|
|
| (Nie pokazano 34 pośrednich wersji utworzonych przez tego samego użytkownika) |
| Linia 1: |
Linia 1: |
| − | Źródło: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Per%C3%A9nyi_csal%C3%A1d Perényi család]
| + | #PATRZ [[Perényi (rodzina)]] |
| | | | |
| − | {| align=right style="margin: 0 0 0 0; text-align: center; border:1px solid #aaaaaa; font-size: 85%; width: 250px;" class=box
| + | [[Kategoria:Przekierowane]] |
| − | |-
| |
| − | |
| |
| − | {{Rodzina Infobox
| |
| − | |rodzina = Perényi
| |
| − | |herb = Perényi-címer.jpg
| |
| − | |kraj = [[Królestwo Węgier]]
| |
| − | |tytuły =
| |
| − | |założyciel =
| |
| − | |ostatni władca =
| |
| − | |obecny władca =
| |
| − | |rok założenia =
| |
| − | |rok rozwiązania =
| |
| − | |rok złożenia z funkcji =
| |
| − | |etniczność = węgierskie
| |
| − | |ród =
| |
| − | |gniazda =
| |
| − | |gałęzie =
| |
| − | }}
| |
| − | |}
| |
| − | | |
| − | A '''Perényi család''' ősei a XIII. században emelkedtek egy [[Hernád (folyó)|Hernád]]-völgyi német [[hospes]]falu - az [[Abaúj vármegye]]i [[Perény]] - lakói közül a [[köznemes]]ek sorába. Később számos fontos tisztséget töltöttek be.
| |
| − | | |
| − | Első említett ősük, [[Dobos Orbán]] (†1318 előtt)<ref>az 1318-as oklevél néhaiként említi, Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. V. 1318-1320. (Budapest–Szeged, 1998.), 50. oldal</ref> ''(comes Urbanus de Dobos)'' 1292 táján [[III. András magyar király|III. András]]tól kapta birtokul a névadó helységet.
| |
| − | | |
| − | == A család ágai ==
| |
| − | | |
| − | [[Plik:Perényi-címer.jpg|thumb|left|250px|A Perényiek címere]]
| |
| − | A család három nagy ágra oszlik, amely 3 ág Orbán három fiától vezethető le. Az első a '''rihnói''' (''krompachi'' vagy ''karászi'') ág Orbán [[Perényi Miklós (országbíró)|Miklós]] nevű fiától ered (ő egy ideig [[országbíró]] volt). A Rihnói és Perényi nevet felváltva viselő [[Perényi Miklós (lovászmester)|Perényi Miklós]] halála (1420) után vagyona a '''krompachi ág'''ra szállt. A '''kárászi''' nevet a család utolsó tagjai viselték, például a késmárki kapitány [[Perényi Pál]].
| |
| − | | |
| − | A '''bárói'''nak vagy '''nyalábvári'''nak nevezett ágat Orbán legidősebb fia, [[Perényi I. János|János]] alapította. Leszármazottai között felbukkan a Kisperényi jelző is, mivel a Perényiek ősi földjéből nekik jutó részt a [[nagyida]]i várhoz csatolták. Az ő birtokaik [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyében]] [[Nagyida]] központtal és [[Ugocsa vármegye|Ugocsában]] — [[Királyházai Nyalábvár|Nyalábvár]], később [[Nagyszőlős]] központtal terültek el. [[Perényi Miklós|Miklóst]] és [[Perényi János|Jánost]] először 1311-ben említik: ekkor (''Purini, Puryni'' és ''Peren'' névalakban) szerepelnek az [[Aba nemzetség|Abák]] és a király megegyezésének kezesei között.<ref>Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. III. 1311-1314. (Budapest–Szeged, 1994.), 73-</ref>
| |
| − | | |
| − | A harmadik ág az [[Perényi I. István|István]] által alapított '''nádori''' vagy '''terebesi ág''' volt. Befolyásuk és birtokaik messze felülmúlták a másik két ágét. [[Engel Pál]] számításai szerint a 15. században övék volt a hetedik leggazdagabb család Magyarországon; az ő tulajdonuk volt [[Tőketerebes|Terebes]], [[Sztropkó]], [[füzéri vár|Füzér]], [[Abaújvár|Újvár]], [[Csorbakő]], [[Sáros vára|Sáros]], [[Fülek]] vára a hozzájuk tartozó falvakkal.<ref>Levéltári Közlemények, 63. Tringli 179. oldal</ref>
| |
| − | | |
| − | === Nádori ág ===
| |
| − | | |
| − | [[Perényi I. István]]nak két fiát említi [[Puky Andor]]:
| |
| − | * egyikük az 1351-ben említett [[Perényi András|András]],
| |
| − | * a másikuk [[Perényi Péter (István fia)|Péter]].<ref>Történelmi közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából. I. évfolyam, 4. szám. 1910 december, 263-264. oldal</ref>
| |
| − | | |
| − | Az 1351-ben kelt oklevelet 1383-ban átírták. Ebben Andrásra ''„magistro Andrea filio Stephani fily Urbanus de Perweny”''-ként hivatkoznak és [[detek]]i birtokát említik meg.<ref>[http://digitalia.lib.pte.hu/books/zichy-ferencz-a-zichy-es-vasonkeoi-grof-zichy-csalad-idosb-aganak-okmanytara-1878-4/web/index.php?page=b256&wpid=2659 Zichy Ferencz, gróf: A Zichy és Vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára = Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vásonkeő. 4. kötet (1878), 257. oldal]{{Halott link|url=http://digitalia.lib.pte.hu/books/zichy-ferencz-a-zichy-es-vasonkeoi-grof-zichy-csalad-idosb-aganak-okmanytara-1878-4/web/index.php?page=b256&wpid=2659 |date=2019-06 }}</ref> Ezt az átírást azonban már testvére kérvényezte. Magát Andrást 1374-ben említik utoljára, így halála feltehetően a két időpont között halt meg.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Hom_Evkonyv_42/?pg=183&layout=s&query=SZO%3D(per%C3%A9nyi) A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig, 181-182. oldal]</ref>
| |
| − | | |
| − | ==== Perényi Péter ====
| |
| − | | |
| − | [[Fájl:Füzér vára - 2014.06.19 (2).JPG|250px|bélyegkép|A család egyik erőssége, Füzér]]
| |
| − | | |
| − | [[Perényi Péter (István fia)|Perényi Péter]] († 1388 előtt)<ref>[http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=MEGY_BAZE_Hom_Bkmon_11_Fuzerivar&pg=0&lang=hun#pg=37&zoom=f&l=s Feld István - Juan Cabello - A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980) 33-34. oldal]{{Halott link|url=http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=MEGY_BAZE_Hom_Bkmon_11_Fuzerivar&pg=0&lang=hun |date=2018-11 }}</ref><ref>[http://hegedus.name/index_elemei/default.htm?page=family-PeterPerenyiAndPartner-fam00214.htm Családfa]</ref><ref>[http://www.radixforum.com/pictures/200812945.pdf Családfa]</ref> [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] kíséretének tagja volt. A király a [[diósgyőri vár|diósgyőri uradalom]] élére nevezte ki, és ezzel együtt járt öt vármegye ispánsága, köztük Újváré és Zempléné. Egy 1360-ban kelt oklevél [[regéci vár|regéci]] [[várnagy]]ként említi.<ref>[http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(per%C3%A9nyi*%20and%20s%C3%ADrk*)&s=SORT&m=11&a=rec#pg=187&zoom=f&l=s A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003) - Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig (181-182. old.]{{Halott link|url=http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(per%C3%A9nyi*%20and%20s%C3%ADrk*)&s=SORT&m=11&a=rec |date=2018-11 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://digitalia.lib.pte.hu/books/zichy-ferencz-a-zichy-es-vasonkeoi-grof-zichy-csalad-idosb-aganak-okmanytara-1874-3/web/index.php?page=b168&wpid=2655 |title=Zichy Ferencz, gróf: A Zichy és Vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára = Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vásonkeő. 3. kötet (1874), 168. oldal |accessdate=2015-10-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20180401005424/http://digitalia.lib.pte.hu/books/zichy-ferencz-a-zichy-es-vasonkeoi-grof-zichy-csalad-idosb-aganak-okmanytara-1874-3/web/index.php?page=b168&wpid=2655 |archivedate=2018-04-01 }}</ref> 1387-ben a királynak tett szolgálataiért elnyerte a [[Szentmiklós (Munkácsi járás)|zolyvaszentmiklósi]], [[munkács]]i és [[Tőketerebes|terebesi]] birtokokat.<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951), 7-8, 17. oldal</ref> A források:<ref>többek között 1378-ban Lajos király az Abaúj vármegyei Zeged birtok adománylevele - [http://digitalia.lib.pte.hu/books/zichy-ferencz-a-zichy-es-vasonkeoi-grof-zichy-csalad-idosb-aganak-okmanytara-1878-4/web/index.php?page=b034&wpid=2659 Zichy Ferencz, gróf: A Zichy és Vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára = Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vásonkeő. 4. kötet (1878), 34-35. oldal ''(Petrus de Peren, Castellanus de Regech, ... Nicolao, Johanni et Emericio filius)''] {{Wayback|url=http://digitalia.lib.pte.hu/books/zichy-ferencz-a-zichy-es-vasonkeoi-grof-zichy-csalad-idosb-aganak-okmanytara-1878-4/web/index.php?page=b034&wpid=2659 |date=20180401004905 }}</ref> három fiát említik: Miklóst, Jánost és Imrét:
| |
| − | * [[Perényi Miklós (szörényi bán)|Perényi Miklós]] Az apja által elnyert terebesi uradalmat tette székhelyévé. A [[kölcsény]]i ''(Kwchen)'' birtokot, valamint a [[füzéri vár]]at és tartozékait — testvéreivel és apjával közösen — 1387-ben nyerte el a királytól<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951), 28. oldal</ref> 1387-1390 között [[főpohárnokmester]] volt<ref>[http://www.koh7.hu/1_muemlek/111215_kurityan_palos/01_tortenet.html Czeglédy Ilona: A kurityáni pálos kolostor Miskolc 1988 (219-221)]</ref> 1388-ben édesapjától megörökölte a Diósgyőri várnagyi címet. 1389 őszén [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] [[Szerbia|rácországi]] hadjáratában Boracs (Borcz) és Csesztini várának szerbektől történő visszavételében tüntette ki magát, mely érdemeiért újabb birtokkal gyarapodott vagyona.<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951), 151. oldal</ref> 1390-ben nevezték ki szörényi bánnak. Mikor 1390 során a törökök betörtek Szerbiába, Sárói László oldalán harcolt a török ellen és a branicsevói kerületben, a Vitovnica<ref>[http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400250.htm Szilágy: A magyar nemzet története]</ref> melletti csatában (1390. július) vereséget mért rájuk. 1391. szeptember-november környékén a Temesközbe benyomuló török-szerb csapatok felett aratott győzelmet, Érsomlyó vidékén. 1392 elején lemondott báni címéről és visszavonult a közügyektől.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00018/00006/pdf/memoria.pdf Wehli Tünde: MEMORIA RERUM SIGISMUNDI REGIS)]</ref> A délvidéken folyó törökellenes harcokban tanúsított teljesítményért kapta Érsomlyót, melyet azonban 1392-ben Sárospatakra és Sátoraljaújhelyre, a hozzájuk tartozó várra, valamint [[Abaújszina|Szinára]] cserélte el.<ref>[http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(per%C3%A9nyi*%20and%20s%C3%ADrk*)&s=SORT&m=11&a=rec#pg=187&zoom=f&l=s A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003) - Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig (183. old.)]{{Halott link|url=http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(per%C3%A9nyi*%20and%20s%C3%ADrk*)&s=SORT&m=11&a=rec |date=2018-11 }}</ref><ref>[[Tringli István]]: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Budapest, 2008. Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44.) Oklevélkivonatok (102-103. oldal)</ref><ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951), 286. oldal</ref> 1396-ban a nikápolyi csatában vesztette életét. <br />1421-ben özvegyét, Margitot felmentik azon fogadalma alól, mely szerint be kellett volna lépnie az egyház kötelékébe.<ref>Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár VIII. (1421) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 39. Budapest, 2003), 132. oldal</ref> Özvegye még 1424-ben él.<ref>Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008), 65. oldal</ref> Három fiát említik:
| |
| − | | |
| − | ** '''''Miklós''''' († 1428), a Patakinak<ref>[http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(*lov%C3%A1szm*%20and%20per%C3%A9nyi*)&s=SORT&m=8&a=rec#pg=110&zoom=f&l=s Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István - B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007) 107. old.]{{Halott link|url=http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(*lov%C3%A1szm*%20and%20per%C3%A9nyi*)&s=SORT&m=8&a=rec |date=2018-11 }}</ref> is nevezett ifjú, ki főlovászmester volt 1420-1428 között, emellett viselte a máramarosi ispán (1418-1428) és trencséni ispán, a Vág folyó kapitánya (1421-1428),<ref>Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár VIII. (1421) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 39. Budapest, 2003), névmutató</ref> és nyitrai ispán (1425-1428),<ref>Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013, 605. oldal, név- és tárgymutató</ref><ref name="ReferenceCC" /> valamint barsi ispán tisztet is.<br />Első említése egy 1398-as oklevélből való, ahol kiskorúként örökli meg az apja által kezdett per, mivel apja a török elleni harcokban elesett.<ref name="ReferenceAA"/> Részt vett a husziták elleni háborúban, 1421-ben Zsigmond Trencsén vármegyébe rendelte az ország északi lakosságának védelmére.<ref>[http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0009/694.htm BÁNLAKY JÓZSEF: A MAGYAR NEMZET HADTÖRTÉNELME - 15. A husziták betörései 1428–1433-ban.]{{Halott link|url=http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0009/694.htm |date=2018-11 }}</ref> Egy másik oklevél szerint Várkonyi Amádéval vett részt Zsigmond Csehországi hadjáratában.<ref>C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007), 427. oldal</ref> Valószínűsíthető hogy főispáni kinevezései is a husziták betörései miatt történtek.<ref>[https://www.academia.edu/4351242/C._T%C3%B3th_Norbert_Az_%C3%B6r%C3%B6k%C3%B6s_isp%C3%A1ns%C3%A1gok_Zsigmond_kir%C3%A1ly_kor%C3%A1ban._Perpetual_Isp%C3%A1ns_in_the_Age_of_King_Sigismund_ C. TÓTH NORBERT: Az örökös ispánságok Zsigmond király korában], 471. oldal</ref> Egy Rómában kelt 1422-es oklevél Magyarország főmarsalljaként hivatkozik rá.<ref name="ReferenceBB">Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2004), 67. oldal</ref> 1423-ban szerepel a lengyel és magyar király között létrejött 1412-es Lublói béke megerősítői között.<ref>C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007), 161. oldal</ref> 1428 májusában [[Galambóc ostroma|Galambóc ostrománál]] vesztette életét. Vele kihalt a család ezen ága és birtokok visszaszálltak a koronára<ref>[http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(1428*%20and%20per%C3%A9nyi*)&s=SORT&m=2&a=rec#pg=348&zoom=f&l=s A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (Miskolc, 2008) - Janó Ákos: Hagyományok és legendák Sárospatak múltjából 347. oldal]{{Halott link|url=http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(1428*%20and%20per%C3%A9nyi*)&s=SORT&m=2&a=rec |date=2018-11 }}</ref> (bár egy 1425-ben keletkezett oklevél említést tesz fiairól).<ref name="ReferenceCC">Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013), 320. oldal</ref> Egy 1427-ben Sárospatakon keltezett oklevél Zemplén vármegye főispánjaként említi, felesége ekkor Hedvig.<ref>{{Cite web |url=http://digitalia.lib.pte.hu/books/zichy-ferencz-a-zichy-es-vasonkeoi-grof-zichy-csalad-idosb-aganak-okmanytara-1895-8/web/index.php?page=b338&wpid=2676 |title=Zichy Ferencz, gróf: A Zichy és Vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára = Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vásonkeő. 8. kötet (1895), 338. oldal |accessdate=2015-10-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20151124120438/http://digitalia.lib.pte.hu/books/zichy-ferencz-a-zichy-es-vasonkeoi-grof-zichy-csalad-idosb-aganak-okmanytara-1895-8/web/index.php?page=b338&wpid=2676 |archivedate=2015-11-24 }}</ref>
