Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 17: Linia 17:
 
[[Plik:Csanád, Arad és Torontál.PNG|bélyegkép|400px|1 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 2 Csanád, Arad és Torontál k.e.e.vm. 1923-1945, 3 mai megyehatár, 4 megyszűnt 1914-es megyehatár]]
 
[[Plik:Csanád, Arad és Torontál.PNG|bélyegkép|400px|1 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 2 Csanád, Arad és Torontál k.e.e.vm. 1923-1945, 3 mai megyehatár, 4 megyszűnt 1914-es megyehatár]]
  
'''Csanád, Arad és Torontál [[közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye|közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye]]''' az 1923. évi XXXV. tc. rendelkezései alapján jött létre [[Arad vármegye]] és [[Torontál vármegye]] Magyarországon maradt területrészeinek, továbbá a szinte teljes egészében Magyarországon maradt [[Csanád vármegye|Csanád vármegyének]] az összevonásával. A törvény szerint a megye székhelye [[Makó]] volt és hat [[járás]]ra oszlott,<ref>{{Cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=7575 |title=Az 1923. évi XXXV. törvénycikk a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyes kapcsolatos intézkedésekről. |accessdate=2007-10-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20071107074038/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=7575 |archivedate=2007-11-07 }}</ref> ezek egyike azonban 1932-ben megszűnt.
+
Na razie Csanád, Arad i Toronto są administracyjnie zjednoczonymi hrabstwami (por.) W 1923 r. tc. została utworzona na podstawie przepisów ustawy z połączenia części terytorium okręgu Arad i Torontál pozostających na Węgrzech oraz powiatu Csanád pozostającego prawie w całości na Węgrzech. Zgodnie z prawem siedzibą powiatu było Makó i podzielono je na sześć powiatów [1], ale jeden z nich przestał istnieć w 1932 roku.
  
A megye nevét 1945-ben a [[második világháború]] végén megkötött fegyverszünet nyomán egyszerűsítették, kifejezve ezzel a revíziós célkitűzésekről való lemondást is, a három megyerészt véglegesen Csanád vármegye néven egyesítve. Ugyanakkor elrendelték az egykor [[Arad vármegye|Arad vármegyéhez]] tartozott [[Elek (település)|Elek]] községnek [[Békés vármegye|Békéshez]] csatolását, aminek tényleges végrehajtása 1946-ban történt meg, ennek következtében pedig megszűnt az [[Eleki járás]], a megye járásainak száma így négyre csökkent.<ref>Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. M.E. számú rendelete.</ref> A vármegye elnevezése 1949-ben tovább egyszerűsödött, [[Csanád megye]] lett,<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8365 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság alkotmánya] Az alkotmány az államhatalom helyi szerveiről és a bírói szervezetről szóló V. és VI. fejezeteiben a korábbi ''vármegye'' kifejezés helyett következetesen a ''megye'' megnevezést használja, ezzel véglegesen eldönti a jogszabályok szövegében akkor már évtizedek óta ingadozó elnevezés kérdését.</ref> azonban hamarosan meg is szűnt, amikor az [[1950-es megyerendezés]] során, területét 1950. március 16-án felosztották [[Békés megye|Békés]] és [[Csongrád megye|Csongrád]] megyék között.<ref>A minisztertanács 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában</ref>
+
'''Csanád, Arad és Torontál [[közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye|közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye]]''' az 1923. évi XXXV. tc. rendelkezései alapján jött létre [[Arad vármegye]] és [[Torontál vármegye]] Magyarországon maradt területrészeinek, továbbá a szinte teljes egészében Magyarországon maradt [[Csanád vármegye|Csanád vármegyének]] az összevonásával. A törvény szerint a megye székhelye [[Makó]] volt és hat [[járás]]ra oszlott,<ref>{{Cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=7575 |title=Az 1923. évi XXXV. törvénycikk a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyes kapcsolatos intézkedésekről. |accessdate=2007-10-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20071107074038/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=7575 |archivedate=2007-11-07 }}</ref> ezek egyike azonban 1932-ben megszűnt.
  
