Ostffy (ród): Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 1: Linia 1:
[[Kategoria:Nieprzetłumaczone z węgierskiego]]
+
[[Kategoria:50%]]
 
{{Uwaga|
 
{{Uwaga|
 
|strona  = https://hu.wikipedia.org/wiki/Ostffy_csal%C3%A1d
 
|strona  = https://hu.wikipedia.org/wiki/Ostffy_csal%C3%A1d
Linia 16: Linia 16:
 
[[Plik:Az Osl nemzetség címere.JPG|thumb|left|200px|Az Osl nemzetség címere]]
 
[[Plik:Az Osl nemzetség címere.JPG|thumb|left|200px|Az Osl nemzetség címere]]
 
[[Plik:Ostffy család címere.jpg|thumb|left|200px|Az Ostffy család címerképe]]
 
[[Plik:Ostffy család címere.jpg|thumb|left|200px|Az Ostffy család címerképe]]
Az '''Ostffy család''' ([[Ostffyasszonyfa|asszonyfalvi]]) Vas vármegye egyik legrégibb ősi törzsökös nemes családja, mely eredetét a történelmileg ismeretes [[Osl nemzetség|Osl vagy Osth nemzetség]]ből veszi; és a [[Kanizsai család|Kanizsai]] és  Viczai grófi családokkal közös törzsből szakadó vérséget képez.
 
  
==Története==
+
Rodzina Ostffy jest jedną z najstarszych starożytnych plemiennych rodzin szlacheckich w hrabstwie Vas, wywodzących się z historycznie znanego rodzaju Oslo lub Osth; i tworzy nieprzerwaną krew plemienia wspólną z rodzinami Kanizsa i Viczai.
  
Az Osl nemzetség [[13. század|13.]] és [[14. század]]i viszonyait tárgyazó számtalan oklevél közül sok még feldolgozatlan, ismert például a Fejér Codex Diplomaticus gyűjteménye. A mára kihalt [[Kanizsai család]]on kívül a [[19. század]]ban is virágzó Ostfyy család nemzékrendje is csak a [[18. század]] közepén élő nemzedékig terjed.
+
<small><small>Az '''Ostffy család''' ([[Ostffyasszonyfa|asszonyfalvi]]) Vas vármegye egyik legrégibb ősi törzsökös nemes családja, mely eredetét a történelmileg ismeretes [[Osl nemzetség|Osl vagy Osth nemzetség]]ből veszi; és a [[Kanizsai család|Kanizsai]] és  Viczai grófi családokkal közös törzsből szakadó vérséget képez. </small></small>
  
Az Osl nemzetség tagjaira vonatkozó okmányok szerint a következők tudhatók a családról:
+
==historia==
  
Az Osl nemzetség tagjai közül 1276-ban ''Comes Belud'', az e nemből való Beludnak fia [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] és [[V. István magyar király|V. István]] királyok alatt több  hadjáratban szerzett érdemeiért [[IV. László magyar király|IV. László]] királytól nyerte adományként a [[Vas vármegye|Vas vármegyében]] fekvő Kechul, talán Kethul = Kéthely nevű földet, azonban 1277-ben e földet, mely Sopron várához tartozott, vissza cserélte Beludtól, helyette ugyanannak a várnak a tartozékaiból Loós, Lobló és Tord nevű földeket kapta.
+
Wiele spośród licznych dyplomów z XIII i XIV wieku rodziny Oslo jest wciąż niedokończonych, takich jak Fejér Codex Diplomaticus. Oprócz wymarłej już rodziny Kanizsa, rodzaj Ostfyy, który rozkwitł w XIX wieku, rozciąga się tylko na pokolenie w połowie XVIII wieku.
  