| |
| − | ** '''''László''''' 1409-ben udvari ifjúként említik, 1417-ben Budán rendelkezett lakással. Bátyjával (germanus) együtt tűnik fel egy római oklevélben, melyben, azért folyamodik a pápához, hogy mentse fel korábbi fogadalma alól, miszerint 15 éven belül elzarándokol az apostoli bazilikához, mert túl költséges lenne és éppen a husziták elleni háborúba készül Zsigmond király oldalán.<ref name="ReferenceBB"/> 1425-ben tűnik fel utoljára a forrásokban.<ref>Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013), 412. oldal</ref>
| |
| − | *** Miklós, egy 1423-ban kelt oklevél Patakiként említi<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_MOLkiadv2_43/?pg=287&layout=s&query=SZO%3D(666) C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007), 286. oldal]</ref>
| |
| − | ** '''''Jakab''''',<ref>[http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(p%C3%A1l%C3%B3cz*%20and%20hedvig*%20and%20per%C3%A9nyi*)&s=SORT&m=0&a=rec#pg=184&zoom=f&l=s A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966) - DETSHY Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár? 181. oldal]{{Halott link|url=http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(p%C3%A1l%C3%B3cz*%20and%20hedvig*%20and%20per%C3%A9nyi*)&s=SORT&m=0&a=rec |date=2018-11 }}</ref> akit 1401-ben említenek, mikor Zsigmond a néhai Perényi Miklós fiait és örököseit, Miklóst, Lászlót és Jakabot megerősíti 1390. évi adománylevelében. Falószínű, hogy fiatalon elhunyt mert egy 1407-ben kelt oklevél, özvegy anyjáról és két testvéréről megemlékezik, róla viszont nem.<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958), 1. oldal</ref><ref>ue lásd: Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993 502. oldal</ref>
| |
| − | | |
| − | * [[Perényi János (pohárnokmester)|Perényi János]] († 1396), bátyját követte a [[főpohárnok]] tisztében (1390-1396),<ref>[http://www.koh7.hu/1_muemlek/111215_kurityan_palos/01_tortenet.html Czeglédy Ilona: A kurityáni pálos kolostor Miskolc (1988 219-221. old.)]</ref> bátyjával együtt a nikápolyi csatában vesztette életét<ref>[http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=MEGY_BAZE_Hom_Bkmon_11_Fuzerivar&pg=0&lang=hun#pg=37&zoom=f&l=s Feld István - Juan Cabello - A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980) 34. old.]{{Halott link|url=http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=MEGY_BAZE_Hom_Bkmon_11_Fuzerivar&pg=0&lang=hun |date=2018-11 }}</ref>
| |
| − | ** László, egyszer említik kiskorú gyermekként, 1398 májusában, mikor apja halálával rászállt egy per.<ref name="ReferenceAA">Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951), 588. oldal</ref>
| |
| − | ** Miklós, említik 1405<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956), 499. oldal</ref> - és 1419<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001), 187. oldal</ref> között. 1415-ben aulicus, azaz a királyi udvarhoz tartozó.<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997), 332, 797. oldal</ref>
| |
| − | | |
| − | * [[Perényi Imre (kancellár)|Perényi Imre]] († 1418) Zsigmond király titkos kancellárja volt — özvegye 1423-ban még élt.<ref>C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007), 421. oldal</ref> Fiai:[[Fájl:Kurityán - Pauliner Convent.jpg|250px|bélyegkép|Perényi Imre egykori nyughelyének, a kurityáni kolostornak romjai]]
| |
| − | **'''''István''''' († 1437), Zsigmond király főasztalnokmestere volt 1431 és 1437 között. Egy bátyja részére kiállított 1438-as oklevél információt nyújt halálának körülményeiről: elkísérte Zsigmond királyt Itáliai útjára, ahol megfázott és hazaérve elhunyt.<ref>DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) DL-DF:38655, DL-DF:13410 és DL-DF:14627 jelzet alatt</ref> Végső nyugalomra a Kurityán közelében lévő Pálos kolostorba helyezték.<ref>[http://www.koh7.hu/1_muemlek/111215_kurityan_palos/01_tortenet.html Czeglédy Ilona: A kurityáni pálos kolostor Miskolc 1988 (221. oldal)]</ref><ref>[http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(per%C3%A9nyi*%20and%20s%C3%ADrk*)&s=SORT&m=11&a=rec#pg=187&zoom=f&l=s A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003) - Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig (189. old.)]{{Halott link|url=http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(per%C3%A9nyi*%20and%20s%C3%ADrk*)&s=SORT&m=11&a=rec |date=2018-11 }}</ref> Vörös márvány sírköve a rudabányai református templomban található.<ref>{{Cite web |url=http://www.rudabanya.hu/index.php?mit=reformatus# |title=Rudabánya honlapja |accessdate=2008-12-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081219182337/http://www.rudabanya.hu/index.php?mit=reformatus# |archivedate=2008-12-19 }}</ref><ref>[http://www.hung-art.hu/vezetes/11_16sz3.html Perényi István főétekhordó mester 1437-es rudabányai sírköve]</ref> Sírkövérén megtalálható az aragóniai mértékletességi- Kanna-rend jelképe is (váza, benne három szál liliom), melyből arra lehet következtetni, hogy Zsigmonddal tartott [[Zsigmond király aragóniai látogatása 1415-ben|Aragóniába]] is. Ezenkívül a sárkányos rend jelképét (farkát nyaka köré tekerő sárkány) is ábrázolták a sírkövén.<ref>[http://real.mtak.hu/10475/1/A%20magyar%20arisztokr%C3%A1cia%20soksz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9ge%20SH12.pdf A fejedelmi lovagrendek hatása a magyar bárói társadalomban a 15. században, In: A magyar arisztokrácia társadalmi sokszínűsége, változó értékek és életviszonyok, Szerk. Papp Klára, Püski Levente. Debrecen, 2013. 11-43., 19. oldal]</ref>
| |
| − | **''idősebb, maior'' '''[[Perényi János (tárnokmester)|János]]''' (meghalt 1458), tárnokmester, felesége Kórógyi Katalin+
| |
| − | ***Ilona, egyszer említik, mikor apja, István testvérével együtt kénytelen volt túszul adni
| |
| − | ***Erzsébet, Pálóczi István felesége. Nevét egy testvérével Miklóssal folytatott perben említik, mivel Miklós nem volt hajlandó kiadni a lánynak a hozományát.<ref name="ReferenceKK">A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig, 194. oldal</ref>
| |
| − | ***'''Péter''', aki 1454-ben és 1471-ben tűnik fel a forrásokban. Feltehetően az ő sírköve volt megtalálható a pozsonyi Szent Márton-templomban, mely szerint 1478-ban hunyt el. A sírkő az idők során elpusztult.<ref>[http://real-d.mtak.hu/381/1/Lovei_Pal1.pdf Lővei, Pál (2009) Posuit hoc monumentum pro aeterna memoria: Bevezető fejezetek a középkori Magyarország síremlékeinek katalógusához. Akadémiai nagydoktori thesis, 341 52, 86. oldal]</ref> Mások szerint azonban halála kicsit későbbre tehető, 1482 körül halt meg<ref>[http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(l%C3%A1batlani%20andr%C3%A1s)&s=SORT&m=1&a=rec#pg=103&zoom=f&l=s Simon Zoltán - A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000) 103.old]{{Halott link|url=http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(l%C3%A1batlani%20andr%C3%A1s)&s=SORT&m=1&a=rec |date=2018-11 }}</ref>
| |
| − | ***'''Miklós'''( †1483), 1471-ben részt vett a Vitéz János által szervezett összeesküvésben, az 1480-as években megsarcolta a Lengyelország felé vezető úton haladó kereskedőket, emiatt később fegyveres konfliktusba keveredett Mátyással. Nagy valószínűséggel Sztropkó ostromakor halt meg, november 15-én már bizonyosan nem élt, mert az ekkor keltezett oklevél néhaiként említi<ref>Teleki, 252. oldal</ref> Sztopkó bevétele után került sor Fülek ostromára, ezért az sem kizárt Fülek ostroma alatt veszthette életét.<ref>[http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(l%C3%A1batlani%20andr%C3%A1s)&s=SORT&m=1&a=rec#pg=103&zoom=f&l=s Simon Zoltán - A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000) 102.old]{{Halott link|url=http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(l%C3%A1batlani%20andr%C3%A1s)&s=SORT&m=1&a=rec |date=2018-11 }}</ref> Sztropkói halálát valószínűsíti egy Bártfa városának írt oklevél, mely november 14-én kelt és melyben arról szólnak, hogy Miklós elkövetett dolgait Sztropkó várának megvétele által megszüntette.<ref>Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319-1526. (Budapest, 1910.), 343. oldal</ref><ref>[http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400295.htm Szilágyi: a Magyar Nemzet Története]</ref>
| |
| − | *** '''[[Perényi István (tárnokmester)|István]]''' [[1472]]–[[1478]] között [[tárnokmester]], felesége Újlaki Orsolya, [[Újlaki Lőrinc]] (†1524) herceg testvére<ref>[http://real.mtak.hu/10475/1/A%20magyar%20arisztokr%C3%A1cia%20soksz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9ge%20SH12.pdf A fejedelmi lovagrendek hatása a magyar bárói társadalomban a 15. században, In: A magyar arisztokrácia társadalmi sokszínűsége, változó értékek és életviszonyok, Szerk. Papp Klára, Püski Levente. Debrecen, 2013. 11-43., 35. oldal]</ref>
| |
| − | ****'''III. [[Perényi Imre (nádor)|Perényi Imre]]''' <br/>(? - 1519. február 5.) édesanyja Ujlaky Orsolya volt. Abaúj vármegye első [[örökös főispán]]ja, az [[1504]]-i országgyűlésen nádor lett. Tevékenyen részt vett a [[Habsburg–Jagelló házassági szerződés]] létrejöttében. Szolgálatai fejében "német-római szent birodalmi herceg"-i címet nyert el. Miksa császár Siklósi névvel emelte rangját, de sem ő sem utódai nem használták a címet. Első felesége a Báthori-családból való volt. Később feleségül vette nádor-elődjének, [[Geréb Péternek]] özvegyét, [[Kanizsai Dorottya|Kanizsai Dorottyát]]. Fiai:
| |
| − | ***** [[Perényi Ferenc (püspök)|Perényi Ferenc]] (?-[[1526]]), [[Nagyvárad|váradi]] püspök (1514-1526), a [[mohácsi csata]] egyik főpap-áldozata
| |
| − | ***** [[Perényi Péter (koronaőr)|Perényi Péter]] ([[1502]] körül–[[1548]]) [[koronaőr]], [[erdély]]i [[vajda]][[Fájl:Sárospatak - Vörös-torony (olaszbástya).JPG|250px|bélyegkép|A Perényi Péter által épített Vörös-torony, Sárospatakon]]
| |
| − | ****** [[Perényi Gábor (országbíró)|Perényi Gábor]] (Gábriel) (1532 - 1567) Abaúj vármegye főispánja, felső-magyarországi főkapitány, gyermekei nem lévén, benne halt ki a Perényi család nádori ága. Egy 1553-ban készült Abaúji összeírás szerint a megye legvagyonosabb embere volt, 219 portával rendelkezett 11 helységben (Abaújvár, Nagyida, Szikszó), emellett Hevesben is nagy birtokokkal rendelkezett.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_MOLkiadv2_16_1/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%20g%C3%A1bor%203N%20*t%C3%A1rnok*)&pg=90&layout=s Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990), 79. 353. oldal]</ref>
| |
| − | ****** Perényi Erzsébet, homonnai Drugeth Ferenc felesége, akiről testvére, Gábor 1564-es terebesi végrendeletében és ugyanabban az évben, Füzéren keltezett pótvégrendeletében tesz említést.<ref>{{Cite web |url=http://digitalia.lib.pte.hu/books/radvanszky-bela-magyar-csaladelet-es-haztartas-16-17-sz-budapest-mta-1879-3/web/index.php?page=c097&wpid=1455 |title=Radvánszky Béla:Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században II. kötet: Az adatgyűjtemény II. kötet, 1879, 97-102. oldal |accessdate=2015-10-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150508084253/http://digitalia.lib.pte.hu/books/radvanszky-bela-magyar-csaladelet-es-haztartas-16-17-sz-budapest-mta-1879-3/web/index.php?page=c097&wpid=1455 |archivedate=2015-05-08 }}</ref>
| |
| − | ****** Miklós, váci püspök(?)
