|
|
| (Nie pokazano 53 pośrednich wersji utworzonych przez tego samego użytkownika) |
| Linia 1: |
Linia 1: |
| − | Za: [https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81kos_nemzets%C3%A9g]
| + | #PATRZ [[Ákos (klan)]] |
| | | | |
| − | [[Plik:Ákos nemzetség címere.JPG|thumb|jobbra|Az Ákos nemzetség középkori címere]]
| + | [[Kategoria:Przekierowane]] |
| − | | |
| − | == Nevének eredete és ősi birtokai ==
| |
| − | | |
| − | Az '''Ákos nemzetség''' ősét nem ismerjük, neve, az Ákos, ősi magyar személynév, jelentése ''fehér sólyom''. Róla kapta nevét valószínűleg első birtoka, az egykor [[Szilágy megye|Szilágy megyében]] fekvő, ma [[Szatmár megye]] területére eső, a gyors áradású [[Kraszna (folyó)|Kraszna]] folyó melletti [[Ákos (település)|Ákos]] falu. Itt állt a nemzetség [[bencés]] monostora és négytornyú [[romanika|román stílus]]ban épült [[ákosi református templom|apátsági temploma]]. Az Ákos nemzetség régi birtoka volt ezen kívül [[Tura]], [[Bag]], [[Váchartyán|(Kis) Hartyán]] és [[Galgamácsa|Mácsa]], Borsodban többek között: [[Diósgyőr]] és a [[Sajó (folyó)|Sajó]] melletti [[Sajóecseg|Ecseg]], [[1281]]-[[1316]] között [[Felsőzsolca|Zsolca]], az [[1300-as évek]] közepe táján pedig egy ideig [[Somogy vármegye|Somogy megyében]] [[Rinyaújlak]] is.
| |
| − | | |
| − | == Története ==
| |
| − | | |
| − | A nemzetségről a legrégibb adat [[1136]]-ból való, mely szerint az aradi gyűlésen [[II. Béla magyar király|II. Béla]] királyhoz való hűtlensége miatt az Ákos nemzetségből származó Majnótot is megölték (Thuróczi).
| |
| − | | |
| − | [[1235]]-[[1240]]-től tűnt fel az oklevelekben az e nemzetségből származó [[Ákos mester]], [[13. század]]i udvari klerikus, történetíró. Az ő apja egy bizonyos '''Máté''' volt, akit [[1243]]-ban említett egy oklevél. Máté három fia Ákos mester, [[Detre ispán]] és [[Máté fia Fülöp|Fülöp]] volt. Ákos mester testvéreivel gyermekkorától [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király öccse, [[Kálmán herceg|Kálmán]] szlavóniai herceg, címzetes halicsi király udvarában nevelkedtek.
| |
| − | | |
| − | Ákos mester [[1235]]-[[1240]] között bizonnyal pesti plébános volt. Egy [[1244]]-ben kelt oklevél szerint még ekkor is viselte tisztét, és emellett [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király udvari káplánja is volt (egy [[1244]]-es és egy [[1268]]-as oklevél szerint). [[1248]]-tól [[1251]]-ig székesfehérvári [[őrkanonok]] és kincstárnok; [[1261]]-ig ezzel egyidőben királynéi kancellár is. [[1253]]-[[1254]]-től haláláig budai (óbudai) prépost és ezzel egyidőben királynéi kancellár volt. Éveken át a margitszigeti domonkos kolostor patrónusa és [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király lányának az [[1242]]-ben született Margitnak, (aki tizenkét évesen, [[1254]] körül jött az új nyúlszigeti kolostorba), aminek pártfogója, istápolója maradt egészen [[Árpád-házi Szent Margit|Margit]] élete végéig (1270). Ákos mester működési területe főleg Pest-, Fejér-, Esztergom- Veszprém- és Komárom megye területére terjedt ki.
| |
| − | | |
| − | [[Fájl:Acas.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Az Ákos nemzetség monostorának temploma, utóbb református templom<ref>[http://muvtor.btk.ppke.hu/romanika/akos1.htm Ákos, egykori bencés (?) apátsági templom]</ref>]]
| |
| − | | |
| − | Ákos testvérei közül Ákos [[Detre ispán]] ([[1243]]-[[1275]]) [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király egyik oklevele szerint vitézül küzdött a tatárokkal [[Muhi csata|Muhinál]], majd Ausztriába sietett. Az osztrák herceg által megszállt [[Sopron]] ostroma közben egy számszeríj vesszeje súlyosan megsebesítette. [[1258]]-ban önhatalmúlag elfoglalta [[Jób püspök]] [[Rozlozsna]] vidéki birtokát, és azt a király utasítására sem volt hajlandó visszaadni.
