Héder (klan)

Źródło: Héder

{{{rodzina_1}}} Herb {{{dynastia}}} Kraj Królestwo Węgier — {{{tytulatura}}} — Pierwszy {{{pierwszy}}} Początek {{{początek}}} Koniec {{{koniec}}} Pochodzenie {{{pochodzenie}}} Klan {{{klan}}} Rodzina Héder Gałęzie a, gałąź Kőszegi Kőszegi b, gałąź Hédervári Hédervári Dom Bokodi Hédervári Kőszegi Tamási Rohonci Szekcsői Herceg Köcski

Plik:Coa Hungary Clan Héderváry.svg

A Héder nemzetség címere

A Héder nemzetség ősei, Héder nádor és testvére Wolfer akik II. Géza idején települtek be Magyarországra valószínűleg Karinthiából, ahol Héder Hédervárt, Wolfer pedig Németújvárt kapta birtokul.

Wolfer a németújvári hegyen épített nemzetségi monostort a Bencés rend számára, ahol később őt magát is eltemették.

A nemzetség címere vörös pajzson három ezüst cölöp.

Family tree

• Wolfer I (fl. 1157) --> Kőszegi branch
  • Hencse I (fl. 1196–98)
    • Henry I (fl. 1208–12)
      • Henry II (fl. 1237–74†), first member of the Kőszegi family
    • Michael (fl. 1212)
      • Hencse II (fl. 1233–37)
      • Lawrence II (fl. 1233)
      • Virunt (fl. 1233–37)
  • (?) Simon (fl. 1198)
  • (?) Lawrence I (fl. 1198)
    • (?) I. János (fl. 1208)
    • (?) II. Wolfer (fl. 1198–1208)
  • (?) N
    • (?) Fabian (fl. 1212)
    • (?) Benz (fl. 1212)
• I. Héder (fl. 1146–64) --> gałąź Hédervári
  • I. Dénes (fl. 1198)
    • II. Dénes
      • III. Héder (fl. 1252–79) ∞ córka of Vekhard
        • II. János (fl. 1274–84)
      • Herrand (1255–76)
        • Dominic (fl. 1268–69)
        • II. Jakab (fl. 1297)
        • I. Miklós (fl. 1326†)
        • Elizabeth ∞ Gregory Rumi
      • III. Dénes III ("Białogłowy")
        • Desiderius (fl. 1285–1330†), przodek rodziny Hédervári
        • II. Miklós (fl. 1309–30), przodek rodziny Hédervári
        • Andrew (fl. 1324–26†)
    • II. Héder (fl. 1210–23)
      • I. Jakab (fl. 1255–78) ∞ Nabut Monoszló
        • Lawrence IV (Bokodi; fl. 1278–1311)
          • II. István (fl. 1336) ∞ Chuna Szőlősi
            • III. János (; fl. 1336)
        • Egyed (fl. 1278)
        • Henry III (fl. 1278–89)
        • I. István (fl. 1278)
      • Lawrence III (fl. 1255)
        • IV. Héder (fl. 1309)
          • László
            • Anne (fl. 1394) ∞ Bocskai Peter
        • Margaret (fl. 1309–10) ∞ Solomon Dárói
      • córka (fl. 1255) ∞ Bár-Kalán Pousa

A nemzetség története

Plik:Héderiek.JPG

"Azután Németországból Wolfger jött öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélosnak való csataménnel és negyven páncélos vitézzel; a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta neki, és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol is favárat épített, ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a Héderiek nemzetsége." Képes krónika

Miután Wolfer testvérével Hedrikkel Magyarországra érkezett, II. Géza Wolfernek Güssinget (Küszint) a mai Németújvárt, Hédernek a Győrtől északnyugatra lévő, a mai Hédervárt is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül. A krónikások szerint a két testvér Géza fejedelem idején érkezett, de ezt a történészek azóta már régen tisztázták. A bejövetelt és adományozást nem Géza fejedelem idejére, nem a 10. századra teszik, hanem II. Géza (1141–1162) uralkodásának periódusára, 1142-re, esetleg 1146 utánra. A krónikaírókat vezethette a névazonossággal kapcsolatos tévedés vagy egyszerűen az, hogy a család régiségét, ezáltal tiszteletreméltóságát emeljék.

Wolfer Németújváron monostort építtetett, és ide is temetkezett. Hédert már 1146-ban ispánként említik, 1150–1157 között II. Géza udvarbírája, 1162-ben pedig III. István nádora. Annak ellenére, hogy a testvérek közül Wolfer volt az idősebb, a nemzetséget Héderről nevezték el. Ez könnyen magyarázható utóbbi tehetségével, illetve magas, matuzsálemi életkorával, esetleg mindkettővel. Karácsonyi János így ír erről: „Volfer Héder nevű testvére vagy nagyon kiváló férfiú volt vagy szerfelett nagy kort élt el, mert csak így érthető meg, miért nevezték el az egész nemzetséget róla és nem Volferről.”