1270 körül az Osl nemből származó Comes Hebordus, 1291-ben pedig ugyancsak e nemzetségből Gergely, alramsi (?) comes), Péternek fia volt említve, majd 1278-ban az Osl nemzetségből való Diénes, Péter fia is említve volt, aki részt vett az [[II. Ottokár cseh király|Ottokár cseh király]] elleni hadjáratban, és a lováról leesett Máté nádort ő segítette föl.
+
<small><small>Az Osl nemzetség [[13. század|13.]] és [[14. század]]i viszonyait tárgyazó számtalan oklevél közül sok még feldolgozatlan, ismert például a Fejér Codex Diplomaticus gyűjteménye. A mára kihalt [[Kanizsai család]]on kívül a [[19. század]]ban is virágzó Ostfyy család nemzékrendje is csak a [[18. század]] közepén élő nemzedékig terjed. </small></small>
  
A [[13. század]] végén az Osl nemzetség leghíresebb tagjai voltak: Osl János (Iván) és Imre; akik 1278-tól 1305-ig [[IV. László magyar király|IV. László]] és [[III. András magyar király|III. András]] király alatt horvátországi bánságot viseltek, 1289-ben Péter a fölebb említett János és Imre (v. Henrik) testvére, aki veszprémi püspök volt. Miklós szintén azok testvére, aki [[Sümegi vár|Sümeg várát]] foglalta el maga részére, és birtokolta 1296-ig, ekkor tőle [[III. András magyar király]] részére visszafoglalták.
+
Według dokumentów dotyczących członków rodziny Oslo, z rodziny znane są:
  
1437-ből ismert volt még László soproni főispán Ferencznek fia is, aki asszonyfalvi Osth fia volt, és Demeter fia Benedek, valamint 1458-ból asszonyfalvi Ostffy Ferenc is, kiket birtokperekkel kapcsolatban említettek.
+
<small><small>Az Osl nemzetség tagjaira vonatkozó okmányok szerint a következők tudhatók a családról: </small></small>
  
Egy 1459. évi oklevél szerint pedig Ostffy László és gyermekei: Ferenc, Miklós, István és László voltak említve.
+
Spośród członków rodziny Oslo w 1276 r. Przybywa Belud, syn Beluda tej płci, IV. Za zasługi za czasów królów Béli i Istvána V. IV. Król László otrzymał darowiznę Kechula, być może Kethula = Kethely, w hrabstwie Vas, ale w 1277 r. Zastąpił ziemię należącą do zamku Sopron Beludem i zamiast tego otrzymał ziemie tego samego zamku Loós, Lobló i Tord.
  
1491-ben Ostffy Miklós leleszi prépost volt, ki 1484-ben ellentmond Bálint váradi püspöknek, ki a premontreik helyébe a cisterczi rendet behozni szándékozott.
+
<small><small>Az Osl nemzetség tagjai közül 1276-ban ''Comes Belud'', az e nemből való Beludnak fia [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] és [[V. István magyar király|V. István]] királyok alatt több  hadjáratban szerzett érdemeiért [[IV. László magyar király|IV. László]] királytól nyerte adományként a [[Vas vármegye|Vas vármegyében]] fekvő Kechul, talán Kethul = Kéthely nevű földet, azonban 1277-ben e földet, mely Sopron várához tartozott, vissza cserélte Beludtól, helyette ugyanannak a várnak a tartozékaiból Loós, Lobló és Tord nevű földeket kapta. </small></small>
  
1539-ben Ostffy László paghi Károli Pállal volt [[I. Ferdinánd magyar király]] követségi biztosa Szapolyai embereinél [[Esztergom]]ban.
+
Około 1270 r. Wspomniano o Comes Hebordus z rodzaju Oslo, aw 1291 r. Gergely wspomniano o Alramsi (?) Comes), synu Piotra, aw 1278 r. Syn Piotra z genealogii Oslo, Piotr. Towarzyszył mu Ottokar w kampanii przeciwko królowi czeskiemu, a asystował mu palatyn Matthew, który spadł z konia.
  
