Kacsics (ród)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kacsics_nemzets%C3%A9g

Kačić Kacsics Herb {{{dynastia}}} Kraj * Wasal 15px Królestwa Chorwacji (1102–1526) * Wasal Plik:Hungary Arms.svg Królestwa Węgier (1102–1526) * Wasal 15px Królestwa Bośni (1320–1452) * Wasal 15px Republiki Weneckiej (1452–1797) * Wasal 15px Imperium Ottomańskiego (1499–1646) — {{{tytulatura}}} — Początek {{{początek}}} Pochodzenie {{{pochodzenie}}} Gniazda rodowe Tinj, Nadin, Omiš, Makarska, Gradac, Salgó, Hollókő, Szécsény na dzisiejszej Słowacji: Ózdi, Lyžec, Losonc-King Wzgórze, (Ragyolc-) Sátoros-Kőszeghegy (Sátorosbánya?), Somosko i Kováčovce-Hradistya w dzisiejszym okręgu Nógrád: Szécsény-Strázsapart, Nagylóc, Wzgórze Zamkowe, Salgó, Zagyvafő, Sztrahora, Mátraszőlős (Kisvár), Baglyaskő, Hollókő Gałęzie Kacsics, Zagyvafői, Libercsei, Libercsei Tompoši, Libercsei Radó, Libercsei Szécsényi, Füleki, Ozdini, Etre, Kecsői/Berzencei, Hollókői, Salgói, Bejei

A Kacsics nemzetség vagy Kácsik nemzetség régi magyar nemzetség, amelynek ősi birtoka a Nógrád vármegyei szécsényi uradalom volt az Ipoly mentén. A címere koronás arany oroszlán volt kék pajzson. A nemzetségből származott a Gertrúd magyar királyné elleni merénylet résztvevője, Simon bán. A nemzetségnek négy ága ismert, a Falkos ágból származott a 14. század elején felemelkedett Szécsényi család, amelyik a nemzetség többi ágának birtokait is megszerezte.

A nemzetség története

Könyves Kálmán a nemzetség egy Szalóc (Slauiz, Slawiz) nevű, bizonyára szláv anyanyelvű tagját nevezte ki a zömmel szlávok lakta Nógrád vármegye ispánjának. Feltehetően az Ipoly középső és felső medencéjében kapott birtokokat. A 13. századra a megye három legjelentősebb birtokosa a Záh, a Szolnok és a Kacsics nemzetség lett.

1213-ban a Kacsics nembeli Simon bán egyike volt Gertrúd magyar királyné gyilkosainak Töre fia Péter ispánnal együtt. A merénylet előkészítésében valószínűleg Simon öccse, az akkor ugyancsak szlavón bán Mihály vajda is részt vett. A nemzetségen ekkor a súlyos bel- és külpolitikai helyzet miatt a király ezt nem torolta meg, egyedül Töre fia Pétert húzatta karóba. Simon és Mihály birtokait — Szécsényt és annak tartozékait — csak 1228-ban kobozta el és adta a Szák nembeli Pósa nógrádi ispánnak a későbbi IV. Béla, akkor még ifjabb király. Az adománylevél egyértelművé teszi, hogy Béla ezzel szeretett anyjának megölését torolta meg:

„Béla Isten kegyelméből király, Magyarország királyának, elsőszülöttje, mindenkinek aki a jelen oklevelünket megtekinti, üdvösséget az Úrban! – Tudja meg mindenki, hogy midőn a mi édesanyánk meggyilkolásáért hűtlenségben részes némelyek birtokai szétosztódnának, Botos (Botus) fia Pósa (Pousa) ispánnak adtuk az ilyen hűtleneknek a Nógrád (Novigrad) várának a megyéjében lévő azon birtokait, amelyeknek ez a nevük: tudniillik Szécsény (Zychan) falut, Géc (Gecsely) falut és Rimóc (Rimouch) szabadosokkal (cum libertinis) akiknek ez a nevük: Torta, Szeme, Aba, és valamint Almás (Almos) nevű falut, szintén a szabadosokkal, akiknek a neve nem állt itt. És hogy a mi adományunk örök érvényre tegyen szert, megengedjük a jelen levelet a mi pecsétünk erejével örökre megerősíteni. Kelt Mátyás zágrábi prépostnak, udvari kancellárjának kezei által az üdvösség 1229. évében.”