== Közigazgatás ==
+
Nazwa powiatu została uproszczona po zawieszeniu broni zawartym pod koniec drugiej wojny światowej w 1945 r., Wyrażając tym samym rezygnację z celów rewizji, trwale jednocząc trzy powiaty jako okręg Csanád. Jednocześnie nakazali aneksję wioski Elek, należącej niegdyś do hrabstwa Arad, do Békés, co faktycznie nastąpiło w 1946 r., W wyniku czego zlikwidowano powiat Elek, zmniejszając liczbę powiatów w powiecie do czterech. [2] W 1949 r. Nazwa powiatu została jeszcze bardziej uproszczona i stała się okręgiem Csanád [3], ale wkrótce przestała istnieć, gdy podczas osadnictwa powiatowego w 1950 r. Jego terytorium zostało podzielone między okręgi Békés i Csongrád w dniu 16 marca 1950 r. [4] ]
=== Járási beosztás ===
+
 
Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye a létrehozásáról intézkedő törvény alapján hat járásra oszlott, ezek közül egy-egy volt az egykori Arad, illetve Torontál vármegye területén, a megye megszűnéséig a járások száma kettővel csökkent. A járások az alábbiak voltak (zárójelben a székhely).
+
A megye nevét 1945-ben a [[második világháború]] végén megkötött fegyverszünet nyomán egyszerűsítették, kifejezve ezzel a revíziós célkitűzésekről való lemondást is, a három megyerészt véglegesen Csanád vármegye néven egyesítve. Ugyanakkor elrendelték az egykor [[Arad vármegye|Arad vármegyéhez]] tartozott [[Elek (település)|Elek]] községnek [[Békés vármegye|Békéshez]] csatolását, aminek tényleges végrehajtása 1946-ban történt meg, ennek következtében pedig megszűnt az [[Eleki járás]], a megye járásainak száma így négyre csökkent.<ref>Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. M.E. számú rendelete.</ref> A vármegye elnevezése 1949-ben tovább egyszerűsödött, [[Csanád megye]] lett,<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8365 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság alkotmánya] Az alkotmány az államhatalom helyi szerveiről és a bírói szervezetről szóló V. és VI. fejezeteiben a korábbi ''vármegye'' kifejezés helyett következetesen a ''megye'' megnevezést használja, ezzel véglegesen eldönti a jogszabályok szövegében akkor már évtizedek óta ingadozó elnevezés kérdését.</ref> azonban hamarosan meg is szűnt, amikor az [[1950-es megyerendezés]] során, területét 1950. március 16-án felosztották [[Békés megye|Békés]] és [[Csongrád megye|Csongrád]] megyék között.<ref>A minisztertanács 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában</ref>
 +
 
 +
== Publiczna administracja ==
 +
=== Harmonogram okręgowy ===
 +
 
 +
Csanád, Arad i Torontál BC Powiat został podzielony na sześć okręgów zgodnie z ustanawiającym go prawem, z których jeden znajdował się w dawnych hrabstwach Arad i Toronto, a liczba okręgów zmniejszyła się o dwa do wygaśnięcia powiatu. Dzielnice wyglądały następująco (w nawiasach siedziby).
 +
 
 +
Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye a létrehozásáról intézkedő törvény alapján hat járásra oszlott, ezek közül egy-egy volt az egykori Arad, illetve Torontál vármegye területén, a megye megszűnéséig a járások száma kettővel csökkent. A járások az alábbiak voltak (zárójelben a székhely).
  
