Debreceni Dózsa: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 50: | Linia 50: | ||
*[http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC03014/03149.htm Életrajza] a Magyar életrajzi lexikonban | *[http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC03014/03149.htm Életrajza] a Magyar életrajzi lexikonban | ||
* {{hely|Módy Debrecen 1290–1390}} {{cite journal| url=http://www.derimuzeum.hu/files/konyvtar/MEGY_HAJB_Hbmmk_42.pdf| title=Debrecen 1290–1390 között| author=Módy György| year=1984| place=Debrecen| journal=A Hajdú–Bihar megyei múzeumok közleményei| issue=42| accessdate=2014-07-08| archiveurl=https://web.archive.org/web/20140714141842/http://www.derimuzeum.hu/files/konyvtar/MEGY_HAJB_Hbmmk_42.pdf#| archivedate=2014-07-14}} | * {{hely|Módy Debrecen 1290–1390}} {{cite journal| url=http://www.derimuzeum.hu/files/konyvtar/MEGY_HAJB_Hbmmk_42.pdf| title=Debrecen 1290–1390 között| author=Módy György| year=1984| place=Debrecen| journal=A Hajdú–Bihar megyei múzeumok közleményei| issue=42| accessdate=2014-07-08| archiveurl=https://web.archive.org/web/20140714141842/http://www.derimuzeum.hu/files/konyvtar/MEGY_HAJB_Hbmmk_42.pdf#| archivedate=2014-07-14}} | ||
| + | |||
| + | * '''Módy Földesúri kúriák'': Módy György: ''[https://web.archive.org/web/20140714151342/http://www.hbml.archivportal.hu/data/files/144787898.pdf# Földesúri kúriák és várkastély Debrecenben]''. [dostęp:2019-11-10]. | ||
| + | * ''[http://genealogy.euweb.cz/hung/debreceni.html Debreceni family]''. genealogy.euweb.cz. [dostęp:2019-11-10]. | ||
== Linki zewnętrzne == | == Linki zewnętrzne == | ||
Wersja z 18:19, 10 lis 2019
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Błąd przy generowaniu miniatury: Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején Debreceni (I.) Dózsa (1291 előtt – 1322) katona, hadvezér, az interregnum idején Károly Róbert híve, seregeinek egyik vezére, amiért cserébe egy időben erdélyi vajda, majd nádor is volt. A Debrecenben a 13. századtól a 15. század elejéig birtokos Debreceni család legnevezetesebb tagja.[1] Spis treściÉletrajza1307 tavaszán Ottó bajor herceg (aki egyben 1305–1308 között magyar király is volt) Dózsának ajándékozta az örökös nélkül a királyra szállt Szabolcs megyei Elep birtokot, mivel szerinte Dózsa a Barsa nembeli Kopasznak, Bekének és Lászlónak, az ő híveinek rokona. Ez elég valószínűtlen állítás, mivel a Debreceni család egy tagja sem tartozott az Ottót támogató párthoz. A király ezzel az adománnyal akarta az oldalára állítani Dózsát s ezzel az egész Debreceni családot. Viszont ők I. Károly állandó hívei voltak azóta, hogy az Magyarországra érkezett. Ezt nagyon jól tudta Károly Róbert is, mert a Csák Máté elleni hadjárat jutalmaként a király 1311. szeptember 26-án Dózsának adományozta a Pest megyei Páth birtokot, amelyet ajándékbirtokok egész sora követett. 1311 őszén Csák Máté a meggyilkolt Aba Amadé fiaival szövetséget kötött, akik 1312. június 15-én a rozgonyi csatában teljes vereséget szenvedtek I. Károly király hadaitól, akiket segítettek a johannita lovagok, a kassai polgárok és a szepesi szászok. A seregek egyik vezére Debreceni Dózsa volt. Ez az ütközet jelentős fordulópont az oligarchiák elleni küzdelemben. A király azonban nem használta ki a győzelmét, mivel nem fordult szembe erőteljesen Csák Mátéval és szövetségeseivel. Ennek ellenére az ország jelentős részében meg tudta szilárdítani a hatalmát. A rozgonyi csata után Dózsa, Károly Róbert legbizalmasabb környezetébe került, sőt a király Dózsa egyik gyermekének, talán Debreceni Jakabnak lett a keresztapja. A bensőbb viszonyt erősítette az a tény, hogy I. Károly többnyire kikérte Dózsa mester tanácsait, melyekkel megszilárdította a közhatalmat. Ennek jegyében a megbízhatatlan tisztségviselőket hűséges híveire cserélte le. Elindította a közjavak visszaszerzését és felszámolta a hatalmaskodásokat. 1312-ben részt vett a rozgonyi csatában. 1317-ben a király a Borsa Kopasz-féle lázadás leverésével bízta meg, amit pár hónap alatt sikerrel végre is hajtott; 1317 tavaszán a debreceni csatában fényes győzelmet aratott, s nem sokkal később a sólyomkői várban Kopaszt el is fogta, majd lefejeztette. Innét 1318-ban Károly Róbert Erdélybe vezényelte egy másik oligarcha család, Kán László fiai ellen, akiket szintén csakhamar legyőzött. Eredményeiért cserébe még 1317-ben Károly kinevezte Bihar, illetve (részben párhuzamosan) Szabolcs vármegyék (fő)ispánjává, valamint 1318-ban Erdély vajdájává és szolnoki ispánná. Bihari ispánságát 1318-ban visszaadta a szabolcsit azonban 1322-ig megtartotta. Eközben 1320-ban Károly leváltotta az erdélyi vajdaságról, cserébe nádorrá nevezte ki. Nádori tisztét 1322-ig tarthatta meg, ekkor Szatmár vármegye ispánja lett. Örökölt és szerzett birtokait Debrecen központtal egyesítette; nádori tisztségét is innét gyakorolta. PrzypisyŹródła
|
CitationClass=journal
}}
Linki zewnętrzne
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||