Beatrica Frankapan: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 34: Linia 34:
 
  <small><small>[[1496]]. [[március 10.|március 10]]-e körül [[Modrus]]ban [[Corvin János]] felesége lett.<ref>Lásd Schönherr (1894: 227).</ref> Házasságukból három gyermek született, egy leány, [[Corvin Erzsébet|Erzsébet]] [[1496]]-ban és két fiú, [[Corvin Kristóf|Kristóf]] [[1499]]-ben és egy a csak a [[Óbudai káptalan|budai káptalan]] [[1505]]. [[január 12.|január 12]]-ei jelentésében feltüntetett, és máig a feledés homályába vesző utószülött [[Corvin Mátyás (Corvin János fia)|Mátyás]], aki [[1504]]-ben, apja halála után jött a világra, de még csecsemőkorában, bátyja előtt meghalt [[1505]]-ben.<ref name="Lásd Neumann 2015: 72–73">Lásd Neumann (2015: 72–73).</ref> Neumann Tibor feltételezi, hogy erről a fiúról azért nem emlékezett meg [[1504]]. [[szeptember 11.|szeptember 11]]-én [[Corvin János]] herceg, mikor egy intézkedése során megnevezi gyermekeit, Kristófot és Erzsébetet, mert még nem született meg.<ref name="Lásd Neumann 2015: 72">Lásd Neumann (2015: 72).</ref> Az 1505-ös oklevél a "vitézlő Kristófnak és Mátyásnak, a méltóságos Corvin János herceg úr fiainak a  nevében"<ref>Idézi Neumann (2015: 72). [[Latin nyelv|Latin]] eredetiben: „nominibus et in personis egregiorum Cristofori et Mathie filiorum illustris quondam domini Iohannis Corvini ducis”  Slovenský Národný Archív, Listiny Erdödy 89. (Színes fotója: [http://monasterium.net/mom/SK-SNA/LErd/89/charter Oklevél]), fekete-fehér fotója: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény.</ref> intézkedett egy Angelo Kanczlir nevű budai polgárnak, [[Bakócz Tamás]] [[Esztergomi érsekek listája|esztergomi érsek]] sógorának a kérésére, aki [[Mezőberény]]t szerette volna az elhunyt Corvin János adóssága fejében saját maga számára beiktattatni. Ezen oklevél kiállítása ([[1505]]. [[január 12.]]) után nem sokkal, de még bátyja, Kristóf halála ([[1505]]. [[március 17.]]) előtt halhatott meg Corvin János ls Frangepán Beatrix ifjabb fia.<ref name="Lásd Neumann 2015: 72"/> </small></small>
 
  <small><small>[[1496]]. [[március 10.|március 10]]-e körül [[Modrus]]ban [[Corvin János]] felesége lett.<ref>Lásd Schönherr (1894: 227).</ref> Házasságukból három gyermek született, egy leány, [[Corvin Erzsébet|Erzsébet]] [[1496]]-ban és két fiú, [[Corvin Kristóf|Kristóf]] [[1499]]-ben és egy a csak a [[Óbudai káptalan|budai káptalan]] [[1505]]. [[január 12.|január 12]]-ei jelentésében feltüntetett, és máig a feledés homályába vesző utószülött [[Corvin Mátyás (Corvin János fia)|Mátyás]], aki [[1504]]-ben, apja halála után jött a világra, de még csecsemőkorában, bátyja előtt meghalt [[1505]]-ben.<ref name="Lásd Neumann 2015: 72–73">Lásd Neumann (2015: 72–73).</ref> Neumann Tibor feltételezi, hogy erről a fiúról azért nem emlékezett meg [[1504]]. [[szeptember 11.|szeptember 11]]-én [[Corvin János]] herceg, mikor egy intézkedése során megnevezi gyermekeit, Kristófot és Erzsébetet, mert még nem született meg.<ref name="Lásd Neumann 2015: 72">Lásd Neumann (2015: 72).</ref> Az 1505-ös oklevél a "vitézlő Kristófnak és Mátyásnak, a méltóságos Corvin János herceg úr fiainak a  nevében"<ref>Idézi Neumann (2015: 72). [[Latin nyelv|Latin]] eredetiben: „nominibus et in personis egregiorum Cristofori et Mathie filiorum illustris quondam domini Iohannis Corvini ducis”  Slovenský Národný Archív, Listiny Erdödy 89. (Színes fotója: [http://monasterium.net/mom/SK-SNA/LErd/89/charter Oklevél]), fekete-fehér fotója: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény.</ref> intézkedett egy Angelo Kanczlir nevű budai polgárnak, [[Bakócz Tamás]] [[Esztergomi érsekek listája|esztergomi érsek]] sógorának a kérésére, aki [[Mezőberény]]t szerette volna az elhunyt Corvin János adóssága fejében saját maga számára beiktattatni. Ezen oklevél kiállítása ([[1505]]. [[január 12.]]) után nem sokkal, de még bátyja, Kristóf halála ([[1505]]. [[március 17.]]) előtt halhatott meg Corvin János ls Frangepán Beatrix ifjabb fia.<ref name="Lásd Neumann 2015: 72"/> </small></small>
  
