Krassó: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
(Przekierowanie do Krassó-Szörény)
Znacznik: Nowe przekierowanie
 
(Usunięto przekierowanie do Krassó-Szörény)
Znacznik: Usunięto przekierowanie
Linia 1: Linia 1:
−
#PATRZ [[Krassó-Szörény]]
+
[[Kategoria:2]]
 +
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
 +
{{Uwaga|
 +
|strona  = https://hu.wikipedia.org/wiki/Krass%C3%B3_v%C3%A1rmegye
 +
|autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Krass%C3%B3_v%C3%A1rmegye&action=history
 +
|nota    = węgierski
 +
}}
  
−
[[Kategoria:Przekierowane]]
+
{|
 +
|
 +
|}
 +
 
 +
{|
 +
|-style="vertical-align:top;"
 +
|
 +
 
 +
[[Fájl:Hungary 1490.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|[[Csánki Dezső]]–[[Kogutowicz Manó]]: Magyarország [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] halálakor]]
 +
[[Fájl:Hungary,_Galicia_and_Transylvania.jpg|jobbra|260px|thumb|Közigazgatási egységek egy [[1862]]-es térképen]]
 +
 
 +
'''Krassó vármegyét''' [[I. István magyar király|Szent István király]] hozta létre az államalapítás és a [[vármegye|királyi vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Krassóvár]] központtal.<ref name="Györffy:István:15.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}} </ref>
 +
 
 +
1881-ben egyesült [[Szörény vármegye|Szörény vármegyével]] [[Krassó-Szörény vármegye|Krassó-Szörény]] néven.
 +
 
 +
[[1926]]-ban a [[Román Királyság|román állam]] – Krassó-Szörény vármegye utódjának felosztásával – újonnan alakított egy Krassó nevű megyét (Judeţul Caraș), ami az [[1950]]. évi reformmal szűnt meg.
 +
 
 +
==Földrajza==
 +
Krassó vármegye az Al-Dunába folyó [[Karas|Krassó]] és [[Néra|Nyárád]] vízgyűjtő területére terjedt ki. Északon a Berzava folyó, délen a Duna határolta keleti fele lakatlan erdős hegységig, nyugati fele sík mezőségig terjedt, mely északi részén a ma Alibunai mocsaraknak nevezett (régen Igan-sár) területig, az Al-Duna delé eső rész pedig a Delibáti homokpusztákon (régen Maxond-homokhátság) veszett el.
 +
 
 +
==Története==
 +
A megye területéről az első feljegyzések a [[Római Birodalom|római kor]]ból, i. sz. 101-107 közötti időkről maradtak fenn.
 +
 
 +
A vármegye területére 895-ben beköltöző magyarság a Krassó völgyében bolgár-szláv és talán még az avar uralom idejéből ittmaradt bolgár-török népelemeket talált. A honfoglaló magyarság a korai helynévanyag tanúsága szerint a megye sík területeit szállta meg, de nyári legeltewtésre a folyóvölgyekbe is felhatolt. Konstantin császár 950 körül készült feljegyzése szerint a magyarok az Al-Dunától északra eső területeken  laktak.
 +
 
 +
A megye fő helye mind védelem, mind Bolgárország és Bizánc felé irányuló kereskedelem szempontjából [[Krassóvár|Krassó vár]], a megye névadója volt, majd [[I. István magyar király]] a területet [[Krassóvár|Krassó]] székhellyel határispánsággá szervezte.
 +
 
 +
A [[tatárjárás]] pusztításairól e területről nem maradtak fenn adatok, de bizonyosra vehető a megye sík vidékének elnéptelenedése.
 +
 
 +
A megye területén [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] várépítő politikája hozott jelentősebb változásokat: a kevésbé védhető Krassó (Haram) pótlására kiépült néhány hegyi vár és váruradalom, köztük [[Versec|Érsomlyó]] is, melynek irányító szerepe lett a megyében. Ér(d)somlyó ispánságáról 1277-ből fennmaradt adat szerint [[IV. László magyar király|IV. László]] király adományt is tett Lőrinc erdélyi vajda fia Lőrinc számára. Érsomlyó után nem sokkal épült fel [[Mezősomlyó]] és Ilyéd vár is, majd végül a [[Berzava]] partján Kövesd (ma Bogsán) vára is, mely 1331-ben már uradalmi központ is volt.
 +
 
 +
== Források ==
 +
{{jegyzetek}}
 +
{{commonskat|Interwar Caraș County}}
 +
 
 +
[[Kategória:A Magyar Királyság letűnt vármegyéi]]
 +
[[Kategoria:Komitaty Stefan I]]

Wersja z 18:28, 11 kwi 2021

Strona Autorzy Nota
[1] [2] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

[[Fájl:Hungary 1490.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor]] [[Fájl:Hungary,_Galicia_and_Transylvania.jpg|jobbra|260px|thumb|Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen]]

Krassó vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Krassóvár központtal.[1]

1881-ben egyesült Szörény vármegyével Krassó-Szörény néven.

1926-ban a román állam – Krassó-Szörény vármegye utódjának felosztásával – újonnan alakított egy Krassó nevű megyét (Judeţul Caraș), ami az 1950. évi reformmal szűnt meg.

Földrajza

Krassó vármegye az Al-Dunába folyó Krassó és Nyárád vízgyűjtő területére terjedt ki. Északon a Berzava folyó, délen a Duna határolta keleti fele lakatlan erdős hegységig, nyugati fele sík mezőségig terjedt, mely északi részén a ma Alibunai mocsaraknak nevezett (régen Igan-sár) területig, az Al-Duna delé eső rész pedig a Delibáti homokpusztákon (régen Maxond-homokhátság) veszett el.

Története

A megye területéről az első feljegyzések a római korból, i. sz. 101-107 közötti időkről maradtak fenn.

A vármegye területére 895-ben beköltöző magyarság a Krassó völgyében bolgár-szláv és talán még az avar uralom idejéből ittmaradt bolgár-török népelemeket talált. A honfoglaló magyarság a korai helynévanyag tanúsága szerint a megye sík területeit szállta meg, de nyári legeltewtésre a folyóvölgyekbe is felhatolt. Konstantin császár 950 körül készült feljegyzése szerint a magyarok az Al-Dunától északra eső területeken laktak.

A megye fő helye mind védelem, mind Bolgárország és Bizánc felé irányuló kereskedelem szempontjából Krassó vár, a megye névadója volt, majd I. István magyar király a területet Krassó székhellyel határispánsággá szervezte.

A tatárjárás pusztításairól e területről nem maradtak fenn adatok, de bizonyosra vehető a megye sík vidékének elnéptelenedése.

A megye területén IV. Béla várépítő politikája hozott jelentősebb változásokat: a kevésbé védhető Krassó (Haram) pótlására kiépült néhány hegyi vár és váruradalom, köztük Érsomlyó is, melynek irányító szerepe lett a megyében. Ér(d)somlyó ispánságáról 1277-ből fennmaradt adat szerint IV. László király adományt is tett Lőrinc erdélyi vajda fia Lőrinc számára. Érsomlyó után nem sokkal épült fel Mezősomlyó és Ilyéd vár is, majd végül a Berzava partján Kövesd (ma Bogsán) vára is, mely 1331-ben már uradalmi központ is volt.

Források

  1. ↑ Györffy György. "15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete.". István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2. 

Szablon:Commonskat

Kategória:A Magyar Királyság letűnt vármegyéi

Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Krassó&oldid=55153”