Torna

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Plik:Hungary 1490.jpg Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor Plik:KingdomOfHungary Josephinische Landesaufnahme Original Map 1782-1785.jpg Elhelyezkedése az első katonai felmérés térképén Powiat Torna istniał jako najmniejszy okręg w Królestwie Węgier - z niewielkimi przerwami - od XIII wieku do 1881 roku. Obszar powiatu obejmuje węższą część doliny Bódvy. Nazwa pochodzi od zamku na wieży zbudowanego na stromym wzgórzu po inwazji Tatarów. Torna vármegye a Magyar Királyság legkisebb megyéjeként – kisebb megszakításokkal – a 13. századtól kezdve 1881-ig állt fenn. A vármegye területe szűkebb értelemben a Bódva völgyének felső szakaszát takarja. Névadója a meredek hegyen álló, tatárjárás után épített tornai vár. Historia Plik:Turniansky hrad.jpg Widok ruin zamku Torna Pierwotnie istniał jako las Tornai. Został oddzielony od powiatu Újvár w XIII wieku. Eredetileg mint Tornai erdőispánság létezett. Újvár vármegyétől a 13. század folyamán különült el. Począwszy od XVIII wieku zniesienie niepodległości hrabstwa o małej powierzchni i populacji, który nie mógł racjonalnie utrzymać administracji powiatu, pojawiło się kilka razy, czego oczywistym sposobem było zjednoczenie się z sąsiednim okręgiem Abaúj. W tym celu po raz pierwszy II. Miało to miejsce w związku z reformami administracyjnymi Józsefa (1785–1790), drugi raz podczas rządów absolutystycznych po klęsce rewolucji i wojnie o niepodległość w latach 1848–49 (1850–1860), a ostatnio przez parlament węgierski w 1881 r. Abaúj -Jako gimnastyka. A 18. századtól kezdve többször is felmerült a csekély területű és népességű, a vármegyei közigazgatást racionálisan fenntartani nem képes megye önállóságának megszüntetése, aminek kézenfekvő módja a szomszédos Abaúj vármegyével való egyesítés volt. Erre első ízben II. József közigazgatási reformjai kapcsán került sor (1785–1790), másodszor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni abszolutista kormányzás idején (1850–1860), utoljára és immáron a magyar országgyűlés által törvényesítve pedig 1881-ben egyesült a két megye Abaúj-Torna néven. Przed wygaśnięciem hrabstwo Torna posiadało 42 wsie podzielone na dwie dzielnice. W 1881 r. Siedem z nich zostało przyłączonych do powiatów Gömör i Kis-Hont, reszta trafiła do połączonego Abaúj-Torna, gdzie utworzono jej okręg Torna z siedzibą Torna, uzupełnioną niektórymi osadami w Abaúj. Torna vármegyéhez megszűnése előtt 42 község tartozott, melyek két járásba voltak beosztva. 1881-ben közülük hetet Gömör és Kis-Hont vármegyéhez csatoltak, a többi az egyesüléssel létrejött Abaúj-Tornához került, ahol annak Tornai járását alkották Torna székhellyel, kiegészítve néhány abaúji településsel. W 1920 r. Traktat z Trianon pozostawił tylko 21 z 42 wcześniejszych osad na Węgrzech. Nadal należały do powiatu tornańskiego w powiecie Abaúj-Torna, ale jego siedzibą stała się Bódvaszilas zamiast Torna, która przybyła do Czechosłowacji. Pozostałe 21 wiosek, w tym siedem wiosek przyłączonych do Gömör w 1881 r., Przekazano Czechosłowacji. Dziś należą do powiatów rožniawskiego i koszyckiego w regionie koszyckim na Słowacji. A trianoni békeszerződés 1920-ban az egykori 42 településből csak 21-et hagyott Magyarországon. Ezek továbbra is Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartoztak, de ennek székhelye a Csehszlovákiához került Torna helyett Bódvaszilas lett. A másik 21 községet, köztük az 1881-ben Gömörhöz csatolt hét falut Csehszlovákia kapta. Ma Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói és Kassa-vidéki járásához tartoznak. W latach 1938–1944, na podstawie pierwszej decyzji wiedeńskiej, całe terytorium byłego hrabstwa ponownie tymczasowo należało do Węgier, a jego pozycja administracyjna była taka sama jak przed 1920 rokiem. 1938 és 1944 között az első bécsi döntés alapján az egykori megye egész területe átmenetileg ismét Magyarországhoz tartozott, közigazgatási beosztása is az 1920 előttivel azonos volt. Część węgierska należy do powiatu Borsod-Abaúj-Zemplén od 1950 r., W tym do okręgu Edelényi, od 1984 r. Do dużej wsi Edelényi, a od 1994 r. Do mikroregionu Edelényi. A magyarországi rész 1950 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik, azon belül az Edelényi járáshoz, 1984-től az Edelényi nagyközségkörnyékhez, majd 1994-től az Edelényi kistérséghez. Torna vármegye két járása 1873-ban Abaúj-Torna vármegye Tornai járása 1914-ben A mai országhatár piros színnel Települések Áj Ájfalucska Barka Becskeháza Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bódvavendégi Derenk Dernő Dobódél Égerszög Hárskút Hidvégardó Jablonca Jósvafő Kiskovácsvágása Komjáti Körtvélyes Lucska Méhész Perkupa Szádalmás Szádelő Szádudvarnok Szádvárborsa Szilice Szin Szinpetri Szögliget Szőlősardó Teresztenye Torna Tornabarakony Tornagörgő Tornahorváti Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaújfalu Varbóc Zsarnó Jegyzetek Források Katolikus lexikon Magyarország és Erdély, szerk. Hunfalvy János, Európa Kiadó reprint 1986. (Darmstadt, 1864) Történelmi közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából. - Kassa, 1910-1918 Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 15–16. o. ISBN 963-05-6612-5 Magyarország 1873. évi helységnévtára Külső hivatkozások Tornavidék.info – Turisztikai honlap Torna vármegye térképe 1427-ben

Komitat Torna (1869) Siedziba: Torna Powierzchnia: 618,04 ?? km² Ludność: 23 176 Narodowości: Słowacy Węgrzy Utworzony: XIII wiek Zlikwidowany: 1881 Torna