| |
| − | | |
| − | [[Máté fia Fülöp|Fülöp]] nevű testvérét a [[tatárjárás]] alatt [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] a [[szlavónia]]i Kelmük(?) várának a védelmével bízta meg.
| |
| − | | |
| − | A nemzetség tagjai közül [[1271]]–[[1284]] közt említik [[Ákos nembeli Ernye|Ernye bán]]t, akinek fia, [[Ákos István (nádor)|István]] részt vett [[IV. László magyar király|IV. László]] király [[Várgede|Gede]] és [[Perestyén]] várak alatt vívott küzdelmeiben. Ernye bán [[III. András magyar király|III. András]]nak is híve volt. [[1298]]-ban András feleségével, Ágnes királynéval közös esküvel fogadta, hogy István [[országbíró]]t mindenki ellen megvédelmezi.
| |
| − | | |
| − | [[Ákos nembeli Ernye|Ernye bán]] kortársa volt [[Ákos nembeli Mihály|Mihály]] is, akit [[1297]]-től említenek. Ő [[Sáros vármegye|sárosi]] [[ispán]] és várnagy volt. [[1312]]-ben a [[rozgonyi csata|rozgonyi csatában]] [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] mellett küzdött, és [[1323]]-ban már a királyné tárnokmestere volt.
| |
| − | | |
| − | Az Ákos nemzetség utolsó nevezetesebb tagja az [[1591]]-ben élt [[Ákos nembeli János|János]] [[Ugocsa vármegye|ugocsai]] [[alispán]] volt, akinek [[Borsod vármegye|Borsod]], [[Sáros vármegye|Sáros]], [[Ugocsa vármegye|Ugocsa]], [[Zólyom vármegye|Zólyom]] és [[Zaránd vármegye|Zaránd]] vármegyében is voltak birtokai.
| |
| − | | |
| − | == Ágai és a belőle származó családok ==
| |
| − | | |
| − | [[Kép:Orlai Zách Felicián.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Cselenfi János megmenti a királyi család életét ([[Orlai Petrics Soma]] festménye)]]
| |
| − | [[Fájl:Esztergom Ákospalotája tábla.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Az Ákos nemzetség egykori palotájának köveit jelölő emléktábla [[Esztergom]]ban]]
| |
| − | E nemzetségből is több ág szakadt ki az idők folyamán:
| |
| − | | |
| − | === Bebek-Csetneki ág ===
| |
| − | | |
| − | A '''Bebek–Csetneki ág'''<ref>[http://www.kislexikon.hu/csetneky.html http://www.kislexikon.hu/csetneky.html]</ref> - már a 15. század elején kettészakadt:
| |
| − | ** Pelsőci [[Bebek család]]
| |
| − | ** [[Csetneki család]]
| |
| − | | |
| − | === Cselenfi-ág ===
| |
| − | | |
| − | Az Ákos nemzetség Cselenfi ága a [[14. század]] elején még a kisbirtokos volt.
| |
| − | | |
| − | Az ág őse az [[1282]]-ben élt '''Cselen''' alispán volt; a ő fia az [[1328]]-ban emltített ''Sándor'' szolgabíró.
| |
| − | | |
| − | Fia: [[Cselenfi János]] [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király uralkodása alatt [[Nógrád vármegye]] területén szerzett birtokokat:
| |
| − | E '''János''' [[1330]]-ban [[Záh Felicián]] merényletekor az éppen távollévő [[Szécsényi Konya]] [[étekfogómester]]t helyettesítette, és megmentette a királyi család életét. E bátor magatartásáért a [[Záh nemzetség]] elkobzott javaiból bőkezű adományokat nyert [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]]től, és megnyílt előtte az út a magas méltóságokra is.
| |
| − | | |
| − | [[1340]]-ben már a [[Belovár-Kőrös vármegye|körösmegyei]] [[Rovistye vára|Rovistye]] várnagya volt, [[1346]]-tól gömöri, majd csongrádi főispán, [[1354]]-ben pedig [[Nógrád vármegye]] főispánja lett.
| |
| − | | |
| − | E Cselenfi Jánostól származik a Karancs-Sághi '''Sághy'''- és a '''Méhy''' család.
| |
| − | | |
| − | A Cselenfi ág ősi birtokaira vonatkozólag nincsenek adataink; csak szerzett birtokait ismerjük:
| |
| − | | |
| − | '''János''' az [[Iliny]] nevű falut kapta adományul Szécsényi Konya étekfogó mestertől, akit a visegrádi merénylet elkövetésekor helyettesített.
| |
| − | | |
| − | [[1332]]-ben adományul nyerte [[Záh Felicián]] elkobzott birtokaiból a következő helységeket: [[Karancsság|Karancs-Ságh]], [[Karancslapujtő|Lapújtő]], Policsnó, [[Berzva]], Tenkenteleke, Eleztyen, Mátyásteleke [[Bolyk]].