| |
| − | ****** Ferenc, 8 évesen török fogságba került
| |
| − | | |
| − | === Rihnói ág ===
| |
| − | | |
| − | A rihnói ág alapítója Perényi Miklós, akiről először egy 1316-ban kelt oklevél emlékezik meg, nevét ''Peryni'' alakban írva.<ref>Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. IV 1315-1317. (Budapest–Szeged, 1996.), 111. oldal</ref> Egy 1319-ben kelt oklevélből kiderül, hogy Károly Róbert oldalán harcolt az országban hatalmaskodó kiskirályok ellen; [[Drugeth Fülöp]]öt segítve igyekezett leszámolni hatalmukkal. Egy ilyen, [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Péter fia Máté]] ellen, Trencsén váránál vívott harc során sebesüléseket is szerzett.<ref>Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. IX. 1325. (Budapest–Szeged, 1997.), 81-82. oldal</ref> Később részt vett az [[II. István Uroš szerb király|Uros szerb fejedelem]] ellen indított hadjáratban is. Ezen szolgálatokért a király elveszi a hűtlen Amádé fiak (János, László és Amádé) birtokait ([[Lófalu|Kabalafölde]]) és Perényinek adományozza.<ref name="library.hungaricana.hu">[http://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_anjou_uj_05/?pg=246&layout=s Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. V. 1318-1320. (Budapest–Szeged, 1998.), 245. oldal]</ref>
| |
| − | | |
| − | 1318-ban [[Drugeth Fülöp]] bírája.<ref>Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. V. 1318-1320. (Budapest–Szeged, 1998.), 131-134. oldal</ref> 1323-ban nevezik először Drugeth Fülöp nádor albírájának (viceiudex),<ref>Blazovich László-Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. VII. 1323. (Budapest–Szeged, 1991.), 39. oldal</ref><ref>Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XI. 1327. (Budapest–Szeged, 1997.), 49. oldal</ref> a későbbiekben feltűnik vele kapcsolatban az alnádor (vicepalatinus)<ref>Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XI. 1327. (Budapest–Szeged, 1997.), 98. oldal</ref> és az alispán (vicecomes) megnevezés is.<ref>Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XI. 1327. (Budapest–Szeged, 1997.), 99. oldal</ref> Drugeth Fülöp 1327-es halála után, Drugeth Vilmos mellett is albíróként működött<ref>Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.), 295. oldal</ref> 1335-ben már nem viselte a nádori albíró tisztet.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_anjou_uj_19/?pg=218&layout=s&query=SZO%3D(peren*) Kristó Gyula-Makk Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XIX. 1335. (Budapest–Szeged, 2004.), 217. oldal]</ref> 1358-ban kelt oklevél szerint még élt, ekkor István, Miklós és Vince nevű fiait említik.<ref>Tasnádi Nagy Gyula: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. VII. (1358. jan. 1.–1359. márcz. 31.) (Budapest, 1920.), 439. és 454. oldal</ref>
| |
| − | Az 1330-as években az ágoston rendi szerzetesek részére kolostort alapított [[Harapkó]]n.<ref>dr. Lupescu Mária-Magdolna : Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon, 39. oldal</ref> 1340-ben [[XII. Benedek pápa|XII. Benedek]] pápától engedélyt kapott egy másik kolostor alapításra [[Szentkereszt (Eperjesi járás)|Szentkereszt]] településen.<ref>Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIV. 1340. (Budapest–Szeged, 2000.), 242. oldal</ref>
| |
| − | | |
| − | Két feleségéról tesznek említést a források. Egyik felesége neve nem ismert. Másik feleségének családi hátteréről a következőket fedi fel egy 1340-ben kelt oklevél. Édesapja neve Eugenius (Ewgenius) volt, nagyapjáé Jan/Janyk/Gyank, ki a szepesi kerületből, [[Krig]]ből származott.<ref name="ReferenceP"/><ref>Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. V. 1318-1320. (Budapest–Szeged, 1998.), 237. oldal</ref> Első férje Lőrinc (Rophoyn/Raphayn fia) volt, ennek halála után ment nőül Perényihez. Lőrinctől született leányát Kathusnak hívták.<ref name="ReferenceQ">Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIV. 1340. (Budapest–Szeged, 2000.), 138-139. oldal</ref> A fenti oklevél nem nevezi nevén az asszonyt viszont hivatkozik egy 1303 évi oklevélre, ebben szintén szerepel és egy évvel később nevét is megemlítik: Syntha.<ref>Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. I. 1301-1305. (Budapest–Szeged, 1990.) 265 és 324. oldal</ref>
| |
| − | * Lőrinc, aki apjának ismeretlen nevű feleségétől született. 1340 előtt halt meg. Feleségét Kathusnak hívták, és mostohaanyjának, Synthának első férjétől, Lőrinctől született leánya volt. Egy gyermekükről tesz említést az 1340-es oklevél; Kingának hívták. Özvegye, Kathus ekkor már Raszlavicai Tamás felesége (Tyba fia)<ref name="ReferenceP"/><ref name="ReferenceQ"/>
| |
| − | *Vince, 1366-ban még említik egy birtokperben<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_bartfa_leveltar/?pg=21&layout=s&query=SZO%3D(per%C3%A9nyi) Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319-1526. (Budapest, 1910.), 4. oldal]</ref>
| |
| − | *Ilona, Márkusfalvi László (Máriás fia) felesége, aki még 1405-ben élt, mikor fiai (Jakab, Benedek Sebestyén és György)<ref>Gyermekei neve (Sebestyén kivételévl szerepel egy 1420. februárjában kelt oklevélben is, ott apjukat Márkusfalvi Máriássy Lászlóként említik, Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001), 317-318. oldal</ref> tiltakoznak az ellen, hogy anyjuk Rihnói Pál fiával Miklóssal egyezséget kötött.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_Mariassy_csalad_1243-191803/?pg=99&layout=s&query=SZO%3D(orb%C3%A1n) Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára 1243-1803. I. (Lőcse, 1917. Különlenyomat a Közlemények Szepes vármegye multjából), 43. oldal]</ref> Egy 1406-ben kelt oklevél szerint Márkusfalvi Máriás felesége volt.<ref>Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319-1526. (Budapest, 1910.), 12. oldal</ref> 1391-ben Márkusfalvi Máriás özvegyeként említik.<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951), 256. oldal</ref>
| |
| − | *Pál, először 1339-ben említik<ref>Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIII. 1339. (Budapest–Szeged, 1999.), 272. oldal</ref>
| |
| − | *János, akit egy 1325-ben kelt oklevél említ, megjegyezve róla, hogy apjával együtt küzdött Csák Máté ellen<ref>Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. IX. 1325. (Budapest–Szeged, 1997.), 82. oldal</ref>
| |
| − | *István, (Synthától)<ref name="ReferenceQ"/>
| |
| − | **János 1363-1364-ben Soproni alispán<ref>Belitzky János: Sopron vármegye története 1. (596. oldal)</ref>
| |
| − | ***Dániel (meghalt 1430-ban),<ref>Levéltári Közlemények, 63. Tringli, 191. oldal</ref> nejét, Erzsébet, 1421-ben,<ref>Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár VIII. (1421) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 39. Budapest, 2003), 64. oldal</ref> és 1446 végén említik,<ref>Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319-1526. (Budapest, 1910.) 81. oldal</ref> fiai:<ref>Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319-1526. (Budapest, 1910.) 20. és 73. oldal</ref>
| |
| − | **** Katalin, Várdai Mihály felesége
| |
| − | ****János
| |
| − | ****Miklós, étekfogómester, 1440-ben Késmárk város és a Szepesség kapitánya,<ref>Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319-1526. (Budapest, 1910.) 65. oldal</ref> 1444-ben a Várnai csatában vesztette életét.
| |
| − | ****Pál, késmárki kapitány, először egy 1443-ban kelt oklevélben emlékeznek meg róla,<ref>Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319-1526. (Budapest, 1910.), 73. oldal</ref> 1475-ben még arról szóló oklevél keletkezett, hogy nővérét Várdai Miklós özvegyét egy tartozás kifizetésről biztosította, 1481 januárjában már özvegye, Eufémia lépett egyezségre a Mádai család fiaival, ebben az oklevélben említették még Zsigmond nevű fiát is.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_Zichy_okmanytar_11/?query=SZO%3D(peren*)&pg=197&layout=s Kammerer Ernő–Döry Ferencz: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vasonkeo. XI. (Budapest, 1915.), 162. és 285. oldal]</ref>
| |
| − | *****Pál, talán ő az a Pál, akit 1497-ben említettek, mint tárnokmester-helyettest és a szécsényi vár kapitányát.<ref>Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319-1526. (Budapest, 1910.), 488. oldal</ref>
| |
| − | *****István, akinek 1514-ben bekövetkezett halálával halt ki a rihnói ág, mikor a [[Dózsa György-féle parasztfelkelés|felkelő parasztok]] megölték.<ref>A Perényi család levéltára 1222–1526 (MOL kiadványai 2. sorozat : Forráskiadványok 44.) 7. oldal</ref>
| |
| − | * Miklós, (Synthától),<ref name="ReferenceQ"/> 1352-ben Lajos királytól, az olaszországi hadjáratban tanúsított bátorságáért fivéreivel együtt (Pál, István Vince) földbirtokot adományoz. Ekkor Miklós hrussói várnagy és udvari vitéz.<ref>Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319-1526. (Budapest, 1910.), 3-4. oldal</ref>
| |
| − | **Pál meghalt 1405 előtt, ugyanis özvegye, a Csévi /Chewi/ Sáfár (Chapar) családból származó Dorottya.<ref>Mályusz Elemér-Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001) 128. oldal</ref><ref>Mályusz Elemér-Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001) 122. oldal</ref> ekkor választ magának sírhelyet a kassai Szent Miklós ferences templomban, a Mária kápolna oltára előtt.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Mm_07_Koldulo/?pg=334&layout=s&query=SZO%3D(per%C3%A9nyi) Haris Andrea szerk. - Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal), 333. oldal], az 5-ös lábjegyzetben, a 352. oldalon cáfolják az a véleményt, mely szerint 1415-ös keltű az oklevél</ref> Dorottya édesapja Sáfár Miklós volt.<ref>Dorottya már ekkor is özvegy - Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993), 560. oldal</ref> Dorottyának és fiának 1414-ben engedik át rokonaik egy földrészt. 1415-ben még említik testvéreivel, Jánossal és Miklóssal együtt egy oklevélben.<ref>Itt Pál feleségeként hivatkoznak rá - Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997), 216. oldal</ref>
| |
| − | ***Rihnói Miklós, lovászmester (1417-1420), akit 1419-ben a királyi kunok és jászok bírájaként is említenek<ref>[http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(*l%C3%A1szl%C3%B3*%20and%20per%C3%A9nyi*)&s=SORT&m=3&a=rec#pg=12&zoom=f&l=s Bánkiné Molnár Erzsébet - A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996) 11. old.]{{Halott link|url=http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(*l%C3%A1szl%C3%B3*%20and%20per%C3%A9nyi*)&s=SORT&m=3&a=rec |date=2018-11 }}</ref><ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001), 257. oldal</ref><ref>Mályusz Elemér-Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001) 73. oldal, 680. old</ref><br />Fiatalon magasra emelkedve, már 1411-ben tagja a királyi udvarnak. Első fontos megbízatását Zsigmondtól akkor kapta, mikor az éppen a német királyi cím megszerzésére törekedett; 1411. májusban kelt oklevél megemlíti, hogy Perényi Alemanniába készül. A követség feladata az volt, hogy a rajnai palotagrófot, [[III. Lajos pfalzi választófejedelem|Lajost]] megtartsák Zsigmond német királlyá történő megválasztása mellett, ugyanis a király betegsége miatt nem tudott személyesen megjelenni, csak hetekkel később.<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993), 156, 180, 205. oldal</ref> Perényi a továbbiakban is Zsigmond bizalmi embere volt. Az elkövetkezendő években a király oldalán találjuk, ott volt vele Lombardiában, [[Zsigmond király aragóniai látogatása 1415-ben|Aragóniában]], Franciaországban és [[Zsigmond király angliai útja 1416-ban|Angliában]]. 1417-ben kelt oklevél szerint akkoriban Németországban (Alemannia) teljesített a királynak szolgálatot (1418 februárjában kélt levelet is [[Konstanz]]ban keltezte).<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999), 394. oldal</ref> Ezért és a korábbi szolgálatai jutalmául Zemplénben és Szabolcsban kapott birtokokat,<ref>Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (MOL kiadványai 2. sorozat : Forráskiadványok 32.), 158, 194. oldal</ref> és ebben az évben nevezték ki lovászmesternek is.<ref>[http://epa.oszk.hu/00800/00861/00029/pdf/barany.pdf BÁRÁNY ATTILA: Zsigmond király 1416-os angliai kísérete]. 19. oldal</ref>
| |
| − | *Magics (Magyth) (Synthától),<ref name="ReferenceQ"/> aki 1340-ben Imbreghi (Imregi) vagy Cékei /Cheykei/ László (András fia) felesége<ref name="ReferenceP">Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXV. 1341. (Budapest–Szeged, 2004.) 184-185. oldal</ref><ref name="ReferenceQ"/>
| |
| − | | |
| − | === Nyalábvári ág ===
| |
| − | | |
| − | János nevével először egy 1316-ban kelt oklevélben találkozni, melyben Purweni Wrbanus fia Jánosként hivatkoznak rá.<ref>Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. IV 1315-1317. (Budapest–Szeged, 1996.), 142. oldal</ref> Egy 1319-ben kelt oklevélből kiderül, hogy Károly Róbert oldalán harcolt az országban élő kiskirályok ellen; Drugeth Fülöpöt segítve igyekezett leszámolni hatalmukkal. Egy ilyen, [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Trencséni Máté]] ellen vívott csatában vesztette életét.<ref name="library.hungaricana.hu"/> Jánosnak Simon nevű fián kívül említést tesznek Imre, Péter és István nevű gyermekéről is.
| |
| − | *'''Simon''' (meghalt 1378 előtt), a bárói ág ősapja, akit testvére Imre ölt meg egy véletlen során. Egy 1338-ban kelt oklevél, melyben közte és Mérai János között mondanak ítéletet a [[Migléc|felnémeti]] malom ügyében ''Symon filius Johannis filii Wrbanus de Peren'' formában írják nevét.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_csaky_csalad_okleveltar_1_1/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%20simon)&pg=84&layout=s Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. I. Oklevelek 1229–1499. (Budapest, 1919.), 74-75. oldal]</ref> Felesége neve Katalin volt. A források Péter nevű fiáról és Veronika nevű lányáról tesznek említést. Tőle a mai napig megszakítás nélkül levezethető a család fája.
| |
| − | **Veronika, először 1378-ban említik, mikor nagybátyja, Imre apjuk megölésért kárpótolja a családot. 1391-ben már szomszédvári Tóth Miklós felesége.<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 102. oldal</ref> A családi levéltár iratai 1405-ben említik utoljára.<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 144. oldal</ref>
| |
| − | **[[Perényi Péter (országbíró)|Perényi Péter]] (?-1423) [[1415]]-[[1423]] között [[országbíró]], több vármegye és a királyi székelyek ispánja. Fiai: Simon, Miklós és János
| |
| − | ***Simon, 1402 januárjában és 1420 augusztusában említik<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 131 és 186. oldal</ref>
| |
| − | ***''Junior, vagy minor'' '''Perényi János''' (*1402 előtt † 1452 és 1453 fordulóján), Máramaros (1430-33)<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 204. oldal</ref> Ugocsa (1443- Miklós testvérével együtt)<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 204, 214, 227 oldal</ref> és Szepes vármegye főispánja.<ref>Levéltári Közlemények, 63. (1992), 191. oldal</ref> 1427-ben a király oldalán vett részt Erdélyben a Havasalföld ellen vezetett hadjáratban,<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 197. oldal</ref> melynek az volt a célja, hogy [[II. Dan havasalföldi fejedelem|Dan]]t ültessék a havasalföldi trónra. Az V. László és I. Ulászló hívei között 1440-ben kitört polgárháborúban testvérével Miklóssal együtt Ulászlót támogatta. Szolgálataiért 1443-ban a [[Migléc|Kysnempti]] birtokot kapta, mely Kysnempti Kelemen utód nélkül bekövetkezett halálával került újra a király tulajdonába.<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 227. oldal</ref>
| |
| − | ****Katalin, 1450-ben kelt oklevél hajadonként említi<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 230. oldal</ref>
| |
| − | ****''kisperényi'' '''Perényi János''' († 1493), 1448-ban említik először, mikor egy birtokügylet igazságtalansága ellen emel szót képviselőjén keresztül.<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 229. oldal</ref> Az apja által elzálogosított nagyidai várat előbb pereskedéssel próbálta visszaszerezni, később taktikát váltott és elvette a zálogba vevő Modrár Pál Anna nevű leányát. A Modrár család és Perényi közötti birtokrendezési ügy végére 1460-ban került pont. Ekkor azonban újabb problémával kell szembenéznie. Mátyás király 1460-ban hadjáratot indít a Felvidék keleti részét uraló csehek ellen. A hadjárat során egyik embere [[Szapolyai Imre]] elfoglalja Perényi nagyidai és Szikszói birtokait, az ügy hamar rendeződött, ugyanis Mátyás utasította Szapolyait a birtokok visszaadásra.<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 240. oldal</ref><ref>Levéltári Közlemények, 63. (1992), 179. oldal</ref> 1485-ben a királyné udvarához tartozónak (aulicus) nevezik,<ref>Tringli, 2008 291. oldal</ref> majd Beatrix királyné főajtónállómestere 1489-től, és ebben az évben a német-római császárral tárgyal külföldön.<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 297</ref> Mátyás halála után gyorsan emelkedett Beatrix birtokadományai révén.<ref>Levéltári Közlemények, 63. Tringli 190. oldal</ref> Nejétől Modrár Annától (Modrár Pál körmöcbányai polgár és felesége Anna leánya), született gyermekei:
| |
| − | *****Jób 1464 és 1479 között említik<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 249., 284. oldal</ref>
| |
| − | *****[[Perényi Gábor (főkamarás)|Perényi Gábor]] (?- [[1526]]. augusztus 29.), Ugocsa vármegye főispánja. 1505-ben királyi kamarásmester,<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 346. oldal</ref> a [[mohácsi csata]] egyik áldozata.<br />Első felesége, akit 1499-ben említenek, Báthory Orsolya volt (András leánya, András, György és [[Báthori István (nádor)|István]] testvére).<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 334. oldal</ref> Orsolya, apjának második feleségétől, Várdai Dorottyától született.<ref>Borbála (Magdolna) nevű féltestvére [[Perényi Imre (nádor)|Perényi Imre]] felesége lett.[https://www.academia.edu/4351206/C._T%C3%B3th_Norbert_B%C3%A1tori_III._Istv%C3%A1n_politikai_p%C3%A1lyafut%C3%A1s%C3%A1nak_kezdete_1503_1511_The_Beginnings_of_the_political_Career_of_Istv%C3%A1n_B%C3%A1tori_III_1503_1511_ AZ ECSEDI BÁTHORIAK A XV–XVII. SZÁZADBAN, 122. oldal]</ref><br />Második felesége [[Frangepán Katalin (mecénás)|Frangepan Katalin]] volt, tőle született János nevű fia. Gábor halála után özvegye és fia a [[Királyházai Nyalábvár|Nyalábvár]]ban élt. Itt fordította magyarra [[Komjáthy Benedek]], Perényi János nevelője, szent Pál apostol leveleit.<ref>{{MEK|00000/00060/html/075/pc007589.html}}</ref>[[Fájl:Руїни замку в смт. Королеве (ракурс 8).JPG|250px|bélyegkép|Nyalábvár romjai]]
| |
| − | ******Egy 1511-ben kelt oklevélben említik Margit nevű leányát,<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 373. oldal</ref> Somi Gáspár, kamarás és Fejér vármegyei ispán felesége<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_Mhb_15/?query=SZO%3D(margit%203N%20Per%C3%A9nyi)&pg=154&layout=s Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 1983), 153. oldal]</ref>
| |
| − | ******Perényi János, 1527-ben apját követte Ugocsa és [[Máramaros vármegye]] főispáni tisztségében. [[1552]]-ben özvegye kormányozta Ugocsa vármegyét. Feleségétől született fiai: Péter, Gábor, János, István.
