Rákos-mező

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku angielskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku angielskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Plik:Mikovinyi Buda és Pest Fossa Magna 1737.jpg Mikoviny Sámuel, mapa opublikowana w 1737 r Pole Rákos (Rákos Field, Rákosmező lub Rákos) to miejsce wielu parlamentów narodowych i działań wojennych na średniowiecznych Węgrzech, co w szerokim znaczeniu oznaczało całą piaszczystą równinę po wschodniej stronie Pesztu. [1] Później, w kronikach Anonymusa i Simona Handai, pole Rákos zostało określone jako centrum Węgier [2]. ran. Historia Budapesztu Ferenca Salamona, mapa Sámuela Mikoviny, opublikowana w 1737 roku, oraz Anonymus Gesta Hungarorum, jednak wychodzi na Wyspę Małgorzaty, nad potokiem „Campi Rakos”, Budapeszt XIII. [4] [5] Rákos-mező (Rákos mezeje, Rákosmező vagy Rákos) a középkori Magyarország számos országgyűlésének és hadrakelésének helyszíne, amely tágabb értelemben a Pest keleti oldalán terülő egész homokos síkságot jelentette. Anonymus és Kézai Simon krónikáikban Magyarország közepének írták le Rákos mezejét.Később az Angyalföld és Kőbánya közötti síkon Pest városfalától (Kiskörút), más forrás szerint az Orczy-kerttől a Rákos-patakig – amelyről a terület a nevét nyerte – húzódott. Salamon Ferenc Budapest története című művében, Mikoviny Sámuel 1737-ben kiadott térképe és Anonymus Gesta Hungaroruma alapján ugyanakkor a Margit-szigettel szemben, a patak felett húzódik „Campi Rakos”, Budapest XIII. kerülete területén. Nazwę Rákosmező nazywano również Rákosfalva w XIX wieku [6], aw 1935 r. W Budapeszcie XIV. Okręg ubiegał się również o tę nazwę (ostatecznie do 1949 r. [7] była Rákosváros) [8] [9], a niegdyś piaszczyste lotnisko graniczy z Kerepesi Road - Fehér Road - Keresztúri Road [10]. A Rákosmező megnevezést az 1800-as években Rákosfalva is viselte, majd 1935-ben Budapest XIV. kerülete is kérvényezte magára ezt a nevet (végül 1949-ig Rákosváros volt), illetve a Kerepesi út – Fehér út – Keresztúri út által határolt, egykor homokos területen kialakított repülőteret is említik rákosmezeiként. Historia A középkor előtt a Rákos-patak és mellékpatakjai területe mocsaras vidék volt, amely alsó kavicsos talajréteg fölé a Duna negyedidőszaki áradásai során keletkezett homok laza került. A futóhomok miatt a patak, mely valamikor jóval délebbre kanyargott, állandóan változtatta medrét. Plik:Gurk-Hofbauer View of Pest and Buda from the Field Rákos.jpg Pest és Buda városának képe Rákos mezejéről (1829 rajzoló: Hofbauer János, metsző: Gurk Eduard) Részben természetes feltöltődéssel, később pedig emberi beavatkozással (lecsapolással, gátak építésével, árkok kialakításával, a földek megművelésével) a terület egyre inkább alkalmassá vált a letelepedésre. Már a római korban a Rákos völgyén és annak folytatásán, a Tápió és Galga völgyein át közlekedett Buda, Pest és környéke a Tisza vidékére. Azonban számos had is megütközött a vidéken, így például a közeli Mogyoród és Cinkota tájékán győzte le 1074-ben a mogyoródi csatában Géza és László vezérek serege Salamon királynak német és magyar hadát, s szerezte meg a koronát Béla fiainak, amiről a Képes krónika számol be és említi meg „descendit in Racus“-t. A Katolikus Lexikon szerint 1289-ben úgy említették, hogy az ország közepe. A 12–13. századtól a hadrakelések és országgyűlések elsődleges helyszínévé vált, ahol időnként akár több tízezer fő is tartózkodott. A nemesek a Kerepesi út két oldalán táboroztak, amely mentén a 15. század végétől a későbbi József-, és részben Ferencváros területén is, a számukra nagyobb kényelmet szolgáló külváros jött létre. Szablon:Forr Utóélete Az agrár jellegű területen az 1880-as években indult meg a közművesítés és a fokozottabb beépítés, de még a 19–20. század fordulóján is a többholdas kertészetek és majorságok jellemezték a vidéket. Ma már csak néhány közterület elnevezése őrzi a múltat (pl. Bolgárkertész utca). Plik:Rákosmező 1909 emléktábla.JPG Az első magyar repülőtér emlékére állított emléktábla, Budapest XIV. kerülete, Városliget, Közlekedési Múzeum Kisfaludy Károly verset is írt Rákos mezejéről. 