−
Z inicjatywy księżniczki [[Hedvig tescheni hercegnő|Jadwigi Cieszyńskiej]], wdowy po palatynie [[Szapolyai István|Stefanie Zápolyai]], który w życiu najstarszego syna Beatricy, Krzysztofa, obiecał wspierać Beatricę, jeśli ten syn (także) [8] umrze, że jego córka Elżbieta, odziedziczą majątki [[Hunyadi]]. Elżbieta została zaręczona w Budzie w lutym 1505 r.  młodszym synem księżniczki Jadwigi, [[Szapolyai György|Jerzym]], który, zgodnie z umową, odziedziczy majątek Hunyadich po swojej przyszłej żonie [9]. Niestety Jerzy zginął na polu [[Mohacz|bitwy pod Mochaczem]] w 1526 roku. Beatrica potwierdziła te zaręczyny po śmierci '''syna''' (17 marca 1505 r.), 25 sierpnia 1505 r. W Rakolnok [10], ale po II. Węgierski król Ulaszlo podarował majątki wdowie i córce na cześć Jánosa Corvina, datowanego na 31 sierpnia 1506 r. [11], więc jednak Beatrica '''rozwiodła się z córką i''' Elżbieta, która została jedyną dziedziczką Hunyadich, zastąpiła w Boże Narodzenie 1507 r. zaręczyłą się z [[Pálóci Mihály|Michałem Pálócim]], prawnuiem [[palatyn]]a [[Pálóczi Máté|Mateusza]]. [[II. Ulászló|Władysłąw II JJagiellończyk]] potwierdził '''darowiznę królewską''' 5 stycznia 1508 r. [11] Elżbieta zmarła jednak wkrótce po zaręczynach, na początku 1508 r., Po '''święceniach królewskich''' w Gyula [12]. Elżbieta była ostatnim członkiem rodziny Hunyadi. Majątek [[Hunyadi]]ch przeszły na ich matkę, Beatricę. [12]
+
Z inicjatywy księżniczki [[Hedvig tescheni hercegnő|Jadwigi Cieszyńskiej]], wdowy po palatynie [[Szapolyai István|Stefanie Zápolyai]], który w życiu najstarszego syna Beatricy, Krzysztofa, obiecał wspierać Beatricę, jeśli ten syn (także) [8] umrze, że jego córka Elżbieta, odziedziczą majątki [[Hunyadi]]. Elżbieta została zaręczona w Budzie w lutym 1505 r.  młodszym synem księżniczki Jadwigi, [[Szapolyai György|Jerzym]], który, zgodnie z umową, odziedziczy majątek Hunyadich po swojej przyszłej żonie [9]. Niestety Jerzy zginął na polu [[Mohacz|bitwy pod Mochaczem]] w 1526 roku. Beatrica potwierdziła te zaręczyny po śmierci '''syna''' (17 marca 1505 r.), 25 sierpnia 1505 r. W Rakolnok [10], ale po II. Węgierski król Ulaszlo podarował majątki wdowie i córce na cześć Jánosa Corvina, datowanego na 31 sierpnia 1506 r. [11], więc jednak Beatrica '''rozwiodła się z córką i''' Elżbieta, która została jedyną dziedziczką Hunyadich, zastąpiła w Boże Narodzenie 1507 r. zaręczyłą się z [[Pálóci Mihály|Michałem Pálócim]], prawnuiem [[palatyn]]a [[Pálóczi Máté|Mateusza]]. [[II. Ulászló|Władysław II Jagiellończyk]] potwierdził '''darowiznę królewską''' 5 stycznia 1508 r. [11] Elżbieta zmarła jednak wkrótce po zaręczynach, na początku 1508 r., Po '''święceniach królewskich''' w Gyula [12]. Elżbieta była ostatnim członkiem rodziny Hunyadi. Majątek [[Hunyadi]]ch przeszły na ich matkę, Beatricę. [12]
  
