Csíkszék: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
 
(Nie pokazano 6 pośrednich wersji utworzonych przez tego samego użytkownika)
Linia 26: Linia 26:
 
  |
 
  |
  
 +
'''Csíkszék''' (pol. ''Lokacja Cik'', łac. ''Sedes Csikiensis'', rum. ''Scaunul Ciuc'') − jedna z lokacji Seklerów, czyli jednostek administracyjnych historycznego regionu [[Székelyföld]]. Lokacja znajduje się w kotlinie [[Csíki-medence]] (''Csíki''), w górnym dorzeczu [[Olt]]u, u zbiegu [[Keleti-Kárpátok]] (''Karpat Wschodnich'') i [[Hargita-hegység]]. Najpóźniej w Siedmiogrodzie osiedlili się Węgrzy. W XIX wieku charakteryzowała się przeludnieniem, dlatego część tutejszych Seklerów wyemigrowała do Mołdawii. W 1876 r. na jego terytorium utworzono komitat [[Csík vármegye]].
  
 +
Lokacja miała dwa dodatkowe miejsca (''sedes filialis''), w [[Gyergyó]] (rum. ''Giurgeu'') i [[Kászon]] (''Cașin'').
  
[[File:Szeklerland-planned_seats.png|thumb|left|Csíkszék - kolor żółty]]
+
Geograficznie dzieli się na dwie części: [[Alcsík]] i [[Felcsík]].
 +
{{clear}}
 +
 
 +
== Populacja ==
  
'''Csíkszék''' (pol. ''lokacja Cik'', łac. ''Sedes Csikiensis'', rum. ''Scaunul Ciuc'') − jedna z lokacji Seklerów, czyli jednostek administracyjnych historycznego regionu [[Székelyföld]]. Lokacja znajduje się w kotlinie [[Csíki-medence]] (''Csíki''), w górnym dorzeczu [[Olt]]u, u zbiegu [[Keleti-Kárpátok]] (''Karpat Wschodnich'') i [[Hargita-hegység]]. Najpóźniej w Siedmiogrodzie osiedlili się Węgrzy. W XIX wieku charakteryzowała się przeludnieniem, dlatego część tutejszych Seklerów wyemigrowała do Mołdawii. W 1876 r. na jego terytorium utworzono komitat [[Csík vármegye]].
+
W 1870 r. liczyła 107.285 mieszkańców,
  
Lokacja miała dwa dodatkowe miejsca (''sedes filialis''), w Gyergyó (rum. ''Giurgeu'') i [[Kászon]] (''Cașin'').
+
=== Skład narodowościowy ===
  
W 1870 r. liczyła 107.285 mieszkańców, z których 88 639 (82,6%) stanowili katolicy, 16 753 (15,6%) grekokatolicy, a 1893 inne wyznania. 82,7% to Węgrzy, 15,7% Rumuni i 1,6% innych narodowości.
+
* Węgrzy − 82,7%
 +
* Rumuni − 15,7% i  
 +
* inne narodowości − 1,6%  
  
Geograficznie dzieli się na dwie części: [[Alcsík]] i [[Felcsík]].
+
=== Skład religijny (1867) ===
  
== Populacja ==
+
* rzymscy katolicy − 96.525
Skład religijny ludności Csíkszék w 1867 roku przedstawiał się następująco:
+
* grekokatolicy − 13.028
 +
* ortodoksi − 17
 +
* inni − 1.667
 +
'''Ogółem 111.237'''
  
*[[Roman Catholic]]: 96,525
+
=== Skład religijny (1870) ===
*[[Greek Catholic]]: 13,028
 
*[[Eastern Orthodox]]: 17
 
*Others: 1.667
 
*Total: 111,237
 
  
 +
* rzymscy katolicy − 88.639 (82,6%)
 +
* grekokatolicy − 16.753 (15,6%)
 +
* inni − 11.893
 
{{clear}}
 
{{clear}}
  
Linia 385: Linia 394:
 
</gallery>
 
</gallery>
  
==References==
+
== Bibliografia ==
  
 
* Orbán, Balázs (1868). ''A Székelyföld leírása''. Pest: Panda és Frohna Könyvnyomdája.
 