Mihály halála után a nemzetség négy ágra bomlott: a Falkos, a Simon bán-féle, az Illés és a Leusták ágra. A legősibb Kacsics-birto a szécsényi uradalom volt; benne Szécsény egy része, Géc, Rimóc és Almás — ezekhez a nemzetség valamennyi ága ragaszkodott. További korai birtokaik a Felvidéken Kis- és Nagylibercse (Liszec), Paróca; illetve a kálnoki uradalom Bátka, Berzenke, Boholnok(?), Garáb, Kemenc, Liszkóc(?) és Ozdin településsel. Minden bizonnyal már 1313 előtt Kacsics-birtok volt Hollókő, valamint a hozzá tartozó Nagylóc és Csitár. Ugyancsak valószínű, hogy a Kacsics nemzetség építette meg már a tatárjárás előtt a füleki várat.

A nemzetség tagjai később is egyre-másra építették a várakat — jóval többet, mint ez más nemzetségeknél szokásban volt. Ők építették:

• a mai Szlovákiában:
  • Ozdin,
  • Nagylibercse (Lyžec),
  • Losonc-Királydomb,
  • (Ragyolc-)Sátoros-Kőszeghegy (Sátorosbánya?),
  • Somoskő és
  • Szécsénykovácsi-Hradistye;

• a mai Nógrád megyében:
  • Szécsény-Strázsapart,
  • Nagylóc-Várhegy,
  • Salgó,
  • Zagyvafő,
  • Sztrahora,
  • Mátraszőlős (Kisvár),
  • Baglyaskő,
  • Hollókő

várait.

A 14. század elején a nemzetség tagjai a Falkos ágbeli Szécsényi Tamás kivételével Csák Mátéhoz pártoltak. Az 1312-es rozgonyi csatában Csák Máté seregvezérei voltak, amiért birtokaikat Károly Róbert elkobozta és az ő oldalán küzdő Szécsényi Tamásnak adományozta; ő 1321-től 21 éven át erdélyi vajda volt. A Csák Mátétól később elpártolt Simon krassói és somlyói ispán lett 1319-ben.

A nemzetség ágai

Falkos ága

Falkos fia volt Kacsics nembeli Farkas, a Szécsényi család őse. A család első, ezen a néven ismert tagja Farkas fia, Szécsényi Tamás, Károly Róbert erdélyi vajdája volt.

Illés ág

Ez ebből az ágból származó Péter nógrádi ispán (1246–1271) és leszármazottai építtették a legtöbb várat. Baglyaskő várát valószínűleg maga az ispán, akinek halála után a várat fia, Péter örökölte. A további leszármazottak közül:

• Mihály építtette Sztrahorát,
• Mikus építtette Hollókőt,
• Leusták és Jákó építtette Somoskőt.

Leusták ág

• Szalatnyai család

A nemzetség ismert tagjai

• Kacsics nembeli István (két erdélyi vajda apja)
• Simon bán (†1228 előtt), István fia, Mihály vajda testvére; 1205-ben erdélyi vajda. Gertrúd királyné egyik gyilkosa
• Mihály vajda (†1212 előtt), István fia, 1209–1212 között erdélyi vajda.
• Mihály fia Falkos Mihály vajda fia, a Falkos ág őse
• Kacsics nembeli Farkas pohárnokmester, Falkos fia, Szécsényi Tamás apja
• Simon fia Falkos, Simon bán fia, a füleki vár ura. A rablásairól, gyilkosságairól, hamispénzverő üzelmeiről hírhedt urat IV. Béla istenítéletre, majd börtönre ítélte. Külső nyomásra megkegyelmezett neki, de Illés fia Mihály megöletését már nem tűrte. 1246. január 18-án kelt oklevelében a várat és annak birtokait lefoglalta, majd a tatárok elleni harcokban részt vett hívének, Pók nembeli Móric királyi pohárnokmesternek adományozta.
• Kacsics nembeli Simon (ispán) krassói és somlyói ispán (1319–), székely ispán (1321–1327)

További információk

• genealogy.euweb.cz: Kacsics, Zagyvafõi, Libercsei, Farkas de Harinna, Geréb de Vingárt families, 2004-10-08 (Hozzáférés: 2011-07-26)

Források

• Arcanum: A várépítő Kacsics nemzetség