Héder (klan): Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 139: | Linia 139: | ||
===Źródła pierwszorzędne=== | ===Źródła pierwszorzędne=== | ||
* ''Simon of Kéza: The Deeds of the Hungarians'' (Edited and translated by László Veszprémy and Frank Schaer with a study by Jenő Szűcs) (1999). CEU Press. {{ISBN|963-9116-31-9}}. | * ''Simon of Kéza: The Deeds of the Hungarians'' (Edited and translated by László Veszprémy and Frank Schaer with a study by Jenő Szűcs) (1999). CEU Press. {{ISBN|963-9116-31-9}}. | ||
| − | * The Hungarian Illuminated Chronicle: Chronica de Gestis Hungarorum (Edited by Dezső Dercsényi) (1970). Corvina, Taplinger Publishing. ISBN 0-8008-4015-1. | + | * ''The Hungarian Illuminated Chronicle'': Chronica de Gestis Hungarorum (Edited by Dezső Dercsényi) (1970). Corvina, Taplinger Publishing. ISBN 0-8008-4015-1. |
===Źródła drugorzędne=== | ===Źródła drugorzędne=== | ||
Wersja z 06:26, 17 paź 2019
Źródło: Héder
| ||||||||||||||||||||||||||
A Héder nemzetség ősei, Héder nádor és testvére Wolfer akik II. Géza idején települtek be Magyarországra valószínűleg Karinthiából, ahol Héder Hédervárt, Wolfer pedig Németújvárt kapta birtokul.[1][2]
Wolfer a németújvári hegyen épített nemzetségi monostort a Bencés rend számára, ahol később őt magát is eltemették.[3]
A nemzetség címere vörös pajzson három ezüst cölöp.[2]
Spis treści
Drzewo genealogiczne
- Wolfer I (fl. 1157) --> Kőszegi branch
- I. Hencse (fl. 1196–98)
- I. Henrik (fl. 1208–12)
- II. Henrik (fl. 1237–74†), first member of the Kőszegi family
- Mihály (fl. 1212)
- II. Hencse (fl. 1233–37)
- II. Lőrinc (fl. 1233)
- Virunt (fl. 1233–37)
- I. Henrik (fl. 1208–12)
- (?) Simon (fl. 1198)
- (?) I. Lőrinc (fl. 1198)
- (?) I. János (fl. 1208)
- (?) II. Wolfer (fl. 1198–1208)
- (?) N
- (?) Fabian (fl. 1212)
- (?) Benz (fl. 1212)
- I. Hencse (fl. 1196–98)
- Héder Henrik (fl. 1146–64) --> gałąź Hédervári
- I. Dénes (fl. 1198)
- II. Dénes
- III. Héder (fl. 1252–79) ∞ córka of Vekhard
- II. János (fl. 1274–84)
- Herrand (1255–76)
- Domonkos (fl. 1268–69)
- II. Jakab (fl. 1297)
- I. Miklós (fl. 1326†)
- Erzsébet ∞ Gregory Rumi
- III. Dénes III ("Białogłowy")
- III. Héder (fl. 1252–79) ∞ córka of Vekhard
- II. Héder (fl. 1210–23)
- I. Jakab (fl. 1255–78) ∞ Nabut Monoszló
- IV. Lőrinc (Bokodi; fl. 1278–1311)
- II. István (fl. 1336) ∞ Chuna Szőlősi
- III. János (; fl. 1336)
- II. István (fl. 1336) ∞ Chuna Szőlősi
- Egyed (fl. 1278)
- III. Henrik (fl. 1278–89)
- I. István (fl. 1278)
- IV. Lőrinc (Bokodi; fl. 1278–1311)
- III. Lőrinc (fl. 1255)
- IV. Héder (fl. 1309)
- László
- Anne (fl. 1394) ∞ Bocskai Péter
- László
- Margit (fl. 1309–10) ∞ Dárói Solomon
- IV. Héder (fl. 1309)
- córka (fl. 1255) ∞ Bár-Kalán Pousa
- I. Jakab (fl. 1255–78) ∞ Nabut Monoszló
- II. Dénes
- I. Dénes (fl. 1198)
A nemzetség története
Miután Wolfer testvérével Hedrikkel Magyarországra érkezett, II. Géza Wolfernek Güssinget (Küszint) a mai Németújvárt, Hédernek a Győrtől északnyugatra lévő, a mai Hédervárt is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül. A krónikások szerint a két testvér Géza fejedelem idején érkezett, de ezt a történészek azóta már régen tisztázták. A bejövetelt és adományozást nem Géza fejedelem idejére, nem a 10. századra teszik, hanem II. Géza (1141–1162) uralkodásának periódusára, 1142-re, esetleg 1146 utánra. A krónikaírókat vezethette a névazonossággal kapcsolatos tévedés vagy egyszerűen az, hogy a család régiségét, ezáltal tiszteletreméltóságát emeljék.
