös színű („[[Proletariátus|proletár]] [[internacionalizmus]]” jelképe) szalag fonta be. A derült eget mintázó kék háttéren napsugarakat árasztó vörös csillag, az elérendő célt, a kommunizmust jelképezte.
|-
|[[Plik:Coat of Arms of Hungary.svg|középre|60px]]
|valign="top"| A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után, [[1990]]-ben az első jelentős parlamenti vitát az okozta, hogy a [[Kossuth-címer]]t vagy a koronával rendelkező korábbi kiscímert használja-e az ország. A vita szimbolikus tétje az volt, hogy a [[forradalom|forradalmi]]-demokratikus vagy az ezeréves államiság hagyományához kapcsolódjon-e inkább az új magyar [[demokrácia]]. Végül az [[országgyűlés]] [[jobboldal]]i [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]]-vezette többsége a koronás kiscímer mellett döntött [[1990]]. [[július 3.|július 3-án]] az [[Magyar alkotmány|Alkotmány]] módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben. Azóta is ez a hivatalos címere az országnak a mai napig.
|-
|}

== Jegyzetek ==
{{források|oszlopok=1}}

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Magyarország zászlaja]]
* [[A magyar zászló és címer napja]]
* [[Magyar nemzeti jelképek használata]]
* [[Szlovákia címere]]

== Források ==
* [[Bertényi Iván (történész, 1939)|Bertényi Iván]]: [http://sek.nyme.hu/btk/trti/urban.mate/Dokumentumok/Bert%C3%A9nyi%20Ivan%20A%20magyar%20Szent%20Korona.pdf ''A magyar Szent Korona Magyarország címere és zászlaja'', Kossuth könyvkiadó, 1996]{{Halott link|url=http://sek.nyme.hu/btk/trti/urban.mate/Dokumentumok/Bert%C3%A9nyi%20Ivan%20A%20magyar%20Szent%20Korona.pdf |date=2019-09 }}, sek.nyme.hu

== Irodalom ==
* [[Fejérpataky László]]: ''Az Árpádok címerei''. 1908
* [[Csánki Dezső]]: ''Az új magyar és az úgynevezett közös címerekről.'' 1916
* [[R. Kiss István]]: ''A magyar állam címerei.'' 1917
* [[Donászy Ferenc]]: ''A magyar heraldika múltja, jelene és jövő feladatai.'' In: Szentpétery Emlékkönyv, 1938
* Donászy Ferenc: ''Az Árpádok címerei.'' 1937
* Donászy Ferenc: ''Nemzeti jelvényeink története.'' 1941
* [[Kumorovitz L. Bernát|Kumorovitz Lajos Bernát]]: ''A magyar címer hármashalma.'' 1934
* Kumorovitz Lajos Bernát: ''A magyar címer kettőskeresztje.'' 1941
* Kumorovitz Lajos Bernát: ''A magyar címer hármashegye.'' 1942
* Kumorovitz Lajos Bernát: ''A magyar címer kettőskeresztje és hármashalma.'' 1942
* Kumorovitz Lajos Bernát: ''A magyar trikolór és a magyar államcímer múltja.'' 1955
* Laszlovszky József: ''A magyar címer története.'' 1989
* Bertényi Iván: ''Új magyar címertan''

== További információk ==
{{commonskat|Coats of arms of Hungary}}
{{commonskat|Coats of arms of Austria-Hungary|Osztrák–Magyar Monarchia címere}}
{{wikibooks|Címerhatározó/Magyarország címere|Magyarország címere}}
* [http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=142939 2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről]
* [http://www.nemzetijelkepek.hu/cimer-letoltesek.shtml A Magyar Köztársaság címere] – A Magyar Köztársaság címere megfelelő – a heraldika hagyományait is tiszteletben tartó – ábrázolásának szabályait és annak lehetséges változatait az MSZ 3500 szabvány 1990. szeptember 15-től rögzíti. A szabványt 2012-ben frissítették: [http://www.mszt.hu/web/guest/ingyenes-szabvanylista?p_p_id=msztwebshop_WAR_MsztWAportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=2&_msztwebshop_WAR_MsztWAportlet_ref=154480&_msztwebshop_WAR_MsztWAportlet_javax.portlet.action=search MSZ 3500:2012 – Magyarország címerének ábrázolása]
* [http://nemzetijelkepek.hu/cimer-jogi.shtml nemzetijelkepek.hu] A Magyar Köztársaság címere használatának jogi háttere, fő elvei és kritériumai
* [http://www.inf.u-szeged.hu/~tanacs/cserkesz/cserk/cimer.html A címer története] (képekkel)
* [https://web.archive.org/web/20050503230258/http://csodaszarvas.freeweb.hu/cimerek/cimerek_oldal.htm Címertan]
* [https://web.archive.org/web/20051206104153/http://www.heraldique-europeenne.org/Regions/Europe_Orientale/Hongrie.htm Régi magyar címerek] {{fr}}
* [https://web.archive.org/web/20070312065143/http://www.historia.hu/archivum/2003/0302bertenyi.htm Bertényi Iván: Államcímerünk kialakulása, História 2003/2]
* [https://web.archive.org/web/20120327161326/http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=105757 A magyar címer hármashalma az ország szójele]
* [https://magyarcimerek.hu Magyar címerek]

{{Európa címerei}}

{{portál|Heraldika|-}}

{{DEFAULTSORT:Magyarorszagcimere}}
[[Kategória:Magyar nemzeti jelképek|Cimer]]
[[Kategória:Címerek országok szerint]]