* Orbán, Balázs (1868). ''A Székelyföld leírása''. Pest: Panda és Frohna Könyvnyomdája.
Linia 397: Linia 406:
 
|
 
|
 
{{Történelmi régió infobox
 
{{Történelmi régió infobox
| név              = Csíkszék (węg.)<br>Csíkország (węg.)<br><small>lokacja Cik (pol.)<br>Sedes Csikiensis (łac.)<br>Scaunul Ciuc (rum.)</small>
+
| név              = Csíkszék (węg.)<br>Csíkország (węg.)<br><small>Lokacja Cik (pol.)<br>Sedes Csikiensis (łac.)<br>Scaunul Ciuc (rum.)</small>
  
 
| év                =  
 
| év                =  
 
| kép              = Csíksomlyó Makovecz oltár.JPG
 
| kép              = Csíksomlyó Makovecz oltár.JPG
| képaláírás        = A [[Csíksomlyói búcsú]]nak helyt adó nyereg  
+
| képaláírás        = Przeł [[Csíksomlyói búcsú]]nak helyt adó nyereg
 
| zászló            =  
 
| zászló            =  
 
| zászló felirat    =  
 
| zászló felirat    =  
Linia 413: Linia 422:
 
| központ          = [[Csíkszereda]]
 
| központ          = [[Csíkszereda]]
 
| főbb települések  = [[Csíkszentdomokos]], [[Csíkszentgyörgy]], [[Csíkszentkirály]], [[Madéfalva]], [[Karcfalva|Csíkkarcfalva]], [[Csíkszentmárton]]
 
| főbb települések  = [[Csíkszentdomokos]], [[Csíkszentgyörgy]], [[Csíkszentkirály]], [[Madéfalva]], [[Karcfalva|Csíkkarcfalva]], [[Csíkszentmárton]]
| lakosság          = 111 237 osób <small>(1867)</small>
+
| lakosság          = 111.237 osób <small>(1867)</small>
 
| népsűrűség        =  
 
| népsűrűség        =  
 
| nemzetiségek      = [[Seklerzy]]
 
| nemzetiségek      = [[Seklerzy]]
Linia 422: Linia 431:
 
| időzóna          =  
 
| időzóna          =  
 
| térkép            = Szeklerland-planned seats.png
 
| térkép            = Szeklerland-planned seats.png
| térkép felirat    = Csíkszék helyzete a mai értelemben vett [[Székelyföld]] területén sárga színnel jelölve/Położenie krzesła Strip w rejonie [[Szeklerland]] w dzisiejszym znaczeniu zaznaczono na żółto
+
| térkép felirat    = Położenie Csíkszék w [[Székelyföld]]<br>w dzisiejszym znaczeniu<br>zaznaczono na żółto
 
| domborzati térkép =
 
| domborzati térkép =
 
| domborzati térkép felirat =  
 
| domborzati térkép felirat =  
Linia 432: Linia 441:
 
|}
 
|}
  
[[Kategoria:Székelyföld székei]]
+
[[Kategoria:Székelyföld]]

Aktualna wersja na dzień 06:40, 18 mar 2021

Csíkszék (pol. Lokacja Cik, łac. Sedes Csikiensis, rum. Scaunul Ciuc) − jedna z lokacji Seklerów, czyli jednostek administracyjnych historycznego regionu Székelyföld. Lokacja znajduje się w kotlinie Csíki-medence (Csíki), w górnym dorzeczu Oltu, u zbiegu Keleti-Kárpátok (Karpat Wschodnich) i Hargita-hegység. Najpóźniej w Siedmiogrodzie osiedlili się Węgrzy. W XIX wieku charakteryzowała się przeludnieniem, dlatego część tutejszych Seklerów wyemigrowała do Mołdawii. W 1876 r. na jego terytorium utworzono komitat Csík vármegye.