| |
| − | *******'''Perényi István''' († 1575. március 8.), aki 1571–1574 között Ugocsa vármegye főispánja volt. Feketeardóban helyezték örök nyugalomra, 1575. március 20-án.<ref>Nyalábvár, 1575. március 11-én kelt temetésre hívó levél: '''"...az wr Isten az en Serelmes wramoth ezen honapnak Martius hawanak Nyolczad Napian vive ky ez wilagbol..."'''[http://digitalia.lib.pte.hu/books/dobrentei-gabor-regi-magyar-nyelvemlekek-kinizsy-palne-magyar-benigna-imadsagoskonyve-1840/web/index.php?page=d245&wpid=2581 Döbrentei Gábor: Régi magyar nyelvemlékek : Másod kötet : Kinizsy Pálné Magyar Benigna imádságoskönyve 1513. Vegyes tárgyú régi magyar iratok 1342-1599, 245-246. oldal] {{Wayback|url=http://digitalia.lib.pte.hu/books/dobrentei-gabor-regi-magyar-nyelvemlekek-kinizsy-palne-magyar-benigna-imadsagoskonyve-1840/web/index.php?page=d245&wpid=2581 |date=20151124122057 }}</ref> Neje Dobó Anna volt, ruszkai Dobó Domonkos leánya, az egri hős, [[Dobó István]] unokahúga, akitől egy lánya született:
| |
| − | ********'''Zsófia''' (született 1574, keresztelték augusztus 1-jén<ref>''1574. júliusában Nyalábváron kelt keresztelésre hívó levél'' - Döbrentei Gábor: Régi magyar nyelvemlékek : Másod kötet : Kinizsy Pálné Magyar Benigna imádságoskönyve 1513. Vegyes tárgyú régi magyar iratok 1342-1599, 240-241. oldal</ref> - 1606/1607), Feltételezések szerint Ő az a Zsófia, akit Balassi Bálint két versében is említi (Nyolc ifiu legény, Sófi nevére).<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00001/00252/pdf/itk_EPA00001_1967_04_441-443.pdf Irodalomtörténeti Közlemények 1967. 71. évf. 4. füzet, Balassi Ferenc és Zsófia asszony?]</ref> Dobó Ferenc 1602. januárjában kelt végrendeletében első örökösének testvére, Kriszta ([[Balassi Bálint]] neje) fiát, Balassi Jánost nevezte meg.<ref>Ruszkai Dobó Ferenc végrendelete, 1602 [http://digitalia.lib.pte.hu/books/radvanszky-bela-magyar-csaladelet-es-haztartas-16-17-sz-budapest-mta-1879-3/web/index.php?page=c277&wpid=1455 Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században III. kötet (1879), 192-216. oldal] {{Wayback|url=http://digitalia.lib.pte.hu/books/radvanszky-bela-magyar-csaladelet-es-haztartas-16-17-sz-budapest-mta-1879-3/web/index.php?page=c277&wpid=1455 |date=20150508130128 }}</ref> A fiú azonban, egy hónappal korábban, 16 éves korában [[Wrocław|Boroszlóban]] elhunyt.<ref>A wroclawi Mária Magdolna templomban található sírköve szerint 1601. december 18-án következett be halála [https://sites.google.com/site/magyarhelyeklengyelorszagban/lengyelorszagban/wroclaw Wrocław magyar emlékei]</ref> Így a végrendeletben második örökösként megnevezett Perényi Zsófiára szállt a hatalmas vagyon (amibe többek között a Sárospataki vár is beletartozott). Az örökséget azonban csak rövid ideig élvezhette, mert Ő (1606/1607) is és első házasságából származó fia, Jakab is korán meghalt (1608. áprilisa).<ref>{{Cite web |url=http://archives.hungaricana.hu/en/lear/1272945/?query=LEVE%3D(%22BECSLD%22)# |title=ÖStA HKA Hoffinanz -Ungarn RN. 95. Konv. 1608. április fol. 70-73. |accessdate=2015-10-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20151124133935/http://archives.hungaricana.hu/en/lear/1272945/?query=LEVE%3D(%22BECSLD%22)# |archivedate=2015-11-24 }}</ref><ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/SOMORJA_felvidek/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%20zs%C3%B3fia)&pg=458&layout=s Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940), 419. oldal]</ref> Háromszor ment férjhez:<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Msz_1993_01/?pg=10&layout=s F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993), 9. oldal]</ref><br />1. ormodi Székely György (†1598/99), kállói kapitány, házasodtak 1590 novemberében, vagy 1591-ben,<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/SZSM_Tan_13_Koroknay_2006/?query=SZO%3D(kollonich%20szigfrid%20)&pg=24&layout=s Koroknay Gyula, Henzsel Ágota: Kállói kapitányok. Tanulmányok 13. Nyíregyháza 2006., 23. oldal]</ref> <br />2. Forgách János (1602-ben özvegye), <br />3. [[Siegfried Kollonich|Kollonich Szigfrid]], egri várkapitány)
| |
| − | *****'''Mihály''', 1473-ban említik először, megjegyezve, hogy testvéreivel, Jóbbal és Gáborral együtt kiskorúak.<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 267, 269. oldal</ref> II. Ulászló csak vetélytársai leküzdése után kerülhetett trónra. Perényi Ulászló mellé állt és a királynak tett szolgálataiért cserébe az egyik kivégzett lázadó, Poki Péter budai, Mindszentek utcában lévő házát kapta (testvéreivel Gáborral és Istvánnal).<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 324. oldal</ref> 1503-ban már néhaiként említik,<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 341. oldal</ref> bár már egy 1498-ban keletkezett oklevelekben sem említik nevét, mikor testvéreit (Gábor, János, István) királynak tett szolgálataikért ősi birtokaikban megerősítik.<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 327. oldal</ref>
| |
| − | *****János 1474-ben (testvérei ekkor: Jób, Gábor és Mihály) és 1498-ben említik<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 270. és 332. oldal</ref>
| |
| − | *****Péter, egyetlen említést tesznek róla egy 1474-ben kelt oklevélben. Az oklevélben egy földértékesítésről van szó, melyben a vevő János és örökösei: Jób, Gábor Mihály és Péter, azonban János nevű fiú nem szerepel.<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 274. oldal</ref>
| |
| − | *****Rafael 1482-ben, majd 1483-ban említik, János testvérük újfent hiányzik<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 288. és 290. oldal</ref>
| |
| − | *****'''István''' felesége Frangepán Isota, lásd lentebb
| |
| − | ***'''Perényi Miklós''', 1424-ben kelt oklevél említi először,<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 192. oldal</ref> 1430-ban még kiskorú,<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 202. oldal</ref> akit papi pályára szántak, be is lépett a rendbe, de később Csáholi László lányával élt együtt, örököseit nem ismerték el törvényesnek. 1461-ben saját és unokaöccse János nevében 8000 aranyforintért elzálogosította a nagyidai vár és hozzátartozó birtokok felét Szapolyai Imre felé. Mivel később Miklós azt állította, hogy az elzálogosítást nem saját akaratából, hanem Mátyás király és Szapolyai kényszerítése alatt tette, a birtokok átadása alól felmentették.<ref>Levéltári Közlemények, 63. (1992), 179-180. oldal</ref> Mikor 1471-ben Mátyás király a házasságból született gyermekeket (Péter, Miklós, László, Simon)<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 256. oldal</ref> tette meg örökösnek a család többi tagja; János tárnokmester (†1458) fiai (István, Miklós, Péter), és Miklós unokaöccse, János (†1493) és fiai, Jób és Gábor tiltakoztak az eljárás ellen, arra hivatkozva, hogy a birtokok őket illetik, hiszen Miklós fiai törvénytelenek.<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 262. oldal</ref> Az ügy 1471-1472-ben úgy rendeződött, hogy Miklós unokaöccse 32 ezer aranykoronát fizetett a zálogba vevőknek (köztük a Báthory család tagjainak) és így visszakaphatta birtokait, egy birtokrészről, Szecsőről azonban lemondani kényszerült, mert azt Miklós örök jogon adta tovább. Azt is szerződésbe foglalták, hogy János lett a jogos örökös és az ellen sem Miklós, sem gyermekei kifogást nem emelhetnek, továbbá a folyamatban lévő pereket beszüntették és kiadott zálogosításról szóló okleveleket megsemmisítették.<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 264-265. oldal</ref>
| |
| − | *'''Imre''', egy véletlen folytán Simon testvérének kioltotta az életét. Egy 1378. február 23-án kelt oklevél arról tudósít, hogy a szerencsétlen tett miatt többek között a perényi kúriával és [[Migléc|felnémeti]] malommal kárpótolja Simon özvegyét és két gyermekét.<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 92. oldal</ref>
| |
| − | **'''Illés''', apja gyilkosságáról szóló oklevélben említik 1378-ban. Ennek ellentmond, hogy felesége Tolcsvai Uz (Usz) Margit, 1367-ben özvegye már mint Aba neméli Idai Csirke Pongrác felesége szerepel. Margit az 1390 körül a sárospataki klarisszák apácája lett és toronyai birtokát is az apácáknak adja, így mikor 1391-ben Illés családja visszaköveteli azt, a birtokbavételtől eltiltják őket.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Hom_Evkonyv_46/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%20Ill%C3%A9s)&pg=90&layout=s A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007), 89. oldal]</ref>
| |
| − | **'''Gergely''' (†1419/1420), A XIV.- XV. század fordulóján testvérével Jánossal és Perényi Péterrel részt vett a Morvaországi harcokban, jutalmul 1401-ben a gyermektelenül elhunyt Danauichi/Donauchi Polyan (János fia, Péter unokája) Szepes vármegyei birtokait nyerték, többek között, [[Keresztfalu|Zenthkerezth]], [[Majorka (Szlovákia)|Hundurmark]] és Boorkwth (Borkút) településekkel, Péterrel együtt.<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 130. oldal</ref> 1403-ban a Zsigmond ellen lázadó főurak (köztük Batthyány György és Debrői István) [[László nápolyi király|Nápolyi Lászlót]] hívták meg a trónra, Gergely rokonával [[Perényi Péter (országbíró)|Perényi Péterrel]] együtt a király segítségére sietett. Szolgálataiért cserébe a lázadó Batthyány György [[Nagydobos|dobosi]] birtokát kérte, melyet meg is kapott. 1419. augusztusában az előbb említett dobosi birtokot Péter országbírónak adja, mivel már nem remélheti, hogy gyermeke/örököse szülessen.<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001), 230., 239. oldal</ref> Rövid időn belül meg is halt, mert 1420 februárjában özvegye, Anna már Lázári István (István fia) felesége<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 135-136., 138., 183. o.</ref> Egy 1416-ban kelt oklevélben feltűnik egy Perényi Gergely, akinek szekéren utazó feleségét jobbágyok támadták meg. Ebben az oklevélben említik, hogy Gergelynek leányai voltak.<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997), 439. oldal</ref>
| |
| − | **'''János''' († 1401 áprilisa előtt) 1397-ben Gergely testvérével és Perényi Péterrel együtt kapta meg az utód nélkül elhunyt Harnadi Mihály Harnadnepty (Harnadnempty) birtokát.<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951), 557-558. és 610. oldal</ref> A XIV-XV. század fordulóján testvérével, Gergellyel és [[Perényi Péter (országbíró)|Perényi Péterrel]] részt vett a Morvaországi hadjáratban és a Lutova (Luthowa) ostrománál szerzett súlyos sebekbe halt bele.<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 129-130. oldal, a forrásul szolgáló oklevél 1401. április 17-én kelt</ref>
| |
| − | * '''Péter''', akit 1344-ben Küküllő vármegye főispánjaként említenek<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_MOLkiadv2_47/?pg=93&layout=s&query=SZO%3D(*ullew) Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008), 91-92. oldal]</ref>
| |
| − | | |
| − | ==== Perényi István és Frangepán Isota leszármazottai ====
| |
| − | | |
| − | '''Perényi István''' († 1521-24),<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 405. és 416 (egy per kapcsán említik Gáborról, hogy testvére, István már halott), 426. (Frangepán Isotát, ekkor már özvegynek mondják) oldal</ref> nevét a család levéltárában fennmaradt oklevelek 1488-ban említik először.<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 293. oldal</ref> 1510-ben már a király kamarása és testvérével együtt a királynak tett szolgálatukért a Szatmár megyei [[Kölcse|Kewlche]], [[Túristvándi|Estwandy]], [[Milota|Mylotha]], [[Szatmárcseke|Cheke]], [[Tiszacsécse|Cheche]], [[Kömörő|Kewmerew]], [[Fülesd|Filesd]], [[Cégénydányád|Chegen]], [[Nagyszekeres|Zekeres]] és [[Tiszakóród|Korod]] birtokokat kapja.<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 369. oldal</ref> 1520-ban királyi asztalnokmesterként tűnik fel.<ref>Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 402. oldal</ref>
| |
| − | Neje, Frangepán Isota (Erzsébet), [[Frangepán Kristóf]] nővére, Egervári László horvát, dalmát és szlavón bán özvegye volt,<ref>házasságukat 1492-ben kötötték, Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Frangepán család oklevéltára. II. 1454–1527. Hamis oklevelek. 1209–1481. (Budapest, 1913.), 199 oldal</ref> akivel 1515-ben házasodott össze; házassági szerződésük 1515. szeptember 5-én kelt.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_frangepan_2kotet/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%20istv%C3%A1n)&pg=381&layout=s Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Frangepán család oklevéltára. II. 1454–1527. Hamis oklevelek. 1209–1481. (Budapest, 1913.), 300. oldal]</ref> Ő és felesége építtette a Nagyszőlősi ferences kolostort.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/FERENCES_SK_Karacsonyi_szt_ferenc_rendjenek_tort_1711ig_2/?query=SZO%3D(egerv%C3%A1ry%20l%C3%A1szl%C3%B3)&pg=186&layout=s Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924), 185. oldal]</ref>
| |
| − | Özvegye 1532-ben Serédy Gáspár felesége lett, majd 1545-ben hunyt el.<ref>Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Frangepán család oklevéltára. II. 1454–1527. Hamis oklevelek. 1209–1481. (Budapest, 1913.), Leszármazási táblák</ref>
| |
| − | | |
| − | * '''Mihály''' († Munkács, 1557. december 25.)<ref name="ReferenceG">Forgách Imre naplója. Közli: Komáromy András. Turul 7 1889, 70-78.</ref><br/> I. Ferdinánd híve, főpohárnokmester, [[Zemplén vármegye]] főispánja volt 1551-től 1557-ig, amikor Munkács alatt hadakozott és a várból kilőtt golyó ölte meg (Komáromy közlése szerint ''"a roham alatt ittas állapotban lóháton föl-alá száguldozván, egy Munkácsról jövő szakállas golyó által leteríttetett s néhány nap mulva, 1557 karácsony első napján, sebeibe bele is halt"'').<ref>[http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0013/1038.html Bánlaky József - A magyar nemzet hadtörténelme - MEK]</ref> <br />Felesége, ormosdi és kevendi Székely Katalin volt, Székely Lukács (meghalt Ormosdon, 1575. február 8-án, és az általa alapított kolostor kriptájába temették el)<ref name="ReferenceG"/> leánya,<ref>[http://archives.hungaricana.hu/hu/lear/1291381/?query=SZO%3D%28czobor%203N%20Per%C3%A9nyi%29 ÖStA HKA Hoffinanz –Ungarn r. Nr. 176. Konv. 1647. április 57-62.]{{Halott link|url=http://archives.hungaricana.hu/hu/lear/1291381/?query=SZO%3D%28czobor%203N%20Per%C3%A9nyi%29 |date=2018-11 }}</ref> kivel 1552-ben Siklóson házasodott össze<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Re_01/?query=SZO%3D(Sz%C3%A9kely%203N%20per%C3%A9nyi)&pg=138&layout=s Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000), 137. oldal], a forrásban férjként Perényi Péter szerepel (nádori ág), akinek valóban volt Székely vezetéknevű felesége, de Péter 1548-ban meghalt, a felesége neve is Klára volt.</ref> és kitől következő gyermekei született, akiket apjuk halála után 1558-ban fiúsítottak:<ref>{{Cite web |url=http://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/2221/?query=SZO%3D%28Sz%C3%A9kely%203N%20per%C3%A9nyi%29# |title=Királyi Könyvek - 3.647 |accessdate=2015-10-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160305113355/http://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/2221/?query=SZO%3D(Sz%C3%A9kely%203N%20per%C3%A9nyi)# |archivedate=2016-03-05 }}</ref>
| |
| − | **Magdolna, aki 1554. augusztus 17-én született,<ref name="ReferenceG"/> és fiatalon elhalálozhatott, mert a fiúsítás okiratban csak két húga szerepel.
