|
|
| (Nie pokazano 15 pośrednich wersji utworzonych przez tego samego użytkownika) |
| Linia 1: |
Linia 1: |
| − | [[Kategoria:Red]] | + | #PATRZ [[Krassói csata]] |
| − | {{Uwaga|
| |
| − | |strona = https://hu.wikipedia.org/wiki/Krass%C3%B3i_csata
| |
| − | |autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Krass%C3%B3i_csata&action=history
| |
| − | |nota = węgierski
| |
| − | }}
| |
| | | | |
| − | {| | + | {{SORTUJ:Bitwa, Karaška}} |
| − | |
| |
| − | |}
| |
| | | | |
| − | {|
| + | [[Kategoria:Przekierowane]] |
| − | |-style="vertical-align:top;"
| |
| − | |
| |
| − | | |
| − | {|
| |
| − | |
| |
| − | |}
| |
| − | | |
| − | Bitwa pod Caraso odbyła się na prawym brzegu rzeki Caras 24 sierpnia 1526 r. W tym miejscu arcybiskup Pál Tomori z Kalocsa walczył z tureckimi najeźdźcami między 20 a 26 sierpnia. Tego dnia Tomori został pokonany przez największy zespół w historii, ponad 1,5 razy.
| |
| − | | |
| − | <small><small>A '''krassói csata''' a [[Krassó]] folyó jobb parti mocsaraiban zajlott le [[1526]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-én]]. Ezen a helyen [[Tomori Pál]] [[kalocsa]]i érsek [[augusztus 20.]] és [[augusztus 26.]] között harcolt a török portyázók ellen. Ezen a napon az eddigi legnagyobb, több mint másfélszeres túlerőben levő csapatot verte szét Tomori. </small></small>
| |
| − | | |
| − | == Historia ==
| |
| − | | |
| − | 18 maja 1521 I. (Kanuni = Legislator) Sułtan Suleiman wypowiedział II wojnę. (Jagello) Louis do króla Węgier i Czech. Królestwo Węgier nie było w pełni przygotowane do wojny. Potężne imperium osmańskie zostało skonfrontowane z państwem węgierskim, które pogrążyło się w feudalnej anarchii. Nawet 29 sierpnia 1521 r. Upadł klucz Węgier, Nándorfehérvár i kilka innych mocnych stron, takich jak Szabács i Zimony. Stworzyło to ogromną lukę na pierwszej linii granicznej. Od 1523 r. Archipelag był chroniony przez arcybiskupa Pál Tomori z Kalocsa, a jego kwatera główna została założona w Petersburgu. W ciągu zaledwie dwóch miesięcy z grubsza zaaranżował fortece i obronę. Przybywa do Petersburga w czerwcu 1523 r., A do sierpnia rozbił oddział szturmowy Turcji (dowodzony przez Bośniaka Paszę Ferhása). W 1524 r. Udało się zapobiec kilku drobnym włamaniom, aw 1525 r. Tomor miał nawet moc, by trochę roztrzaskać stronę turecką (złupić miasto Kolics w prowincji Szabács). Ponadto pokonuje Yajcę i dwukrotnie skutecznie broni Klissy (Yajca: 1522, 1525; Klissa: 1522, 1524), próbując zapobiec postępowi Turcji. Jednak pomimo tych drobnych zwycięstw, Turcy poszerzyli przepaść w twierdzy (1522: Orsova, 1524: Fretka).
| |
| − | | |
| − | <small><small>1521. május 18-án I. (Kanuni=Törvényhozó) [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán]] szultán hadat üzent [[II. Lajos magyar király|II. (Jagelló) Lajos magyar és cseh királynak]]. A Magyar Királyság nem volt teljesen felkészülve a háborúra. A hatalmas [[Oszmán Birodalom|Oszmán Birodalommal]] egy feudális anarchiába süllyedő magyar állam nézett szembe. Még 1521-ben, augusztus 29-én elesett Magyarország kulcsa, Nándorfehérvár, valamint több egyéb erősség is, mint például [[Szabács]] és [[Zimony]]. Ezzel hatalmas rés jött létre az első végvárvonalban. A déli végvidéket 1523-tól Tomori Pál kalocsai érsek védelmezte, főhadiszállását Péterváradon rendezte be. Alig két hónapon belül nagyjából megrendezte a végvárakat, és a védelmet. 1523 júniusában érkezik meg Péterváradra, és augusztusban már szétver egy portyázó török csapatot (amit Ferhás boszniai pasa vezetett). 1524-ben is több kisebb betörést sikerül meghiúsítani, majd 1525-ben még arra is van Tomorinak ereje, hogy egy kicsit átcsapjon a török oldalra ([[Szabács]] tartományában felprédálja Kolics városát). Emellett [[Jajca|Jajcát]] felmenti, [[Klissza|Klisszát]] pedig sikeresen megvédi kétszer (Jajca: 1522, 1525; Klissza: [[Klissza ostroma (1522)|1522]], [[Klissza ostroma (1524)|1524]]), ezzel próbálva megakadályozni a török előrenyomulását. Azonban ezen kisebb győzelmek ellenére a török egyre jobban szélesítette a végvárvonalon húzódó rést ( 1522: [[Orsova]], 1524: [[Szörény (település)|Szörény]]). </small></small>
| |
| − | | |
| − | == Kampania 1526 ==
| |
| − | | |
