III. Rosztyiszlav: Różnice pomiędzy wersjami
Przejdź do nawigacji
Przejdź do wyszukiwania
| Linia 39: | Linia 39: | ||
|następca = [[Árpád-házi Anna|Anna Arpadówna]] | |następca = [[Árpád-házi Anna|Anna Arpadówna]] | ||
}} | }} | ||
| + | {| | ||
| + | | | ||
| + | |} | ||
| − | '''III. Rostyslav''' (pol. ''Rościsław Michajłowicz'', rus. ''Ростислав Михайлович'') (*1219, Belgrad | + | '''III. Rostyslav''' (pol. ''Rościsław Michajłowicz'', rus. ''Ростислав Михайлович'') (*1219, † Belgrad 1263)[1], rusiński książę, wielki książę kijowski w 1239 r. |
<small><small>'''III. Rosztyiszlav''' ''({{ny-ru|Ростислав Михайлович}})'', ([[1219]] – [[1263]],<ref name=pallas>{{cite book | author = Bokor József (szerk.) | title = A Pallas nagy lexikona | publisher = Arcanum FolioNET Kft. | location = Budapest | year = 1998 | isbn = 963-85923-2-X | url = {{MEK|00000/00060/}}| chapter = Rosztizlav | chapterurl = {{MEK|00000/00060/html/088/pc008835.html#3}} | accessdate = 2007-01-11}}</ref> [[Belgrád]]) kijevi nagyfejedelem [[1239]]-ben. </small></small> | <small><small>'''III. Rosztyiszlav''' ''({{ny-ru|Ростислав Михайлович}})'', ([[1219]] – [[1263]],<ref name=pallas>{{cite book | author = Bokor József (szerk.) | title = A Pallas nagy lexikona | publisher = Arcanum FolioNET Kft. | location = Budapest | year = 1998 | isbn = 963-85923-2-X | url = {{MEK|00000/00060/}}| chapter = Rosztizlav | chapterurl = {{MEK|00000/00060/html/088/pc008835.html#3}} | accessdate = 2007-01-11}}</ref> [[Belgrád]]) kijevi nagyfejedelem [[1239]]-ben. </small></small> | ||
| Linia 46: | Linia 49: | ||
== Życie == | == Życie == | ||
| − | Jego ojcem był Mihály Vszevolodics, książę | + | Jego ojcem był Mihály Vszevolodics, książę Czernichowa, a następnie Nowogród, [1] jego matka była córką księcia Romanowicza Halicza [1] W 1229 r. Jego ojciec mianował gubernatorem Nowogrodu Rostysława [1], ale lud został wydalony w następnym roku. [1] W 1238 r. Ojciec i syn wysiedlili księcia Daniela z Halic [1], ale tam, gdzie powrócił wygnany książę w 1239 r. Wkrótce Michał i Rostisław z Tatarzy IV. Béla musiał uciec do króla Węgier. [1] Tutaj, w 1243 r., Słowianie Rostojscy poślubili Annę, najdroższą córkę króla. [1] Jego teść uczynił go księciem Halici [1] i wysłał go do prowincji z dużą armią [1], ale tam Daniel wrócił z ukrycia po inwazji tatarskiej, wielokrotnie go pokonując (najpewniej 17 grudnia 1249). [1]. W międzyczasie, 15 lipca 1246 r., Był jednym z pierwszych dowódców armii węgierskiej w bitwie, która zakończyła się śmiercią Fryderyka Babenberga [1], w 1247 r. Niepokoiła go Totia [1], aw latach 1254-1255 Macs. Jego sąsiad II. Bułgarski car Michał ożenił się z córką w 1255 r. [1], ale Rostisław interweniował w sprawach bułgarskich. [1] W 1257 r. Interweniował w bułgarskiej i II. Po zawarciu pokoju między Teodorem a cesarzem Niciką [1] po zabiciu Michała w 1258 r. Schwytał i zamordował obraźliwego Kalmana [1] i uczynił Mytzesa bułgarskim cara, jako narzeczoną Węgier [1]. 12 lipca 1260 r. Pomagał teścia w bitwie pod Kroissenbrunn z wojskami macho i bułgarską [1]. W 1261 roku on i jego żona zostali w Wiedniu i wkrótce poślubili przyjęcie weselne ich córki Kingi II. Ottokár z czeskim królem [1] (25 października 1261 [1]). |
<small><small>Édesapja [[II. Mihály kijevi nagyfejedelem|Vszevolodics Mihály]] csernyigovi majd novgorodi herceg volt,<ref name=pallas/> édesanyja Romanovics Dániel halicsi fejedelem leánya.<ref name=pallas/> [[1229]]-ben atyja Rosztyiszlavot tette [[Novgorod]] helytartójává,<ref name=pallas/> de a nép már a következő évben elűzte.<ref name=pallas/> [[1238]]-ban az apa és fia Dániel herceget kiszorította Halicsból,<ref name=pallas/> ahová azonban az elűzött fejedelem már [[1239]]-ben visszatérhetett.<ref name=pallas/> Nemsokára Mihálynak és Rosztyiszlavnak a tatárok elől [[IV. Béla magyar király]]hoz kellett menekülniük.