 
  <small><small>[[Hedvig tescheni hercegnő]]nek, [[Szapolyai István]] nádor özvegyének a kezdeményezésére, aki még Beatrix idősebbik fia, Kristóf életében megígérte, hogy támogatni fogja Beatrixot, amennyiben ez a fia (is)<ref>Feltételezhetően [[Corvin Mátyás (Corvin János fia)|Mátyás]] herceg halála után vetődött fel ez a lehetőség is.</ref> meghalna, hogy az [[ősiség]] törvényével összhangban előállott [[magszakadás]] miatt a lánya, Erzsébet örökölhesse a Hunyadi-birtokokat. Erzsébetet [[1505]]. februárjában [[Buda (történelmi település)|Budán]] eljegyezték Hedvig hercegnő kisebbik fiával, [[Szapolyai György|Szapolyai Györggyel]], aki a megállapodás szerint a leendő felesége révén szintén a Hunyadi-vagyon örököse lesz.<ref>Lásd Schönherr (1894: 309).</ref> Szapolyai György a [[mohácsi csata]]mezőn lelte halálát [[1526]]-ban. Frangepán Beatrix ezt az eljegyzést a fia halála ([[1505]]. [[március 17.]]) után, [[1505]]. [[augusztus 25.|augusztus 25]]-én is megerősítette [[Rakovec|Rakolnokon]],<ref>Lásd Schönherr (1894: 310).</ref> de miután [[II. Ulászló magyar király]] [[1506]]. [[augusztus 31.|augusztus 31]]-én kelt adománylevelével [[Corvin János]] érdemeire való tekintettel az özvegyének és a leányának adományozta a birtokokat,<ref name="Lásd Schönherr 1894: 312">Lásd Schönherr (1894: 312).</ref> ezért Beatrix mégis felbontotta a lánya jegyességét, és az immár Hunyadi-örökössé előlépett Erzsébetet [[1507]]. karácsonyán [[Lippa|Lippán]] eljegyezte [[Pálóczi Mihály|Pálóczi Mihállyal]], [[Pálóczi Máté]] nádor dédunokájával. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] a királyi adományozást [[1508]]. [[január 5.|január 5]]-én erősítette meg.<ref name="Lásd Schönherr 1894: 312"/> Erzsébet azonban az eljegyzést követően nem sokkal, még [[1508]] elején, a királyi szentesítés után meghalt [[Gyula (település)|Gyulán]].<ref name="Lásd Schönherr 1894: 313">Lásd Schönherr (1894: 313).</ref> Erzsébet volt a [[Hunyadi-család]] utolsó tagja. A Hunyadi-birtokok édesanyjára, Frangepán Beatrixra szálltak.<ref name="Lásd Schönherr 1894: 313"/> </small></small>
 