| − | 23 kwietnia 1526 r. Suleymani wyruszył ze swoją główną armią ze Stambułu. Węgrzy wiedzieli z raportów zarówno serbskiego despota Pála Bakicsa, jak i Węgrów, że Turcy rozpoczęli akcję przeciwko Królestwu Węgier, ale nie posłuchali. Są raczej zajęci parlamentem z 24 kwietnia. Jednak ta dieta (parlament) nie zajmuje się obroną kraju, ale jest miejscem interesu panów i walk partii. Istnieje mnóstwo uzbrojonych żołnierzy, ale jeden szlachcic może udać się do innego szlachcica, jeśli zajdzie taka potrzeba. Dopiero w ostatnim dniu parlamentu zajmują się kwestią obrony i chociaż wiele rzeczy jest akceptowanych w biegach psów, niewiele można na to poradzić. Tomori wyśle do króla pilne i szukające pieniędzy listy w maju i czerwcu, ale nie otrzyma odpowiedzi. Ponadto zachowuje tytuły swojego arcybiskupa i inne, aby zachęcić papieża. Nuncjusz papieski Antonio Giovanni da Burgio jest jedynym, który wspiera Tomora wszystkimi pieniędzmi, który może postawić nawet 200 huzarów na pieniądze.
| |
| − | | |
| − | <small><small>1526. április 23-án Szulejmán elindult főseregével [[Isztambul|Isztambulból]]. A magyarok mind [[Bakith Pál|Bakics Pál]] szerb despota, mind a havasalföldiek jelentései alapján tudták, hogy megindultak az oszmánok a [[Magyar Királyság]] ellen, de nem figyelnek rá. Inkább az április 24-i országgyűléssel vannak elfoglalva. Azonban ez a diéta (országgyűlés) sem az ország védelmével foglalkozik, hanem a főurak érdekeinek és a pártharcoknak a helyszíne. Van ott fegyveres katonaság bőven, de az csak arra van, hogy egyik nemes nekimenjen esetleg a másik nemesnek, ha kell. Csak az országgyűlés utolsó napján foglalkoznak a védelem kérdésével, és kutyafuttában ugyan sok mindent elfogadnak, de végrehajtani ebből már csak keveset tudnak. Tomori májusban, júniusban is küldi a sürgető és pénzt kérő leveleket a királynak, de nem kap választ. Emellett csak a pápa unszolására tartja meg érseki és egyéb címeit. [[Antonio Giovanni da Burgio]] pápai nuncius az egyetlen, aki valamennyi pénzzel megtámogatja Tomorit, aki még 200 huszárt is képes fogadni a pénzen. </small></small>
| |
| − | | |
| − | 8 czerwca sułtan dociera do teatru węgierskiego (Belgrad, obecnie Belgrad). W tym czasie armia królewska nawet się nie gromadziła. Armia osmańska przejmuje Sankt Petersburg i Újlak. Defensywna heroiczna wytrwałość obrońców opóźniła atak osmański o tydzień lub dwa, ale nie może go powstrzymać, Petersburg padł 27 lipca, a Újlak 8 sierpnia. Inne mniejsze węgierskie zamki / zamki spadają szybko, trafiają do rąk tureckich prawie bez strzału (np. Osijek). Sułtan spodziewał się, że Węgrzy będą bronić dobrze chronionej i bagnistej linii rzeki Drawy, ale tak nie było. Tomori nie próbował utrzymać rzeki ze swoją 2-3 000 jazdą, więc armia sułtana z łatwością przepłynęła rzekę Drava. W tym czasie armia królewska zbierała się w Szekszárd, a 17 sierpnia dotarła do Bath.
| |
| − | | |
| − | <small><small>Június 8-án a szultán eléri a magyar hadszínteret ([[Belgrád|Nándorfehérvárt]], ma Belgrád). A királyi sereg ekkor még nem is gyülekezik. Az oszmán sereg ostrom alá veszi [[Pétervárad elfoglalása|Péterváradot]] és [[Újlak (Horvátország)|Újlakot]]. A védők hősies kitartása ugyan egy-két héttel késlelteti az oszmán támadást, de megállítani nem tudja, Pétervárad július 27-én, Újlak augusztus 8-án esik el. A többi kisebb magyar vár/várszerűség hamar elesik, szinte lövés nélkül jutnak török kézre (pl.: [[Eszék ostroma (1526)|Eszék]]). A szultán arra számít, hogy a [[Dráva]] jól védhető és mocsaras vonalát fogják a magyarok védeni, de nem így lett. Tomori kísérletet sem tett 2-3 ezer fős lovasságával a folyó megtartására, így a szultáni sereg könnyedén átkel a Dráván. A királyi sereg ekkor már [[Szekszárd|Szekszárdon]] gyülekezik, augusztus 17-én pedig [[Báta|Bátára]] ér. </small></small>
| |
| − | | |
| − | == Bitwa ==
| |
| − | | |
| − | Nawet wtedy Tomori wezwał króla do wysłania przynajmniej wszystkich posiłków, ale król nie wysłał rezerwy. Tomori następnie wraz ze strażnikiem koronnym Petera Perényi maszerowali na Drawę, ale do tego czasu armia osmańska przeszła na drugą stronę, więc kapitan i jego licząca 6000 żołnierzy armia maszerowali do Caraso, gdzie na bagnach utworzono obóz obronny. Następnie, 24 sierpnia, większa armia osmańska licząca około 10 000 żołnierzy włamała się do Caraso, co Tomori i jego armia rozbili się i rozstrzelali w mniejszej bitwie. Tomori i jego armia chcieli skorzystać ze zwycięstwa, ale podczas Rady Bitewnej w Bath król i wodzowie zdecydowali, że Tomori odejdzie z głównej armii, aby zwycięstwo nie mogło zostać wykorzystane.