Lokacja miała dwa dodatkowe miejsca (sedes filialis), w Gyergyó (rum. Giurgeu) i Kászon (Cașin).

Geograficznie dzieli się na dwie części: Alcsík i Felcsík.

Populacja

W 1870 r. liczyła 107.285 mieszkańców,

Skład narodowościowy

  • Węgrzy − 82,7%
  • Rumuni − 15,7% i
  • inne narodowości − 1,6%

Skład religijny (1867)

  • rzymscy katolicy − 96.525
  • grekokatolicy − 13.028
  • ortodoksi − 17
  • inni − 1.667

Ogółem 111.237

Skład religijny (1870)

  • rzymscy katolicy − 88.639 (82,6%)
  • grekokatolicy − 16.753 (15,6%)
  • inni − 11.893

Układ terytorialny

Obecnie Județul Bacău
Nazwa
osady
(XIX w.)
Nazwa
rumuńska
Obecna
lokalizacja
Odsetek
Węgrów
(spis 2011)
Bálványospataka* Bolovăniș Bákó 16,8%
Felsőbükk* Făgetu de Sus Bákó 71,5%
Gyepece* Pajiștea Bákó 12%
Gyimes* Ghimeș Bákó 82,6%
Gyimesbükk Ghimeș-Făget Bákó 66,3%
Kostelek Coșnea Bákó 50%
Magyarcsügés* Cădărești Bákó 10,3%
Rakottyástelep* Răchitiș Bákó 0%
Tarhavaspataka* Tărhăuși Bákó 22,5%
Obecnie Județul Neamț
Nazwa
osady
(XIX w.)
Nazwa
rumuńska
Obecna
lokalizacja
Odsetek
Węgrów
(spis 2011)
Almásmező* Bicaz-Chei Neamț 0,1%
Bernádtelep* Bernadu Neamț 0%
Damuk* Dâmuc Neamț 0%
Gyergyóbékás Bicazu Ardelean Neamț 0,4%
Gyergyózsedánpatak* Telec Neamț 0%
Háromkút* Trei Fântăni Neamț 0%
Hosszúrez* Huisurez Neamț 0%
Iványos Ivăniș Neamț 0,1%
Tikos* Ticoș Neamț 0%
Obecnie Județul Harghita
Nazwa
osady
(XIX w.)
Nazwa
rumuńska
Obecna
lokalizacja
Odsetek
Węgrów
(spis 2011)
Uwagi
Gyergyóhodos* Hodoșa Hargita 30,6%
Ajnád* Nădejdea Hargita 96,9%
Antalokpataka* Valea lui Antaloc Hargita 99,6%
Ármándombja* Dealu Armanului Hargita 0%
Balánbánya Bălan Hargita 34,2%
Barackospatak* Barațcoș Hargita 98,3%
Bélbor Bilbor Hargita 0,1%
Borospataka* Valea Boroș Hargita 98,8%
Borszék Borsec Hargita 76,3%
Borzont* Borzont Hargita 96,9%
Bucsin* Bucin Hargita 100%
Bükkhavaspataka* Poiana Fagului Hargita 98,9%
Bükklok* Făgățel Hargita 53,5%
Cengellér* Țengheler Hargita Wyludniony
Csaracsó* Ciaracio Hargita 97,8%
Csatószeg Cetatuia Hargita 96,8%
Csiba* Ciba Hargita 79,5%
Csíkbánkfalva Bancu Hargita 97,4%
Csíkborzsova Bârzava Hargita 98,2%
Csíkcsekefalva Ciucani Hargita 96,6%
Csíkcsicsó Ciceu Hargita 98,2%
Csíkcsomortán Soimeni Hargita 99,3%
Csíkdánfalva Dănești Hargita 98,6%
Csíkdelne Delnița Hargita 97,2%
Csíkjenőfalva Ineu Hargita 97,9%
Csíkkozmás Cozmeni Hargita 93,6%
Csíkmadaras Mădăraș Hargita 98,6%
Csíkménaság Armășeni Hargita 98%
Csíkmindszent* Misentea Hargita 95,8%
Csíkrákos Racu Hargita 97,1%
Csíksomlyó Șumuleu Ciuc Hargita Dziś jest częścią Csíkszereda
Csíkszentdomokos Sîndominic Hargita 96,7%
Csíkszentgyörgy Ciucsîngiorgiu Hargita 93%
Csíkszentimre Sîntimbru Hargita 96,7%
Csíkszentkirály Sîncrăieni Hargita 92,3%
Csíkszentlélek Leliceni Hargita 95,3%
Csíkszentmárton Sânmartin Hargita 98,4%
Csíkszentmihály Mihăileni Hargita 96,9%
Csíkszentmiklós Nicolești Hargita 97,6%
Csíkszentsimon Sînsimion Hargita 96,5%
Csíkszenttamás Tomești Hargita 98,6%
Csíkszépvíz Frumoasa Hargita 93,2%
Csíkszereda Miercurea Ciuc Hargita 78,3%
Csíktaploca Toplița Ciuc Hargita Dziś jest częścią Csíkszereda
Csíkverebes Vrabia Hargita 96,1%