A család [[18. század]]ban élő nemzedékéből Ostffy Sándor 1845-ben Vas vármegye szolgabírája volt.
+
<small><small>1270 körül az Osl nemből származó Comes Hebordus, 1291-ben pedig ugyancsak e nemzetségből Gergely, alramsi (?) comes), Péternek fia volt említve, majd 1278-ban az Osl nemzetségből való Diénes, Péter fia is említve volt, aki részt vett az [[II. Ottokár cseh király|Ottokár cseh király]] elleni hadjáratban, és a lováról leesett Máté nádort ő segítette föl. </small></small>
 +
 
 +
Pod koniec XIII wieku najbardziej znanymi członkami rodziny Oslo byli János Osl i Imre; którzy od 1278 do 1305 IV. László i III. Za króla Andrzeja zostali zakazani w Chorwacji, w 1289 r. Piotr był bratem wspomnianego Jana i Imre (w. Henrik), który był biskupem Veszprém. Mikołaj był także bratem tych, którzy zajmowali zamek Sümeg i posiadali go do 1296 r., Kiedy to został III. Zostało schwytane przez króla Andrzeja Węgierskiego.
 +
 
 +
<small><small>A [[13. század]] végén az Osl nemzetség leghíresebb tagjai voltak: Osl János (Iván) és Imre; akik 1278-tól 1305-ig [[IV. László magyar király|IV. László]] és [[III. András magyar király|III. András]] király alatt horvátországi bánságot viseltek, 1289-ben Péter a fölebb említett János és Imre (v. Henrik) testvére, aki veszprémi püspök volt. Miklós szintén azok testvére, aki [[Sümegi vár|Sümeg várát]] foglalta el maga részére, és birtokolta 1296-ig, ekkor tőle [[III. András magyar király]] részére visszafoglalták. </small></small>
 +
 
 +
W 1437 r. Znany był także syn László Ferencz, arcybiskup Sopron, który był synem Ostha, siostry Demeter, i Benedek, syn Demeter, z 1458 r., O którym wspomniano w związku z właścicielami.
 +
 
 +
<small><small>1437-ből ismert volt még László soproni főispán Ferencznek fia is, aki asszonyfalvi Osth fia volt, és Demeter fia Benedek, valamint 1458-ból asszonyfalvi Ostffy Ferenc is, kiket birtokperekkel kapcsolatban említettek. </small></small>
 +
 
 +
Zgodnie z dyplomem z 1459 r. Wymieniono László Ostffy i jego dzieci Ferenca, Miklósa, Istvána i László.
 +
 
 +
<small><small>Egy 1459. évi oklevél szerint pedig Ostffy László és gyermekei: Ferenc, Miklós, István és László voltak említve. </small></small>
 +
 
 +
W 1491 r. Miklós Ostffy był przełożonym Leszka, który w 1484 r. Sprzeciwił się biskupowi Bálintowi z Váradu, który zamierzał wprowadzić porządek cystersów w miejsce przeczuć.
 +
 
 +
<small><small>1491-ben Ostffy Miklós leleszi prépost volt, ki 1484-ben ellentmond Bálint váradi püspöknek, ki a premontreik helyébe a cisterczi rendet behozni szándékozott. </small></small>
 +
 
 +
W 1539 r. László Ostffy wraz z Pálem Károli Károly był komisarzem ambasady króla Węgier Ferdynanda I u mieszkańców Szapolija w Esztergom.
 +
 
 +
<small><small>1539-ben Ostffy László paghi Károli Pállal volt [[I. Ferdinánd magyar király]] követségi biztosa Szapolyai embereinél [[Esztergom]]ban. </small></small>
 +
 
 +
W XVIII-wiecznym pokoleniu rodziny Sándor Ostffy był sędzią w okręgu Vas w 1845 r.
 +
 
 +
<small><small>A család [[18. század]]ban élő nemzedékéből Ostffy Sándor 1845-ben Vas vármegye szolgabírája volt. </small></small>
  
 
== Asszonyfalvi család (ág) ==
 
== Asszonyfalvi család (ág) ==

Wersja z 17:04, 3 gru 2019

Plik:Az Osl nemzetség címere.JPG
Az Osl nemzetség címere
Plik:Ostffy család címere.jpg
Az Ostffy család címerképe

Rodzina Ostffy jest jedną z najstarszych starożytnych plemiennych rodzin szlacheckich w hrabstwie Vas, wywodzących się z historycznie znanego rodzaju Oslo lub Osth; i tworzy nieprzerwaną krew plemienia wspólną z rodzinami Kanizsa i Viczai.

