Debreceni Dózsa: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 1: | Linia 1: | ||
| − | [[Kategoria: | + | [[Kategoria:1h]] |
{{Uwaga| | {{Uwaga| | ||
|strona = https://hu.wikipedia.org/wiki/Debreceni_D%C3%B3zsa | |strona = https://hu.wikipedia.org/wiki/Debreceni_D%C3%B3zsa | ||
| − | |autorzy = https:// | + | |autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Debreceni_D%C3%B3zsa&action=history |
|nota = węgierski | |nota = węgierski | ||
}} | }} | ||
| Linia 32: | Linia 32: | ||
[[Plik:Kiskirályok uralmi területei.jpg|thumb|300px|left|Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején]] | [[Plik:Kiskirályok uralmi területei.jpg|thumb|300px|left|Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején]] | ||
| − | '''Debreceni Dózsa''' (*przed 1291, † 1322), węgierski szlachcic, żołnierz, wódz, a w czasie interregnum [[I. Károly|Karola Roberta] | + | '''Debreceni Dózsa''' (pol. ''Doża Debreceni'') (*przed 1291, † 1322), węgierski szlachcic, żołnierz, wódz, a w czasie ''[[interregnum]]'' jeden z dowódców [[I. Károly|Karola Roberta]. [[Wojewoda siedmiogrodzki]], a następnie [[palatyn]].Najbardziej znany członek rodziny [[Debreceni]], która była właścicielem Debreczyna od XIII do początku XV wieku. [1] |
| + | |||
| + | '''Debreceni Dózsa''' (*przed 1291, † 1322), węgierski szlachcic, żołnierz, wódz, a w czasie interregnum | ||
<small><small>'''Debreceni (I.) Dózsa''' (1291 előtt – 1322) katona, hadvezér, az [[interregnum]] idején [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] híve, seregeinek egyik vezére, amiért cserébe egy időben [[erdélyi vajda]], majd [[nádor]] is volt. A [[Debrecen]]ben a 13. századtól a 15. század elejéig birtokos [[Debreceni család]] legnevezetesebb tagja.{{refhely|Módy Debrecen 1290–1390}} </small></small> | <small><small>'''Debreceni (I.) Dózsa''' (1291 előtt – 1322) katona, hadvezér, az [[interregnum]] idején [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] híve, seregeinek egyik vezére, amiért cserébe egy időben [[erdélyi vajda]], majd [[nádor]] is volt. A [[Debrecen]]ben a 13. századtól a 15. század elejéig birtokos [[Debreceni család]] legnevezetesebb tagja.{{refhely|Módy Debrecen 1290–1390}} </small></small> | ||
| Linia 38: | Linia 40: | ||
==Biografia== | ==Biografia== | ||
| − | Wiosną 1307 r. | + | Wiosną 1307 r. książę Bawarii [[Otto]]n, który był także królem Węgier w latach 1305–1308, podarował majątek [[Elep]] w komitacie [[Szabolcs]], który był rządzony '''bez następcy''' Dózsy, ponieważ '''Dózsa był uważany za krewnego Kopasa, Beke i László'''. Jest to raczej mało prawdopodobne stwierdzenie, ponieważ żaden członek rodziny [[Debreceni]] nie należał do partii popierającej Ottona. Dzięki tej '''darowiźnie''' król chciał uczynić Dozę swoim stronnikiem, a tym samym całą rodzinę Debreceni. Oni byli jednak wierni [[I. Károly|Karolowi I]], odkąd przybył na Węgry. [[Róbert Károly]] doskonale o tym wiedział, ponieważ 26 września 1311 r., jako nagrodę za kampanię przeciwko [[Csák Máté|Máté Csákowi]], król podarował majątek Páth w powiecie Peszt, a następnie szereg innych darowizn. |
