|
|
| (Nie pokazano 12 pośrednich wersji utworzonych przez tego samego użytkownika) |
| Linia 1: |
Linia 1: |
| − | [[Kategoria:Nieprzetłumaczone z angielskiego]] | + | #PATRZ [[Szabács ostroma]] |
| | | | |
| − | {{Uwaga| | + | {{SORTUJ:Oblężenie, Szabács}} |
| − | |strona = https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%A1cs_ostroma_(1521)
| |
| − | |autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szab%C3%A1cs_ostroma_(1521)&action=history
| |
| − | |nota = węgierski
| |
| − | }} | |
| | | | |
| − | {|
| + | [[Kategoria:Przekierowane]] |
| − | |
| |
| − | |}
| |
| − | | |
| − | {|
| |
| − | |-style="vertical-align:top;"
| |
| − | |
| |
| − | | |
| − | {|
| |
| − | |
| |
| − | |}
| |
| − | | |
| − | Oblężenie Szabács trwało od 20 czerwca 1521 r. Do 7 lipca. Oblężenie zamku rozpoczęło rumuńska armia turecka Pasha Ahmed. Pięć dni później wojna anatolijska przejęła ogrodzenie Nándorfehérvár, które trwało około dwóch miesięcy. Chociaż oba zamki upadły, ich opór uniemożliwił sułtanowi inwazję w tym roku na plemiona Węgier. Podsumowując, opór fortec południowych był daremny, ponieważ węgierskie wojska polowe nie mogły się zebrać, aby powstrzymać nadciągające wojska osmańskie w otwartej bitwie.
| |
| − | | |
| − | <small><small>'''Szabács ostroma''' [[1521]]. [[június 20.|június 20-ától]] [[július 7.|július 7-éig]] tartott. A vár ostromát a [[rumélia]]i [[oszmán hadsereg|török sereg]], Ahmed pasa vezetésével kezdte meg. Öt nappal később az [[anatólia]]i had [[Nándorfehérvár]] vívásába fogott bele, ami kereken két hónapig tartott. Jóllehet mindkét vár elesett, de ellenállásukkal meggátolták, hogy a szultán még ebben az évben behatoljon [[Magyarország]] törzs területeire. Mindent összevetve a [[délvidék]]i végvárak ellenállása mégis hiábavaló volt, mert a magyar mezei hadak nem állhattak össze, hogy nyílt csatában megállítsák az előretörő oszmán hadakat. </small></small>
| |
| − | | |
| − | == Historia ==
| |
| − | | |
| − | Szabács był jednym z najważniejszych zamków Serenity, które już w 1492 r. Stłumiły oblężenie Turcji. Dzięki Pál Kinizsi południowe krańce zostały skutecznie chronione przed wrogimi atakami nawet cztery lata po śmierci króla Macieja. Po śmierci Kinizsi utrzymanie fortec stało się coraz trudniejsze, ponieważ szlachta zacierała publiczne pieniądze, które należało wydać na obronę. Strażnik zamku upadł, zbrojenie stało się przestarzałe, mury zawaliły się, a nawet tureckich najeźdźców nie można było odeprzeć. Z biegiem lat sytuacja stała się niezwykle niepokojąca, ponieważ Imperium Osmańskie miało taką nadwyżkę militarną, że mogła indywidualnie zablokować siły, których armia węgierska nie byłaby w stanie uwolnić.
| |
| − | | |
| − | <small><small>[[Szabács]] a [[Szerémség]] egyik legfontosabb vára volt, amely [[1492]]-ben visszavert már egy török ostromot. [[Kinizsi Pál]]nak köszönhetően [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] halála után is négy évig még sikerrel védték a déli végeket az ellenséges támadásoktól. Kinizsi halálát követően már egyre nehezebb volt a végvárakat fenntartani, mert az előkelők elkótyavetyélték az állampénzeket, melyeket a védekezésre kellett volna fordítani. Csökkent a várak őrsége, elavult a fegyverzet, a falak tönkrementek és még a török portyákat sem tudták visszaverni. Az évek múlásával rendkívüli módon aggasztóvá vált a helyzet, mert az [[Oszmán Birodalom]]nak akkora katonai többlete volt, hogy egyenként blokád alá vonhatta az erősségeket, amiket a magyar hadsereg képtelen lett volna mind felmenteni. </small></small>
| |
| − | | |
| − | W 1521 r. Suleyman Wielki (Wielki) rozpoczął europejski i azjatycki atak Turcji na Węgry, ale na razie tylko po to, by podbić główne atuty, w tym Nándorfehérvár, ale na dłuższą metę myślał o przejściu przez Królestwo Węgier na Zachód.