Wolfer Németújváron monostort építtetett, és ide is temetkezett. Hédert már 1146-ban ispánként említik, 1150–1157 között II. Géza udvarbírája, 1162-ben pedig III. István nádora. Annak ellenére, hogy a testvérek közül Wolfer volt az idősebb, a nemzetséget Héderről nevezték el. Ez könnyen magyarázható utóbbi tehetségével, illetve magas, matuzsálemi életkorával, esetleg mindkettővel. Karácsonyi János így ír erről: „Volfer Héder nevű testvére vagy nagyon kiváló férfiú volt vagy szerfelett nagy kort élt el, mert csak így érthető meg, miért nevezték el az egész nemzetséget róla és nem Volferről.”
A bevándorló lovagok származási helyét azonban megbízhatóan máig sem azonosította a történettudomány. Már a krónikások is eltérő helyeket emlegettek, Kézai Simon Vildoniát, Kálti Márk Németországot, Thuróczi János az alemanniai Hainburgot. Kiderült, hogy a stájerországi Wildonból való eredeztetés téves, mivel Wildon vára 1157-ben még nem állt. Így a Képes krónikának lehet igaza, amikor Hainburgból származtatja a testvéreket, mivel az Au-Erlachi nemzetségben valóban élt a 12. században egy Wolfger von Erlach nevű lovag.
Hédervár első említése egy 1210-ben kelt oklevélben található, amely Novák település határjárásakor keletkezett, és úgy említi Hédervárt, mint Hederic comes, azaz Héder ispán birtokát. III. István nádorának, azaz I. Hédernek a fia, de lehet, hogy unokája ez a Héder ispán.
A Hédervári család fontos szerepét mutatja, hogy a Képes krónika iniciáléjában a bejövő nemzetségek között a család címerét is ábrázolja. Egyébként tévesen, mivel ott Héder ruháján, pajzsán, zászlóján egy hatágú arany csillag látható holdsarlóval, a címer valójában azonban egy ötször hasított pajzs, amely látszik a Hédervári család pecsétjén is.
A nemzetséghez kötődik a községnév is, annak ellenére, hogy a szép népi etimológia a Hédervár elnevezést a Hétérvár névből eredezteti. A monda szerint – a Historia Domus 1798. június 26-i bejegyzése is tanúsítja – e régi időkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szőny-ér. A hét kis ér összevont elnevezéséből alakult volna ki a Hétérvár, majd hasonulás útján a Hédervár név. A környező szigetközi földrajzi nevek ismeretében – Mecsér, Győrladamér – nem is kell rögtön félremagyarázásra gondolnunk. Helyesen akkor járunk el azonban, ha a logikai sorrendet megfordítjuk, és a földrajzi falu- és dűlőnevekből származtatjuk a mondát.
A nemzetség már a 13. század közepén három ágra szakadt: Köcskiekre, Kőszegiekre és Héderváriakra.
A krónikák szerint
Kézai Simon mester 1283 körül a következőket írja: „Wolfer testvérével Hedrikkel Vildoniából jött be 40 páncélos katonával. A Güssing hegyet kapta szálláshelyül, amelyen favárat épített, sőt a szerzeteseknek monostort is, amelybe halála után eltemették. Innen veszik kezdetüket a Héderiek.”
A székesfehérvári őrkanonok, Kálti Márk egy évszázaddal későbbi, 1358 körül készült krónikája és az ebből származó 14. századi összeállítás szerint is Géza fejedelem adományozta a Győr melletti szigetet a testvéreknek: „Németországból Wolfger jött öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélos vitézzel, a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta nekik és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol is favárat épített; ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a Héderiek nemzetsége.”
Thuróczi János műve szerint Wolfer „…Alemanniából jött testvérével, Hedrikkel és háromszáz páncélozott vezetéklóval. Géza fejedelem neki adta örök szállásbirtokként Güssing hegyét és Győr környékén a Dunának egy szigetét. Itt épített egy favárat, a hegyen pedig egy kolostort is, ott temették el. Ezektől származik a Héderváry nemzetség.”
