Torda: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 27: | Linia 27: | ||
1870-ben 152.692 lakosa volt, melyből 66.194 (43,4%) görög katolikus, 37.488 (24,6%) ortodox, 29.008 (19%) református, 7.777 (5,1%) római katolikus, 6.131 (4%) evangélikus, 4.293 (2,8%) unitárius, 1.701 (1,1%) izraelita és 100 egyéb vallású volt. 68% román, 27% magyar, 4% német és 1% zsidó nemzetiségű. | 1870-ben 152.692 lakosa volt, melyből 66.194 (43,4%) görög katolikus, 37.488 (24,6%) ortodox, 29.008 (19%) református, 7.777 (5,1%) római katolikus, 6.131 (4%) evangélikus, 4.293 (2,8%) unitárius, 1.701 (1,1%) izraelita és 100 egyéb vallású volt. 68% román, 27% magyar, 4% német és 1% zsidó nemzetiségű. | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
== Źródła == | == Źródła == | ||
| Linia 36: | Linia 33: | ||
*[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5746 1876. évi XXXIII. törvénycikk (némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről)] | *[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5746 1876. évi XXXIII. törvénycikk (némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről)] | ||
*[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5765 1877. évi I. törvénycikk (némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról)] | *[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5765 1877. évi I. törvénycikk (némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról)] | ||
| + | |||
| + | == Przypisy == | ||
| + | {{izvori}} | ||
| | | | ||
Wersja z 14:26, 11 paź 2020
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Plik:Hungary 1490.jpg Dezső Csánki - Manó Kogutowicz: Węgry po śmierci króla Macieja Torda vármegyét Erdélyben Szent István király az államalapítás idején a királyi vármegyerendszer kialakításakor hozta létre Tordavár központtal.[1] Az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor felosztották az ekkor létrehozott Maros-Torda és Torda-Aranyos vármegyék között. TörténeteÁllamalapításkori létrejöttekor területe a későbbi Beszterce-Naszód vármegye területének egy részét is magában foglalta.[1] Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét ketté osztotta. A keleti részből Marosszékkel egyesítve lett Maros-Torda vármegye, a nyugati rész pedig Aranyosszékkel egyesülve Torda-Aranyos vármegyét alkotta. 1870-ben 152.692 lakosa volt, melyből 66.194 (43,4%) görög katolikus, 37.488 (24,6%) ortodox, 29.008 (19%) református, 7.777 (5,1%) római katolikus, 6.131 (4%) evangélikus, 4.293 (2,8%) unitárius, 1.701 (1,1%) izraelita és 100 egyéb vallású volt. 68% román, 27% magyar, 4% német és 1% zsidó nemzetiségű. Źródła
Przypisy
|
| ||||||||||||||||
- ↑ 1,0 1,1 Fallenbüchl 1994, p. 153.
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)
