|
|
| (Nie pokazano 12 pośrednich wersji utworzonych przez tego samego użytkownika) |
| Linia 1: |
Linia 1: |
| − | [[Kategoria:Red]] | + | #PATRZ [[Pusztamaróti harcok]] |
| − | {{Uwaga|
| |
| − | |strona = https://hu.wikipedia.org/wiki/Pusztamar%C3%B3ti_harcok
| |
| − | |autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pusztamar%C3%B3ti_harcok&action=history
| |
| − | |nota = chorwacki
| |
| − | }}
| |
| | | | |
| − | {| | + | {{SORTUJ:Bitwa, Pusztamarót}} |
| − | |
| |
| − | |}
| |
| | | | |
| − | {|
| + | [[Kategoria:Przekierowane]] |
| − | |-style="vertical-align:top;"
| |
| − | |
| |
| − | | |
| − | {|
| |
| − | |
| |
| − | |}
| |
| − | | |
| − | Bitwa pod Pusztamarót miała miejsce między 13 września a 15 września 1526 r. W pobliżu obecnego Pusztamarót, gdzie węgierskie chłopstwo w regionie Vértes zamknęło się w ufortyfikowanym obozie przed najeżdżającymi Turkami.
| |
| − | | |
| − | <small><small>A '''pusztamaróti harcok''' [[1526]]. [[szeptember 13.]] és [[szeptember 15.]] között zajlottak a mai [[Pusztamarót]] mellett, ahol a [[Vértes (hegység)|Vértes]]-környéki magyar parasztság egy megerősített táborba zárkózott a portyázó törökök ellen. </small></small>
| |
| − | | |
| − | Turecki sułtan po pokonaniu II. Lajos na Dunaju wkroczył do stolicy. Stamtąd przerażający patronowie armii, Akindi, zostali wysłani na wschód i zachód, aby głosić obszar Budy i węgierską wieś.
| |
| − | | |
| − | <small><small>A török szultán, miután a [[mohács]]i síkon legyőzte [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]]t, a [[Duna|Dunán]] felfelé bevonult a fővárosba. Innen a sereg rettegett elővédjeit, az [[akindzsi]]ket keleti és nyugati irányba indította, hogy prédálják fel [[Buda (történelmi település)|Buda]] környékét és a magyar vidékeket. </small></small>
| |
| − | | |
| − | Z Turków najeżdżających powiat Esztergom ludność uciekła masowo do Hereszu i Pusztamarót, gdzie rozbili obóz, ale zostali schwytani przez Akinji i zabici przez jego obrońców.
| |
| − | | |
| − | <small><small>Az [[Esztergom vármegye]] területére behatoló törökök elől a lakosság tömegesen menekült [[Herégy]] és Pusztamarót felé, ahol tábort ütöttek, de azt az akindzsik elfoglalták és a védőit lemészárolták. </small></small>
| |
| − | | |
| − | Druga masa chłopstwa (około 25 000 osób) ułożyła swoje rydwany w okrągły kształt, tworząc ostrą siłę w Maró, otoczona rowami i wypełniona wodą z pobliskiego jeziora. Akinji już na próżno oblegało tę siłę, a obrońcy byli zdeterminowani, aby chronić swoje rodziny i mienie. W międzyczasie wybuchły kilka razy i zdeponowały wielu Turków. Nie mogły jednak trwać długo, ani z powodu regularnych posiłków z głównego obozu wojskowego, ani sześciu tysięcy janczarów, dziesiątek tysięcy jeźdźców i obozów, tzw. armaty skorpiona ustawione przeciw sile korozyjnej. Wagon został bohatersko broniony przez chłopów, ale ostatecznie zwycięstwo zostało pokonane. Właśnie wtedy pewien Michał Bokser próbował ocalić swoją żonę przed rozlewem krwi. Ponieważ Turcy byli bardziej płodni, zgodnie z legendą, zabiła kobietę, aby nie wpadła w ręce wroga, gdy została wyrzucona na Turków, gdzie straciła życie.