  <small><small>[[Hedvig tescheni hercegnő]]nek, [[Szapolyai István]] nádor özvegyének a kezdeményezésére, aki még Beatrix idősebbik fia, Kristóf életében megígérte, hogy támogatni fogja Beatrixot, amennyiben ez a fia (is)<ref>Feltételezhetően [[Corvin Mátyás (Corvin János fia)|Mátyás]] herceg halála után vetődött fel ez a lehetőség is.</ref> meghalna, hogy az [[ősiség]] törvényével összhangban előállott [[magszakadás]] miatt a lánya, Erzsébet örökölhesse a Hunyadi-birtokokat. Erzsébetet [[1505]]. februárjában [[Buda (történelmi település)|Budán]] eljegyezték Hedvig hercegnő kisebbik fiával, [[Szapolyai György|Szapolyai Györggyel]], aki a megállapodás szerint a leendő felesége révén szintén a Hunyadi-vagyon örököse lesz.<ref>Lásd Schönherr (1894: 309).</ref> Szapolyai György a [[mohácsi csata]]mezőn lelte halálát [[1526]]-ban. Frangepán Beatrix ezt az eljegyzést a fia halála ([[1505]]. [[március 17.]]) után, [[1505]]. [[augusztus 25.|augusztus 25]]-én is megerősítette [[Rakovec|Rakolnokon]],<ref>Lásd Schönherr (1894: 310).</ref> de miután [[II. Ulászló magyar király]] [[1506]]. [[augusztus 31.|augusztus 31]]-én kelt adománylevelével [[Corvin János]] érdemeire való tekintettel az özvegyének és a leányának adományozta a birtokokat,<ref name="Lásd Schönherr 1894: 312">Lásd Schönherr (1894: 312).</ref> ezért Beatrix mégis felbontotta a lánya jegyességét, és az immár Hunyadi-örökössé előlépett Erzsébetet [[1507]]. karácsonyán [[Lippa|Lippán]] eljegyezte [[Pálóczi Mihály|Pálóczi Mihállyal]], [[Pálóczi Máté]] nádor dédunokájával. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] a királyi adományozást [[1508]]. [[január 5.|január 5]]-én erősítette meg.<ref name="Lásd Schönherr 1894: 312"/> Erzsébet azonban az eljegyzést követően nem sokkal, még [[1508]] elején, a királyi szentesítés után meghalt [[Gyula (település)|Gyulán]].<ref name="Lásd Schönherr 1894: 313">Lásd Schönherr (1894: 313).</ref> Erzsébet volt a [[Hunyadi-család]] utolsó tagja. A Hunyadi-birtokok édesanyjára, Frangepán Beatrixra szálltak.<ref name="Lásd Schönherr 1894: 313"/> </small></small>

Wersja z 07:15, 2 kwi 2020

Strona Autorzy Nota
[1] [2] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Beatrica Frankapan (pol. Beatrycze Frangepan,węg. Frangepán Beatrix, czech. Beatrix Frankopan, niem. Beatrix von Frangepan, wł. Beatrice di Frangipan, łac. Beatrix de Frangepanibus) (*1480, † Gyula, przed 27 marca 1510). Siostra Krzysztofa, żona Jana Korwina, wnuczka króla Macieja I i prawnuczka króla Aragonii Alfonsa V. i Alfonsa I, była dziesiątym (pokoleniem) potomkiem króla Stefana I. Przez swoje drugie małżeństwo został siostrzenicą króla Węgier II. Ulászló. Po swoim pierwszym małżeństwie z Janem Korwinem stała najbogatszym właścicielem ziemskim i najbogatszą kobietą na Węgrzech jako spadkobierca majątku Hunyadi (po śmierci jej dzieci), królową Bośni, baniną chorwacką, księżną Troppau i księżniczką Hunedoary, Liptowa. 

Frangepán Beatrix (1480 – Gyula, 1510. március 27. előtt), Szablon:Horvátul, Szablon:Csehül, Szablon:Németül, Szablon:Olaszul,  Szablon:Lengyelül, Szablon:Latinul. Az első házassága révén címzetes bosnyák királyné, horvát bánné, Troppau és Liptó hercegnéje, Hunyad grófnéja, majd gyermekei halála után a Hunyadi-birtokok örököseként Magyarország legnagyobb földbirtokosává és leggazdagabb asszonyává vált. Frangepán Kristóf húga, Corvin János felesége, I. Mátyás király menye és V. Alfonz aragón király és I. Alfonz néven nápolyi király dédunokája, akinek a révén V. István magyar király 10. (generációs) leszármazottja volt. A második házassága révén II. Ulászló magyar király unokahúga lett.