A bevándorló lovagok származási helyét azonban megbízhatóan máig sem azonosította a történettudomány. Már a krónikások is eltérő helyeket emlegettek, Kézai Simon Vildoniát, Kálti Márk Németországot, Thuróczi János az alemanniai Hainburgot. Kiderült, hogy a stájerországi Wildonból való eredeztetés téves, mivel Wildon vára 1157-ben még nem állt. Így a Képes krónikának lehet igaza, amikor Hainburgból származtatja a testvéreket, mivel az Au-Erlachi nemzetségben valóban élt a 12. században egy Wolfger von Erlach nevű lovag.

Hédervár első említése egy 1210-ben kelt oklevélben található, amely Novák település határjárásakor keletkezett, és úgy említi Hédervárt, mint Hederic comes, azaz Héder ispán birtokát. III. István nádorának, azaz I. Hédernek a fia, de lehet, hogy unokája ez a Héder ispán.

A Hédervári család fontos szerepét mutatja, hogy a Képes krónika iniciáléjában a bejövő nemzetségek között a család címerét is ábrázolja. Egyébként tévesen, mivel ott Héder ruháján, pajzsán, zászlóján egy hatágú arany csillag látható holdsarlóval, a címer valójában azonban egy ötször hasított pajzs, amely látszik a Hédervári család pecsétjén is.

A nemzetséghez kötődik a községnév is, annak ellenére, hogy a szép népi etimológia a Hédervár elnevezést a Hétérvár névből eredezteti. A monda szerint – a Historia Domus 1798. június 26-i bejegyzése is tanúsítja – e régi időkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szőny-ér. A hét kis ér összevont elnevezéséből alakult volna ki a Hétérvár, majd hasonulás útján a Hédervár név. A környező szigetközi földrajzi nevek ismeretében – Mecsér, Győrladamér – nem is kell rögtön félremagyarázásra gondolnunk. Helyesen akkor járunk el azonban, ha a logikai sorrendet megfordítjuk, és a földrajzi falu- és dűlőnevekből származtatjuk a mondát.

A nemzetség már a 13. század közepén három ágra szakadt: Köcskiekre, Kőszegiekre és Héderváriakra.

A krónikák szerint

Kézai Simon mester 1283 körül a következőket írja: „Wolfer testvérével Hedrikkel Vildoniából jött be 40 páncélos katonával. A Güssing hegyet kapta szálláshelyül, amelyen favárat épített, sőt a szerzeteseknek monostort is, amelybe halála után eltemették. Innen veszik kezdetüket a Héderiek.”

A székesfehérvári őrkanonok, Kálti Márk egy évszázaddal későbbi, 1358 körül készült krónikája és az ebből származó 14. századi összeállítás szerint is Géza fejedelem adományozta a Győr melletti szigetet a testvéreknek: „Németországból Wolfger jött öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélos vitézzel, a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta nekik és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol is favárat épített; ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a Héderiek nemzetsége.”

Thuróczi János műve szerint Wolfer „…Alemanniából jött testvérével, Hedrikkel és háromszáz páncélozott vezetéklóval. Géza fejedelem neki adta örök szállásbirtokként Güssing hegyét és Győr környékén a Dunának egy szigetét. Itt épített egy favárat, a hegyen pedig egy kolostort is, ott temették el. Ezektől származik a Héderváry nemzetség.”

A nemzetség ismert tagjai

A Héder nemzetség II. Géza királyunk idejében beköltözött Hedrik comestől származik. Az általa épített Hedrik várából lett idővel Hédervár (Győrtől északnyugatra), melytől a nemzetség egyik ága, a Hédervári család nevét vette.

• Héder nádor és testvére Wolfer a nemzetség alapítói
• Héder nembeli Héder ispán 1210 körül, Héder nádor fia vagy unokája lehet
• Héder nembeli Herrand lovászmester volt 1260–1270-ig
• Héder nembeli Henrik
• Héder nembeli Kőszegi Nagy Henrik (?–1274) nádor, a Kőszegi család megalapítója, Héder nembeli Henrik fia

A nemzetség ágai

A 13. századtól

A 13. század közepétől a nemzetség három ága különböztethető meg:

• Hédervári család
• Kőszegi család – három részre bomlott a 14. században
• Köcski család

A 14. századtól

• Tamási család – a Kőszegi család alága
• Rohonci család – a Kőszegi család alága
• Szekcsői Herceg család – a Kőszegi család alága