Csíkzsögöd Jigodin Hargita Dziś jest częścią Csíkszereda
Csobányos* Ciobăniș Hargita 80%
Csobotfalva Ciobotani Hargita Dziś jest częścią Csíkszereda
Csütörtökfalva ? Hargita Dziś jest częścią Csíkszereda
Ditró Ditrău Hargita 97,9%
Dudád* Duda Hargita 0%
Egerszék* Eghersec Hargita 99,7%
Eszenyő* Sineu Hargita 96,5%
Farkaspalló* Puntea Lupului Hargita 94,1%
Fitód* Fitod Hargita 98,1%
Fülpe* Filpea Hargita 12,6%
Fundoja* Fundoaia Hargita 1,9%
Galócás* Gălăuțaș Hargita 26,9%
Galócáspatak* Gălăuțaș-Pârău Hargita 1,3%
Görbepataka* Valea Gârbea Hargita 98,7%
Göröcsfalva* Satu Nou Hargita 99,4%
Güdüctelep* Ghiduț Hargita 95,3%
Gyergyóalfalu Joseni Hargita 96,2%
Gyergyócsomafalva Ciumani Hargita 98,9%
Gyergyóholló Corbu Hargita 9,6%
Gyergyóremete Remetea Hargita 98,2%
Gyergyószentmiklós Gheorgheni Hargita 84%
Gyergyótölgyes Tulgheș Hargita 27,9%
Gyergyóújfalu Suseni Hargita 97,6%
Gyergyóvárhegy Subcetate Hargita 3%
Gyilkostó* Lacu Roșu Hargita 33%
Gyimesfelsőlok Lunca de Sus Hargita 97,3%
Gyimesközéplok Lunca de Jos Hargita 96,7%
Gyürke* Giurche Hargita 100%
Hágótő* Hagota Hargita 80,3%
Hargitafürdő* Harghita-Băi Hargita 97,9%
Hidegség* Valea Rece Hargita 97,8%
Hollósarka* Capu Corbului Hargita 8,2%
Hosszúaszó* Hosasău Hargita Elnéptelenedett
Kalnács* Călnaci Hargita 0%
Kápolnapataka* Valea Capelei Hargita 99%
Karcfalva Cârța Hargita 98,4%
Kárpitus* Carpitus Hargita 91,7%
Kászonaltíz Plăieși de Jos Hargita 94,3%
Kászonfeltíz Plăieși de Sus Hargita 94,6%
Kászonimpér Imper Hargita 82,7%
Kászonjakabfalva Iacobeni Hargita 75%
Kászonújfalu Cașinu Nou Hargita 97,6%
Kerekfenyő* Platonești Hargita 0,6%
Kilyénfalva Chileni Hargita 98,2%
Kisbükk* Făgețel Hargita Elnéptelenedett
Komjádpataka* Comiat Hargita 99%
Kotormány* Cotormani Hargita 100%
Kovácspéter* Covacipeter Hargita 100%
Lázárfalva Lăzăresti Hargita 97,8%
Libán* Liban Hargita 89,8%
Lóvész* Livezi Hargita 6,7%
Madéfalva Siculeni Hargita 94,2%
Marosfő* Izvoru Mureșului Hargita 63,3%
Martonfalva ? Hargita Dziś jest częścią Csíkszereda
Martonka* Martonca Hargita Wyludniony
Ménaságújfalu* Armășenii Noi Hargita 98,1%
Nucén* Nuțeni Hargita 3,9%
Nyíresalja* Păltiniș-Ciuc Hargita 97,1%
Orotva* Jolotica Hargita 99,5%
Péntekpataka* Pintic Hargita 0%
Ploptyis* Plopiș Hargita 0%
Pottyond* Potiond Hargita 99,6%
Preluka* Preluca Hargita 0%
Rakottyás* Răchitiș Hargita 0,9%
Récefalva* Recea Hargita 12,4%
Runk* Runc Hargita 24,1%
Salamás Sărmaș Hargita 12,2%
Sántatelek* Izvoru Trotușului Hargita 98%
Sötétpatak* Valea Întunecoasă Hargita 98,7%
Szárhegy Lăzarea Hargita 96,4%
Szenéte* Senetea Hargita 100%
Tekerőpatak Valea Strâmbă Hargita 86,4%
Tolésén* Toleșeni Hargita 11,2%
Tusnád Tușnad Hargita 91,6%
Tusnádfürdő Băile Tușnad Hargita 89,1%
Ugrapataka* Valea Ugrea Hargita 98,1%
Újtusnád Tușnad Nou Hargita 89,3%
Úzvölgye* Valea Uzului Hargita 100%
Vacsárcsi* Văcărești Hargita 98,6%
Várdotfalva Șumuleu Hargita Dziś jest częścią Csíkszereda
Várpatak* Vargatac Hargita 85,7%
Vasláb Voșlăbeni Hargita 24,9%
Visszafolyó* Visafolio Hargita 70%
Zápodéa* Zapodea Hargita 0%
Zsögödfürdő* Jigodin-Băi Hargita 82,7%