| |
| − | | |
| − | <small><small>[[1521]]-ben [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. (Nagy) Szulejmán]] az [[európa]]i és [[ázsia]]i török erőkkel indult Magyarország ellen, egyelőre csak a főbb erősségeket, köztük Nándorfehérvárt meghódítani, de hosszabb távon gondolkodott azon, hogy átgázolva a [[Magyar Királyság]]on a Nyugat felé veszi útját. </small></small>
| |
| − | | |
| − | Sułtan podzielił swoją armię na dwie części. Anatolijskie wojska rozpoczęły podbój Nándorfehérvár, a Rumuni zajęli Szabács.
| |
| − | | |
| − | <small><small>A szultán seregét kétfelé osztotta. Az anatóliai hadak Nándorfehérvárt, a ruméliaiak Szabácsot indultak elfoglalni. </small></small>
| |
| − | | |
| − | == Siły przeciwne ==
| |
| − | | |
| − | Kilkuset wojowników (Węgrów i Serbów) ufortyfikowano w Szabács, zaś armia Paszy Ahmeda liczyła około 25 000. Prawie połowa rumuńskiej armii tureckiej prawdopodobnie nie była Turcją. Część z nich składała się z wojsk bośniackich, z których większość stanowili muzułmańscy Słowianie (Bośniacy), a duża liczba Serbów, a także muzułmańskich Albańczyków służyła jako żołnierze. Wśród sług obozowych, którzy nie brali udziału w walkach, znajdowała się ludność okupacji bałkańskiej, w tym Bułgarzy, Grecy, Rumuni, a nawet Chorwaci, zwłaszcza z Bośni.
| |
| − | | |
| − | <small><small>Szabácsban néhány száz vitéz ([[magyarok]], ill. [[szerbek]]) sáncolták el magukat, míg Ahmed pasa sereg körülbelül 25 ezer főt tehetett ki. A ruméliai török hadsereg közel felét valószínűleg nem is török nemzetiségűek alkották. Egy részét a [[Bosznia-Hercegovina|boszniai]] hadak alkották, akiknek javarésze [[iszlám|muszlim]] [[szláv népek|szláv]] ([[bosnyákok]]) volt, s nagyszámban szolgáltak vitézként szerbek is, azonkívül a szintén moszlim [[albánok]]. A tábori szolganép között, amely nem vett részt a harcokban, volt jelen leginkább a [[Balkán (térség)|balkán]]i hódoltságok lakossága, köztük [[bolgárok]], [[görögök]], [[románok]] és még [[horvátok]] is, főleg Bosznia területéről. </small></small>
| |
| − | | |
| − | ==Az ostrom==
| |
| − | <small><small>A várat védő [[Logodi Simon]] és [[Torma András]] (vagy Endre) eltökélték, hogy kitartanak a végsőkig és erre feleskették ünnepélyesen a várat védő katonákat is. </small></small>
| |
| − | | |
| − | <small><small>Ahmed pasa amint körbevette a várat, nyomban megkezdte az ostromot. A vár külső részei néhány nap alatt a kezébe kerültek, s a várvédők a belsővárba szorultak be. További véres küzdelmek során a vár katonasága hatvan főre csökkent és elfogyott a lőpora, ami miatt nem használhatták a tűzfegyvereket. Bár lehetett volna lehetőségük, hogy a [[Száva|Száván]] át elmeneküljenek, de Logodiék inkább a halált választották. [[július 7.|Július 7-én]] megkezdődött az utolsó általános roham. A maradék hatvan magyar és [[rácok|rác]] vitéz a város piacterére gyűlt össze, hogy ott vívja meg utolsó csatáját az ellenséggel. A kegyetlen öldöklésben mindannyian hősi halált haltak. Szulejmán az utolsó pillanatban érkezett a vár alá, aminek elestét még láthatta, de arról is saját szemével meggyőződhetett, hogy a ruméliai sereg jelentős veszteséget könyvelhetett el a város ostromával. Szabácsot a harc során szinte teljesen szétlőtték, de a török rövidesen helyreállította és megerősítette. </small></small>
| |
| − | | |
| − | ==További események==
| |
| − | <small><small>Ahmed pasa Szabács bevétele után csatlakozott a Nándorfehérvárt ostromló hadhoz. A kulcsfontosságú erősség ostroma még több mint egy hónapig tartott és a török haderő itt is jelentős veszteségeket könyvelhetett el. Az ugyancsak fontos [[Zimony]]t kilencnapos ostrom után vette be a szultán. Szeptemberre a török könnyűlovasság végigpusztította a [[Szerémség]]et, amelyből </small></small>jelentős területet hódoltattak.