Az Ostffy család (asszonyfalvi) Vas vármegye egyik legrégibb ősi törzsökös nemes családja, mely eredetét a történelmileg ismeretes Osl vagy Osth nemzetségből veszi; és a Kanizsai és  Viczai grófi családokkal közös törzsből szakadó vérséget képez. 

historia

Wiele spośród licznych dyplomów z XIII i XIV wieku rodziny Oslo jest wciąż niedokończonych, takich jak Fejér Codex Diplomaticus. Oprócz wymarłej już rodziny Kanizsa, rodzaj Ostfyy, który rozkwitł w XIX wieku, rozciąga się tylko na pokolenie w połowie XVIII wieku.

Az Osl nemzetség 13. és 14. századi viszonyait tárgyazó számtalan oklevél közül sok még feldolgozatlan, ismert például a Fejér Codex Diplomaticus gyűjteménye. A mára kihalt Kanizsai családon kívül a 19. században is virágzó Ostfyy család nemzékrendje is csak a 18. század közepén élő nemzedékig terjed. 

Według dokumentów dotyczących członków rodziny Oslo, z rodziny znane są:

Az Osl nemzetség tagjaira vonatkozó okmányok szerint a következők tudhatók a családról: 

Spośród członków rodziny Oslo w 1276 r. Przybywa Belud, syn Beluda tej płci, IV. Za zasługi za czasów królów Béli i Istvána V. IV. Król László otrzymał darowiznę Kechula, być może Kethula = Kethely, w hrabstwie Vas, ale w 1277 r. Zastąpił ziemię należącą do zamku Sopron Beludem i zamiast tego otrzymał ziemie tego samego zamku Loós, Lobló i Tord.

Az Osl nemzetség tagjai közül 1276-ban Comes Belud, az e nemből való Beludnak fia IV. Béla és V. István királyok alatt több  hadjáratban szerzett érdemeiért IV. László királytól nyerte adományként a Vas vármegyében fekvő Kechul, talán Kethul = Kéthely nevű földet, azonban 1277-ben e földet, mely Sopron várához tartozott, vissza cserélte Beludtól, helyette ugyanannak a várnak a tartozékaiból Loós, Lobló és Tord nevű földeket kapta. 

Około 1270 r. Wspomniano o Comes Hebordus z rodzaju Oslo, aw 1291 r. Gergely wspomniano o Alramsi (?) Comes), synu Piotra, aw 1278 r. Syn Piotra z genealogii Oslo, Piotr. Towarzyszył mu Ottokar w kampanii przeciwko królowi czeskiemu, a asystował mu palatyn Matthew, który spadł z konia.

1270 körül az Osl nemből származó Comes Hebordus, 1291-ben pedig ugyancsak e nemzetségből Gergely, alramsi (?) comes), Péternek fia volt említve, majd 1278-ban az Osl nemzetségből való Diénes, Péter fia is említve volt, aki részt vett az Ottokár cseh király elleni hadjáratban, és a lováról leesett Máté nádort ő segítette föl. 

Pod koniec XIII wieku najbardziej znanymi członkami rodziny Oslo byli János Osl i Imre; którzy od 1278 do 1305 IV. László i III. Za króla Andrzeja zostali zakazani w Chorwacji, w 1289 r. Piotr był bratem wspomnianego Jana i Imre (w. Henrik), który był biskupem Veszprém. Mikołaj był także bratem tych, którzy zajmowali zamek Sümeg i posiadali go do 1296 r., Kiedy to został III. Zostało schwytane przez króla Andrzeja Węgierskiego.

A 13. század végén az Osl nemzetség leghíresebb tagjai voltak: Osl János (Iván) és Imre; akik 1278-tól 1305-ig IV. László és III. András király alatt horvátországi bánságot viseltek, 1289-ben Péter a fölebb említett János és Imre (v. Henrik) testvére, aki veszprémi püspök volt. Miklós szintén azok testvére, aki Sümeg várát foglalta el maga részére, és birtokolta 1296-ig, ekkor tőle III. András magyar király részére visszafoglalták. 

W 1437 r. Znany był także syn László Ferencz, arcybiskup Sopron, który był synem Ostha, siostry Demeter, i Benedek, syn Demeter, z 1458 r., O którym wspomniano w związku z właścicielami.

