Báthori III. István: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 22: | Linia 22: | ||
}} | }} | ||
| − | Ecsedi '''Báthori István''' (? – [[Várna (Bulgária)|Várna]], [[1444]]), országbíró, a [[várnai csata|várnai csatában]] esett el, mint királyi zászlótartó.<ref name="Markó:főméltóságai">{{cite book|last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig |pages=256 |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |isbn=963-14-0582-6}}</ref> | + | Ecsedi '''Báthori István''' (pol. ''Stefan III Batory'') (* nieznana, † 11 listopada [[1444]] pod [[Warna|Warną]]) – węgierski szlachcic, syn żupana komitatu [[Szabolcs-Szatmár-Bereg]] Jana Batorego i Katalin Petőfi. |
| + | |||
| + | == Życiorys == | ||
| + | Za panowania [[Władcy Węgier|króla węgierskiego]] [[Zygmunt Luksemburski|Zygmunta Luksemburskiego]], Stefan został włączony w skład założonego przez władcę [[Zakon Smoczy|Zakonu Smoczego]]. W późniejszym czasie Batory objął funkcję [[podskarbi]]ego nadwornego oraz sędziego dworskiego<ref>I. Horn, ''Andrzej Batory'', Warszawa 2010, str. 13.</ref>. Dzięki rozwijającej się karierze Stefana, rodzina [[Batory|Batorych]] wywierała w owym czasie znaczy wpływ na sprawy polityczne kraju. Stefan Batory poległ w [[Bitwa pod Warną|bitwie pod Warną]], strzegąc chorągwi królewskiej<ref>I. Horn, ''Andrzej Batory'', Warszawa 2010, str. 15.</ref>. | ||
| + | |||
| + | == Rodzina == | ||
| + | Trzykrotnie zawierał związki małżeńskie. | ||
| + | * Pierwszą żoną Batorego była Małgorzata Tarkői, | ||
| + | * drugą Urszula Kistapolcsai, zaś | ||
| + | * ostatnią Barbara Butkai. | ||
| + | |||
| + | == Potomstwo == | ||
| + | Pozostawił po sobie dziewięcioro dzieci<ref>I. Horn, ''Andrzej Batory'', Warszawa 2010, str. 308.</ref>: | ||
| + | * Andrzeja – wielkiego [[koniuszy|koniuszego]], | ||
| + | * [[Stefan Batory (zm. 1493)|Stefana]] – [[wojewoda|wojewodę]] [[Siedmiogród|siedmiogrodzkiego]], | ||
| + | * Piotra, | ||
| + | * Pawła, | ||
| + | * Władysława – [[podczaszy|podczaszego]], | ||
| + | * Mikołaja – biskupa [[Vác]], | ||
| + | * Małgorzatę – żonę Michała Szilágyi i Pawła Bánfi, | ||
| + | * Elżbietę – żonę Jana Telegdi, | ||
| + | * Katarzynę – żonę Jerzego Marcali. | ||
| + | |||
| + | == Przypisy == | ||
| + | {{Przypisy}} | ||
| + | |||
| + | (? – [[Várna (Bulgária)|Várna]], [[1444]]), országbíró, a [[várnai csata|várnai csatában]] esett el, mint királyi zászlótartó.<ref name="Markó:főméltóságai">{{cite book|last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig |pages=256 |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |isbn=963-14-0582-6}}</ref> | ||
== Élete == | == Élete == | ||
Wersja z 07:53, 31 sie 2020
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Ecsedi Báthori István (pol. Stefan III Batory) (* nieznana, † 11 listopada 1444 pod Warną) – węgierski szlachcic, syn żupana komitatu Szabolcs-Szatmár-Bereg Jana Batorego i Katalin Petőfi. Spis treściŻyciorysZa panowania króla węgierskiego Zygmunta Luksemburskiego, Stefan został włączony w skład założonego przez władcę Zakonu Smoczego. W późniejszym czasie Batory objął funkcję podskarbiego nadwornego oraz sędziego dworskiego[1]. Dzięki rozwijającej się karierze Stefana, rodzina Batorych wywierała w owym czasie znaczy wpływ na sprawy polityczne kraju. Stefan Batory poległ w bitwie pod Warną, strzegąc chorągwi królewskiej[2]. RodzinaTrzykrotnie zawierał związki małżeńskie.
PotomstwoPozostawił po sobie dziewięcioro dzieci[3]:
Przypisy(? – Várna, 1444), országbíró, a várnai csatában esett el, mint királyi zászlótartó.[1] ÉleteEcsedi Bátori János[2] és szántói Pető Katalin fiaként született, 5 fiú- (Bertalan, Benedek, Mihály, János, Tamás)[3] és 4 lánytestvéréről – Potenciána, Zsuzsanna, Katalin és egy ismeretlen nevű – tudunk. [4] A történeti forrásokban 1393-ban tűnik fel először.[1] 1410-ben még jelentéktelen vidéki nemesnek számít, de később a Sárkány-rend tagja lett.[5] 1417 előtt Zsigmond adománylevele szerint járt Franciaországban, Németországban, Lombardiában és Angliában. Ekkor még alacsony sorban élő nemes volt, de a király specialis familiarisaként a király közvetlen környezetéhez tartozott. Valószínűleg ebben az időben végig Zsigmond mellett volt annak útjai során. Diplomáciai ügyekben Zsigmond szolgálatára volt németalföldi ügyekben, amikor a gelderni herceggel és a holland–hainaut-i grófokkal folytatott tárgyalásokon vett részt. 1416-ban elkísérte Zsigmondot Angliába, a canterburyi szövetségSzablon:Wd megkötésére, és utána vett részt az őt támogató Wittelsbach Vilmos bajor herceggelSzablon:Wd folytatott tárgyalásokon. A méltóságnévsorokban 1419. február 8-tól szerepel.[2] 1419-1431-ig asztalnokmester, 1435 márciusától 1440 májusáig országbíró volt, amikor Albert király halála után Erzsébet királyné leváltotta. Ekkor szatmári főispán.[6] I. Ulászló híve lett, 1442-től országnagy volt. A várnai csatában esett el, mint királyi zászlótartó.[1] CsaládjaHárom felesége közül az első Tarkói Margit [7] – más forrás szerint a Somosi családból származott[1] a második Butkai Borbála volt. István, a későbbi országbíró és erdélyi vajda, a kenyérmezei csata parancsnoka első [8] vagy második[1] feleségétől született. Harmadszorra Kistapolcsai Orsolyát vette feleségül. Összesen 6 fia (András, István, Péter, Pál, László, Miklós) [9] és 3 lánya (Margit, Szilágyi Mihály kormányzó felesége, Erzsébet és Katalin) volt.[1] Testvérei közül Benedek kb. 26, Mihály 17, János 25, Bertalan 35 évesen halt meg. Utódaik nem voltak. [10] Hivatkozások
Források
|
CitationClass=journal |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kategória:Szatmár vármegye főispánjai
Kategória:1444-ben elhunyt személyek
- ↑ I. kötet [Aaron család – Benyovszky család (33,8 MB)], str. 218 [dostęp: 2019-0212]