 
# [[Battonyai járás]] ([[Battonya]])
 
# [[Battonyai járás]] ([[Battonya]])
Linia 32: Linia 39:
 
# [[Torontáli járás]] ([[Kiszombor]]) (Torontál vármegyéből)
 
# [[Torontáli járás]] ([[Kiszombor]]) (Torontál vármegyéből)
  
A Nagylaki járás 1932-ben beolvadt a Központi járásba, 1945-ben a megye neve Csanád vármegyére változott, 1946-ban pedig az Eleki járás úgy szűnt meg, hogy magát [[Elek (település)|Eleket]] [[Békés vármegye|Békés vármegyéhez]], azon belül a [[Gyulai járás]]hoz csatolták. 1950-ben, megszűnése előtt tehát Csanád vármegyének már csak négy járása volt.
+
Okręg Nagylaki połączył się z Okręgiem Centralnym w 1932 r., W 1945 r. Nazwę powiatu zmieniono na Csanád County, aw 1946 r. Dystrykt Eleki został zlikwidowany poprzez przyłączenie samego Elek do okręgu Békés, w tym okręgu Gyula. W 1950 r., Przed jego rozwiązaniem, w powiecie Csanád istniały tylko cztery powiaty.
 +
 
 +
A Nagylaki járás 1932-ben beolvadt a Központi járásba, 1945-ben a megye neve Csanád vármegyére változott, 1946-ban pedig az Eleki járás úgy szűnt meg, hogy magát [[Elek (település)|Eleket]] [[Békés vármegye|Békés vármegyéhez]], azon belül a [[Gyulai járás]]hoz csatolták. 1950-ben, megszűnése előtt tehát Csanád vármegyének már csak négy járása volt.
 +
 
 +
=== Miasta ===
 +
 
 +
W powiecie istniało jedyne miasto z radą porządkową (od 1930 r. Było to miasto powiatowe), stolicą powiatu Makó.  
  
=== Városai ===
+
A vármegyéhez egyetlen [[rendezett tanácsú város]] tartozott (1930-tól az elnevezés [[megyei város (polgári korszak)|megyei város]] volt), a megyeszékhely, [[Makó]].
A vármegyéhez egyetlen [[rendezett tanácsú város]] tartozott (1930-tól az elnevezés [[megyei város (polgári korszak)|megyei város]] volt), a megyeszékhely, [[Makó]].
 
  
== Források ==
+
== Źródła ==
{{jegyzetek}}
+
{{izvori}}
  
 
{{Magyarország vármegyéi 1923-1938}}
 
{{Magyarország vármegyéi 1923-1938}}
Linia 44: Linia 56:
 
{{csonk-történelem}}
 
{{csonk-történelem}}
  
{{DEFAULTSORT:Csanadaradestorontalkeevarmegye}}
+
[[Kategoria:Közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegyék]]
[[Kategória:Közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegyék]]
 
[[Kategória:Békés megye]]
 
[[Kategória:Csongrád-Csanád megye]]
 

Wersja z 14:03, 9 kwi 2021

1 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 2 Csanád, Arad és Torontál k.e.e.vm. 1923-1945, 3 mai megyehatár, 4 megyszűnt 1914-es megyehatár

Na razie Csanád, Arad i Toronto są administracyjnie zjednoczonymi hrabstwami (por.) W 1923 r. tc. została utworzona na podstawie przepisów ustawy z połączenia części terytorium okręgu Arad i Torontál pozostających na Węgrzech oraz powiatu Csanád pozostającego prawie w całości na Węgrzech. Zgodnie z prawem siedzibą powiatu było Makó i podzielono je na sześć powiatów [1], ale jeden z nich przestał istnieć w 1932 roku.

Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923. évi XXXV. tc. rendelkezései alapján jött létre Arad vármegye és Torontál vármegye Magyarországon maradt területrészeinek, továbbá a szinte teljes egészében Magyarországon maradt Csanád vármegyének az összevonásával. A törvény szerint a megye székhelye Makó volt és hat járásra oszlott,[1] ezek egyike azonban 1932-ben megszűnt.

