Rákos-mező: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 17: | Linia 17: | ||
[[Plik:Mikovinyi Buda és Pest Fossa Magna 1737.jpg|thumb|[[Mikoviny Sámuel]], mapa opublikowana w 1737 r]] | [[Plik:Mikovinyi Buda és Pest Fossa Magna 1737.jpg|thumb|[[Mikoviny Sámuel]], mapa opublikowana w 1737 r]] | ||
| − | '''Rákosmező''' (pol. ''Pole Rákos'' lub ''Rákos'') to miejsce wielu | + | '''Rákosmező''' (pol. ''Pole Rákos'' lub ''Rákos'') to miejsce wielu [[dieta wegierska|diet]] narodowych i działań wojennych w średniowiecznych Węgrzech, co w szerokim znaczeniu oznaczało całą piaszczystą równinę po wschodniej stronie Pesztu.<ref>Hunfalvy János [https://books.google.hu/books?id=FVQ_AAAAcAAJ&pg=PA155&q=%22r%C3%A1kos%20mezeje%22%20homokos&f=false#v=onepage&q=%22r%C3%A1kos%20mezeje%22%20homokos&f=false Magyarország és Erdély eredeti képekben: Rajzolta Rohbock Lajos. Történelmi és helyirati szöveggel], 1. kötet, 1. kiadás; Ludwig Rohbock Gusztav György Lange, books.google.hu – 1856</ref> Później, w kronikach [[Anonymus]]a i [[Szymon Keza|Szymona Kezy]], ''pole Rákos'' zostało określone jako centrum Węgier<ref>Podhradczky József, Anonymus Belae Regis Notarius: [https://books.google.hu/books?id=j09GAAAAYAAJ&pg=PA330&q=R%C3%A1kos%20mez%C5%91%20Pesthez&ved=0ahUKEwirl_HfzITZAhUFDiwKHdxoALwQ6AEIOzAE#v=onepage& Béla király névtelen jegyzőjének idegenkora és hitelessége: oklevelek, egykorú és közelkorú kútfők szerint], Bagó Mártonnál, books.google.hu - 1861</ref>. |
| − | <small><small>'''Rákos-mező''' (''Rákos mezeje'', ''Rákosmező'' vagy ''Rákos'') a [[középkor]]i Magyarország számos országgyűlésének és hadrakelésének helyszíne, amely tágabb értelemben a Pest keleti oldalán terülő egész homokos síkságot jelentette. | + | |
| + | |||
| + | '''ran. Historia Budapesztu Ferenca Salamona, mapa Sámuela Mikoviny, opublikowana w 1737 roku, oraz Anonymus Gesta Hungarorum, jednak wychodzi na Wyspę Małgorzaty, nad potokiem „Campi Rakos”, Budapeszt XIII.''' [4] [5] | ||
| + | |||
| + | <small><small>'''Rákos-mező''' (''Rákos mezeje'', ''Rákosmező'' vagy ''Rákos'') a [[középkor]]i Magyarország számos országgyűlésének és hadrakelésének helyszíne, amely tágabb értelemben a Pest keleti oldalán terülő egész homokos síkságot jelentette. [[Anonymus]] és [[Kézai Simon]] krónikáikban Magyarország közepének írták le Rákos mezejét.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_BPT_01/?pg=239&layout=s Gerevich László: Budapest története az Árpád-korban], library.hungaricana.hu</ref>Később az [[Angyalföld]] és [[Budapest X. kerülete|Kőbánya]] közötti síkon [[Pest (történelmi település)|Pest]] [[Pest városfalai és városárka|városfalától]] ([[Kiskörút]]), más forrás szerint az [[Orczy-park|Orczy-kert]]től a [[Rákos-patak]]ig – amelyről a terület a nevét nyerte – húzódott. [[Salamon Ferenc (történész)|Salamon Ferenc]] ''Budapest története'' című művében, [[Mikoviny Sámuel]] 1737-ben kiadott térképe és Anonymus ''[[Gesta Hungarorum]]''a alapján ugyanakkor a [[Margit-sziget]]tel szemben, a patak felett húzódik „Campi Rakos”, [[Budapest XIII. kerülete]] területén.<ref name=media13-07>Gellért Lajos–Juhász Katalin–Pappné Vőneki Erzsébet: [http://media13.hu/kiadvanyok/diszkonyv.pdf A XIII. kerület. Kezdetektől napjainkig] 2. bőv. kiad., media13.hu – 2007.</ref><ref name=media13-00>[http://media13.hu/kiadvanyok/bp13%20beliv.pdf XIII. kerület - Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó], media13.hu – 2000</ref> </small></small> | ||
Wersja z 12:49, 7 sie 2020
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Plik:Mikovinyi Buda és Pest Fossa Magna 1737.jpg Mikoviny Sámuel, mapa opublikowana w 1737 r Rákosmező (pol. Pole Rákos lub Rákos) to miejsce wielu diet narodowych i działań wojennych w średniowiecznych Węgrzech, co w szerokim znaczeniu oznaczało całą piaszczystą równinę po wschodniej stronie Pesztu.[1] Później, w kronikach Anonymusa i Szymona Kezy, pole Rákos zostało określone jako centrum Węgier[2].