<ref name=pallas/> Itt Rosztyiszláv [[1243]]-ban nőül vette a király legkedvesebb leányát, Annát.<ref name=pallas/> Apósa megtette őt halicsi hercegnek,<ref name=pallas/> és Lőrinc mesterrel nagy sereggel küldte tartományába,<ref name=pallas/> ahol azonban a tatárjárás után bujdosásából visszatért Dániel őt ismételve (leghatározottabban [[1249]]. [[december 17.|december 17]]-én<ref name=pallas/>) megverte és Halics függetlenségét a magyarokkal szemben biztosította.<ref name=pallas/> Időközben, [[1246]]. [[július 15.|július 15]]-én a magyar sereg egyik alvezére volt a [[II. Frigyes osztrák herceg|Babenberg Frigyes]] halálával végződő ütközetben;<ref name=pallas/> [[1247]]-ben Tótország bánja,<ref name=pallas/> [[1254]]–[[1255]]-ben pedig Macsónak ura lett. Szomszédja, [[II. Mihály bolgár cár]] [[1255]]-ben az ő leánykáját vette feleségül,<ref name=pallas/> így viszont Rosztyiszlav a bolgárok ügyeibe is beavatkozott;<ref name=pallas/> [[1257]]-ben ő járt közbe a bolgárok s a [[II. Theodórosz nikaiai császár]] közt való béke megkötésénél,<ref name=pallas/> Mihály megöletése után pedig [[1258]]-ban elkergette és megölette a bitorló [[II. Kálmán bolgár cár|Kálmán]]t,<ref name=pallas/> bolgár cárrá pedig – mint Magyarország hűbéresét – Mytzest tette.<ref name=pallas/> [[1260]]. [[július 12.|július 12]]-én a kroissenbrunni csatában macsói és bolgár hadakkal segítette apósát.<ref name=pallas/> [[1261]]-ben feleségével együtt [[Bécs]]ben időzött s nemsokára megülték leányuknak Kingának lakodalmát [[II. Ottokár cseh király|II. Ottokár cseh királly]]al<ref name=pallas/> ([[1261]]. [[október 25.]]<ref name=pallas/>). </small></small> | <small><small>Édesapja [[II. Mihály kijevi nagyfejedelem|Vszevolodics Mihály]] csernyigovi majd novgorodi herceg volt,<ref name=pallas/> édesanyja Romanovics Dániel halicsi fejedelem leánya.<ref name=pallas/> [[1229]]-ben atyja Rosztyiszlavot tette [[Novgorod]] helytartójává,<ref name=pallas/> de a nép már a következő évben elűzte.<ref name=pallas/> [[1238]]-ban az apa és fia Dániel herceget kiszorította Halicsból,<ref name=pallas/> ahová azonban az elűzött fejedelem már [[1239]]-ben visszatérhetett.<ref name=pallas/> Nemsokára Mihálynak és Rosztyiszlavnak a tatárok elől [[IV. Béla magyar király]]hoz kellett menekülniük.<ref name=pallas/> Itt Rosztyiszláv [[1243]]-ban nőül vette a király legkedvesebb leányát, Annát.<ref name=pallas/> Apósa megtette őt halicsi hercegnek,<ref name=pallas/> és Lőrinc mesterrel nagy sereggel küldte tartományába,<ref name=pallas/> ahol azonban a tatárjárás után bujdosásából visszatért Dániel őt ismételve (leghatározottabban [[1249]]. [[december 17.|december 17]]-én<ref name=pallas/>) megverte és Halics függetlenségét a magyarokkal szemben biztosította.<ref name=pallas/> Időközben, [[1246]]. [[július 15.|július 15]]-én a magyar sereg egyik alvezére volt a [[II. Frigyes osztrák herceg|Babenberg Frigyes]] halálával végződő ütközetben;<ref name=pallas/> [[1247]]-ben Tótország bánja,<ref name=pallas/> [[1254]]–[[1255]]-ben pedig Macsónak ura lett. Szomszédja, [[II. Mihály bolgár cár]] [[1255]]-ben az ő leánykáját vette feleségül,<ref name=pallas/> így viszont Rosztyiszlav a bolgárok ügyeibe is beavatkozott;<ref name=pallas/> [[1257]]-ben ő járt közbe a bolgárok s a [[II. Theodórosz nikaiai császár]] közt való béke megkötésénél,<ref name=pallas/> Mihály megöletése után pedig [[1258]]-ban elkergette és megölette a bitorló [[II. Kálmán bolgár cár|Kálmán]]t,<ref name=pallas/> bolgár cárrá pedig – mint Magyarország hűbéresét – Mytzest tette.<ref name=pallas/> [[1260]]. [[július 12.|július 12]]-én a kroissenbrunni csatában macsói és bolgár hadakkal segítette apósát.<ref name=pallas/> [[1261]]-ben feleségével együtt [[Bécs]]ben időzött s nemsokára megülték leányuknak Kingának lakodalmát [[II. Ottokár cseh király|II. Ottokár cseh királly]]al<ref name=pallas/> ([[1261]]. [[október 25.]]<ref name=pallas/>). </small></small> | ||