Nazwa powiatu została uproszczona po zawieszeniu broni zawartym pod koniec drugiej wojny światowej w 1945 r., Wyrażając tym samym rezygnację z celów rewizji, trwale jednocząc trzy powiaty jako okręg Csanád. Jednocześnie nakazali aneksję wioski Elek, należącej niegdyś do hrabstwa Arad, do Békés, co faktycznie nastąpiło w 1946 r., W wyniku czego zlikwidowano powiat Elek, zmniejszając liczbę powiatów w powiecie do czterech. [2] W 1949 r. Nazwa powiatu została jeszcze bardziej uproszczona i stała się okręgiem Csanád [3], ale wkrótce przestała istnieć, gdy podczas osadnictwa powiatowego w 1950 r. Jego terytorium zostało podzielone między okręgi Békés i Csongrád w dniu 16 marca 1950 r. [4] ]

A megye nevét 1945-ben a második világháború végén megkötött fegyverszünet nyomán egyszerűsítették, kifejezve ezzel a revíziós célkitűzésekről való lemondást is, a három megyerészt véglegesen Csanád vármegye néven egyesítve. Ugyanakkor elrendelték az egykor Arad vármegyéhez tartozott Elek községnek Békéshez csatolását, aminek tényleges végrehajtása 1946-ban történt meg, ennek következtében pedig megszűnt az Eleki járás, a megye járásainak száma így négyre csökkent.[2] A vármegye elnevezése 1949-ben tovább egyszerűsödött, Csanád megye lett,[3] azonban hamarosan meg is szűnt, amikor az 1950-es megyerendezés során, területét 1950. március 16-án felosztották Békés és Csongrád megyék között.[4]

Publiczna administracja

Harmonogram okręgowy

Csanád, Arad i Torontál BC Powiat został podzielony na sześć okręgów zgodnie z ustanawiającym go prawem, z których jeden znajdował się w dawnych hrabstwach Arad i Toronto, a liczba okręgów zmniejszyła się o dwa do wygaśnięcia powiatu. Dzielnice wyglądały następująco (w nawiasach siedziby).

Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye a létrehozásáról intézkedő törvény alapján hat járásra oszlott, ezek közül egy-egy volt az egykori Arad, illetve Torontál vármegye területén, a megye megszűnéséig a járások száma kettővel csökkent. A járások az alábbiak voltak (zárójelben a székhely).
  1. Battonyai járás (Battonya)
  2. Eleki járás (Elek) (Arad vármegyéből, 1946-ban megszűnt)
  3. Központi járás (Makó)
  4. Mezőkovácsházi járás (Mezőkovácsháza)
  5. Nagylaki járás (Csanádpalota) (1932-ben megszűnt)
  6. Torontáli járás (Kiszombor) (Torontál vármegyéből)

Okręg Nagylaki połączył się z Okręgiem Centralnym w 1932 r., W 1945 r. Nazwę powiatu zmieniono na Csanád County, aw 1946 r. Dystrykt Eleki został zlikwidowany poprzez przyłączenie samego Elek do okręgu Békés, w tym okręgu Gyula. W 1950 r., Przed jego rozwiązaniem, w powiecie Csanád istniały tylko cztery powiaty.

A Nagylaki járás 1932-ben beolvadt a Központi járásba, 1945-ben a megye neve Csanád vármegyére változott, 1946-ban pedig az Eleki járás úgy szűnt meg, hogy magát Eleket Békés vármegyéhez, azon belül a Gyulai járáshoz csatolták. 1950-ben, megszűnése előtt tehát Csanád vármegyének már csak négy járása volt.

Miasta

W powiecie istniało jedyne miasto z radą porządkową (od 1930 r. Było to miasto powiatowe), stolicą powiatu Makó.

A vármegyéhez egyetlen rendezett tanácsú város tartozott (1930-tól az elnevezés megyei város volt), a megyeszékhely, Makó.

Źródła

  1. Az 1923. évi XXXV. törvénycikk a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyes kapcsolatos intézkedésekről.. [2007. listopad 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007-10-07)
  2. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. M.E. számú rendelete.
  3. 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság alkotmánya Az alkotmány az államhatalom helyi szerveiről és a bírói szervezetről szóló V. és VI. fejezeteiben a korábbi vármegye kifejezés helyett következetesen a megye megnevezést használja, ezzel véglegesen eldönti a jogszabályok szövegében akkor már évtizedek óta ingadozó elnevezés kérdését.
  4. A minisztertanács 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában

Szablon:Csonk-történelem