Torda: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 33: Linia 33:
 
*[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5746 1876. évi XXXIII. törvénycikk (némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről)]
 
*[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5746 1876. évi XXXIII. törvénycikk (némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről)]
 
*[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5765 1877. évi I. törvénycikk (némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról)]
 
*[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5765 1877. évi I. törvénycikk (némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról)]
 
== Przypisy ==
 
{{izvori}}
 
  
 
|
 
|
Linia 54: Linia 51:
 
}}
 
}}
 
|}
 
|}
 +
 +
== Przypisy ==
 +
{{izvori}}
  
 
[[Kategoria:Komitaty]]
 
[[Kategoria:Komitaty]]
 
[[Kategoria:Komitaty Świętego Stefana]]
 
[[Kategoria:Komitaty Świętego Stefana]]

Wersja z 14:30, 11 paź 2020

Plik:Hungary 1490.jpg
Dezső Csánki - Manó Kogutowicz: Węgry po śmierci króla Macieja

Torda vármegyét Erdélyben Szent István király az államalapítás idején a királyi vármegyerendszer kialakításakor hozta létre Tordavár központtal.[1] Az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor felosztották az ekkor létrehozott Maros-Torda és Torda-Aranyos vármegyék között.

Története

Államalapításkori létrejöttekor területe a későbbi Beszterce-Naszód vármegye területének egy részét is magában foglalta.[1]

Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét ketté osztotta. A keleti részből Marosszékkel egyesítve lett Maros-Torda vármegye, a nyugati rész pedig Aranyosszékkel egyesülve Torda-Aranyos vármegyét alkotta.

1870-ben 152.692 lakosa volt, melyből 66.194 (43,4%) görög katolikus, 37.488 (24,6%) ortodox, 29.008 (19%) református, 7.777 (5,1%) római katolikus, 6.131 (4%) evangélikus, 4.293 (2,8%) unitárius, 1.701 (1,1%) izraelita és 100 egyéb vallású volt. 68% román, 27% magyar, 4% német és 1% zsidó nemzetiségű.

Źródła

Komitat Torda

Comitatus Thordensis[2] (łac.)
Komitat Torda[2] (niem.)
Comitatul Turda (rum.)
(1870)

Siedziba: Torda
Powierzchnia: 4 909 km²
Ludność: 152 692[3]
Narodowości: brak danych[4]
Utworzony: XI wiek
Zlikwidowany: 1876
Torda

Przypisy

  1. 1,0 1,1 Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
  2. 2,0 2,1 Fallenbüchl 1994, p. 153.
  3. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
  4. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)