ran. Historia Budapesztu Ferenca Salamona, mapa Sámuela Mikoviny, opublikowana w 1737 roku, oraz Anonymus Gesta Hungarorum, jednak wychodzi na Wyspę Małgorzaty, nad potokiem „Campi Rakos”, Budapeszt XIII. [4] [5] Rákos-mező (Rákos mezeje, Rákosmező vagy Rákos) a középkori Magyarország számos országgyűlésének és hadrakelésének helyszíne, amely tágabb értelemben a Pest keleti oldalán terülő egész homokos síkságot jelentette. Anonymus és Kézai Simon krónikáikban Magyarország közepének írták le Rákos mezejét.[3]Később az Angyalföld és Kőbánya közötti síkon Pest városfalától (Kiskörút), más forrás szerint az Orczy-kerttől a Rákos-patakig – amelyről a terület a nevét nyerte – húzódott. Salamon Ferenc Budapest története című művében, Mikoviny Sámuel 1737-ben kiadott térképe és Anonymus Gesta Hungaroruma alapján ugyanakkor a Margit-szigettel szemben, a patak felett húzódik „Campi Rakos”, Budapest XIII. kerülete területén.[4][5]
A Rákosmező megnevezést az 1800-as években Rákosfalva is viselte,[6] majd 1935-ben Budapest XIV. kerülete is kérvényezte magára ezt a nevet (végül 1949-ig[7] Rákosváros volt),[8][9] illetve a Kerepesi út – Fehér út – Keresztúri út által határolt, egykor homokos területen kialakított repülőteret is említik rákosmezeiként.[10] Spis treściHistoriaPrzed średniowieczem obszar potoku Rákos i jego dopływów był podmokłym obszarem pokrytym luźnym piaskiem czwartorzędowym odkładającym się podczas powodzi Dunaju nad dolną warstwą żwiru. Z powodu nanoszonego piasku strumień, który kiedyś skręcał znacznie dalej na południe, ciągle zmieniał swój bieg. Plik:Gurk-Hofbauer View of Pest and Buda from the Field Rákos.jpg Widok miasta Pest i Budy z pola Rákos (1829 rajzoló: Hofbauer János, metsző: Gurk Eduard) Obszar ten stawał się coraz bardziej odpowiedni do zasiedlenia, częściowo poprzez naturalne uzupełnianie, a następnie interwencję człowieka (odwadnianie, budowa zapory, rów, uprawa ziemi). [4] [5] Już w czasach rzymskich Buda, Pest i jego okolice zostały przetransportowane przez dolinę Rákos, a jej kontynuacja przez doliny Tapio i Galga do regionu Tisza. Jednak wiele armii starło się w tym regionie, w tym klęska króla Salamon przez króla Gezę i László w bitwie pod Mogyoródem i Cinkota w 1074 r., i dała koronę dla synów Beli, o czym relacjonuje „Kép“ i wspomina o „descendit in Racus“ [11] [12] Már a római korban a Rákos völgyén és annak folytatásán, a Tápió és Galga völgyein át közlekedett Buda, Pest és környéke a Tisza vidékére. Azonban számos had is megütközött a vidéken, így például a közeli Mogyoród és Cinkota tájékán győzte le 1074-ben a mogyoródi csatában Géza és László vezérek serege Salamon királynak német és magyar hadát, s szerezte meg a koronát Béla fiainak, amiről a c számol be és említi meg „descendit in Racus“-t.[11][12] Według Leksykonu Katolickiego Rákos-mező wspomniany został w 1289 r. jako centrum kraju. W XII-XIII wieku stał się głównym miejscem powstania i parlamentu, gromadząc czasem dziesiątki tysięcy ludzi. Szlachta obozowała po obu stronach Kerepesi út, która pod koniec XV wieku była dla ich wygody przedmieściem Józefa, a później Ferencvárosa. A Katolikus Lexikon szerint 1289-ben úgy említették, hogy az ország közepe. A 12–13. századtól a hadrakelések és országgyűlések elsődleges helyszínévé vált, ahol időnként akár több tízezer fő is tartózkodott. A nemesek a Kerepesi út két oldalán táboroztak, amely mentén a 15. század végétől a későbbi József-, és részben Ferencváros területén is, a számukra nagyobb kényelmet