| |
| − | **'''Erzsébet''', (1555. augusztus 14. - Nagyida, 1575. július 3.),<ref name="ReferenceG"/> [[Forgách Imre]] író, trencséni főispán felesége. Házasságukat 1569. január 9-én tartották, előbb a zétényi majd a nagyidai várban.<ref name="ReferenceG"/> A kassai Szent Mihály kápolnában talált, Perényi címerrel díszített sírkő részletet Mihalik József Forgách Istvánné (sic!) Perényi Erzsébet sírköveként azonosította, és 1576-ra datálta,<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/SOMORJA_KassaregisiremlekeiXIV_XVIIsz/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi)&pg=47&layout=s Wick Béla: Kassa régi síremlékei XIV-XVIII. század (Košice. Szent Erzsébet-nyomda, 1933), 46. oldal]</ref> a pontos halálozási dátumot megadó forrás szerint a nagyidai templomban helyezték örök nyugalomra.
| |
| − | **'''Borbála''' (1558. szeptember 8.<ref name="ReferenceG"/><ref>Forgách naplójában feljegyzik, hogy a leány posztumusz volt; apja halála és a leány születése között 9 hónap és 14 nap telt el, ha a közölt adatok pontosak</ref> - Nagyida, 1619), [[Czobor Imre (nádori helytartó)|Czobor Imre]] felesége, akivel 1574-ben kelt egybe.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_LevLelt_70/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%203N%20Czobor)&pg=36&layout=s Buzási János: Haus- Hof- und Staatsarchiv, Bécs : Ungarische Akten : Allgemeine Akten :Tematikus repertórium (Levéltári leltárak 70. Budapest, 1977), II. Rész (1526-1711)]</ref> Később Dersffy Miklós felesége lett, majd ennek halála után Ostrotich Andráshoz ment nőül (lánya, Dersffy Katalin révén [[Wesselényi Ferenc (nádor)|Wesselényi Ferenc]] nagyanyja)<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MagyarProtestansEgyhaztortenetiAdattar_015_1934/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%203N%20dersffy)&pg=154&layout=s Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934., 147. oldal]</ref> Az [[Abaújvári református templom|Abaújvári Református Egyházközség]] alapítóját tiszteli benne, (1580), a helybeli gyülekezeti otthont is róla nevezték el.<ref>[http://www.ikszt.hu/hirek/kulonleges-kozossegi-hazavato-abaujvaron.html Különleges közösségi házavató Abaújváron, 2012]</ref>
| |
| − | * '''Ferenc''' († meghalt 1562) <br/>főtárnokmester, Izabella királyné kedvelt tanácsosa. Mikor [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinánd]] csapatai bevették és lerombolták [[nagyida]]i várát (Arany János a történetet a Nagyidai cigányok című versében örökítette meg), Perényi kénytelen volt Lengyelországba menekülni, ahonnan azonban rövidesen erős had élén tért vissza. Visszatérte után a nagyszőlősi ferences szerzeteseket elűzte, kolostorukat kiürítette és várrá alakíttatta át. Áttért a református vallásra (harmadik feleségét és apósát követve) és János Zsigmond híve lett.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/SOMORJA_regeloromok/?query=SZO%3D(bebek%20kata*)&pg=21&layout=s Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935), 20. oldal]</ref><ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/FERENCES_SK_Karacsonyi_szt_ferenc_rendjenek_tort_1711ig_2/?query=SZO%3D(bebek%20kata*)&pg=188&layout=s Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924), 187. oldal]</ref> 1557. október 15-én a Thelekessy Imre vezette császári csapatok ostrom alá vették és elfoglalták a [[nagyszőlős]]i várat, Perényi Ferencet és családját elfogták, javait elkobozták.<ref>{{Cite web |url=http://www.karpataljaturizmus.net/latnivalo44.html# |title=Archivált másolat |accessdate=2008-12-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080611114358/http://www.karpataljaturizmus.net/latnivalo44.html# |archivedate=2008-06-11 }}</ref><ref>Perényi Ferenc I. Ferdinánd bécsi fogságában párversekbe szedte a Biblia párhuzamos helyeit, és Augustin Hirschvogellel illusztrációkat készíttetett hozzájuk (1545-1547) http://www.mng.hu/kiallitasok/idoszaki/reneszansz_kodex {{Wayback|url=http://www.mng.hu/kiallitasok/idoszaki/reneszansz_kodex# |date=20140902140004 }}</ref><br />Élete során háromszor volt nős (először Serédy Anasztáziával, másodszor Margit Warkoch von Nopsitz-cal, harmadszorra, 1543. [[június 24.|Keresztelő Szent János napján]]<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/00445/pdf/00445.pdf Vasárnapi Újság, 1862/36]</ref> Bebek Katával [[Bebek Ferenc (főkapitány)|Bebek Ferenc]] leányával).<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Hom_Evkonyv_42/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%203N%20bebek)&pg=198&layout=s A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003), 197. oldal]</ref> Házasságaiból a gyermekek származtak:
| |
| − | ** '''János''', ugocsai főispán 1587-ben, az 1576. évi országgyűlés által a nyolcados törvényszék közbírája.<br />Nejétől Mérey Katalintól (Mérey Mihály leánya) született gyermekei:
| |
| − | ***Margit, férje Pethe László, kamarai elnök, Torna vármegye főispánja (1612–1616),<ref>Nagy Iván: Pethe család</ref> ki a [[Bocskai-felkelés]] idején a császár oldalán állt, és ezért 1608-ban bárói rangot nyert<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_DERI_1969_1970/?query=SZO%3D(pethe%20l%C3%A1szl%C3%B3)&pg=175&layout=s Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971), 164. oldal]</ref>
| |
| − | ***Erzsébet, Károlyi Mihályné,<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_GYMS_Sk_1922_hedervary_oklevel_02/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%203N%20M%C3%A9rey%20)&pg=351&layout=s Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. második kötet (Budapest, 1922), 256. oldal]</ref> kivel 1579. április 24-én házasodott össze és kitől fia [[Károlyi Mihály (főispán)|Mihály]] született. Férje halála után Kapy György felesége lett,<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_VSK_a_nagykarolyi_grof_Karolyi_leszarmazasa/?pg=258&layout=s&query=SZO%3D(per%C3%A9nyi) Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével (Budapest, 1913), I leszármazási tábla XI. íz]</ref> meghalt 1614 után (1614. július 15-én írja meg végrendeletét).<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_VSK_gr_karolyileveltar_04/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi)&pg=116&layout=s Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887), 106. oldal]</ref>
| |
| − | *** '''István''' († 1609 előtt),<ref>hozzávetőleges halálozási dátumát, felesége új házasságkötése mellett egy 1610-es dokumentum is megerősíti, melyben a fia gyámsága felől intézkednek. [http://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/4851/?query=SZO%3D%28thurz%C3%B3%20zsuzsa%2A%29 Királyi Könyvek - 6.94] {{Wayback|url=http://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/4851/?query=SZO%3D%28thurz%C3%B3%20zsuzsa%2A%29# |date=20160305113359 }}</ref> ugocsai főispán, felesége Thurzó Zsuzsanna, [[Thurzó György (nádor)|Thurzó György]] leánya, kivel Bicsén házasodott össze, 1603. április 20-án.<ref>{{Cite web |url=http://digitalia.lib.pte.hu/books/radvanszky-bela-magyar-csaladelet-es-haztartas-16-17-sz-budapest-mta-1879-3/web/index.php?page=c056&wpid=1455 |title=Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században III. kötet (1879), 56-58. oldal |accessdate=2015-10-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150508142214/http://digitalia.lib.pte.hu/books/radvanszky-bela-magyar-csaladelet-es-haztartas-16-17-sz-budapest-mta-1879-3/web/index.php?page=c056&wpid=1455 |archivedate=2015-05-08 }}</ref> Tőle született fiában, Mihályban ez az ág kihalt. Özvegye később még háromszor házasodott. Először 1609-11 körül lett [[Czobor Mihály]] felesége,<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00001/00051/pdf/ITK_00051_1901_01_053-062.pdf CZOBOR MIHÁLY, A CHARICLIA ELSŐ MAGYAR FORDÍTÓJA, 59. oldal]</ref> újra megözvegyülve Amadé István hitvese lett, majd legvégre Friedrich Veyskohoz ment nőül.
| |
| − | ** '''Margit''', aki először losonci Bánffy Bálint, majd Forgách Gergely felesége lett. Második házasságából született [[Forgách Miklós (főtárnokmester)|Forgách Miklós]].
| |
| − | ** '''György''' (1548. április 21.<ref name="ReferenceG"/>-1596), 1575-ben és [[1589]]-ben [[Abaúj vármegye]] főispánja. Neje Thurzó Anna volt, [[Thurzó Ferenc]] leánya, (második férje: ráthóti Gyulaffy István), házasságukból három fia maradt:
| |
| − | *** '''Ferenc''', előbb (1621) udvari, majd (1624-1628)<ref name="ReferenceI">[http://epa.oszk.hu/00600/00617/00001/tsz97_2_palffy_geza.htm Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és fokapitány-helyettesek Magyarországon a 16–17. században]</ref> kassai főkapitány és Bethlen Gábor udvari tanácsosa.<ref name="ReferenceA">[http://library.hungaricana.hu/hu/view/SOMORJA_BethlenGaborfejKassan/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%203N%20f%C5%91kapit%C3%A1ny)&pg=123&layout=s Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943), 112. oldal]</ref> Feleségétől Kelecsényi Katalintól gyermekei nem maradtak
| |
| − | *** '''György''' - lásd lentebb, a bárói ágnál
| |
| − | *** '''Gábor''' († 1638), 1608-ban, 1613-ban és 1636-ban is Ugocsa vármegye főispánja. Neje Salgay Katalin volt, kivel Szatmár megyében nyert birtokot. Tiszabecsi P. Tamás, református lelkész két halotti prédikációt mondott holtteste felett, egyet a tőketerebesi templomban, egyet pedig a tőketerebesi kastélyban.<ref>Régi magyarországi nyomtatványok III. 1636–1655, 1723. Gyulafehérvár, 1638.</ref><ref>'''"Talán ezen Gábor az, ki 1651-ben anyját katolikus szertartásokkal temettette el a nagyszőlősi templomba, ugyanoda, ahova 1652-ben egy fiát, valamint, aki [[Túrterebes]]re egy leánykáját temettette. Lásd Paúr Istvánnal az 1655. évi országgyűlés naplóját kéziratban."''' (Nagy Iván)</ref> Gyermeke nem maradt.
| |
| − | ** '''Ferenc''' (Nagyida, 1552. december 11.<ref name="ReferenceG"/>-?)
| |
| − | ** Zsófia (Nagyida, 1553<ref name="ReferenceG"/> -?)
| |
| − | ** '''Mihály'''
| |
| − | | |
| − | === Bárói ág ===
| |
| − | | |
| − | '''Perényi György''' (1580 - Nyalábvár, 1638. február 5.), Zemplén és Abaúj vármegyék főispánja. Felesége 1645-ben kelt végrendelete szerint férje 47 éven keresztül volt Abaúj vármegye örökös főispánja,<ref name="ReferenceK"/> az 1607-1608-ra vonatkozó, a királyi Magyarország tisztikarát bemutató írásban is ő szerepel a vármegye élén.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_43/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi)&pg=288&layout=s Levéltári Közlemények, 43. (1972), 277. oldal]</ref> Más források szerint csak 1613-1638 között vezette a vármegyét és megemlítik, hogy testvére, Ferenc, kassai kapitány is meg-meg jelent a vármegyei közgyűléseken.<ref name="ReferenceI"/> 1590 körül bárói rangra emeltek.<ref>Kempelen</ref> Fiai már mind élnek a cím használatával. Feketeardón temették el, 1638. június 6-án.<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=55500&bib1field=9992&term=Per%C3%A9nyi+Gy%C3%B6rgy+1580-1638+%3A+h%C3%A1zast%C3%A1rs%7C98478%7C557620&b_from_page=details&b_dbname=gyujtemeny_kat_bib&b_group=null&b_bib1id=55500&b_bib1field=9992&b_term=Bornemisza-Heged%C3%83%C2%BCs%20Katalin%20-1609%20:%20h%C3%83%C2%A1zast%C3%83%C2%A1rs|557618|557618&b_too_many_records=null&b_rc=null&b_pos=null&b_offset=null&b_stepsize=null&b_oldOffset=null Perényi György - PIM]</ref><br />Kétszer nősült, első neje [[Melith család|bribéri Melith Zsuzsa]] (1586-1631), esküvőjüket 1602-ben tartották.<ref name="ReferenceB">[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_Saa_20_Rmcs_06/?pg=0&layout=s Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007), leszármazási táblák, 224-229. oldal]</ref> (A feleség halálozási dátuma valószínűleghibás és korábbra tehető, mert egy 1630. szeptemberben tartott vármegyei közgyűlésen már Bornemissza Katalint említik házastársaként.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/SZSM_Kozl_10_1629-1934_02_01/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%20gy%C3%B6rgy)&pg=68&layout=s Henzsel Ágota: Szatmár vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1629–1634. Közlemények 10. Nyíregyháza 1996., 67. oldal]</ref><br />Második felesége; Bornemisza Kata ([[Kállay család|Kállay Ferenc]] († 1616) özvegye)<ref name="ReferenceK"/> volt. Első házasságából három gyermeket hozott a Perényi családba, kik közül Klára Mária nevű lánya, mostoha fia, Zsigmond felesége lett, Zsuzsanna lánya pedig az erdélyi fejedelem, [[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]]hoz ment feleségül.<ref name="ReferenceK">[http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/305-328.pdf Lakatos Sarolta: A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században]</ref> <br />Perényi György két házasságából összesen 7 gyermeke született (római számokkal, külön alfejezetként). Négy fia négy különböző ágat alapított, melyek közül csak egy, az Imre ága maradt fenn napjainkig (külön fejezet).
| |
| − | | |
| − | ==== Perényi György ====
| |
| − | | |
| − | I. '''György''', Abaúj vármegye főispánja.<ref name="ReferenceI"/><ref>A hivatkozott forrás szerint 1643-től a vármegye főispánja [http://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_73/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%20gy%C3%B6rgy)&pg=211&layout=s Levéltári Közlemények, 73. (2002), 210. oldal]</ref> Első felesége Pálffy Magdolna (†1629), [[Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600)|Pálffy Miklós]] leánya,<ref>Pálffy (erdődi), Kempelen</ref> második felesége Závody Judit, gyermeke nem maradt.
