Baranya: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 16: | Linia 16: | ||
|-style="vertical-align:top;" | |-style="vertical-align:top;" | ||
| | | | ||
| − | |||
| − | |||
[[Plik:Baranya_county_map_(1891).jpg|thumb|left|200|Mapa administracyjna komitatu Baranya z 1910 r]] | [[Plik:Baranya_county_map_(1891).jpg|thumb|left|200|Mapa administracyjna komitatu Baranya z 1910 r]] | ||
Wersja z 08:45, 20 lut 2020
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
| Strona | Autorzy | Nota |
| [3] | [4] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku angielskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku angielskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Plik:Baranya county map (1891).jpg Mapa administracyjna komitatu Baranya z 1910 r Baranya vármegye (Szablon:Szerbhorvátul, Szablon:Németül, Szablon:Latinul) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A terület legnagyobb része ma a magyarországi Baranya megye része, míg délkeleti fele Horvátország része. GeografiaBaranya vármegye a Dráva alsó völgyszakaszának vidékén terült el az Alma folyó vonalától a Dráva Dunába való torkolatáig. Területei a Dráva mindkét partjára kiterjedt; északon a Zselic (ma Mecsek) erdőkig, délen a Pozsegahavasáig (ma Papuk hegység). Területének nagy részét dombságok fedték le: a Baranyai-dombság és a Mecsek. A vármegyét keletről Bács-Bodrog, délről Verőce, nyugatról Somogy, északról Tolna, északkeletről pedig 1932-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék határolták. A vármegyének két fontosabb folyója volt: a Duna és a Dráva. A területről eredő folyók, patakok a Zselic-Vashegy (ma Báni hegyek) tömbjéből déli irányba futva párhuzamosan völgyekre szabdalták a hátságot, a Duna és Dráva síkságán pedig holtágakban vesztek el. A megye nyugati határát jelölő Alma folyó (ma Almás) jobb oldalról vette fel a somogyi Zselic felől határul szolgáló Karán patakot, dél felé folyva, majd a síkságot elérve halastavakat hozott létre, s medre alább közvetlenül a Drávába torkollott. Az Almával párhuzamosan folyt az Okor vize (ma Bükkösdi víz), mely Okorvölgy falu környékén eredt; kiérve a hegyek közül jobbra a Gyűrű patakot, majd Okorág és a később Okorághoz csatolt Mónosokor alatt (ma Okorvíz a patak neve), innen keletnek fordult és egyesült az északkelet felől jövő Kőrös vízzel (ma Pécsi-víz). |
| ||||||||||||||||
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)