Wersja z 20:05, 22 mar 2020
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku angielskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku angielskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
III. Rostyslav (pol. Rościsław Michajłowicz, rus. Ростислав Михайлович) (*1219, † Belgrad 1263)[1], rusiński książę, wielki książę kijowski w 1239 r. III. Rosztyiszlav (Szablon:Ny-ru), (1219 – 1263,[1] Belgrád) kijevi nagyfejedelem 1239-ben. Spis treściŻycieJego ojcem był Mihály Vszevolodics, książę Czernichowa, a następnie Nowogród, [1] jego matka była córką księcia Romanowicza Halicza [1] W 1229 r. Jego ojciec mianował gubernatorem Nowogrodu Rostysława [1], ale lud został wydalony w następnym roku. [1] W 1238 r. Ojciec i syn wysiedlili księcia Daniela z Halic [1], ale tam, gdzie powrócił wygnany książę w 1239 r. Wkrótce Michał i Rostisław z Tatarzy IV. Béla musiał uciec do króla Węgier. [1] Tutaj, w 1243 r., Słowianie Rostojscy poślubili Annę, najdroższą córkę króla. [1] Jego teść uczynił go księciem Halici [1] i wysłał go do prowincji z dużą armią [1], ale tam Daniel wrócił z ukrycia po inwazji tatarskiej, wielokrotnie go pokonując (najpewniej 17 grudnia 1249). [1]. W międzyczasie, 15 lipca 1246 r., Był jednym z pierwszych dowódców armii węgierskiej w bitwie, która zakończyła się śmiercią Fryderyka Babenberga [1], w 1247 r. Niepokoiła go Totia [1], aw latach 1254-1255 Macs. Jego sąsiad II. Bułgarski car Michał ożenił się z córką w 1255 r. [1], ale Rostisław interweniował w sprawach bułgarskich. [1] W 1257 r. Interweniował w bułgarskiej i II. Po zawarciu pokoju między Teodorem a cesarzem Niciką [1] po zabiciu Michała w 1258 r. Schwytał i zamordował obraźliwego Kalmana [1] i uczynił Mytzesa bułgarskim cara, jako narzeczoną Węgier [1]. 12 lipca 1260 r. Pomagał teścia w bitwie pod Kroissenbrunn z wojskami macho i bułgarską [1]. W 1261 roku on i jego żona zostali w Wiedniu i wkrótce poślubili przyjęcie weselne ich córki Kingi II. Ottokár z czeskim królem [1] (25 października 1261 [1]). Édesapja Vszevolodics Mihály csernyigovi majd novgorodi herceg volt,[1] édesanyja Romanovics Dániel halicsi fejedelem leánya.[1] 1229-ben atyja Rosztyiszlavot tette Novgorod helytartójává,[1] de a nép már a következő évben elűzte.[1] 1238-ban az apa és fia Dániel herceget kiszorította Halicsból,[1] ahová azonban az elűzött fejedelem már 1239-ben visszatérhetett.[1] Nemsokára Mihálynak és Rosztyiszlavnak a tatárok elől IV. Béla magyar királyhoz kellett menekülniük.[1] Itt Rosztyiszláv 1243-ban nőül vette a király legkedvesebb leányát, Annát.[1] Apósa megtette őt halicsi hercegnek,[1] és Lőrinc mesterrel nagy sereggel küldte tartományába,[1] ahol azonban a tatárjárás után bujdosásából visszatért Dániel őt ismételve (leghatározottabban 1249. december 17-én[1]) megverte és Halics függetlenségét a magyarokkal szemben biztosította.[1] Időközben, 1246. július 15-én a magyar sereg egyik alvezére volt a Babenberg Frigyes halálával végződő ütközetben;[1] 1247-ben Tótország bánja,[1] 1254–1255-ben pedig Macsónak ura lett. Szomszédja, II. Mihály bolgár cár 1255-ben az ő leánykáját vette feleségül,[1] így viszont Rosztyiszlav a bolgárok ügyeibe is beavatkozott;[1] 1257-ben ő járt közbe a bolgárok s a II. Theodórosz nikaiai császár közt való béke megkötésénél,[1] Mihály megöletése után pedig 1258-ban elkergette és megölette a bitorló Kálmánt,[1] bolgár cárrá pedig – mint Magyarország hűbéresét – Mytzest tette.[1] 1260. július 12-én a kroissenbrunni csatában macsói és bolgár hadakkal segítette apósát.[1] 1261-ben feleségével együtt Bécsben időzött s nemsokára megülték leányuknak Kingának lakodalmát II. Ottokár cseh királlyal[1] (1261. október 25.[1]). Gyermekei
Przypisy
Lásd még
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