| |
| − | | |
| − | ==== Perényi Zsigmond ====
| |
| − | | |
| − | II. '''Zsigmond''' († 1663 körül) feleségétől, Kállay Klára Máriától (1613- 1669 körül)<ref name="ReferenceL">[http://library.hungaricana.hu/hu/view/SZSM_Ek_17/?query=SZO%3D(Per%C3%A9nyi%203N%20koz%C3%A1k)&pg=325&layout=s Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, 17. Nyíregyháza, 2006, 324. oldal]</ref> született fiai:
| |
| − | * A) '''Ádám''', Abaúj vármegye főispánja,<ref name="ReferenceL"/> kinek két felesége volt: gersei Pethő Éva, Barkóczy Erzsébet, gyermekei:
| |
| − | ** Ádám, felesége Fráter Erzsébet, kitől 2 lánya (Judit és Rozália, Reviczky Jánosné) és három fia született:
| |
| − | ***'''Mihály'''
| |
| − | ***'''József''' (nejétől, Muraközy Juliannától, egy fia született, József)
| |
| − | ***'''Pál''' (neje: Bornemissza Katalin, egy lányuk Klára († Eperjes, 1847. március 24., Okolicsnában helyezték örök nyugalomra),<ref>halálakor 94 éves [http://resolver.pim.hu/auth/PIM268457 PIM adatok]</ref><ref>halálakor 88 éves [https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11018-128668-96?cc=1554443&wc=9PQ7-SP8:107654301,112073701,112205301,150911001 Halotti anyakönyvi bejegyzés az eperjesi anyakönyvben]</ref> aki Okolicsányi Antal felesége volt). Az ág tovább nem vezethető
| |
| − | ** Borbála, Sztáray Ferenc neje (*1672 +1703)
| |
| − | ** Farkas, a Rákóczi-szabadságharc kitörésekor a lázadozó nép elől a huszti várba menekült. Miután 1703-ban kuruc kézre került a vár, csatlakozott a felkelőkhöz. 1703 szeptemberében részt vett az ungvári vár ostromában, és szerepe volt Vinna, Homonna, Sztropkó és Csicsva várának bevételében. 1703. október 9-én udvari kapitánnyá nevezte ki Bercsényi, később ezredessé és [[ezredtulajdonos]]sá vált. 1704. februárjában a Szigetközben harcolt. Követte Rákóczit a Lengyelországi száműzetésbe és udvari hopmestere lett. 1711. május 12-én indul haza Magyarországra. Károlyi Sándor intézkedik amnesztiája ügyében.<ref name="ReferenceM">[http://www.kmf.uz.ua/hun114/images/konyvek/csatary_gyorgy_ugocsa_varmegye_rakoczi.pdf Csatáry György: Ugocsa vármegye II. Rákóczi Ferenc államában 1703–1711, 76-79. oldal]</ref> Három felesége: Hidy Klára, Balassa Lujza, Horváth Krisztina, kiktől a következő gyermekek születtek:
| |
| − | *** Sándor, feleségétől, szalai és tavarnai Barkóczy Constancia bárónőtől két lánya született:<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9RQY-ZNS Egy harmadik leányuk a Nagyidán 1761-ben megkeresztelt Mariam Annam Christinam, Prinyi Alexandro és Contanca Barkóczi leánya, valószínűleg fiatalon elhunyt]</ref>[[Fájl:Палац Перені.jpg|250px|bélyegkép|A nagyszőlősi Perényi kastély]]
| |
| − | ****Borbála († Migléc, 1791. január 2.), férje perlaki Somogyi János (Hejőszalonta, 1754. január 7 - Arad, 1818. június 19.)<ref>[http://resolver.pim.hu/auth/PIM526658 PIM adatok]</ref>
| |
| − | ****Anna (Nagyszőlős, 1753. július. 19. - Simánd, 1811. május 13.),<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=55500&bib1field=9992&term=Per%C3%A9nyi+Anna+1753-1811+%3A+h%C3%A1zast%C3%A1rs%7C526660%7C526660&b_from_page=details&b_dbname=gyujtemeny_kat_bib&b_group=null&b_bib1id=55500&b_bib1field=9992&b_term=Somogyi%20J%C3%83%C2%A1nos%201754-1818%20:%20h%C3%83%C2%A1zast%C3%83%C2%A1rs|526658|526658&b_too_many_records=null&b_rc=null&b_pos=null&b_offset=null&b_stepsize=null&b_oldOffset=null PIM adatok]</ref> aki ugyanannak a Somogyi Jánosnak lett a neje<ref name="ReferenceH"/><br />Más források szerint<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_VSK_a_nagykarolyi_grof_Karolyi_leszarmazasa/?pg=261&layout=s&query=SZO%3D(per%C3%A9nyi) Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével (Budapest, 1913 - ) Névmutató a leszármazási táblákhoz IV/J]</ref> az előzőeken kívül volt egy Terézia (férje, Király László a máramarosi kincstári kormányzat tagja) és egy Karolina (1768-1827) nevű lánya, aki 1786. április 23-án, Pesten ment feleségül báró Rudnyánszky Józsefhez (Buda, 1740. augusztus 23. - Pest, 1794. október 6.), Békés vármegye táblabírájához.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Kbmkt_11/?pg=435&layout=s&query=SZO%3D(per%C3%A9nyi) Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848. Gyula, 2009 (Közlemények Békés megye és környéke történetéből ; 11.), 434. oldal]</ref>
| |
| − | *** Katalin, Szlávy Pál neje
| |
| − | *** Cecília, Ferdényiné (Ébnernél érseki Fekethe György neje)
| |
| − | *** Franciska (elhunyt 1779),<ref>Magyar Könyvészet: 1712-1920/1712–1860/II/Klobusitzky, Péter. Halottas predikátzió, mellyet méltgs báró Perényi Frantziska aszszony, ... Beöthy Mihály urnak ... elmaradott özvegye temetése alkalmatosságával, ... 1779. esztendoben, szent András havának 6. napján ... mondott. (2-r. 6 lev.) Nagy-Váradon, nyomt. a n. szeminárium bet., Bálent Ignátz János által. M.</ref> férje Beöthy Mihály, kit 1760-ban Bihar megye alispánjaként említenek<ref>Beőthy család. (Bessenyői és Örvendi)</ref>
| |
| − | * B) '''Zsigmond''', akinek György nevű fiától egy Ferenc és egy György nevű unokája származott, de tovább ez az ág nem vezethető.
| |
| − | * C) '''István''', Abaúji főispán, felségei: Kozák Krisztina (1699-ben özvegy),<ref name="ReferenceK"/> Dessewffy Mária. Gyermekei:
| |
| − | **János,
| |
| − | **András elhunyt 1747 előtt (nejei: Dessewffy Klára, Horváth Mária († 1736)<ref>[https://www.academia.edu/8708659/Horvath_Maria_elobb_Domahidy_Zsigmondne_utobb_baro_Perenyi_Andrasne_maradekainak_osztalylevele_1747 Horvath Maria elobb Domahidy Zsigmondne utobb baro Perenyi Andrasne maradekainak osztalylevele 1747]</ref> - kiktől András és István (aki vak volt) és Pulcheria nevű gyermekei születettek)
| |
| − | ** Zsigmond (feleségei: Fráter Ilona, Dobos Erzsébet, Széchényi Mária - kiktől Gábor és György nevű gyermekei voltak, Györgynek Raussin Máriától született fiaiban (Ferenc, György) halt ki ez az ág.)
| |
| − | | |
| − | ==== Perényi Ferenc ====
| |
| − | | |
| − | III. '''Ferenc''' (†1651)<ref name="ReferenceB"/> <br />Első felesége Bosnyák Katalin, második Wesselényi Ilona, kivel 1637. augusztus 2-án házasodtak össze és mely alkalomból testvére, Imre lakodalmi verset írt.<ref>Régi Magyar Könyvtár III, 1698 Pozsony, 1637.</ref> Sírlapjukat Szakolcán, az egykori ferences templomban találták meg, mely egy egykori szakolcai kapitány sírkövének újrafelhasználásával lett kialakítva.<ref>Lővei, Pál (2009) Posuit hoc monumentum pro aeterna memoria: Bevezető fejezetek a középkori Magyarország síremlékeinek katalógusához. Akadémiai nagydoktori thesis, 146. oldal, illetve Képmelléklet, 408-as tétel</ref> Házasságaiból született gyermekei:
| |
| − | * A) Ágnes, Esterházy Miklós (1634-1681 körül), Zólyom vármegye főispánjának neje,<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_MOLkiadv3_10/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi)&pg=417&layout=s Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991, 414. oldal]</ref> aki Zólyom várában 1684. február 6-án írta meg végrendeletét.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_VSK_gr_karolyileveltar_04/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi)&pg=547&layout=s Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887), 537. oldal]</ref>
| |
| − | * B) Judit, apáca
| |
| − | * C) György
| |
| − | * D) Zsigmond
| |
| − | * E) Borbála, Borsiczky János, később Csorgály György felesége
| |
| − | * F) Erzsébet († 1684 után), Dávid Sándor neje, testvére 1684-es végrendeletében emlékezik meg róla, mint aki betegségében sokat ápolta és utasítja saját gyermekeit, hogy "ne legyenek annyi hozzám mutatott jó akaratjáért feledíkenek, illendőképpen jutalmazzák meg néki."<ref>Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887), 540. oldal</ref>
| |
| − | * G) Zsófia, Fáncsy János, Pongrácz András felesége
| |
| − | * H) Ferenc († 1684),<ref name="ReferenceB"/> Felesége Kornis Krisztina Róza, Kornis Ferenc kolozsi főispán és Wesselényi Katalin leánya volt.<ref name="ReferenceF">Nagy Iván: Kornis család (Gönczruszkai, gróf)</ref> Házasságukból a követlező gyermekek születtek:
| |
| − | ** 1) '''[[Perényi Miklós (kuruc brigadéros)|Miklós]]''' (1659 után - 1711 után), kuruc brigadéros. Három felesége volt:<br />1, Putnoki Magdolna,<br />2, Hidy Borbála († 1710. szeptember, pestis következtében), aki egy 1703-ban kelt levél szerint 4 gyermeket nevelt nagyszőlősi birtokán<ref>Csatáry György: Ugocsa vármegye II. Rákóczi Ferenc államában 1703–1711) 69. oldal</ref><br />3, Zay Katalin, Zay Lőrinc és Kollonics Pollixena leánya, [[Zay András]] testvére<br />Házasságaiból az alábbi gyermekei nevét ismerjük:
| |
| − | ***a, '''Mária''' (1691 - Kalló, 1777. június 4.), Kállay Ferenc neje, a napkori Kállay család főágának ősanyja. A nagykállói a római katolikus templom alatti Kállay-kriptában helyezték örök nyugalomra.<ref name="ReferenceD"/>
| |
| − | ***b, László, fiatal katonaként szolgálta Rákóczit a szabadságharc idején, később politikai megbízásokat kapott. A szabadságharc bukása után követte a fejedelmet lengyelországi emigrációjába, honnan 1712-ben indult haza.<ref name="ReferenceM"/> Felesége Andrássy Klára, gyermekeik:
| |
| − | ****József (1731-1786), felesége Viczay Jozefa (1732 - Kőszeg, 1792),<ref>''Tetzett a mindenható Úr Istennek…Viczay Jósefa aszszonyt, néhai…Perényi Jósef urnak meg hagyatott eözvedgyét, nékem…kedves édes aszszony anyámat…életének 60dik esztendeiben ezen folyó holnapnak 1sö napján az élök számábul ki szólléttani… Küszögh, Karácsony havának 4dik napján 1792dik esztendöben…''(B. Perényi János kapitány.) [Sopron] (1792), [Siess.] [1] lev. – 2° Bp MOL, Magyar Könyvészet: 1712-1920/1712–1860/VIII/Gyászjelentések/ (Perényi Józsefné özv., Viczay Jozefa)</ref> [[Viczay Jób]] és Ebergényi Eszter leánya.<ref>Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével (Budapest, 1913), III /E tábla</ref>
| |
| − | *****Anna (1763-1804),<ref>Perényi Lázár gyászjelentése szerint, Semsey Jób (Anna fia) az elhunytban "báttyát", azaz nagybátyját gyászolja</ref> férje [[Semsey András]] (1754-1814)<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_Saa_20_Rmcs_01/?pg=23&layout=s Pozsonyi József: A semsei Semsey család története (Régi magyar családok 1. Debrecen, 2002.) 22-23., illetve a 93. oldalon található leszármazási tábla]</ref>
| |
| − | *****'''János''' (1757 körül - Pozsony, 1825. május 3.),<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-22655-40123-99?cc=1554443&wc=9P35-924:107654301,107722701,124525701,125191402 Halálozásának bejegyzése a pozsonyi anyakönyvben]</ref> kapitány, aranykulcsos királyi kamarás, Nyitra vármegyei adminisztrátor (főispáni helyettese).<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11836-111779-67?cc=1542666&wc=M6WK-G68:101520301,102919201 Gyászjelentése], lásd még bátyja gyászjelentését</ref> Felesége Perényi Anna († Pozsony, 1847. január 11., élete 75 évében) [[Csillagkeresztes Rend|csillagkeresztes]] hölgy volt.<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11836-117494-81?cc=1542666&wc=M6WK-G68:101520301,102919201 Gyászjelentése]</ref> Házasságukból egy leány született:
| |
| − | ****** Antónia (Kőszeg, 1800. november 10. - Bécs, 1847. április 23.) csillagkeresztes hölgy, aki 1820. január 4-én Pozsonyban<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-22651-23502-22?cc=1554443&wc=9P3P-JWL:107654301,107722701,123570801,124125501 Bejegyzés a pozsonyi anyakönyvben]</ref> kelt egybe Esterházy Károllyal (1799-1856), főlovászmesterrel, Győr vármegye főispánjával (1845-1848).<ref>[http://www.angelfire.com/realm/gotha/gotha/esterhazy.html ESTERHÁZY von GALÁNTHA]</ref> Férjétől elvált, akinek közben két törvénytelen gyermeke is született Felber Vilmától, egy bécsi tanár leányától, aki akkoriban egy Kaan nevű ember felesége volt.<ref>[http://www.epa.hu/00200/00242/00255/pdf/00255.pdf Országos hirlap, 1898. augusztus 3, 6. oldal]</ref>[[Fájl:Perényi Lázár.jpg|250px|bélyegkép|Perényi Lázár]]
| |
| − | *****'''Lázár''' (1769<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6T7-4GY Keresztelték Kőszegen, december 17-én a Lazarus Petrus Judas Thadeus Aloysius névre]</ref> - Buda, 1827. december 3.)<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11836-114606-79?cc=1542666&wc=M6WK-G68:101520301,102919201 Perényi Lázár gyászjelentése]</ref> aranykulcsos kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar királyi Helytartótanács tanácsosa (1825-1827),<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_VSK_A_m_kir_Helytartotanacs_ugyintezesenek_tortenete_1724_1848/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%20l%C3%A1z%C3%A1r)&pg=203&layout=s Ember Győző: A m. kir. Helytartótanács ügyintézésének története, 1724-1848 (Budapest, 1940), 201. oldal]</ref> királyi alkincstárnok, a [[Udvari Kamara|Magyar Királyi Kamara]] titkára 1798-tól, 1800-tól tanácsosa, majd 1825-től - Cziráky Antalt felváltva- halálig alelnöke.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_43/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%20l%C3%A1z%C3%A1r)&pg=357&layout=s Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. 346-348. oldal, tanácsosként László névvel hivatkoznak rá, feltüntetve, hogy alelnök lett]</ref> Máramaros vármegye adminisztrátora, 1821-től Torna vármegye főispánja.<ref>[https://books.google.hu/books?id=mU9TAAAAcAAJ&pg=PA111&lpg=PA111&dq=per%C3%A9nyi+l%C3%A1z%C3%A1r+torna&source=bl&ots=gFp9TJDjWW&sig=S69bowsamyfNRIW4lu2-g1KXz3g&hl=hu&sa=X&ved=0CEMQ6AEwBmoVChMI6uqagvvixwIVgxIsCh24JA22#v=onepage&q=per%C3%A9nyi&f=false Tudomanyos Gyüjtemeny. 1821, 110. oldal]</ref>
| |
| − | *****György (1773<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6T7-NT6 Keresztelték Kőszegen, április 17-én a Georgius Josephus Ignatius névre]</ref>-Pozsony, 1842. május 6),<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11836-111905-77?cc=1542666&wc=M6WK-G68:101520301,102919201 Gyászjelentése a MOL gyűjteményében]</ref> Magyar Udvari Kancellária tanácsosa
| |
| − | *****'''Borbála''' (1776<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6T7-HFQ Keresztelték Kőszegen, 1776. szeptember 22-én]</ref> - Baden/Bécs, 1847. augusztus 26.), [[Adamovich Antal Gáspár]] felesége lett, Kőszegen, 1796. december 22-én.<ref>Genealogisches Handbuch des Adels, Deutsches Adelsarchiv, Ausschuss für Adelsrechtliche Fragen der Deutschen Adelsverbände, Deutscher Adelsrechtsausschuss, C.A. Starke, 1967, xxxiv. oldal, 466. oldal</ref><ref name="jupiter.elte.hu">{{CitLib|aut=Mladen Obad Šćitaroci |aut2=Bojana Bojanic Šćitaroci |tit=Dvorci i perivoji u Slavoniji (Kastélyok és történeti kertek Szlavóniában) |subtit=od Zagreba do Iloka (Zágrábtól Újlakig) |ass=szerkesztő: Ivo Bojanić, lektor: Mirjana Ostoja |edi= |loc=Zágráb |red= |red2= |ann=1998 |ser= |sernr= |isbn=953-97121-0-6 |url=http://jupiter.elte.hu/forras_main.php?id=1047 |capaut= |capaut2= |capaut3= |cap= |pag= |misc= }}</ref>
| |
| − | **** Anna, apáca volt [[Pozsony]]ban