<small><small>1307 tavaszán [[Ottó magyar király|Ottó bajor herceg]] (aki egyben 1305–1308 között magyar király is volt) Dózsának ajándékozta az örökös nélkül a királyra szállt Szabolcs megyei Elep birtokot, mivel szerinte Dózsa a Barsa nembeli Kopasznak, Bekének és Lászlónak, az ő híveinek rokona. Ez elég valószínűtlen állítás, mivel a Debreceni család egy tagja sem tartozott az Ottót támogató párthoz. A király ezzel az adománnyal akarta az oldalára állítani Dózsát s ezzel az egész Debreceni családot. Viszont ők I. Károly állandó hívei voltak azóta, hogy az Magyarországra érkezett. Ezt nagyon jól tudta Károly Róbert is, mert a Csák Máté elleni hadjárat jutalmaként a király 1311. szeptember 26-án Dózsának adományozta a Pest megyei Páth birtokot, amelyet ajándékbirtokok egész sora követett. </small></small> | <small><small>1307 tavaszán [[Ottó magyar király|Ottó bajor herceg]] (aki egyben 1305–1308 között magyar király is volt) Dózsának ajándékozta az örökös nélkül a királyra szállt Szabolcs megyei Elep birtokot, mivel szerinte Dózsa a Barsa nembeli Kopasznak, Bekének és Lászlónak, az ő híveinek rokona. Ez elég valószínűtlen állítás, mivel a Debreceni család egy tagja sem tartozott az Ottót támogató párthoz. A király ezzel az adománnyal akarta az oldalára állítani Dózsát s ezzel az egész Debreceni családot. Viszont ők I. Károly állandó hívei voltak azóta, hogy az Magyarországra érkezett. Ezt nagyon jól tudta Károly Róbert is, mert a Csák Máté elleni hadjárat jutalmaként a király 1311. szeptember 26-án Dózsának adományozta a Pest megyei Páth birtokot, amelyet ajándékbirtokok egész sora követett. </small></small> | ||
| − | Jesienią 1311 r. Máté Csák zawarł sojusz z synami ''' | + | Jesienią 1311 r. [[Csák III. Máté|Mateusz III Csák]] zawarł sojusz z synami '''zamordowanegoj''' [[Aba Amadé|Amadeusza Aby]], który 15 czerwca 1312 r. został pokonany w [[Bitwa pod Rozhanovcami|bitwie pod Rozgoniami]] przez wojska króla Karola I, wspomaganego przez rycerzy joannitów, mieszkańców [[Kassa]] i Saksonii Siedmiogrodzkiej. Jednym z przywódców armii był Dózsa. Ta bitwa jest ważnym punktem zwrotnym w walce z oligarchiami. Jednak król nie wykorzystał swojego zwycięstwa, ponieważ nie stawił czoła Mateuszowi Csákowi i jego sojusznikom. Niemniej jednak był w stanie skonsolidować swoją siłę w dużej części kraju. Po bitwie pod Rozgoniami Dózsa i [[Róbert Károly]] znaleźli się '''w najbardziej poufnym środowisku''', a nawet król został ojcem chrzestnym jednego z dzieci Dózsy, być może [[Debreceni Jakab|Jakuba z Debreczyna]]. Wewnętrzne relacje zostały wzmocnione przez fakt, że Karol I w większości szukał rady Dózsy, aby umocnić władzę polityczną. W tym celu zastąpił niewiarygodnych urzędników swoimi lojalnymi wyznawcami. Zaczął odzyskiwać dobra publiczne i położył kres '''dwuwładzy'''. |
<small><small>1311 őszén Csák Máté a meggyilkolt Aba Amadé fiaival szövetséget kötött, akik 1312. június 15-én a [[rozgonyi csata|rozgonyi csatában]] teljes vereséget szenvedtek I. Károly király hadaitól, akiket segítettek a [[Johanniták|johannita lovagok]], a kassai polgárok és a szepesi szászok. A seregek egyik vezére Debreceni Dózsa volt. Ez az ütközet jelentős fordulópont az oligarchiák elleni küzdelemben. A király azonban nem használta ki a győzelmét, mivel nem fordult szembe erőteljesen Csák Mátéval és szövetségeseivel. Ennek ellenére az ország jelentős részében meg tudta szilárdítani a hatalmát. A rozgonyi csata után Dózsa, Károly Róbert legbizalmasabb környezetébe került, sőt a király Dózsa egyik gyermekének, talán Debreceni Jakabnak lett a keresztapja. A bensőbb viszonyt erősítette az a tény, hogy I. Károly többnyire kikérte Dózsa mester tanácsait, melyekkel megszilárdította a közhatalmat. Ennek jegyében a megbízhatatlan tisztségviselőket hűséges híveire cserélte le. Elindította a közjavak visszaszerzését és felszámolta a hatalmaskodásokat. </small></small> | <small><small>1311 őszén Csák Máté a meggyilkolt Aba Amadé fiaival szövetséget kötött, akik 1312. június 15-én a [[rozgonyi csata|rozgonyi csatában]] teljes vereséget szenvedtek I. Károly király hadaitól, akiket segítettek a [[Johanniták|johannita lovagok]], a kassai polgárok és a szepesi szászok. A seregek egyik vezére Debreceni Dózsa volt. Ez az ütközet jelentős fordulópont az oligarchiák elleni küzdelemben. A király azonban nem használta ki a győzelmét, mivel nem fordult szembe erőteljesen Csák Mátéval és szövetségeseivel. Ennek ellenére az ország jelentős részében meg tudta szilárdítani a hatalmát. A rozgonyi csata után Dózsa, Károly Róbert legbizalmasabb környezetébe került, sőt a király Dózsa egyik gyermekének, talán Debreceni Jakabnak lett a keresztapja. A bensőbb viszonyt erősítette az a tény, hogy I. Károly többnyire kikérte Dózsa mester tanácsait, melyekkel megszilárdította a közhatalmat. Ennek jegyében a megbízhatatlan tisztségviselőket hűséges híveire cserélte le. Elindította a közjavak visszaszerzését és felszámolta a hatalmaskodásokat. </small></small> | ||
| − | W 1312 roku brał udział w bitwie pod Rozgonami | + | W 1312 roku Dózsa brał udział w bitwie pod Rozgonami,a w 1317 r. król zlecił mu stłumienie buntu [[Borsa Kopasz|Jakuba Borsy]], z którym Dózsa rozprawił się w kilka miesięcy; Wiosną 1317 roku odniósł wspaniałe zwycięstwo w [[Debreczyn|bitwie pod Debreczynem]], a wkrótce potem Jakub został schwytany i '''ścięty''' na zamku [[Sólyomkő]]. Od 1318 r. Dózsa został wysłany przez Karola do Siedmiogrodu przeciwko synom innej rodziny oligarchów. [[Kán III. László|Władysław III Kán]] też wkrótce został pokonany. |
<small><small>1312-ben részt vett a [[rozgonyi csata|rozgonyi csatában]]. 1317-ben a király a [[Borsa Kopasz]]-féle lázadás leverésével bízta meg, amit pár hónap alatt sikerrel végre is hajtott; 1317 tavaszán a [[debreceni csata (1317)|debreceni csatában]] fényes győzelmet aratott, s nem sokkal később a [[Sólyomkő vára|sólyomkői vár]]ban Kopaszt el is fogta, majd lefejeztette. Innét 1318-ban Károly Róbert [[Erdély]]be vezényelte egy másik oligarcha család, [[Kán László]] fiai ellen, akiket szintén csakhamar legyőzött. </small></small> | <small><small>1312-ben részt vett a [[rozgonyi csata|rozgonyi csatában]]. 1317-ben a király a [[Borsa Kopasz]]-féle lázadás leverésével bízta meg, amit pár hónap alatt sikerrel végre is hajtott; 1317 tavaszán a [[debreceni csata (1317)|debreceni csatában]] fényes győzelmet aratott, s nem sokkal később a [[Sólyomkő vára|sólyomkői vár]]ban Kopaszt el is fogta, majd lefejeztette. Innét 1318-ban Károly Róbert [[Erdély]]be vezényelte egy másik oligarcha család, [[Kán László]] fiai ellen, akiket szintén csakhamar legyőzött. </small></small> | ||
| − | W | + | W podziękowaniu za jego osiągnięcia w 1317 r. Karol mianował go [[ispán]]em [[Bihar]] i równolegle komitatu [[Szabolcs]], a w 1318 r. [[wojewodą Siedmiogrodu]] i [[ispán]]em komitatu [[Szolnok]]. Dózsa '''zwrócił''' swój komitat [[Bihar]] w 1318 roku, ale zachował [[Szabolcs]] do 1322 roku. Tymczasem w 1320 r. Karol zrezygnował z Dózsy jako wojewody, powołując go na [[palatyn]]a. Sprawował urząd do 1322 r., gdy został '''kapelanem hrabstwa''' [[Szatmár]]. Swój odziedziczony i nabyty majątek połączył z centrum Debreczyna; stąd też sprawował swoja funkcję palatyna. |
