Bár-Kalán (ród): Różnice pomiędzy wersjami
Przejdź do nawigacji
Przejdź do wyszukiwania
| Linia 20: | Linia 20: | ||
[[Plik:COA-Bár-Kalán.svg|left|180px]] | [[Plik:COA-Bár-Kalán.svg|left|180px]] | ||
| − | A '''Bár–Kalán''' vagy Bor-Kalán nemzetség ''(Bór nemzetség)''<ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/gomor-kishont-varmegye-894E/gomor-kishont-varmegye-nemes-csaladai-irtak-dr-ifj-reiszig-ede-es-dr-sarlay-samu-9DFC/a-bor-nemzetseg-9E0F/ ifj. Reiszig Ede, Sarlay Samu: GÖMÖR-KISHONT VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. In: [[Borovszky Samu]]: Magyarország vármegyéi és városai]</ref> középkori főúri nemzetség volt, amelyet Anonymus [[Ond vezér]]től származtatott. Ebből a nemzetségből származott [[Bánk (bán)|Bánk bán]].<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref> | + | <small><small><small><small>A '''Bár–Kalán''' vagy Bor-Kalán nemzetség ''(Bór nemzetség)''<ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/gomor-kishont-varmegye-894E/gomor-kishont-varmegye-nemes-csaladai-irtak-dr-ifj-reiszig-ede-es-dr-sarlay-samu-9DFC/a-bor-nemzetseg-9E0F/ ifj. Reiszig Ede, Sarlay Samu: GÖMÖR-KISHONT VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. In: [[Borovszky Samu]]: Magyarország vármegyéi és városai]</ref> középkori főúri nemzetség volt, amelyet Anonymus [[Ond vezér]]től származtatott. Ebből a nemzetségből származott [[Bánk (bán)|Bánk bán]].<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref> |
| − | A nemzetség címere félalakos ágaskodó oroszlán volt,<ref name="Korai magyar"/> ami alátámasztja [[Anonymus]] közlését, miszerint vezéri, azaz törzsfőtől származó nemzetségről van szó. A nemzetségek nevüket azonban általában az államszervezés- azaz István-kori birtokos tagjaikról kapták, mert ez teremtett számukra jogalapot a birtokláshoz.<ref name="Györffy:István:18.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 18 / Uralkodó osztály és világi birtok. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> | + | <small><small><small><small>A nemzetség címere félalakos ágaskodó oroszlán volt,<ref name="Korai magyar"/> ami alátámasztja [[Anonymus]] közlését, miszerint vezéri, azaz törzsfőtől származó nemzetségről van szó. A nemzetségek nevüket azonban általában az államszervezés- azaz István-kori birtokos tagjaikról kapták, mert ez teremtett számukra jogalapot a birtokláshoz.<ref name="Györffy:István:18.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 18 / Uralkodó osztály és világi birtok. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> |
| − | A [[Gesta Hungarorum|Magyar Krónika]] szerint [[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] [[Sarolt fejedelemasszony|Saroltot]] ''Beled'' ''(Beliud)'' tanácsára vette feleségül. Beled apósa, '''Kalán''' ''(Kolán'', ''Kulan)'' földjeit birtokolta, aki azért adta hozzá a lányát, hogy harcoljon öccse, ''Kaján'' ''(Kean)'' ellen. Belednek a [[Tisza]] mellett voltak birtokai, övé volt [[Csongrád (település)|Csongrád]] vára. [[Hunyad vármegye]] területén is találhatók Bár, Kalán és Kaján helynevek, azaz itt is rendelkezhettek nyári legelőterületekkel, amelyek még [[Ond vezér]] területéből maradhattak rájuk. Csongrád és Hunyad megyei birtokaik között a szállásváltó életmódot a [[Körösök|fehér-Körös]] mentén végezhették.<ref name="Györffy:István:8.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 8 / Géza belső rendje. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> | + | <small><small><small><small>A [[Gesta Hungarorum|Magyar Krónika]] szerint [[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] [[Sarolt fejedelemasszony|Saroltot]] ''Beled'' ''(Beliud)'' tanácsára vette feleségül. Beled apósa, '''Kalán''' ''(Kolán'', ''Kulan)'' földjeit birtokolta, aki azért adta hozzá a lányát, hogy harcoljon öccse, ''Kaján'' ''(Kean)'' ellen. Belednek a [[Tisza]] mellett voltak birtokai, övé volt [[Csongrád (település)|Csongrád]] vára. [[Hunyad vármegye]] területén is találhatók Bár, Kalán és Kaján helynevek, azaz itt is rendelkezhettek nyári legelőterületekkel, amelyek még [[Ond vezér]] területéből maradhattak rájuk. Csongrád és Hunyad megyei birtokaik között a szállásváltó életmódot a [[Körösök|fehér-Körös]] mentén végezhették.<ref name="Györffy:István:8.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 8 / Géza belső rendje. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> |
Birtokai közé tartozott még a mai [[Temes megye]] területén fekvő [[Temesújlak]], [[Temesillésd]] és [[1471]]-ig, a Szeri Pósa fiak kihaltáig [[Máslak]] is. | Birtokai közé tartozott még a mai [[Temes megye]] területén fekvő [[Temesújlak]], [[Temesillésd]] és [[1471]]-ig, a Szeri Pósa fiak kihaltáig [[Máslak]] is. | ||
| − | A Bár-Kalán-nemzetség ősi fészke a mai [[Csongrád vármegye]] területe volt. A mai Temes vármegye területére csak a [[tatárjárás]] után telepedett le Bár fia István fia Izsép ([[1263]]–[[1265]]) fia II. Izsép ([[1265]]–[[1288]]), a [[Szeri Pósa család]] őse. Ennek fia. II. Pósa ([[1306]]–[[1352]]) krassai főispán volt, ki családja vagyonát jelentékenyen gyarapította. Fiai közül Balázs ([[1342]]–[[1368]]) királyi testőr és István ([[1342]]–[[1382]]) [[Krassó vármegye]] főispánja volt. A család a [[14. század]] elején megszerezte a mai [[Angyalkút]] mellett fekvő [[Kér]]t és [[Ároki]]t. Ekkor már e nemzetség birtoka volt Ződi (ma [[Szépfalu (Románia)|Szépfalu]]), mely egy uradalom központja volt. | + | <small><small><small><small>A Bár-Kalán-nemzetség ősi fészke a mai [[Csongrád vármegye]] területe volt. A mai Temes vármegye területére csak a [[tatárjárás]] után telepedett le Bár fia István fia Izsép ([[1263]]–[[1265]]) fia II. Izsép ([[1265]]–[[1288]]), a [[Szeri Pósa család]] őse. Ennek fia. II. Pósa ([[1306]]–[[1352]]) krassai főispán volt, ki családja vagyonát jelentékenyen gyarapította. Fiai közül Balázs ([[1342]]–[[1368]]) királyi testőr és István ([[1342]]–[[1382]]) [[Krassó vármegye]] főispánja volt. A család a [[14. század]] elején megszerezte a mai [[Angyalkút]] mellett fekvő [[Kér]]t és [[Ároki]]t. Ekkor már e nemzetség birtoka volt Ződi (ma [[Szépfalu (Románia)|Szépfalu]]), mely egy uradalom központja volt. |
| − | [[Csongrád vármegye]] – téli szállásuk – területén, két monostort is építettek ([[Ópusztaszer]], [[Ellősmonostora]] [[Csongrád (település)|Csongrád]]tól északnyugatra). | + | <small><small><small><small>[[Csongrád vármegye]] – téli szállásuk – területén, két monostort is építettek ([[Ópusztaszer]], [[Ellősmonostora]] [[Csongrád (település)|Csongrád]]tól északnyugatra). |
| − | A 15–16. században Csongrád és [[Tiszaalpár|Alpár]] között feküdt Bokur (Buchur) falu is az okleveles adatok szerint a Bor–Kalán nemzetségbeli Szeri Pósa fia, Nána birtoka volt. A falut 1266-ban Alpár és Csongrád közötti Égenfa és Turba között (iuxta Ticiam terram Buchur), 1276-ban Alap és Turba között sorolták föl. | + | <small><small><small><small>A 15–16. században Csongrád és [[Tiszaalpár|Alpár]] között feküdt Bokur (Buchur) falu is az okleveles adatok szerint a Bor–Kalán nemzetségbeli Szeri Pósa fia, Nána birtoka volt. A falut 1266-ban Alpár és Csongrád közötti Égenfa és Turba között (iuxta Ticiam terram Buchur), 1276-ban Alap és Turba között sorolták föl. |