| |
| − | **** Teréz, apáca volt [[Nagyszombat (település)|Nagyszombatban]]
| |
| − | **** '''Erzsébet''', [[Fischer József (kamarai igazgató)|Fischer József]] kamarai igazgató, bányatanácsos felesége. Az ő fiuk volt [[Fischer István]] érsek.<ref name="ReferenceH">Perényi Erzsébet és Perényi anna vonatkozásában ellentmondásosak a források. Nagy Iván Erzsébetről nem mond semmit. A források közt felsorolt családfa szerint férje Fischer József. Éble genealógiája szerint Fischer József Perényi Anna férje volt (lásd Perényi Zsigmond alfejezet), ez azonban egyértelműen téves, hiszen Anna az 1760-as években születhetett, Fischer pedig akkor már kamarai igazgató volt. Erzsébet születési dátuma nem ismert, viszont 2 testvéréről is biztosan tudható, hogy az 1720-30-as években születtek. Nagy Iván a nagyszalatnai báró Fischer család kapcsán megerősíti, hogy Fischer felesége "Erzse" volt</ref><ref>Földbirtok átadásról szóló megállapodás, melyben Fischer Béla és Károly átadja a Perényi Lázár és György után maradt részesedését átadja rokonának Perényi Antónia férjezett Esterházy Károlynénak [http://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/view/32724/?image=0&pg=304&bbox=309.0000000000003%2C-903.5000000000008%2C1191.0000000000011%2C-350.50000000000034 Királyi Könyvek - 67.874]{{Halott link|url=http://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/view/32724/?image=0&pg=304&bbox=309.0000000000003%2C-903.5000000000008%2C1191.0000000000011%2C-350.50000000000034 |date=2018-11 }}</ref>
| |
| − | **** '''Borbála''', férje Batthyány Fülöp (1735 - 1795. április 28.), [[Batthyány Lajos (nádor)|Batthyány Lajos]] fia, tábornok, Vas vármegye örökös főispánja, az Alsó-Ausztria kamarai tanácsosa, császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_HADT_OHME_07_2004/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi)&pg=111&layout=s Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004), 110. oldal]</ref>
| |
| − | **** '''Ignác''' (1728 körül - Nagyszombat, 1776. szeptember 6.),<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1-14368-6299-17?cc=1554443&wc=9P3C-HZQ:107654301,114108901,114119601,162772101 Halotti anyakönyvi bejegyzése]</ref><ref>Magyar Könyvészet: 1712-1920/1712–1860/VIII/Gyászjelentések/(Perényi Ignác) Amely meg-másolhatatlan halálos törvényt… Az én édes férjem, …Perényi Ignátz…most follyó holnapnak 6dik napján,…életének 48dik… esztendejében lelkét Teremtöjének által adta… Nagy-Szombatban, (17) Septembris, 1776. …(Groff Berényi Klara özvegy.) (Nagyszombat 1776), [Akadémiai betükkel.] [1] lev. – 2° Bp MOL</ref> felesége Berényi Klára volt, kitől alábbi két fián kívül a következő gyermekei születtek Imre (1758<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y39V-5HS Keresztelték a hódi házi kápolnában, 1758. február 9-én az Emericus Vincentius névre]</ref>-?), Anna (1760<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y39V-5CJ Keresztelték Hódiban, 1760. május 1-jén az Anna Thecla Valburga névre]</ref>-?), Josefa (1765<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y39V-5Z8 Keresztelték Hódiban, 1765. április 4-én, a Josepha Anna Valburgas Thekla névre]</ref>-?), Borbála (1766<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:939F-BCSS-9Q Keresztelték Nagyszombatban, 1766. május 22-én a Barbaram Helenam Theclam Valburgam]</ref> - ?), Mária (1769<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:939F-BCS9-4N Keresztelték Nagyszombatban, 1769. május 13-án a Mariam Valburgam Theclam névre]</ref>-?).:
| |
| − | ***** Imre (1759-?),<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y39V-545 Keresztelték Hódiban, 1759. áprilisában az Emericus Joan]</ref> császári és királyi kamarás
| |
| − | ***** '''Károly''' ([[Hódi]], [[1761]]. november 1.<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1-159391-507939-3?cc=1554443&wc=9P3V-N3D:107654301,108072301,108126001,132647401 Születési anyakönyvi bejegyzése a Galántai anyakönyvben]</ref> - [[Pest (történelmi település)|Pest]], 1819. március 15.)<br/>1780-ban a bécsi Pazmaneumban tanult; 1785-ben fejezte be hittudományi tanulmányait a pozsonyi papnevelő intézetben. Miután pappá szentelték, [[Batthyány József (érsek)|Batthyány József]] primás maga mellé vette udvari káplánnak; innen azonban hamar elkerült és a generalis papnevelő tanulmányi felügyelője lett. 1788. május 1-jén elnyerte a [[gúta]]i plébániát és 1790. november 12-én [[esztergom]]i kanonoki kinevezést kapott. A káptalanban 1807. március 1-jén nógrádi főesperéssé, 1811. március 9-én szentgyörgymezei préposttá, 1818. augusztus 4-én pedig őrkanonokká lépett elő. 1808-tól mint tiberiási püspök működött az egyházmegyében. Még előbb pedig a bosoni püspöki címet viselte. Tagja volt a hétszemélyes táblának is.<br/> Munkája: Panegyricus divo Francisco Xaverico dictus. Dum inclita facultas philosophica in … universitate Tyrnaviensi annuum eidem tutelari suo honorem persolveret. Tyrnaviae, 1776.<ref>{{Szinnyei|10||p/p19577.htm}}</ref>
| |
| − | ***** Eleonóra (1763<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1-159391-507922-12?cc=1554443&wc=9P3V-N3D:107654301,108072301,108126001,132647401 Keresztelték 1763. február 20-án, az Eleonóra Mária Valburga Tekla névre]</ref>- Pozsony, 1843. június 19.),<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11606-34672-34?cc=1542666&wc=M6WK-GM9:101520601,102501901 Gyászjelentése]</ref> Férje Walterskirschen György Vilmos
| |
| − | ***c, '''Antal''', három felesége volt (gróf Keresztes Teréz, (Keresztes Márton küküllői főispán (†1727) leánya)<ref name="ReferenceC">Keresztes család. (Várhegyi, gróf) [Nagy Iván], Prényiként hivatkozik a család tagjaira</ref> Pethő Polyxena, Luzénszky Judit), de gyermekei nem maradtak
| |
| − | ***d, Zsuzsanna (Nagyszőlős, 1695. november 10 - ?)
| |
| − | ***e, József Miklós (Nagyszőlős, 1697. március 19 - ?)
| |
| − | ***f, Katalin (Nagyszőlős, 1698. május 19. - ?)
| |
| − | ***g, Erzsébet (1701. július 14. - ?)
| |
| − | ***h, '''Borbála''' (1702 (a nagyszőlősi anyakönyv szerint Miklósnak Hidy Borbálától 1703. március 28-án egy Mária nevű gyermeke született)<ref>Csatáry György: Ugocsa vármegye II. Rákóczi Ferenc államában 1703–1711, 74. oldal</ref> - Kalló, 1783. július 10.), Kállay János felesége, a napkori Kállay család főágának ősanyja. A nagykállói a római katolikus templom alatti Kállay-kriptában helyezték örök nyugalomra.<ref name="ReferenceD">
| |
| − | [http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_Jame_44/?query=SZO%3D(k%C3%A1llay%203N%20orosi)&pg=275&layout=s A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002), 274-275. oldal]</ref>
| |
| − | ** 2) '''Mária''' Magdolna, Balassa Gábor (†1700) neje
| |
| − | ** 3) '''Gábor''', feleségétől Pogány Katától (Pogány Menyhért (†1710), máramarosi alispán leánya)<ref name="ReferenceO">Pogány (csebi). [Kempelen]</ref> két gyermeke született:
| |
| − | *** Ágnes († Csejte, 1763. szeptember 18.),<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1-159391-261911-29?cc=1554443&wc=9P38-2NP:107654301,110752301,110901801,142086901 Halotti anyakönyvi bejegyzése, Csejte]</ref> két férje volt: báró luzsnai és regliczei Luzénszky Sándor, és gróf ghimesi és gácsi Forgách József Ferdinánd (Csejte, 1701 - Csejte, 1757),<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1-159391-261920-34?cc=1554443&wc=9P38-2NP:107654301,110752301,110901801,142086901 Halotti anyakönyvi bejegyzése Csejtén]</ref> százados,<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=55500&bib1field=9992&term=Forg%C3%A1ch+J%C3%B3zsef+Ferdin%C3%A1nd+1701-1757+%3A+gyerek%7C562908%7C38&b_from_page=details&b_dbname=gyujtemeny_kat_bib&b_group=null&b_bib1id=55500&b_bib1field=9992&b_term=Forg%C3%83%C2%A1ch%20P%C3%83%C2%A1l%201677-1746|54744|562913&b_too_many_records=null&b_rc=null&b_pos=null&b_offset=null&b_stepsize=null&b_oldOffset=null Forgách József Ferdinánd - PIM]</ref> a Forgách család gombai ágának megalapítója,<ref>Kempelen - Forgách (ghymesi és gácsi), gróf</ref>
| |
| − | *** Zsigmond, akit 1748-ban említenek, felesége, Domahidi Borbála volt, tőle három lánya született:
| |
| − | **** Katalin, Perényi Elek felesége, lásd lentebb
| |
| − | **** Veronika, Sztojka Pál felesége
| |
| − | **** Rozina
| |
| − | | |
| − | ==== Perényi Erzsébet ====
| |
| − | | |
| − | V. '''Erzsébet''' férje losonczi Bánffy Zsigmond († 1682),<ref>Horn Ildikó : Ismeretlen temetési rendtartások a 16-17. századból, Bocskai György temetési menete, 18. lábjegyzet</ref> aki kezdetben Bethlen Gábor bejárója, majd 1630-ban [[Brandenburgi Katalin]] főpohárnoka, 1631-ben Lorántffy Zsuzsanna főasztalnoka. 1653-ban Doboka vármegye főispánja lett, [[II. Rákóczi György]] követeként többször is járt a töröknél, Konstantinápolyban és Budán is. 1658-ban Rákóczy oldaláról átáll [[Barcsay Ákos]]éra (aki veje volt; első, Kendeffy Annával kötött házasságából született lánya, Ágnes (Izabella) révén). 1659 januárjától júniusáig a szamosújvári vár főkapitánya. 1659 márciusában újra Konstantinápolyba tartó követsége fejeként megy a Portára, de rabságba vetik és novemberig ott is tartják. 1660-ban Barcsay főudvarmestere lett, amely veje regnálásával véget is ér. 1662-ben [[Apafi Mihály]] nevezi ki Fejér vármegye főispánjának, mely tisztséget körülbelül az 1670-es évekig viselt. Sírfelirata szerint kétszer járt a Budai pasánál követségben és négyszer a Portán.<ref>[http://mek.oszk.hu/12700/12715/12715.pdf Lázár Miklós: Erdély főispánjai 1540-1711, 1889, 20-22. oldal]</ref>
| |
| − | | |
| − | ==== Perényi Gábor ====
| |
| − | | |
| − | VI. '''Gábor''', Abaúj vármegye örökös és Ugocsa vármegye főispánja volt. Három felesége:<br /># Zólyomi Krisztina, Zólyomi Dávid, Háromszék főkapitánya, Kolozs vármegye főispánjának<ref>Nagy Iván: Zólyomy család.</ref> és feleségének Bethlen Katának leánya, és ezáltal [[Bethlen István erdélyi fejedelem|Bethlen István]] fejedelem unokája, házasságukat 1646. előtt kötötték<ref>Bethlen István mindkettőjüket említi 1646-ban kelt végrendeletében [http://digitalia.lib.pte.hu/books/radvanszky-bela-magyar-csaladelet-es-haztartas-16-17-sz-budapest-mta-1879-3/web/index.php?page=c388&wpid=1455 Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században III. kötet (1879), 277-304. oldal] {{Wayback|url=http://digitalia.lib.pte.hu/books/radvanszky-bela-magyar-csaladelet-es-haztartas-16-17-sz-budapest-mta-1879-3/web/index.php?page=c388&wpid=1455 |date=20150508102021 }}</ref> <br /># göncruszkai Kornis Anna, Kornis Ferenc kolozsi főispán és Wesselényi Katalin leánya,<ref name="ReferenceF"/> kivel 1657. május közepén kelt egybe a papmezei várban<ref>A göncz-ruszkai gróf Kornis-család anyakönyve (1446-1917), Stephaneum Nyomda R.T. Nyomása, 1917, 6. oldal</ref><br /># Zeniczky Éva
| |
| − | * '''Imre''', (1657 után - 1735), 1698–1702-ben Abaúj vármegye örökös főispánja. A huszti vár 1703. augusztus 17-i kapitulációja után, Rákóczi főispánná nevezi ki. 1703. november 13-án fejedelmi biztos Bihar vármegye tisztújításán Debrecenben. 1704. február 8-án tisztújítási biztos Szabolcs vármegyében. 1705. március 1-jén Rákóczi főemberszolgája, 1707 közepétől újra Abaúj vármegye örökös főispánja 1711-ig, 1714. október 6-tól Ugocsa vármegye főispánja.<ref name="ReferenceM"/><ref>Ugyanezen forrás (Csatáry György: Ugocsa vármegye II. Rákóczi Ferenc államában 1703–1711) 15. oldala szerint 1698-99-ben volt Abaúj vármegye főispánja</ref> Első felesége csicsókeresztúri Torma Kata, második felesége Dolhay György († 1708) özvegye csebi Pogány Krisztina (Pogány Menyhért (†1710), máramarosi alispán leánya).<ref name="ReferenceO"/>
| |
| − | **Krisztina, Haller Pál († 1766)<ref>Nagy Iván: Haller család (Hallerkoi, gróf)</ref> felesége
| |
| − | **Gábor, akinek Sennyey Borbálától, [[Sennyey István (tábornok)|Sennyey István]]<ref>Kempelen]: Sennyey (kissenyei), báró és gróf</ref> leányától született gyermekei:
| |
| − | ***Julianna
| |
| − | ***Rozália - Toroczkay Jánosné
| |
| − | ***Borbála - Teleki Jánosné
| |
| − | ***Imre (1739 körül- 1797. január 18.)<ref>''Gallanthay gróff Eszterházy Borbála…szomoruan jelenti…üdösb báro Perényi Imre,…kedves élete párjának…Bóldog Aszszony havának 18dik napján…mostan folyó 1797. esztendoben,…éltének 58-dik esztendejében történt halálát…'' H. n. (1797), ny. n. [1] lev. – 4° OSZK Knyt, (Magyar Könyvészet: 1712-1920, 1712–1860/VIII, Gyászjelentések (Perényi Imre)</ref> Felesége Esterházy Borbála
| |
| − | * Anna, Mikola László neje
| |
| − | * Ferenc
| |
| − | * Mária, Barkóczy Sándor felesége, Sárköz falut 1700-ban örökölte meg anyjától Zólyomy Krisztinától<ref>[https://books.google.hu/books?id=B7MAAAAAcAAJ&pg=PA321&lpg=PA321&dq=sennyey+per%C3%A9nyi&source=bl&ots=U8jR8bCDWp&sig=oIfjHZyqrHCB3bQZeQyDaShSwHE&hl=hu&sa=X&ved=0CFEQ6AEwCWoVChMI4LCQ3eDlxwIVhpQsCh29Bw_C#v=onepage&q=sennyey%20per%C3%A9nyi&f=false Antal Szirmay: Szathmár vármegye' fekvése történetei és polgari esmérete, 2. kötet, 320. oldal]</ref>
| |
| − | * Erzsébet (1664-1722) (Kornis Annától), Viczay Ádám († 1714, vagy 1657-1708) felesége. Vörös márvány sírkövét a hédervári loretói-kápolna oltára előtt helyezték el. Sírfelirata szerint 1722. július 25-én hunyt el 58 éves korában. A források ellentmondásos volta miatt nem tisztázható, de vagy ő vagy menye, Viczay Jóbné Ebergényi Eszter állíttatta a hédervári Szent Peregrinus kápolnát, miután lova megbokrosodott és leesve lábát törte. Perényi Erzsébet családfán való elhelyezése ugynacsak kétséges, csak egy forrás említi szülei nevét, férje esetében a halálozásra vonatkozó adatok is ellentétesek.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_VSK_a_nagykarolyi_grof_Karolyi_leszarmazasa/?pg=260&layout=s&query=SZO%3D(per%C3%A9nyi) Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével (Budapest, 1913) - Névmutató a leszármazási táblákhoz III/E]</ref><ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_GYMS_ARABONA40_1_2/?pg=167&layout=s&query=SZO%3D(per%C3%A9nyi) Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002), 121., 128., 149., 165. oldal]</ref>
| |
| − | | |
| − | ==== Perényi Mária ====
| |
| − | | |
| − | VII. '''Mária''' († 1641. szeptember 3.), Csáky István tárnokmester második felesége,<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/SZSM_Ek_17/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi)&pg=340&layout=s Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, 17. Nyíregyháza, 2006, 339. oldal]</ref> akivel Szepes várában, 1640. június 3-án lépett frigyre. Rövid házasságukból egy fiú született, [[Csáky László (főispán)|László]], aki a Csáky család erdélyi ágának lett megalapítója.<ref>[http://real.mtak.hu/10491/1/10491.pdf PAPP KLÁRA: Útkereső Csákyak az Erdélyi Fejedelemségben és a Magyar Királyságban]</ref>
| |
| − | | |
| − | ==== Perényi Imre ====
| |
| − | | |
| − | IV. Imre († 1665)<ref name="ReferenceB"/> Feleségétől, Forgách Katalintól két lánya és két fia született, akik tovább vitték a Perényi nevet.