<small><small>Eredményeiért cserébe még 1317-ben Károly kinevezte [[Bihar vármegye|Bihar]], illetve (részben párhuzamosan) [[Szabolcs vármegye|Szabolcs vármegyék]] (fő)[[ispán]]jává, valamint [[1318]]-ban [[erdélyi vajda|Erdély vajdájává]] és [[Szolnok vármegye|szolnoki ispánná]]. Bihari ispánságát 1318-ban visszaadta a szabolcsit azonban 1322-ig megtartotta. Eközben 1320-ban Károly leváltotta az erdélyi vajdaságról, cserébe [[nádor]]rá nevezte ki. Nádori tisztét 1322-ig tarthatta meg, ekkor [[Szatmár vármegye]] ispánja lett. Örökölt és szerzett birtokait [[Debrecen]] központtal egyesítette; nádori tisztségét is innét gyakorolta. </small></small> | <small><small>Eredményeiért cserébe még 1317-ben Károly kinevezte [[Bihar vármegye|Bihar]], illetve (részben párhuzamosan) [[Szabolcs vármegye|Szabolcs vármegyék]] (fő)[[ispán]]jává, valamint [[1318]]-ban [[erdélyi vajda|Erdély vajdájává]] és [[Szolnok vármegye|szolnoki ispánná]]. Bihari ispánságát 1318-ban visszaadta a szabolcsit azonban 1322-ig megtartotta. Eközben 1320-ban Károly leváltotta az erdélyi vajdaságról, cserébe [[nádor]]rá nevezte ki. Nádori tisztét 1322-ig tarthatta meg, ekkor [[Szatmár vármegye]] ispánja lett. Örökölt és szerzett birtokait [[Debrecen]] központtal egyesítette; nádori tisztségét is innét gyakorolta. </small></small> | ||
Wersja z 11:25, 31 mar 2020
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Plik:Kiskirályok uralmi területei.jpg Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején Debreceni Dózsa (pol. Doża Debreceni) (*przed 1291, † 1322), węgierski szlachcic, żołnierz, wódz, a w czasie interregnum jeden z dowódców [[I. Károly|Karola Roberta]. Wojewoda siedmiogrodzki, a następnie palatyn.Najbardziej znany członek rodziny Debreceni, która była właścicielem Debreczyna od XIII do początku XV wieku. [1] Debreceni Dózsa (*przed 1291, † 1322), węgierski szlachcic, żołnierz, wódz, a w czasie interregnum Debreceni (I.) Dózsa (1291 előtt – 1322) katona, hadvezér, az interregnum idején Károly Róbert híve, seregeinek egyik vezére, amiért cserébe egy időben erdélyi vajda, majd nádor is volt. A Debrecenben a 13. századtól a 15. század elejéig birtokos Debreceni család legnevezetesebb tagja.[1] Spis treściBiografiaWiosną 1307 r. książę Bawarii Otton, który był także królem Węgier w latach 1305–1308, podarował majątek Elep w komitacie Szabolcs, który był rządzony bez następcy Dózsy, ponieważ Dózsa był uważany za krewnego Kopasa, Beke i László. Jest to raczej mało prawdopodobne stwierdzenie, ponieważ żaden członek rodziny Debreceni nie należał do partii popierającej Ottona. Dzięki tej darowiźnie król chciał uczynić Dozę swoim stronnikiem, a tym samym całą rodzinę Debreceni. Oni byli jednak wierni Karolowi I, odkąd przybył na Węgry. Róbert Károly doskonale o tym wiedział, ponieważ 26 września 1311 r., jako nagrodę za kampanię przeciwko Máté Csákowi, król podarował majątek Páth w powiecie Peszt, a następnie szereg innych darowizn. 1307 tavaszán Ottó bajor herceg (aki egyben 1305–1308 között magyar király is volt) Dózsának ajándékozta az örökös nélkül a királyra szállt Szabolcs megyei Elep birtokot, mivel szerinte Dózsa a Barsa nembeli Kopasznak, Bekének és Lászlónak, az ő híveinek rokona. Ez elég valószínűtlen állítás, mivel a Debreceni család egy tagja sem tartozott az Ottót támogató párthoz. A király ezzel az adománnyal akarta az oldalára állítani Dózsát s ezzel az egész Debreceni családot. Viszont ők I. Károly állandó hívei voltak azóta, hogy az Magyarországra érkezett. Ezt nagyon jól tudta Károly Róbert is, mert a Csák Máté elleni hadjárat jutalmaként a király 1311. szeptember 26-án Dózsának adományozta a Pest megyei Páth birtokot, amelyet ajándékbirtokok egész sora követett. Jesienią 1311 r. Mateusz III Csák zawarł sojusz z synami zamordowanegoj Amadeusza Aby, który 15 czerwca 1312 r. został pokonany w bitwie pod Rozgoniami przez wojska króla Karola I, wspomaganego przez rycerzy joannitów, mieszkańców Kassa i Saksonii Siedmiogrodzkiej. Jednym z przywódców armii był Dózsa. Ta bitwa jest ważnym punktem zwrotnym w walce z oligarchiami. Jednak król nie wykorzystał swojego