| − | A nemzetség további birtokai [[Baranya vármegye|Baranya]], [[Esztergom vármegye|Esztergom]] vármegyében feküdtek.<ref name="Korai magyar"/> | + | <small><small><small><small>A nemzetség további birtokai [[Baranya vármegye|Baranya]], [[Esztergom vármegye|Esztergom]] vármegyében feküdtek.<ref name="Korai magyar"/> |
| − | A nemzetség [[Esztergom vármegye|Esztergom]] vármegyei birtokai: | + | <small><small><small><small>A nemzetség [[Esztergom vármegye|Esztergom]] vármegyei birtokai: |
* [[Nagysáp]] és az egykor hozzá tartozó Őrisáp (ma puszta), régente Úr-Sáp, vagy Or-Sáp puszta | * [[Nagysáp]] és az egykor hozzá tartozó Őrisáp (ma puszta), régente Úr-Sáp, vagy Or-Sáp puszta | ||
| − | == | + | == Wybitni członkowie rodziny == |
| + | |||
| + | * [[Biskup Kalán Pécs]] | ||
| + | * [[Pósa (sąd)]] | ||
| + | * [[Bank (ban)]] w [[13. Wiek]] w | ||
| + | * [[Szeri Pósa]] ispán of Krasó | ||
| + | |||
| + | |||
* [[Kalán pécsi püspök]] | * [[Kalán pécsi püspök]] | ||
| Linia 45: | Linia 52: | ||
* [[Szeri Pósa]] krassói ispán | * [[Szeri Pósa]] krassói ispán | ||
| − | == | + | == Rodziny z rodu == |
* [[Szeri család]] | * [[Szeri család]] | ||
Wersja z 11:12, 22 kwi 2020
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
A Bár–Kalán vagy Bor-Kalán nemzetség (Bór nemzetség)[1] középkori főúri nemzetség volt, amelyet Anonymus Ond vezértől származtatott. Ebből a nemzetségből származott Bánk bán.[2] A nemzetség címere félalakos ágaskodó oroszlán volt,[2] ami alátámasztja Anonymus közlését, miszerint vezéri, azaz törzsfőtől származó nemzetségről van szó. A nemzetségek nevüket azonban általában az államszervezés- azaz István-kori birtokos tagjaikról kapták, mert ez teremtett számukra jogalapot a birtokláshoz.[3] A Magyar Krónika szerint Géza fejedelem Saroltot Beled (Beliud) tanácsára vette feleségül. Beled apósa, Kalán (Kolán, Kulan) földjeit birtokolta, aki azért adta hozzá a lányát, hogy harcoljon öccse, Kaján (Kean) ellen. Belednek a Tisza mellett voltak birtokai, övé volt Csongrád vára. Hunyad vármegye területén is találhatók Bár, Kalán és Kaján helynevek, azaz itt is rendelkezhettek nyári legelőterületekkel, amelyek még Ond vezér területéből maradhattak rájuk. Csongrád és Hunyad megyei birtokaik között a szállásváltó életmódot a fehér-Körös mentén végezhették.[4] Birtokai közé tartozott még a mai Temes megye területén fekvő Temesújlak, Temesillésd és 1471-ig, a Szeri Pósa fiak kihaltáig Máslak is. A Bár-Kalán-nemzetség ősi fészke a mai Csongrád vármegye területe volt. A mai Temes vármegye területére csak a tatárjárás után telepedett le Bár fia István fia Izsép (1263–1265) fia II. Izsép (1265–1288), a Szeri Pósa család őse. Ennek fia. II. Pósa (1306–1352) krassai főispán volt, ki családja vagyonát jelentékenyen gyarapította. Fiai közül Balázs (1342–1368) királyi testőr és István (1342–1382) Krassó vármegye főispánja volt. A család a 14. század elején megszerezte a mai Angyalkút mellett fekvő Kért és Árokit. Ekkor már e nemzetség birtoka volt Ződi (ma Szépfalu), mely egy uradalom központja volt. Csongrád vármegye – téli szállásuk – területén, két monostort is építettek (Ópusztaszer, Ellősmonostora Csongrádtól északnyugatra). A 15–16. században Csongrád és Alpár között feküdt Bokur (Buchur) falu is az okleveles adatok szerint a Bor–Kalán nemzetségbeli Szeri Pósa fia, Nána birtoka volt. A falut 1266-ban Alpár és Csongrád közötti Égenfa és Turba között (iuxta Ticiam terram Buchur), 1276-ban Alap és Turba között sorolták föl. A nemzetség további birtokai Baranya, Esztergom vármegyében feküdtek.[2] A nemzetség Esztergom vármegyei birtokai:
Wybitni członkowie rodziny
Rodziny z roduForrás
Jegyzetek
|
| ||||||||||||||||||||||