A nemzetség ismert tagjai
A Héder nemzetség II. Géza királyunk idejében beköltözött Hedrik comestől származik. Az általa épített Hedrik várából lett idővel Hédervár (Győrtől északnyugatra), melytől a nemzetség egyik ága, a Hédervári család nevét vette.
- Héder nádor és testvére Wolfer a nemzetség alapítói
- Héder nembeli Héder ispán 1210 körül, Héder nádor fia vagy unokája lehet
- Héder nembeli Herrand lovászmester volt 1260–1270-ig
- Héder nembeli Henrik
- Héder nembeli Kőszegi Nagy Henrik (?–1274) nádor, a Kőszegi család megalapítója, Héder nembeli Henrik fia
A nemzetség ágai
A 13. századtól
A 13. század közepétől a nemzetség három ága különböztethető meg:[2]
- Hédervári család
- Kőszegi család – három részre bomlott a 14. században[4]
- Köcski család
A 14. századtól
- Tamási család – a Kőszegi család alága
- Rohonci család – a Kőszegi család alága
- Szekcsői Herceg család – a Kőszegi család alága
Sources
Źródła pierwszorzędne
- Simon of Kéza: The Deeds of the Hungarians (Edited and translated by László Veszprémy and Frank Schaer with a study by Jenő Szűcs) (1999). CEU Press. .
- The Hungarian Illuminated Chronicle: Chronica de Gestis Hungarorum (Edited by Dezső Dercsényi) (1970). Corvina, Taplinger Publishing. ISBN 0-8008-4015-1.
Źródła drugorzędne
- Karácsonyi, János (1901). A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. II. kötet [The Hungarian genera until the middle of the 14th century, Vol. 2] (in Hungarian). Hungarian Academy of Sciences.
- Kiss, Gábor; Zágorhidi Czigány, Balázs (2012). "A Héder nemzetség korai birtokai Vas vármegyében és a küszéni bencés apátság [The Foundation of the Benedictine Abbey in Küszén and the Early Possessions of the Héder Family in Vas County]". In Illés, Pál Attila; Juhász-Laczik, Albin (eds.). * Örökség és küldetés. Bencések Magyarországon (Rendtörténeti konferenciák 7/1) (in Hungarian). Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM). pp. 172–180. ISBN 978-963-9662-60-5.
- Makk, Ferenc (1989). The Árpáds and the Comneni: Political Relations between Hungary and Byzantium in the 12th century (Translated by György Novák). Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-5268-X.
- Markó, László (2006). A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig: Életrajzi Lexikon [Great Officers of State in Hungary from King Saint Stephen to Our Days: A Biographical Encyclopedia] (in Hungarian). Helikon Kiadó. ISBN 963-208-970-7.
- Zsoldos, Attila (2011). Magyarország világi archontológiája, 1000–1301 [Secular Archontology of Hungary, 1000–1301] (in Hungarian). História, MTA Történettudományi Intézete. ISBN 978-963-9627-38-3.
Források
- ↑ Markó, László (2000). A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. str. 221. ISBN 963-547-085-1.
- ↑ 2,0 2,1 2,2 Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc, ur. "Héder nem". Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. 963 05 6722 9.
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. ISBN 963-547-085-1.
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 194. ISBN 963-547-085-1.
Héder I Born: ? Died: after 1164
| ||
| Political offices | ||
|---|---|---|
| Preceded by {{safesubst:#invoke:MultiReplace|main|Gereon|%[%[ *([%?-]) *%]%]|%1|%[%[ *[%?-] *| *(.-) *%]%]|%1}} |
Judge royal 1150–1158 |
Succeeded by {{safesubst:#invoke:MultiReplace|main|Appa (?)|%[%[ *([%?-]) *%]%]|%1|%[%[ *[%?-] *| *(.-) *%]%]|%1}} |
| Preceded by {{safesubst:#invoke:MultiReplace|main|Beloš|%[%[ *([%?-]) *%]%]|%1|%[%[ *[%?-] *| *(.-) *%]%]|%1}} |
Palatine of Hungary 1162–1164 |
Succeeded by {{safesubst:#invoke:MultiReplace|main|Ampud|%[%[ *([%?-]) *%]%]|%1|%[%[ *[%?-] *| *(.-) *%]%]|%1}} |