Życiorys

Plik:Ansbach Stiftskirche Chor nII 2b Foto Andrea Goessel.jpg
Beatrix hercegnő címere az ansbachi alapítványi templom ablaküvegén, rajta a felirat: Frangepán Beatrix, a jeles herceg úrnak, György brandenburgi őrgrófnak az első felesége.[1]

Córka humanisty Bernardyna (*1452/3-†1527/9) i księżniczki Luozza z rodu Marzano-Aragon [2]. Była blisko spokrewniona z Beatrycze Aragońską, której była wnuczką i prawnuką Alfonsa V. [3] 

A humanista műveltségű Frangepán Bernát (1452/53–1527/29) és Marzanói-Aragóniai Lujza rossanói hercegnő[2] lánya. Közeli rokonságban állt Aragóniai Beatrixszel, aki az unokája, míg Frangepán Beatrix a dédunokája volt V. Alfonznak.[3]

Około 10 marca 1496 r. w Modrus wyszła za mąż za Jana Korwina, [4] z którym miała troje dzieci: jedna dziewczynka, Elżbieta w 1496 r. i dwóch chłopców, Krzysztof w 1499 r. oraz drugi chłopiec, który urodził się w Budzie 12 stycznia 1505 r., A do dziś nieświadomy Maciej (pogrobowiec), który w 1504 r. przybył na świat po śmierci ojca, ale zmarł w dzieciństwie, przed swoim bratem w 1505 r. [5] Tibor Neumann zakłada, że ​​ten chłopiec nie został odnotowany w dokumencie przez księcia Jana 11 września 1504 r., gdy nazwał swoje dzieci, Krzysztofa i Elżbietę, ponieważ jeszcze się nie urodził [6]. Dyplom z 1505 r. „Działał w imieniu Christophera Matthiasa, syna dostojnego księcia Johna Corvina” [7], na wniosek obywatela Budy im. Angelo Kanczlira, szwagra arcybiskupa Bakócz Tamása, który chciał Mezőberény w twoim umyśle, aby zainstalować go dla siebie. Krótko po wydaniu tego dyplomu (12 stycznia 1505 r.), Ale przed śmiercią jej brata Kristófa (17 marca 1505 r.) zmarł młodszy syn Jánosa Corvina, Frangepána Beatrixa [6]. 

1496. március 10-e körül Modrusban Corvin János felesége lett.[4] Házasságukból három gyermek született, egy leány, Erzsébet 1496-ban és két fiú, Kristóf 1499-ben és egy a csak a budai káptalan 1505. január 12-ei jelentésében feltüntetett, és máig a feledés homályába vesző utószülött Mátyás, aki 1504-ben, apja halála után jött a világra, de még csecsemőkorában, bátyja előtt meghalt 1505-ben.[5] Neumann Tibor feltételezi, hogy erről a fiúról azért nem emlékezett meg 1504. szeptember 11-én Corvin János herceg, mikor egy intézkedése során megnevezi gyermekeit, Kristófot és Erzsébetet, mert még nem született meg.[6] Az 1505-ös oklevél a "vitézlő Kristófnak és Mátyásnak, a méltóságos Corvin János herceg úr fiainak a  nevében"[7] intézkedett egy Angelo Kanczlir nevű budai polgárnak, Bakócz Tamás esztergomi érsek sógorának a kérésére, aki Mezőberényt szerette volna az elhunyt Corvin János adóssága fejében saját maga számára beiktattatni. Ezen oklevél kiállítása (1505. január 12.) után nem sokkal, de még bátyja, Kristóf halála (1505. március 17.) előtt halhatott meg Corvin János ls Frangepán Beatrix ifjabb fia.[6]

Z inicjatywy księżniczki Jadwigi Cieszyńskiej, wdowy po palatynie Stefanie Zápolyai, który w życiu najstarszego syna Beatricy, Krzysztofa, obiecał wspierać Beatricę, jeśli ten syn (także) [8] umrze, że jego córka Elżbieta, odziedziczą majątki Hunyadi. Elżbieta została zaręczona w Budzie w lutym 1505 r. młodszym synem księżniczki Jadwigi, Jerzym, który, zgodnie z umową, odziedziczy majątek Hunyadich po swojej przyszłej żonie [9]. Niestety Jerzy zginął na polu bitwy pod Mochaczem w 1526 roku. Beatrica potwierdziła te zaręczyny po śmierci syna (17 marca 1505 r.), 25 sierpnia 1505 r. W Rakolnok [10], ale po II. Węgierski król Ulaszlo podarował majątki wdowie i córce na cześć Jánosa Corvina, datowanego na 31 sierpnia 1506 r. [11], więc jednak Beatrica rozwiodła się z córką i Elżbieta, która została jedyną dziedziczką Hunyadich, zastąpiła w Boże Narodzenie 1507 r. zaręczyłą się z Michałem Pálócim, prawnuiem palatyna Mateusza. Władysław II Jagiellończyk potwierdził darowiznę królewską 5 stycznia 1508 r. [11] Elżbieta zmarła jednak wkrótce po zaręczynach, na początku 1508 r., Po święceniach królewskich w Gyula [12]. Elżbieta była ostatnim członkiem rodziny Hunyadi. Majątek Hunyadich przeszły na ich matkę, Beatricę. [12] 