| |
| − | | |
| − | <small><small>A parasztság másik tömege (kb. 25 ezer fő) szekereit kör alakba rendezve hevenyészett erősséget alkotott Marótnál, amit árkokkal vett körül és a közeli tóból vízzel töltötte fel. Az akindzsik ezt az erősséget már hiába ostromolták, a védők eltökélték, hogy megvédik családjaikat és vagyonukat. Közben több ízben kitörtek és sok törököt terítettek le. De nem sokáig tarthattak ki, mert a fősereg táborából reguláris erősítések érkeztek, vagy hatezer janicsár, tízezer lovas és tábori, ún. ''skorpió'' ágyúk sorakoztak fel a maróti erősség ellen. A szekérvárat a parasztok hősiesen védték, de végül győzött a túlerő. Ekkor történt, hogy egy bizonyos [[Dobozi Mihály]] megpróbálta kimenteni feleségét a vérontásból. Mivel a törökök szaporábbak voltak, ezért a legenda szerint az asszonyt megölte, nehogy az ellenség kezére jusson, míg ő maga a török közé vágtatott, ahol életét vesztette. </small></small>
| |
| − | | |
| − | Po upadku Maró podobny los spotkał obozy chłopskie Matra i Wujek, a region Piotrogrodzki skutecznie stłumił Turków. Poza nimi, Wyszehradem i Esztergom, Turcy nie znaleźli żadnego poważnego oporu w kraju.
| |
| − | | |
| − | <small><small>Marót eleste után hasonló sorsra jutottak a [[mátra]]i és [[bács]]i paraszttáborok, míg a [[pétervárad]]i sikeresen visszaverte a törököket. Ezeken és [[Visegrád]]on, valamint [[Esztergom]]on kívül a török komolyabb ellenállásra nem talált az országban. </small></small>
| |
| − | | |
| − | Jest powszechnym błędnym przekonaniem, że walki męczenników miały miejsce w Pilismarot, ale wykluczają to zupełnie inne warunki geograficzne obu osad.
| |
| − | | |
| − | <small><small>Gyakori tévhit, hogy a maróti harcok helyszíne [[Pilismarót]]nál volt, ezt azonban a két település teljesen eltérő földrajzi adottságai is kizárják. </small></small>
| |
| − | | |
| − | ==Forrás==
| |
| − | | |
| − | * Magyarország hadtörténete, Zrínyi katonai kiadó, [[Budapest]] [[1985]]. szerk.: Liptai Ervin {{ISBN|9633263379}}
| |
| − | * Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriája Tállyai Pál XVII. századi fordításában. Balassi Kiadó, 2009. Budapest. {{ISBN|9789635067909}}
| |
| − | * [https://web.archive.org/web/20130331090211/http://www.nyeomszsz.org/orszavak/pdf/BrodaricsMohacs.pdf Brodarics István: De conflictu hungarorum cum Solymano turcarum imperatore ad Mohach historia verissima – Kulcsár Péter fordítása (részlet)]
| |
| − | | |
| − | |
| |
| − | {{csata infobox
| |
| − | |név=Pusztamaróti harcok
| |
| − | |kép=Dobozi.jpg
| |
| − | |képleírás=[[Székely Bertalan]]: ''[[Dobozi Mihály]] és felesége''
| |
| − | |konfliktus=[[Magyar–török háború (1521–26)]]
| |
| − | |időpont=[[1526]]. [[szeptember 13.|szeptember 13]]–[[szeptember 15.|15]].
| |
| − | |helyszín=[[Esztergom vármegye]], az egykori [[Pusztamarót]] és [[Herégy]] településeknél
| |
| − | |eredmény=Török győzelem
| |
| − | |egyik fél=[[Oszmán Birodalom]]
| |
| − | |másik fél=Vértes vidéki magyar parasztok
| |
| − | |parancsnokok1=?
| |
| − | |parancsnokok2=''Nincs központosított vezetés''
| |
| − | |erők1= 10 000 lovas,<br>több ezer [[akindzsi]]<br>6000 [[janicsár]]
| |
| − | |erők2= 25 000 fő
| |
| − | |veszteségek1=
| |
| − | |veszteségek2=
| |
| − | }}
| |
| − | {{Magyar–török háború (1521–26)}}
| |
| − | |}
| |
| − | | |
| − | | |
| − | [[Kategoria:Bitwy]] | |
| − | [[Kategória:Nyergesújfalu]]
| |
| − | [[Kategória:Gerecse]]
| |
