|
|
| (Nie pokazano 4 pośrednich wersji utworzonych przez tego samego użytkownika) |
| Linia 1: |
Linia 1: |
| − | [[Kategoria:2]] | + | #PATRZ [[Tarhacsi]] |
| − | [[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
| |
| − | {{Uwaga|
| |
| − | |strona = https://hu.wikipedia.org/wiki/Tarkacsu
| |
| − | |autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tarkacsu&action=history
| |
| − | |nota = węgierski
| |
| − | }}
| |
| | | | |
| − | {|
| + | [[Kategoria:Przekierowane]] |
| − | |
| |
| − | |}
| |
| − | | |
| − | {|
| |
| − | |-style="vertical-align:top;"
| |
| − | |
| |
| − | | |
| − | <small><small><small><small>'''Tarkacsu''', '''Tarhacsi''' vagy '''Tarhos''' ([[középgörög nyelv]]en ''Tarkatzusz'') [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] második legidősebb fia. Létezéséről [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]]tól tudunk, akinek [[948]] körül a nála járt magyar küldöttség beszélt a magyarokról és Árpád családjáról.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref> </small></small></small></small>
| |
| − | | |
| − | == Pochodzenie jego imienia ==
| |
| − | | |
| − | Uważał imię Gyula Németh za zdrobnienie nazwy godności motywu. Dezső Pais pochodzi od tureckiego czasownika oznaczającego „powstaje”. Na tej podstawie on i Kristó Gyula uważali go za tę samą osobę co Liünika. [2]
| |
| − | | |
| − | <small><small><small><small>[[Németh Gyula (nyelvész)|Németh Gyula]] nevét a [[tarkan (méltóság)|tarkan]] méltóságnév kicsinyítőképzős alakjának tartotta. [[Pais Dezső]] a 'keletkezik' jelentésű török igéből származtatta. Ennek alapján ő és [[Kristó Gyula]] [[Liüntika|Liüntikával]] tartották személyét azonosnak.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref> </small></small></small></small>
| |
| − | | |
| − | == Szállásterülete ==
| |
| − | | |
| − | <small><small><small><small>Györffy György a magyarok esetén úgynevezett félnomád, téli-nyári legelőváltó életmódot feltételezett, melynek során Árpád és fiai is egy-egy folyó mentén – az állatok vízigénye miatt – vándoroltak téli és nyári szállásuk között. A helynevek vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a fejedelmek szállásváltó területe a [[Duna]] bal partja volt, Árpád [[Pécs]] és a [[Csepel-sziget]] között „nomadizált”, s fiainak téli szállásai a Duna két oldalán, [[Tolna (Magyarország)|Tolna]] és [[Kalocsa]] környékén voltak. Ez a rendszer csak akkor jöhetett létre, amikor a magyarok már elfoglalták [[Pannonia (provincia)|Pannóniát]], azaz [[900]] után. Valószínűleg nagyon hamar létrejött, mert [[Kurszán fejedelem|Kurszán]] halála ([[904]]) után már módosulása is megfigyelhető, amikor Árpád a Duna mentét a [[Csallóköz]]ig birtokba vette, magáéhoz csatolva Kurszán szállásterületét is.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref> </small></small></small></small>
| |
| − | | |
| − | <small><small><small><small>Eszerint Tarkacsu téli szállását a Tolnavár közeli ''Tarhacsia-puszta'' őrzi, és szállásváltó mozgását a [[Sió]]–[[Kapos]]–[[Szék]] patak mentén végezte nyári szállásáig, a mai [[Tarrós]]ig. Utódai, Tevel és Tormás neve szintén előfordul a környéken, valószínűleg ez lett az ágából származó nemzetség törzsterülete, ami körül később [[Tolna vármegye]] kialakult.<ref name=gygy /> </small></small></small></small>
| |
| − | | |
