Tekst źródłowy strony Szerviens

[[Kategoria:2]]

[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
{{Uwaga|
|strona  = https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerviens
|autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerviens&action=history
|nota    = węgierski
}}

{|
|
|}

{|
 |-style="vertical-align:top;"
 |


Sługa to osoba, która jest winna swojemu panu (dominus) - królowi lub właścicielowi - wyłącznie służbę wojskową (dzielni, milici), w zamian za którą otrzymuje darowiznę.

 A '''szerviens''' olyan személy, aki urának ''(dominus)'' – [[király]]nak vagy [[földesúr]]nak – kizárólag katonai szolgálattal tartozik (''vitéz'', ''milites''), ennek fejében adománybirtokot kap.

== ''Królewscy słudzy'' ==

Słudzy królewscy na Węgrzech w 11–12. wieku, tworzyły warstwę przejściową między dużymi właścicielami ziemskimi a zakładami użyteczności publicznej. Mieli majątek, całą służbę, więc nie zapadali się w podbitą klasę, ale wielkość ich majątków nie pozwalała im należeć do klasy rządzącej. Ich wolność publiczną zapewniał fakt, że pełnili służbę wojskową dla króla, a gdy szli na wojnę, nie znajdowali się pod przywództwem ispany, ale pod przywództwem króla. Panował nad nimi nie Hiszpan, lecz jurysdykcja królewskiego sądownictwa [1].

 A '''királyi szerviensek''' Magyarországon a 11–12. században átmeneti réteget alkottak az uralkodó osztályba tartozó nagybirtokosok és a közvitézek között. Rendelkeztek földbirtokkal, valamennyi szolgával, ezért nem süllyedtek az alávetett osztályba, viszont birtokaik nagysága nem tette lehetővé, hogy az uralkodó osztályba tartozzanak. [[Közszabadság]]ukat biztosította, hogy a királynak teljesítettek katonai szolgálatot, hadba vonuláskor sem az ispán, hanem a király vezetése alatt álltak. Nem az ispán, hanem a királyi bíráskodás joghatósága érvényesült felettük.<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |isbn=963 282 202 1}}</ref>

Od drugiej połowy XII wieku, wraz z upadkiem władzy królewskiej i rozpadem królewskiego ustroju hrabstwa, ich sytuacja pogorszyła się również, ponieważ panowie świeccy chcieli uzależnić ich od właścicieli prywatnych wraz z chłopami pańszczyźnianymi. Wbrew tej presji słudzy i chłopi z zamku działali razem, a słudzy królewscy stali się przywódcami ruchu Złotego Byka. Chcieli zachować zależność wyłącznie od króla, chcieli chronić swoje majątki, więc podobnie jak właściciele ziemscy zaczęli nazywać siebie „przodkiem” poprzednika (de genere…) jak jego klan. W 1222 r. Wolne denary zostały pomyślnie zwolnione z podatku i obowiązku zapewnienia zakwaterowania (descensus). [1]

 A [[12. század]] második felétől a királyi hatalom hanyatlásával, illetve a királyi vármegyerendszer felbomlásával helyzetük is romlott, mert a világi nagyurak magánföldesúri függésbe akarták vonni őket a [[várjobbágy]]okkal együtt. Ez ellen a nyomás ellen a szerviensek és a várjobbágyok együtt léptek fel, a királyi szervienesek lettek az Aranybulla-mozgalom vezetői. Meg akarták őrizni a kizárólag a királytól való függésüket, meg akarták védeni birtokaikat, ezért a nagybirtokosokhoz hasonlóan ők is egy „ősfoglaló” elődről ''(de genere ...)'' kezdték nevezni magukat, mint akik az ő [[nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetségéből]] származnak. [[1222]]-ben sikerrel szabadultak meg a [[szabadok dénárai]] adótól és a szállásadó kötelezettségüktől ''([[descensus]])''.<ref name="Fogalomtár"/>

W 1222 roku II. Złota bulla wydana przez Andrása również nie uchroniła ich przed arbitralnością świeckich panów, więc po raz pierwszy w 1232 r. Słudzy hrabstwa Zala poprosili o powołanie własnych, wybranych przez siebie sędziów-sędziów - w ten sposób powstały szlacheckie hrabstwa. W prawach z 1267 r. Używano już dla nich szlacheckiej nazwy, odróżniającej ich od wielkich właścicieli ziemskich, którym nadano imię barona. Od końca XIII wieku, wraz z rozwojem władzy prowincjonalnej, stopniowo łączyła ich swojskość.

 Az [[1222]]-ben [[II. András magyar király|II. András]] által kiadott [[Aranybulla]] sem védte meg őket a világi nagyurak önkényétől, így először [[1232]]-ben a [[Zala megye]]i szerviensek kérték, hogy maguk választotta [[szolgabíró|szolgabíráik]] legyenek – ezzel kialakultak a nemesi [[vármegye|vármegyék]]. Az [[1267]]-es törvényekben már a nemes elnevezést  használták rájuk vonatkozóan, megkülönböztetve őket a nagybirtokosoktól, akiket [[báró]] névvel illettek. A 13. század végétől a tartományi hatalom kiépülésével fokozatosan a [[familiaritás]] kötelékébe kerültek.

== Magán szerviensek ==
A '''magánszerviensek''' helyzete kedvezőtlenebb volt, mint a királyi szervienseké, várjobbágyoké vagy egyházi vitézeké.<ref name="Györffy:István:18.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 18 / Uralkodó osztály és világi birtok. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
A szerviens urának [[familiáris]]a lett.

== Külső hivatkozások ==
* [http://lexikon.katolikus.hu/D/dominus-szerviens.html dominus-szerviens]
* [http://www.ehumana.hu/arpad/cimszo/c35-1.htm Árpád kori történelem: királyi szerviens]

== Przypisy ==
{{izvori}}

[[Kategoria:Historia]]
[[Kategoria:Historia Królestw Węgier]]