szolgáló külváros jött létre. Szablon:Forr Utóélete / życie pozagroboweNa terenach rolniczych usługi użyteczności publicznej i wzmożone prace budowlane rozpoczęły się w latach 80. XIX wieku, ale nadal w XIX i XX wieku. Na przełomie XIX i XX wieku obszar ten charakteryzował się ogrodnictwem i rezydencjami z wieloma satelitami. Obecnie tylko kilka przestrzeni publicznych nosi nazwy przeszłości (np. Bolgárkertész utca). [13] Az agrár jellegű területen az 1880-as években indult meg a közművesítés és a fokozottabb beépítés, de még a 19–20. század fordulóján is a többholdas kertészetek és majorságok jellemezték a vidéket. Ma már csak néhány közterület elnevezése őrzi a múltat (pl. Bolgárkertész utca).[13] Plik:Rákosmező 1909 emléktábla.JPG Tablica pamiątkowa upamiętniająca pierwszy węgierski port lotniczy, Budapeszt XIV. Dzielnica, park miejski, muzeum transportu Károly Kisfaludy napisał także wiersz o polu Rákos [14]. W czerwcu 1827 r. odbył się tutaj pierwszy wyścig koni dzięki Stefanowi Széchenyiemu. Zostało to również opisane przez Dániela Berzsenyi w jego Poecie hrabiego János Mailáth w 1830 roku. [15] [16] Kisfaludy Károly verset is írt Rákos mezejéről.[14] 1827 júniusában tartották az első lóversenyt itt, Széchenyi Istvánnak köszönhetően. Ezt Berzsenyi Dániel Gróf Mailáth Jánoshoz című 1830-as költeményében meg is írta.[15][16] Od zjednoczenia Budapesztu (1873) należy do stolicy. Początkowo w VI, VII, VIII, X., a później w 1930 r. XIV. część dzielnicy [17]. Budapest egyesítésétől (1873) a fővároshoz tartozik. Kezdetben a VI., VII., VIII., X., majd 1930-tól a XIV. kerület része.[17] Na obszarze między Kerepesi út i Éles-sarok dawny poligon kawalerii obejmuje około 10 kilometrów kwadratowych węgierskiego lotu samochodowego. Pionierzy lotnictwa węgierskiego położyli podwaliny pod lotnictwo krajowe w latach 1909–1914 [18]. A mező Kerepesi út és Éles-sarok közötti részén, az egykori lovassági gyakorlótéren mintegy tíz négyzetkilométeres alapterületen indult meg a magyarországi motoros repülés. A magyar aviatika úttörői 1909–1914 között megteremtették a honi repülés alapjait.[18] Budowa hangarów do montażu i przechowywania maszyn rozpoczęła się latem 1909 roku. Pierwszy hangar dr. To był Ágoston Kutassy. W rejestrze węgierskiego stowarzyszenia Aero, NL. Pilot ID 1 był również posiadaczem Kutassy. [19] [20] W 1910 r. Budapeszt VII. złożył wniosek o przyznanie mu prawa do organizowania dużych międzynarodowych zawodów lotniczych i to bez szczególnego lobbingu. Upamiętnia to również statua na głównym placu w Örs [21]. Do 1912 r. wybudowano 17 budynków w hangarze. Hangary wykonane z desek zostały wyposażone w rolowane drzwi przesuwne. Z wyjątkiem pierwszych dwóch, miały one 20 metrów szerokości, 12 metrów głębokości i 6 metrów wysokości. [22] A gépek építéséhez és tárolásához szükséges hangárok létesítése 1909 nyarán kezdődött. Az első hangár dr. Kutassy Ágostoné volt. A Magyar Aero Szövetség nyilvántartásában az NL. 1. számú pilótaigazolvány tulajdonosa szintén Kutassy volt.[19][20] 1910-ben Budapest kérte a VII. nagy nemzetközi repülőverseny megrendezésének jogát, és minden különösebb lobbizás nélkül meg is kapta. Ennek állít emléket az Örs vezér terén található szobor is.[21] 1912-re összesen 17 hangárépület készült. A deszkából épült hangárok sínen járó görgős tolóajtóval voltak ellátva. Szélességük az első kettő kivételével 20 méter, mélységük 12 méter, magasságuk pedig 6 méter volt.[22] Główne parlamenty
Jegyzetek
Források
Więcej informacji
|