| − | <small><small><small><small>Tarkacsu szállására utal helynév az Al-Dunánál [[Keve vármegye]] területén, ami a honfoglalás után a [[kabarok]] egyik területe, a rendszerint a trónörökös hercegeket megillető [[dukátus]] része volt. A [[Békés megye]]i [[Tarhos]] a bihari dukátus szélén, egy Heves megyei szálláshelye pedig a kabarokhoz köthető [[Aba nemzetség]] szállásterületére esik.<ref name=gygy /> </small></small></small></small>
| |
| − | | |
| − | == Élete ==
| |
| − | | |
| − | <small><small><small><small>Amennyiben igaz Györffy György feltételezése arról, hogy Árpádot [[Szabolcs vezér]] követte a főhatalomban, s ekkor Tarkacsu még életben volt, akkor esetleg ő lehetett Szabolcs mellett a trónörökös, amire a trónörököst megillető dukátusban birtokolt szállásterületei utalhatnak, és trónörökösként ő lehetett a [[kabarok]] vezetője. </small></small></small></small>
| |
| − | | |
| − | <small><small><small><small>Neve '''Dursac''' alakban előfordul a [[921]]–[[922]]-es [[Magyar kalandozások|itáliai hadjárat]] egyik vezetőjeként ''Bursac''/[[Bogát (hadvezér)|Bogát]] társaságában.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref><ref name=ronatas>{{RónaTasHonfoglaló}}</ref> [[Liudprand]] szerint Dursak és Bogát igen jó barátságban volt [[I. Berengár itáliai király|Berengár itáliai királlyal]], aki ekkor a császári címet is viselte. Az Itáliába induló magyarok segítettek neki leszámolni ellenfeleivel, akik éppen Veronában gyűltek össze. A magyarok sikerrel meglepték Berengár ellenfeleit lemészárolva vagy foglyul ejtve őket.<ref name=csorba>{{CsorbaÁrpádNépe}}</ref> </small></small></small></small>
| |
| − | | |
| − | <small><small><small><small>Néhányan, köztük Kristó Gyula, úgy gondolják, hogy Árpád után ő lett a nagyfejedelem.<ref name="Korai magyar"/> </small></small></small></small>
| |
| − | | |
| − | == Utódai ==
| |
| − | | |
| − | <small><small><small><small>A [[948]] körül Bizáncban járt magyar küldöttségnek – amelynek vezetője [[Bulcsú harka]] volt – tagja volt [[Termecsü|Tormás]] is. A küldöttség elbeszéléséből szerzett információkat a császár, [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] művében az utókorra hagyta, innen tudjuk, hogy Tarkacsu fia volt [[Teveli]], az ő fia pedig, Tarkacsu unokája Tormás herceg.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref> </small></small></small></small>
| |
| − | | |
| − | <small><small><small><small>A [[955]]-ös [[augsburgi csata]] következményeit Árpád két fiának ága úszta meg, Tarkacsué és a végül a nagyfejedelmi majd királyi hatalmat magához ragadó [[Zolta magyar fejedelem|Zoltáé]]. [[Jutocsa (Árpád fia)|Jutas]] és [[Jelek (Árpád fia)|Üllő]] ága, úgy tűnik, ekkor kivérzett, [[Liüntika|Liüntikának]] pedig nem tudunk utódairól.<ref name=gygy /> </small></small></small></small>
| |
| − | | |
| − | <small><small><small><small>[[Hóman Bálint]] és [[Györffy György]] szerint [[Tar Zerind]], [[Koppány vezér|Koppány]] apja, szintén Teveli fia és így Tarkacsu unokája volt. Tarkacsu és Zolta ága közül végül Koppány és [[I. István magyar király|Szent István]] főhatalomért folytatott küzdelme során győzött Zolta ága.<ref name=gygy /> </small></small></small></small>
| |
| − | | |
| − | == Przypisy ==
| |
| − | {{izvori}}
| |
| − | | |
| − | [[Kategoria:Historia]]
| |
| − | [[Kategoria:Historia Węgier]]
| |
| − | [[Kategoria:Arpadowie]]
| |
| − | [[Kategoria:Klan]] | |