1437-ből ismert volt még László soproni főispán Ferencznek fia is, aki asszonyfalvi Osth fia volt, és Demeter fia Benedek, valamint 1458-ból asszonyfalvi Ostffy Ferenc is, kiket birtokperekkel kapcsolatban említettek. 

Zgodnie z dyplomem z 1459 r. Wymieniono László Ostffy i jego dzieci Ferenca, Miklósa, Istvána i László.

Egy 1459. évi oklevél szerint pedig Ostffy László és gyermekei: Ferenc, Miklós, István és László voltak említve. 

W 1491 r. Miklós Ostffy był przełożonym Leszka, który w 1484 r. Sprzeciwił się biskupowi Bálintowi z Váradu, który zamierzał wprowadzić porządek cystersów w miejsce przeczuć.

1491-ben Ostffy Miklós leleszi prépost volt, ki 1484-ben ellentmond Bálint váradi püspöknek, ki a premontreik helyébe a cisterczi rendet behozni szándékozott. 

W 1539 r. László Ostffy wraz z Pálem Károli Károly był komisarzem ambasady króla Węgier Ferdynanda I u mieszkańców Szapolija w Esztergom.

1539-ben Ostffy László paghi Károli Pállal volt I. Ferdinánd magyar király követségi biztosa Szapolyai embereinél Esztergomban. 

W XVIII-wiecznym pokoleniu rodziny Sándor Ostffy był sędzią w okręgu Vas w 1845 r.

A család 18. században élő nemzedékéből Ostffy Sándor 1845-ben Vas vármegye szolgabírája volt. 

Asszonyfalvi család (ág)

  • A1 Ostfi Osl (1250–1303)
    • B1 Osli (1297–1307)
    • B2 Péter (1302–1351)
    • B3 János varasdi ispán (1307–1346)
    • B4 Miklós kórógyi várnagy, macsói bán (1307–1339)
    • B5 Domonkos veszprémi ispán, macsói bán (1307–1353)
      • C1 bresztolci Demeter (1345–1393)

      • C2 Miklós ugróci várnagy (1345–1383)
      • C3 asszonyfalvi Ostfi János (1345–1359)

[***]

Dom rodzinny oddziału (oddział)

  • A1 Ostfi Oslo (1250-1303)
    • B1 Oslo (1297-1307)
    • Peter B2 (1302-1351)
    • Janis B3 Rasd Ispan (1307-1346)
      • János C1 [13 Vas County] i Sopron jest biskupem (1347-1393)

    • B4 Nicholas Pathologist, Lieutenant, Macho Ban (1307-1399)
    • B5 Dominikana Veszprém Ispán, Macho Ban (1307-1353)
      • C1 Demeter z Brestolca (1345–1393)

      • C2 Nicholas Jumping Lieutenant (1345-1383)
      • C3 János Ostfi z Calvary (1345–1359)

[***]

Birtokaik

A 14. század elejéig azonosítható birtokok:[1]

Osl bán utódai főként a Rába jobbpartján, Ostffyasszonyfa körül igyekeztek birtokaikat csoportosítani.

Vas megyei falvaik voltak: Asszonyfalva, Ol, Csep, Csenge, Kádár, Semjén, Narey, Boroszd föld és Csehi.

[***]

Słynni członkowie rodu

  • Ferenc (1376–1426)
  • Gergely vasi ispán (1390–1431)
  • János dobokaiesperes (1405–1421)
  • István turóci prépost (1414–1421)
  • László soproni ispán (1419–1440)
  • János soproni alispán (–1434)
  • Miklós esztergomi prépost (1439–1466)
  • László soproni kapitány (–1501)
  • László vasi alispán (1490–1540)
  • Ferenc soproni főispán (1504–1516)
  • Jakab soproni alispán (–1583)
  • Mihály vasi főispán (1588–1604)
  • Tamás vasi alispán (–1663)
  • Pál soproni alispán (1821–1890)
  • Lajos vasi és soproni főispán (1876–1944)

[***]


Források

Hivatkozások

Szablon:Wikidatacommons

  1. Pór, Antal (1890). „Az Osl-nemzetség története a XIII. és XlV. században.”. Turul, 8. Füzet, str. 153-200.