1827 júniusában tartották az első lóversenyt itt, Széchenyi Istvánnak köszönhetően. Ezt Berzsenyi Dániel Gróf Mailáth Jánoshoz című 1830-as költeményében meg is írta. Budapest egyesítésétől (1873) a fővároshoz tartozik. Kezdetben a VI., VII., VIII., X., majd 1930-tól a XIV. kerület része. A mező Kerepesi út és Éles-sarok közötti részén, az egykori lovassági gyakorlótéren mintegy tíz négyzetkilométeres alapterületen indult meg a magyarországi motoros repülés. A magyar aviatika úttörői 1909–1914 között megteremtették a honi repülés alapjait. A gépek építéséhez és tárolásához szükséges hangárok létesítése 1909 nyarán kezdődött. Az első hangár dr. Kutassy Ágostoné volt. A Magyar Aero Szövetség nyilvántartásában az NL. 1. számú pilótaigazolvány tulajdonosa szintén Kutassy volt. 1910-ben Budapest kérte a VII. nagy nemzetközi repülőverseny megrendezésének jogát, és minden különösebb lobbizás nélkül meg is kapta. Ennek állít emléket az Örs vezér terén található szobor is. 1912-re összesen 17 hangárépület készült. A deszkából épült hangárok sínen járó görgős tolóajtóval voltak ellátva. Szélességük az első kettő kivételével 20 méter, mélységük 12 méter, magasságuk pedig 6 méter volt. Jelentősebb országgyűlések 1277 májusában Timót zágrábi püspök segítségével országos gyűlést hívtak össze a Rákos-patak melletti mezőre. A országgyűlés törvényes korúnak nyilvánította Kun László királyt, és kezébe adta az ország kormányzását, egyben jóváhagyta a Habsburg Rudolffal kötendő szövetségi szerződést. 1278 nyarán a Rákos-mezőn gyűlt össze a II. Ottokár cseh király ellen induló sereg. Az Árpád-ház kihalását követően hagyományossá vált az országgyűlések Rákos-mezőn való tartása. Jó példa erre az 1307. október 10-ei országgyűlés, mely Károly Róbertet magyar királlyá választotta 1490-ben a Rákos mezején királlyá választják II. (Jagelló) Ulászlót 1505-ben a köznemesség nyomására a rákosi országgyűlés a következő határozatot hozza: Ha II. Ulászló fiúörökös nélkül hal meg, csak magyart fognak királlyá választani. A határozat oka az volt, hogy Ulászló nem foglalkozott a magyarok érdekeivel. A köznemesek eme törekvése a következő évben okafogyottá vált, mivel megszületett Ulászló fia, II. Lajos 1526. április 24-én a magyar nemesség a rákosi országgyűlésen döntött a főúri és a köznemesi párt viszályáról, a végvárak felszereléséről és a hadak táborba szállásáról. Mindehhez csak az akarat és a pénz hiányzott. 1540 szeptemberében a rákosi országgyűlés II. János néven magyar királlyá választotta Szapolyai János és Jagelló Izabella csecsemő korú fiát Jegyzetek Források Czuczor Gergely–Fogarasi János: A magyar nyelv szótára – Rákosmező, Rákos-mező → Rákos (1) - 1862. Rákos-mező, Katolikus lexikon Szablon:Révai nagy lexikona Rákos mezeje (online: mek.oszk.hu) A Rákosok. vendegvaro.hu. [2013. lipiec 2-i dátummal az Vendégváró eredetiből archiválva]. További információk Vörös László - Duna mérési hiteles földmérő m., Csáti Ernő szerk.: Alap 's vizhelyzeti térképe Buda és Pest szabad királyi fő városainak (1833), Országos Széchényi Könyvtár / Térképtár A Rákosmező történelmi neve. (1-2. oldal), Rákos Vidéke 35. évfolyam 46. szám, library.hungaricana.hu - 1935. november 17. 451. A közgyűlés tárgyalja a polgármester 20.398/1935—1. számú előterjesztését, a XIV. közigazgatási kerületnek »Rákosmező« néven való elnevezése tárgyában, library.hungaricana.hu Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935 - 14. 1935. október 23. rendes közgyűlés Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940); Gárdonyi Albert: Középkori települések Pest határában (14-27. oldal), library.hungaricana.hu Rév Pál: A budaörsi közforgalmú repülőtér létesítésének története A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987; II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok, library.hungaricana.hu - 1988. Rákosmezőn országgyűlés kezdődik, mult-kor.hu - 2004. május 21. Zugló Budapest XIV. kerület településképi arculati kézikönyv, zuglo.hu - 2017.