| |
| − | | |
| − | [[1335]]-ben testvérével Jakabbal együtt kapta, a [[Záh nemzetség]] többi birtokait: Kotroczó (ma puszta), [[Ettes]], Bénateleke (hajdan Kotroczó mellett feküdt), [[Kishartyán|Hartyán]] (ma Kishartyán), [[Ipolyság|Ság]], [[Ságújfalu]], [[Ludvég]], Két Dályó (ma Kisdályó puszta), [[Berendefölde]], [[Tőrincs]], [[Litke]], Helimbafalva (ma Galamba puszta) és [[Egyházasgerge|Egyházas Gerege]]. [[1343]]-ban azonban e birtokok közül János és Jakab [[Tőrincs]] helységet [[Jolsvatapolca|Jolsvatapolczáért]] elcserélték.
| |
| − | | |
| − | ** Dormánházi [[Sághy család]] – mára már kihalt család. A Heves vármegyei Dormánházáról írta előnevét. A [[18. század]] második felében emelkedett nagyra közülük [[Sághy Mihály]], [[1760]]-ban Heves vármegye alispánja volt, [[1770]]-ben királyi tanácsos, [[1787]]-ben a hétszemélyes tábla ülnöke, [[1790]]-ben pedig már báróságra emelkedett. Nevezett Mihálynak ága Ignác fiában kihalt, Szatmár megyei ecsedi és bánházi birtokait leány ágon Keglevich örökölte.
| |
| − | ** [[Méhi család]]
| |
| − | ** (Karancs)
| |
| − | | |
| − | === Ernye ág ===
| |
| − | | |
| − | Az ág alapítója [[Ákos nembeli Ernye|Ernye bán]] volt. Az ő birtoka volt a [[13. század]] közepén (1248–72 között bizonyosan) [[Erdőkövesd]], amit fia, [[Ákos István (nádor)|István]] örökölt. Ő a kisebb [[tartományúr|tartományurak]] egyikeként saját közigazgatást épített ki az általa birtokolt területen (nagyjából [[Borsod vármegye|Borsod vármegyében]]). 1281–1314 között volt országbíró, majd — a többi tartományúrral közösen — nádor. [[1318]]-ban fiainak hűtlensége miatt ősi birtokaikat elveszítették.
| |
| − | | |
| − | === Mikcs- vagy Micsk-ág ===
| |
| − | | |
| − | * Ebből származik a [[Peleskei Ördög család]]: (I. István [[1342]]-[[1366]]) Mikcs bán utódai a Peleskeiek, kik közül Peleskei László [[1377]]-[[1398]] között [[Hegyesd]] várának birtokosa volt.
| |
| − | | |
| − | === Pocsaji ág, Álmosdi ág ===
| |
| − | | |
| − | A [[Csire család (Álmosdi)|Csire család]]) őse.
| |
| − | | |
| − | * (Álmosdi) [[Csire család (Álmosdi)|Csire család]] régi, mára már kihalt család. Szirmai szerint [[1261]]-ben [[V. István magyar király|V. István]] király Cirill ispánt Maroúth nemzetségből származott Almusnak fiát Bihar megyei [[Álmosd]] földnek birtokában új adomány címén megerősítette, mivel a tatár pusztításkor levelei elvesztek. E Cirilltől származott a Csire ''(Cyre)'' család.
| |
| − | | |
| − | === Torockai ág ===
| |
| − | | |
| − | {{szakasz-csonk}}
| |
| − | | |
| − | == Jegyzetek ==
| |
| − | | |
| − | <references/>
| |
| − | | |
| − | == Források ==
| |
| − | | |
| − | * [[Szirmay Antal]]: [[Szatmár vármegye]]
| |
| − | * [[Karácsonyi János]]: [[Magyar nemzetség]]ek
| |
| − | * {{Nagy Iván}}
| |
| − | * [[Borovszky Samu]]: Heves és Nógrád Vármegye
| |
| − | * [[Györffy György]]: Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések - új válaszok (Balassi 1993) {{ISBN|963-7873-40-6}}
| |
| − | * A Pallas nagy lexikona
| |
| − | | |
| − | == További információk ==
| |
| − | * [http://www.kislexikon.hu/akos_nemzetseg.html Ákos nemzetség - Kislexikon.hu]
| |
| − | * [http://muvtor.btk.ppke.hu/romanika/akos1.htm Ákos, egykori bencés (?) apátsági templom]
| |
| − | | |
| − | {{portál|középkor||Történelem}}
| |
| − | | |
| − | {{SORTUJ:Akos}}
| |
| − | [[Kategoria:Ákos| ]] | |