Hedvig tescheni hercegnőnek, Szapolyai István nádor özvegyének a kezdeményezésére, aki még Beatrix idősebbik fia, Kristóf életében megígérte, hogy támogatni fogja Beatrixot, amennyiben ez a fia (is)[8] meghalna, hogy az ősiség törvényével összhangban előállott magszakadás miatt a lánya, Erzsébet örökölhesse a Hunyadi-birtokokat. Erzsébetet 1505. februárjában Budán eljegyezték Hedvig hercegnő kisebbik fiával, Szapolyai Györggyel, aki a megállapodás szerint a leendő felesége révén szintén a Hunyadi-vagyon örököse lesz.[9] Szapolyai György a mohácsi csatamezőn lelte halálát 1526-ban. Frangepán Beatrix ezt az eljegyzést a fia halála (1505. március 17.) után, 1505. augusztus 25-én is megerősítette Rakolnokon,[10] de miután II. Ulászló magyar király 1506. augusztus 31-én kelt adománylevelével Corvin János érdemeire való tekintettel az özvegyének és a leányának adományozta a birtokokat,[11] ezért Beatrix mégis felbontotta a lánya jegyességét, és az immár Hunyadi-örökössé előlépett Erzsébetet 1507. karácsonyán Lippán eljegyezte Pálóczi Mihállyal, Pálóczi Máté nádor dédunokájával. II. Ulászló a királyi adományozást 1508. január 5-én erősítette meg.[11] Erzsébet azonban az eljegyzést követően nem sokkal, még 1508 elején, a királyi szentesítés után meghalt Gyulán.[12] Erzsébet volt a Hunyadi-család utolsó tagja. A Hunyadi-birtokok édesanyjára, Frangepán Beatrixra szálltak.[12]

25 stycznia 1509 r. po interwencji króla Węgier II. Ulászló poślubiła ulubionego siostrzeńca króla Jerzego Hohenzollerna, który był na dworze na Węgrzech [12]. W marcu następnego roku Beatrica zmarła w wyniku poronienia. Ogromny majątek Hunyadich przeszedł w ręce jej męża, Jerzego Hohenzollerna [13]. 

1509. január 25-én II. Ulászló magyar király közbenjárására Gyulán feleségül ment a király kedvenc és Magyarországon az udvarban tartózkodó unokaöccséhez, Brandenburgi Györgyhöz,[12] de a következő év márciusában Beatrix egy vetélés következtében Gyulán elhunyt. A Hunyadi-birtokok ezzel a férjére, Brandenburgi Györgyre szálltak.[13]

Beatrica została pochowana obok córki Elżbiety w kościele franciszkańskim w Gyula. [12] 

Beatrixot a lánya, Erzsébet mellé helyezték örök nyugalomra a gyulai ferences templomban.[12]

Przodkowie

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Frangepán János vegliai gróf
 
 
 
 
 
 
 
8. Frangepán Miklós
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Görzi Anna vegliai grófné
 
 
 
 
 
 
 
4. Frangepán István
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Garai Miklós (nádor, ?–1386)
 
 
 
 
 
 
 
9. Garai Dorottya bánné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
2. Frangepán Bernát
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. I. Albert modenai úr
 
 
 
 
 
 
 
10. III. Miklós modenai úr
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Isotta Albaresani
 
 
 
 
 
 
 
5. Estei Isotta vegliai grófné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
11. Filippa della Tavola
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
1. Frangepán Beatrix
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Marzanói Jakab sessai herceg
 
 
 
 
 
 
 
12. Marzanói János Antal sessai herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Sanseverino Katalin sessai hercegné
 
 
 
 
 
 
 
6. Marzanói János Ferenc Mariano rossanói herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Carlo Ruffo
 
 
 