| |
| − | | |
| − | <small><small>Tomori még ekkor is sürgette a királyt, hogy legalább valamennyi erősítést küldjön, de a király nem küldött tartalékot. Tomori ekkor Perényi Péter koronaőrrel egyetemben a Drávához vonult, de az oszmán sereg ekkor már átkelt rajta, így a főkapitány és 6000 fős serege Krassóba vonult, ahol a mocsaras területen egy megerődített tábort alakítottak ki. Augusztus 24-én aztán egy nagyobb, kb.10000 fős oszmán portyázó sereg tört be Krassó vármegyébe, amit Tomori és serege egy kisebb ütközetben szétvert és megfutamított. Tomori és a serege ki akarta használni a győzelem lehetőségeit, de a bátai haditanácson a király és a főemberek úgy határoztak, hogy Tomori is vonuljon vissza a fősereghez, így ezzel a győzelmet nem lehetett kihasználni. </small></small>
| |
| − | | |
| − | == Ostateczny wniosek ==
| |
| − | | |
| − | To zwycięstwo, choć niewielkie w porównaniu z tragedią w Mohaczach, pokazało, że moglibyśmy przetrwać Turków z większą gotowością i spójnością. Ponadto istnieją dowody na to, że Tomori nie był złym dowódcą, tylko że nie miał wystarczającej ilości pieniędzy i ludzi, aby zrealizować swoje pomysły.
| |
| − | | |
| − | <small><small>Ez a győzelem ugyan kicsi a [[Mohácsi csata|mohácsi tragédiához]] képest, de megmutatta, hogy nagyobb felkészültség és összetartás esetén ki tudtunk volna tartani az oszmánokkal szemben. Emellett bizonyíték arra is, hogy Tomori nem volt egy rossz hadvezér, csak nem állt elegendő pénz és ember a rendelkezésére ahhoz, hogy elképzeléseit megvalósítsa. </small></small>
| |
| − | | |
| − | == Források ==
| |
| − | | |
| − | * [http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c400302.htm Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története - ''VI. fejezet, Nándor-Fejérvár eleste'']
| |
| − | * Magyarország hadtörténete, Zrínyi katonai kiadó, [[Budapest]] [[1985]]. szerk.: Liptai Ervin {{ISBN|9633263379}}
| |
| − | | |
| − | |
| |
| − | {{csata infobox
| |
| − | |név=Krassói csata
| |
| − | |kép=
| |
| − | |képleírás=
| |
| − | |konfliktus=[[Magyar–török háború (1521–26)]]
| |
| − | |időpont=[[1526]]. [[augusztus 24.]]
| |
| − | |helyszín=[[Krassó vármegye]], az [[Igan mocsár]]nál, [[Érdsomlyó|Versec (Érdsomlyó)]] közelében
| |
| − | |eredmény=Magyar [[pürrhoszi győzelem|pürrhoszi]] győzelem
| |
| − | |egyik fél=[[Kép:Armoiries Hongrie ancien.svg|25px]] [[Magyar Királyság]]
| |
| − | |másik fél=[[Kép:War Flag of the Ottoman Empire (c. 1500–1793).svg|25px]] [[Oszmán Birodalom]]
| |
| − | |parancsnokok1=[[Kép:Tomori címere.jpg|22px]] [[Tomori Pál]] [[kalocsa]]i érsek<br>[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|22px]] [[Perényi Péter (koronaőr)|Perényi Péter]] [[Temes vármegye|temes]]i ispán
| |
| − | |parancsnokok2=Ismeretlen
| |
| − | |erők1= 6000 fő
| |
| − | |erők2= 10 000 fő
| |
| − | |veszteségek1=
| |
| − | |veszteségek2=
| |
| − | }}
| |
| − | {{Magyar–török háború (1521–26)}}
| |
| − | |}
| |
| − | | |
| − | [[Kategoria:Bitwy]] | |
| − | [[Kategória:A magyar–török háború (1521–26) csatái]]
| |
| − | [[Kategória:Erdély csatái]]
| |