zwycięstwa, ponieważ nie stawił czoła Mateuszowi Csákowi i jego sojusznikom. Niemniej jednak był w stanie skonsolidować swoją siłę w dużej części kraju. Po bitwie pod Rozgoniami Dózsa i Róbert Károly znaleźli się w najbardziej poufnym środowisku, a nawet król został ojcem chrzestnym jednego z dzieci Dózsy, być może Jakuba z Debreczyna. Wewnętrzne relacje zostały wzmocnione przez fakt, że Karol I w większości szukał rady Dózsy, aby umocnić władzę polityczną. W tym celu zastąpił niewiarygodnych urzędników swoimi lojalnymi wyznawcami. Zaczął odzyskiwać dobra publiczne i położył kres dwuwładzy. 1311 őszén Csák Máté a meggyilkolt Aba Amadé fiaival szövetséget kötött, akik 1312. június 15-én a rozgonyi csatában teljes vereséget szenvedtek I. Károly király hadaitól, akiket segítettek a johannita lovagok, a kassai polgárok és a szepesi szászok. A seregek egyik vezére Debreceni Dózsa volt. Ez az ütközet jelentős fordulópont az oligarchiák elleni küzdelemben. A király azonban nem használta ki a győzelmét, mivel nem fordult szembe erőteljesen Csák Mátéval és szövetségeseivel. Ennek ellenére az ország jelentős részében meg tudta szilárdítani a hatalmát. A rozgonyi csata után Dózsa, Károly Róbert legbizalmasabb környezetébe került, sőt a király Dózsa egyik gyermekének, talán Debreceni Jakabnak lett a keresztapja. A bensőbb viszonyt erősítette az a tény, hogy I. Károly többnyire kikérte Dózsa mester tanácsait, melyekkel megszilárdította a közhatalmat. Ennek jegyében a megbízhatatlan tisztségviselőket hűséges híveire cserélte le. Elindította a közjavak visszaszerzését és felszámolta a hatalmaskodásokat. W 1312 roku Dózsa brał udział w bitwie pod Rozgonami,a w 1317 r. król zlecił mu stłumienie buntu Jakuba Borsy, z którym Dózsa rozprawił się w kilka miesięcy; Wiosną 1317 roku odniósł wspaniałe zwycięstwo w bitwie pod Debreczynem, a wkrótce potem Jakub został schwytany i ścięty na zamku Sólyomkő. Od 1318 r. Dózsa został wysłany przez Karola do Siedmiogrodu przeciwko synom innej rodziny oligarchów. Władysław III Kán też wkrótce został pokonany. 1312-ben részt vett a rozgonyi csatában. 1317-ben a király a Borsa Kopasz-féle lázadás leverésével bízta meg, amit pár hónap alatt sikerrel végre is hajtott; 1317 tavaszán a debreceni csatában fényes győzelmet aratott, s nem sokkal később a sólyomkői várban Kopaszt el is fogta, majd lefejeztette. Innét 1318-ban Károly Róbert Erdélybe vezényelte egy másik oligarcha család, Kán László fiai ellen, akiket szintén csakhamar legyőzött. W podziękowaniu za jego osiągnięcia w 1317 r. Karol mianował go ispánem Bihar i równolegle komitatu Szabolcs, a w 1318 r. wojewodą Siedmiogrodu i ispánem komitatu Szolnok. Dózsa zwrócił swój komitat Bihar w 1318 roku, ale zachował Szabolcs do 1322 roku. Tymczasem w 1320 r. Karol zrezygnował z Dózsy jako wojewody, powołując go na palatyna. Sprawował urząd do 1322 r., gdy został kapelanem hrabstwa Szatmár. Swój odziedziczony i nabyty majątek połączył z centrum Debreczyna; stąd też sprawował swoja funkcję palatyna. Eredményeiért cserébe még 1317-ben Károly kinevezte Bihar, illetve (részben párhuzamosan) Szabolcs vármegyék (fő)ispánjává, valamint 1318-ban Erdély vajdájává és szolnoki ispánná. Bihari ispánságát 1318-ban visszaadta a szabolcsit azonban 1322-ig megtartotta. Eközben 1320-ban Károly leváltotta az erdélyi vajdaságról, cserébe nádorrá nevezte ki. Nádori tisztét 1322-ig tarthatta meg, ekkor Szatmár vármegye ispánja lett. Örökölt és szerzett birtokait Debrecen központtal egyesítette; nádori tisztségét is innét gyakorolta. PrzypisyŹródła
Linki zewnętrzne
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||