 
 
 
 
13. Ruffo Covella sessai hercegné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Ceccarella Sanseverino
 
 
 
 
 
 
 
3. Marzanói-Aragóniai Lujza vegliai grófné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. I. Ferdinánd aragóniai király
 
 
 
 
 
 
 
14. V. Alfonz aragóniai király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Alburquerquei Eleonóra aragóniai királyné
 
 
 
 
 
 
 
7. Aragóniai Eleonóra Diána rossanói hercegné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Enrico Carlino
 
 
 
 
 
 
 
15. Giraldona Carlino
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Isabella Carlino
 
 
 
 
 
 


Gyermekei

Przypisy

  1. ↑ A latin eredeti így hangzik: Beatrix Frangipanibvs prima conivx illvstrissimi principis Dmi Dmi Georgii marchionis Brandenbvrgensis Zc.
  2. ↑ Lujza hercegnő V. Alfonz aragón és nápolyi király természetes lányának, Aragóniai Eleonórának és Mariano Marzano rossanói hercegnek a lánya.
  3. ↑ Lásd Cawley (2006–2015).
  4. ↑ Lásd Schönherr (1894: 227).
  5. ↑ 5,0 5,1 Lásd Neumann (2015: 72–73).
  6. ↑ 6,0 6,1 Lásd Neumann (2015: 72).
  7. ↑ Idézi Neumann (2015: 72). Latin eredetiben: „nominibus et in personis egregiorum Cristofori et Mathie filiorum illustris quondam domini Iohannis Corvini ducis” Slovenský Národný Archív, Listiny Erdödy 89. (Színes fotója: Oklevél), fekete-fehér fotója: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény.
  8. ↑ Feltételezhetően Mátyás herceg halála után vetődött fel ez a lehetőség is.
  9. ↑ Lásd Schönherr (1894: 309).
  10. ↑ Lásd Schönherr (1894: 310).
  11. ↑ 11,0 11,1 Lásd Schönherr (1894: 312).
  12. ↑ 12,0 12,1 12,2 12,3 Lásd Schönherr (1894: 313).
  13. ↑ Szablon:Hiv-web

Frangepán Beatrix
Beatrica Frankapan

— Księżna Liptowa i Troppau (Opawy)
hrabina Hunedoara		 —
Księżna Beatrycze Frangepán
Księżna Beatrycze Frangepán
Herb rodziny Frangepán z dwoma lwami
Herb rodziny Frangepán
z dwoma lwami
Księżna Liptowa
Okres od 5 stycznia 1508
do 27 marca 1510
Poprzednik Corvin Erzsébet
Następca Jerzy Hohenzollern
Hrabina Hunedoara
Okres od 5 stycznia 1508
do 27 marca 1510
Poprzednik Corvin Erzsébet
Następca Jerzy Hohenzollern
Księżna Troppau (Opawa)
jako
Beatrix Frankopan / Beatrycze Frangepan
Okres od 7 kwietnia 1496
do 1501
Poprzednik Palaiologosz Margit
Następca Maria von Ungarn
Księżniczka Liptowa
Okres od 10 marca 1496
do 4 grudnia 1504
Poprzednik Corvin Erzsébet
Następca Jerzy Hohenzollern
Dane biograficzne
Ród Frangepán
Pochodzenie węgierskie
Państwo Królestwo Węgier
w unii personalnej
z Królestwem Chorwacji
Urodziny 1480
Śmierć przed 27 marca 1510
(30 lat)
Miejsce Gyula
Przyczyna naturalna ??
Miejsce spoczynku Gyula - klasztor OO.Franciszkanów
Ojciec Frangepán Bernát
hrabia Krk i Modrus
Matka Luiza Marzano d'Aragona
Rodzeństwo Kristóf/Krsto, Matija, Ferdinand, Marija Magdalena, Elizabeta/Ižota, Ivan Franjo
Mąż Corvin János
od ok.10 marca 1496
do 1504
Dzieci Erzsébet / Elżbieta
Kristóf / Krzysztof
Mátyás / Maciej
Mąż Jerzy Hohenzollern
od 25 stycznia 1509
do 1510
Dzieci NN (poronienie 1510)
Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Beatrica_Frankapan&oldid=23990”