| |
| − | | |
| − | <small><small>A szultán visszavonulása után egyik magyar sereg sem tett kísérletet a várak visszafoglalására, többek közt azért, mert [[Mohács]]nál járvány ütötte fel a fejét, ami miatt a királyi hadat fel kellett oszlatni. </small></small>
| |
| − | | |
| − | == Források ==
| |
| − | | |
| − | * [http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c400302.htm Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története – VI. FEJEZET, Nándor-Fejérvár eleste]
| |
| − | | |
| − | |
| |
| − | {{Wojna infobox
| |
| − | |nazwa = Szabács ostroma (1521)
| |
| − | |epoka = średniowiecze
| |
| − | |konflikt = Wojna węgiersko-turecka (1521–26)
| |
| − | |grafika =
| |
| − | |opis grafiki =
| |
| − | |czas = 20 czerwca - 7 lipiec 1521
| |
| − | |miejsce = Szabács (ma Шабац, Szerbia), Macsói Bánság
| |
| − | |terytorium = Imperium Osmańskie
| |
| − | |przyczyna =
| |
| − | |wynik = Turcy osmańscy zajmują zamek
| |
| − | |strona1 = [[Plik:Armoiries Hongrie ancien.svg|25px]] [[Królestwo Węgier]]
| |
| − | |strona2 = [[Plik:War Flag of the Ottoman Empire (c. 1500–1793).svg|25px]] [[Imperium Ottomańskie]]
| |
| − | |dowódca1 = [[File:Coa Hungary Country History (15th century).svg|20px]] [[Logodi Simon]] bán '''†'''<br>[[Torma András]] bán '''†'''
| |
| − | |dowódca2 = [[File:Ottoman red flag.svg|22px]] [[Ahmed ruméliai beglerbég]]
| |
| − | |siły1 = 500 węgierskich i serbskich
| |
| − | |siły2 = Około 25 000 osób Turecki lub europejski Bośniackie i serbskie oddziały okupacyjne
| |
| − | |straty1 = Wszyscy obrońcy polegli
| |
| − | |straty2 = Jelentékeny
| |
| − | |lokalizacja = Lokalizacja dzisiaj
| |
| − | |mapa = Szabacs.png
| |
| − | |opis mapy =
| |
| − | |commons =
| |
| − | }}
| |
| − | {{Podboje Turcji Osmańskiej}}
| |
| − | {{Wojny węgiersko-tureckie}}
| |
| − | {{Magyar–török háború (1521–26)}}
| |
| − | |}
| |
| − | | |
| − | {{SORTUJ:Szabac, oblężenie}}
| |
| − | | |
| − | [[Kategória:1521]]
| |
| − | [[Kategória:Ostromok]]
| |
| − | [[Kategória:A magyar–török háború (1521–26) csatái]]
| |
| − | [[Kategória:Szerbia csatái]] | |
