Szerdahelyszék: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
(Utworzono nową stronę "Kategoria:3w Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii {{Uwaga| |strona = https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerdahelysz%C3%A9k |autorzy = https://h...")
 
Linia 46: Linia 46:
 
==Települései==
 
==Települései==
 
(Zárójelben a német név szerepel.)
 
(Zárójelben a német név szerepel.)
 +
 +
{| {{széptáblázat}}
 +
! Nazwa rumuńska
 +
! Nazwa niemiecka
 +
! Nazwa węgierska
 +
|-
 +
| ''[[Apoldu de Jos]]<br>[[Apoldu Mic]]'' || ''[[Kleinapold]]'' || ''[[Kisspold]]''
 +
|-
 +
| ''[[Apoldu de Sus]]<br>[[Apoldu Mare]]'' || ''[[Großpold]]'' || ''[[Nagyapold]]''
 +
|-
 +
| ''[[Cărpiniș]]'' || ''[[Keppelsbach]]<br>[[Kerpenisch]]'' || ''[[Kerpenyes]]''
 +
|-
 +
| ''[[Dobârca]]'' || ''[[Dobring]]'' || ''[[Doborka]]''
 +
|-
 +
| ''[[Gârbova]]'' || ''[[Urwegen]]'' || ''[[Szúszorbó]]''
 +
|-
 +
| ''[[Ludoș]]'' || ''[[Großlogdes]]<br>[[Ludesch]]'' || ''[[Nagyludas]]''
 +
|-
 +
| ''[[Miercurea Sibiului]]'' || ''[[Reußmarkt]]'' || ''[[Szerdahely]]''
 +
|-
 +
| ''[[Poiana Sibiului]]'' || ''[[Flußau]]'' || ''[[Polyún]]<br>[[Pojúna]]''
 +
|-
 +
| ''[[Reciu]]'' || ''[[Rätsch]]'' || ''[[Szebenrécse]]''
 +
|-
 +
| ''[[Rod]]'' || ''[[Rod]]<br>[[Ruiden]]'' || ''[[Ród]]''
 +
|-
 +
| ''[[Topârcea]]'' || ''[[Tschapertsch]]'' || ''[[Toporcsa]]''
 +
|-
 +
|}
 +
 
* [[Doborka]] ''(Dobring)''
 
* [[Doborka]] ''(Dobring)''
 
* [[Kerpenyes (Fehér megye)|Kerpenyes]] ''(Kesselbach)''
 
* [[Kerpenyes (Fehér megye)|Kerpenyes]] ''(Kesselbach)''

Wersja z 07:12, 9 mar 2021

Szerdahelyszék avagy Szeredahelyszék (németül Reussmarkter Stuhl) különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike, mely 1339-től 1876. június 19-ig állt fenn 217,4 km² területen.

Nevének eredete

Plik:Scaunul Miercurea CoA.png
Szerdahelyszék címere

Szerdahelyszék neve vásárnapjára utal.

Fekvése

Szebentől északnyugatra, Szerdahely szűkebb környékén feküdt. Szomszédai voltak: keleten és északon Fehér/Alsó-Fehér vármegye, nyugaton Szászsebesszék, délen Szebenszék és Fehér/Felső-Fehér vármegye egyik szigete.

Története

Szerdahelyszéket II. Géza király (1141-62)Szeben környéki szász telepítéséből eredeztetik. 1224-ben II. András a szászok számára adott kiváltságlevele (Andreanum) után az Orbó vidék székely lakossága elhagyta, utóbb Orbai-, Sepsi- és Kézdi-székeket.

Nevét 1339. július 14-én említették először, mikor követük rész vett a hét szász szék gyűlésén.

1486-ban Mátyás király az Andreanum kiváltságait valamennyi szászra kiterjesztette. Az ezzel létrehozott Universitas Saxonum szász egyetem az erdélyi szászok közjogi-politikai egysége, melynek Szerdahelyszék is tagja volt. 1530 körül a szék áttért a protestáns vallás lutheri ágára, melyet 1586-ra minden erdélyi szász település követett.

1705 őszén Szerdahelyszék külvárosát feldúlta Pekri Lőrinc, mivel a szék megtagadta a kuruc konföderációhoz való csatlakozást. II. József (1780-1790) kiváltságaival együtt eltörölte Szerdahelyszék önkormányzatát és Szeben megyébe kebelezte be. 1790 után azonban visszakapta.

1849. február 4-én Bem tábornok (1794-1850) a vízaknai csata elvesztése után a sebesülteket és betegeket Szászsebesre küldte, Szerdahelyen a szászoktól pénzért sem kaptak élelmet. II. 5: a honvédek megszállta várost Puchner tábornok ágyúztatta. A szerdahelyi ütközet után (augusztus 1.) Stein ezredes honvédserege visszavonult; 200 halottat, 1185 foglyot és 2 ágyút veszítve, ami Gyulafehérvár ostromzárának megszűntét jelentette.

1849-1860 között a gyulafehérvári katonai kerület része volt. 1850. augusztus 22-én a szász universitas alapítványt tett iskolai célokra, melyből 1-1 ifjú kapott 150 Ft-os ösztöndíjat, az alapból Szerdahelyszék 600 Ft-tal, a felsőbb népiskolákra 750 Ft-tal részesült.

1869. március 7-8-án az erdélyi oláhok (románok) Szerdahelyen alakították meg az egyesülést ellenző Erdélyi Román Nemzeti Pártot, mely a politikai tétlenséget határozta el.

Az 1876. évi 33. törvénycikk járásként, Szerdahely székhellyel, Szeben vármegyébe osztotta be.

1870-ben 19.345 lakosa volt, melyből 14.982 (77,4%) ortodox, 3.674 (19%) evangélikus, 473 (2,4%) görög katolikus, 193 (1%) római katolikus és 23 református vallású volt. 80% román, 19% német és 1% magyar nemzetiségű.

Települései

(Zárójelben a német név szerepel.)

Nazwa rumuńska Nazwa niemiecka Nazwa węgierska
Apoldu de Jos
Apoldu Mic
Kleinapold Kisspold
Apoldu de Sus
Apoldu Mare
Großpold Nagyapold
Cărpiniș Keppelsbach
Kerpenisch
Kerpenyes
Dobârca Dobring Doborka
Gârbova Urwegen Szúszorbó
Ludoș Großlogdes
Ludesch
Nagyludas
Miercurea Sibiului Reußmarkt Szerdahely
Poiana Sibiului Flußau Polyún
Pojúna
Reciu Rätsch Szebenrécse
Rod Rod
Ruiden
Ród
Topârcea Tschapertsch Toporcsa

Céhei

Szerdahelyszék céhei a szász városokkal és székekkel közösen alakultak meg:

  • 1493 (másik 1528, 1540, 1638, 1698): kovács
  • 1535 (másik 1556, 1563, 1585, 1615): takács
  • 1536: esztergályos
  • 1569: fazekas
  • 1539: szabó
  • 1540: kesztyűkészítő
  • 1541: szűcs (a szász városokkal közös)
  • 1540: lakatos
  • 1561: ötvös
  • 1562: seborvos
  • 1568: varga
  • 1568: kannagyártó
  • 1569 (másik 1676): bognár
  • 1570: mészáros
  • 1588: kádár
  • 1588: üstműves
  • 1589: tímár
  • 1595: molnár
  • 1618: gombkötő
  • 1747: késgyártó

A szász városokkal közösen:

  • 1541: szűcs
  • 1569: fazekas

Források

Kategória:Királyföld