Galeria

Bibliografia

  • Orbán, Balázs (1868). A Székelyföld leírása. Pest: Panda és Frohna Könyvnyomdája.

Więcej informacji

Zobacz także

Csíkszék (węg.)
Csíkország (węg.)
Lokacja Cik (pol.)
Sedes Csikiensis (łac.)
Scaunul Ciuc (rum.)
Przeł Csíksomlyói búcsúnak helyt adó nyereg
Przeł Csíksomlyói búcsúnak helyt adó nyereg
Istnienie XIII wiek - 1876
Państwo

Coa Hungary Country History (15th century).svg Królestwo Węgier (historyczne)

Román Rumunia (obecnie)
Centrum Csíkszereda
Główne osady Csíkszentdomokos, Csíkszentgyörgy, Csíkszentkirály, Madéfalva, Csíkkarcfalva, Csíkszentmárton
Populacja
Populacja 111.237 osób (1867)
Narodowości Seklerzy
Religia rzymskcy katolicy, grekokatolicy, ortodoksi, reformowani (1867)
Język węgierski
Mapa
Położenie Csíkszék w Székelyföld w dzisiejszym znaczeniu zaznaczono na żółto
Położenie Csíkszék w Székelyföld
w dzisiejszym znaczeniu
zaznaczono na żółto
Coa Romania Nationality Székelys.svg Székelyföldi székek / Lokacje Seklerów

Aranyosszék
Csíkszék (Gyergyószék  •  Kászonszék)
Háromszék = Kézdiszék  •  Orbaiszék  •  Sepsiszék (Miklósvárszék)
Marosszék
Udvarhelyszék (Bardócszék  •  Keresztúrszék)