| |
| − | * '''Pál''' († 1702)<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_VSK_a_nagykarolyi_grof_Karolyi_leszarmazasa/?pg=258&layout=s&query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%20erzs%C3%A9bet) Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével (Budapest, 1913) - Névmutató a leszármazási táblákhoz I, és V./M]</ref> abaúji és ugocsai (1691) főispán. Felesége Károlyi Zsuzsanna ([[Károlyi László (báró)|Károlyi Lászlónak]] és Sennyey Erzsébetnek leánya, 1650—1711).
| |
| − | ** Mihály, ezredes
| |
| − | ** '''Pál''' († 1739. március 24), Ugocsai főispán, feleségétől, Keresztes Máriától (Keresztes Márton küküllői főispán († 1727) leánya)<ref name="ReferenceC"/> született gyermekeiben (Klára - Bálintith Zsigmondné, Katalin - Berényi Ferencné, Ferenc) ága kihalt.
| |
| − | ** '''Klára''' († 1764),<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_JNSZ_TiszazugiMuzeum_0053-1964/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%20kl%C3%A1ra)&pg=8&layout=s Dr. Tóth Dezső: Arnales Reformatae Ecclesiae Tiszakürtiensis (1949) / 0053-1964, 9. oldal]</ref> első férje Csala Sándor († 1719) hevesi alispán, második férje rapini Steöszel Kristóf (1680 körül - Gyöngyös, 1754. június 21.) volt, aki a Rákóczi-szabadságharcban lovas alezredesként vett részt. Később Heves vármegye másod (1710-1719), majd első (1719-1725) alispánja lett. 1722-ben egy rövid időre Heves vármegye országgyűlési követe.<ref>[http://www.hevesarchiv.hu/data/files/280022640.pdf Tisztviselői életpályák] {{Wayback|url=http://www.hevesarchiv.hu/data/files/280022640.pdf |date=20160610112425 }} 42. oldal</ref>
| |
| − | ** '''Éva''', férje hiripi Szuhányi Márton, 1727-ben Szatmár vármegye főjegyzője, 1732-ben a vármegye alispánja,<ref>[http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0020/20.html Borovszky Samu: Szatmár vármegye (Nemes családok, írta: ifj. dr. Reiszig Ede, Gorzó Bertalan)]</ref> utóbb helytartósági tanácsos.
| |
| − | * '''János''', Ugocsa vármegye főispánja 1677-ben. 1687 június havában a Szatmár melletti Madaras falunál a portyázó törökökkel vívott harcban esett el.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_VSK_a_nagykarolyi_grof_Karolyi_leszarmazasa/?pg=258&layout=s&query=SZO%3D(F%C3%A9rje%3A%20B%C3%A1r%C3%B3%20Per%C3%A9nyi%20J%C3%A1nos%2C%20) Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével (Budapest, 1913) - Névmutató a leszármazási táblákhoz V/L.]</ref> Ez utóbbit látszik megerősíteni, hogy 1687. szeptemberében I. Lipót király utasítja Károlyi Lászlót, hogy Barkóczy Györgyöt iktassák be ugocsai főispánná.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_VSK_gr_karolyileveltar_04/?query=SZO%3D(bark%C3%B3czy)&pg=570&layout=s Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887), 560. oldal]</ref> Más források szerint Várad mellett esett el 1689. júniusában, testvére, Pál ekkor kéri meg testvérét, özvegy Kemény Simonnét, hogy a temetésre készíttessen egy halotti zászlót.<ref>elképzelhető hogy csak elírás: [http://digitalia.lib.pte.hu/books/radvanszky-bela-magyar-csaladelet-es-haztartas-16-17-sz-budapest-mta-1879-3/web/index.php?page=c387&wpid=1455 Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században III. kötet (1879), 388. oldal] {{Wayback|url=http://digitalia.lib.pte.hu/books/radvanszky-bela-magyar-csaladelet-es-haztartas-16-17-sz-budapest-mta-1879-3/web/index.php?page=c387&wpid=1455 |date=20150508101632 }}</ref> Felesége Károlyi Krisztina, [[Károlyi László (báró)|Károlyi László]] leánya, [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] testvére volt, tőle született gyermekei:
| |
| − | ** Erzsébet, 1. férje Klobusiczky Ferenc/György, másodszor Dánielné
| |
| − | ** Krisztina, férje csébi Pogány Menyhért, Pogány Menyhért (†1710), máramarosi alispán fia<ref name="ReferenceO"/>
| |
| − | ** Katalin, férje báró Serédy Gáspár
| |
| − | ** '''Imre''' (1685 - Nagyszőlős, 1730. november 13.)<ref>[http://resolver.pim.hu/auth/PIM83100 PIM adatok]</ref> Részt vett a Rákóczi-szabadságharcban, 1705-ben A fejedelem asztalnokmestereként említik, majd 1711-ben már udvari hadnagya. Követte Rákóczit lengyelországi száműzetésében, [[Gdańsk|honnan]] 1712-ben indult haza. 1714-ben érkezett újra Magyarországra, és rögtön azzal kényszerült szembenézni, hogy birtokait elkobozták. Vagyona visszaszerzése érdekében Pozsonyba indult, ahol épp nádorválasztó országgyűlést tartottak és a királynő koronázásra készültek. Pozsonyból Bécsig követte az udvart, és az 1714. szeptember 27-től december 17-ig tartó időszakról naplót vezetett, melyet később, 1895-ben Komáromy András adott ki a Történelmi Tár lapjain ''Perényi Imre diariuma'' címmel.<ref>Sablon:Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái</ref> Rokonai és befolyásos ismerősei révén végül visszakapta birtokait. 1724 után az eperjesi kerületi tábla elnöke. Nagy Iván csak egy nejét nevezi meg, azonban egy másik forrás Keresztes Klárára másodikként hivatkozik. Eszerint vele 1716-ban házasodott össze.<ref name="ReferenceM"/> Klára Keresztes Márton küküllői főispán (†1727) leánya volt.<ref name="ReferenceC"/> Gyermekei:
| |
| − | *** Károly († 1781) [[Ugocsa vármegye]] főispánja, felesége Kun Mária, gyermekeik:
| |
| − | ****István
| |
| − | ****József
| |
| − | ****Klára
| |
| − | ****Mária, Huszár József főispán (1742-1818) felesége<ref>Mária anyját Zsuzsannának nevezi meg: [http://genealogiakolthay.hupont.hu/12/huszar-csalad-adattar Genealógia Kolthay]</ref>
| |
| − | ****Ignác
| |
| − | *** Elek (1737-1770),<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=55500&bib1field=9992&term=Per%C3%A9nyi+Elek+1737-1770+%3A+gyerek%7C570928%7C25&b_from_page=details&b_dbname=gyujtemeny_kat_bib&b_group=null&b_bib1id=55500&b_bib1field=9992&b_term=Keresztes%20Kl%C3%83%C2%A1ra%20-1743%20k.|570926|570934&b_too_many_records=null&b_rc=null&b_pos=null&b_offset=null&b_stepsize=null&b_oldOffset=null PIM adatok]</ref>(A több helyen is fellelhető születési dátum bizonyosan téves, hiszen Imre fia 1746-ban született, amikor ő még csak 9 éves volt!!!). Első felesége Perényi Katalin volt, kinek halála után Lázár Zsuzsannát vette nőül 1768. szeptember 30-án. Gyermekei:
| |
| − | **** Brigitta
| |
| − | **** Krisztina
| |
| − | **** Jozefa († Nagyszombat, 1824. október 21, 62 éves korában)<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11836-115228-79?cc=1542666&wc=M6WK-G68:101520301,102919201 Gyászjelentése]</ref>
| |
| − | **** '''[[Perényi Imre (kanonok)|Imre]]''' (1746–1823)<br/> Esztergomi nagyprépost, batizi címzetes püspök, a bécsi Pázmáneum igazgatója. 1776-tól esztergomi kanonok, 1777-ben lett a Pázmáneum prefektusa.<ref>[http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/nyikus.htm#_ftn21 KOLLÁNYI FERENC: Esztergomi kanonokok, 1100–1900. Esztergom, 1900. 388. oldal]</ref>
| |
| − | **** Perényi István, [[Ung vármegye|Ung]] [[vármegye]] főispánja, neje báró Horváth Éva.
| |
| − | ***** '''[[Perényi Zsigmond (ugocsai főispán)|Perényi Zsigmond]]''' ([[1783]]–[[1849]]), [[Ugocsa]] [[vármegye]] főispánja, országbíró, az [[Országos Honvédelmi Bizottmány]] tagja, a szabadságharc [[vértanú]]ja. Neje Kovachich Leopoldina (1816-1875. március 2.)<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/01096/pdf/01096.pdf Vasárnapi Újság 1875. március 7.]</ref>
| |
| − | ******Zsigmond ('''1842'''/43/45 - Nagyszőllős, 1915. dec. 19.<ref>Gyászjelentése szerint halálakor 73 éves volt</ref>), 20-as éveinek elején megválasztják a nagyszőlősi kerület országgyűlési képviselőjévé, emiatt az ügyvédi vizsgát csak 1863-ban tudta letenni. 1875-ben a [[szabadelvű párt]] tagja lett. 1882-ben megválasztják Bereg és Ugocsa megyék főispánjának, mely tisztséget 1889-ig viselte. Felesége Perényi Petronella volt, gyermekeik:<ref>MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACh, 1892-1897 http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al892_97/291.htm {{Wayback|url=http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al892_97/291.htm# |date=20100618123746 }}</ref>
| |
| − | ******* Gabriella (1868-1942), Salm-Reifferscheidt Ágoston neje
| |
| − | ******* [[Perényi Zsigmond (politikus)|Zsigmond]] (1870-1946). politikus, koronaőr, [[Friedrich István]] második kormányának [[belügyminiszter]]e.
| |
| − | ******* Lilli-Felice
| |
| − | **** Perényi János (1759-1807), táblabíró, Ugocsa vármegye követe az 1807. évi országgyűlésen. Az országgyűlés ideje alatt hunyt el. Helyére később az Abaúj vármegyei jegyző Semsey Lajos került.<ref>[https://books.google.hu/books?id=WcheAAAAcAAJ&dq=eszterh%C3%A1zy+k%C3%A1roly+per%C3%A9nyi+ant%C3%B3nia&hl=hu&source=gbs_navlinks_s Felseges elsö Ferentz ... magyar orszag Koronas Kirallyatol Buda fövarosaba 1807 eszt. vendeltetett magyar orszag gyülesenek Jegyzökönyve, 1. kötetXVII. és 868. oldal]</ref> <br />Felesége Sztojka Mária volt, kitől öt gyermeke született
| |
| − | ***** Menyhért, első felesége Szaplonczay Zsuzsannna, majd Szaplonczay Mária. Gyermekei
| |
| − | ****** Gábor
| |
| − | ****** János
| |
| − | ****** Károly (-1870. február 26.)<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11836-118974-48?cc=1542666&wc=M6WK-G68:101520301,102919201 Gyászjelentése]</ref> Ugocsa vármegye alispánja, felesége Csáky Ferdinanda (1843-Feldbach, 1915),<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/PapaEsVideke_1915/?query=SZO%3D(cs%C3%A1ky%20*nand*)&pg=330&layout=s Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz., 1915-10-10 / 41. szám]</ref> kitől 3 gyermeke született:<ref>[http://resolver.pim.hu/auth/PIM80595 PIM adatok]</ref> Özvegy később tövisi Rácz Béla felesége lett.
| |
| − | ******* Gábor (1862-1906), öccse gyászjelentése szerint volt egy Zsigmond nevű fia<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11836-113095-82?cc=1542666&wc=M6WK-G68:101520301,102919201 Perényi Ödön gyászjelentése]</ref>
| |
| − | ******* Ödön (1864-1940), honvéd huszárszázados, felsőházi főterembiztos 1910-tól nyugdíjazásáig<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_FN-1910_03/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%20%C3%B6d%C3%B6n)&pg=146&layout=s Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21. Ülésnapok -1910-52]</ref><ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_FN-1939_01/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%20%C3%B6d%C3%B6n)&pg=457&layout=s Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17. Ülésnapok-1939-33]</ref>
| |
| − | ******* Margit (1866-1940 után), Rácz Ákos felesége<ref>[http://archives.hungaricana.hu/hu/lear/639214/?query=SZO%3D%28cs%C3%A1ky%20%2Anand%2A%29 HU BFL - VII.201 - 1893 - 0643]</ref>
| |
| − | ***** Gábor (1793. március 7. - 1860. május 28.),<ref>http://epa.oszk.hu/00000/00030/00328/pdf/VU-1860_07_24_06_10.pdf</ref> Nyaláb és Kankóvár örökös ura, Bereg és Ugocsa megyék helyettes főispánja, az Ugocsai Gazdasági Egyesület elnöke. Feleségétől kis-szántói Lányi Gizellától (1816-1896)<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02198/pdf/02198.pdf%20Vasárnapi%20Újság%201896/14 Vasárnapi Újság 1896/14]{{Halott link|url=http://epa.oszk.hu/00000/00030/02198/pdf/02198.pdf%20Vas%C3%A1rnapi%20%C3%9Ajs%C3%A1g%201896/14 |date=2018-11 }}</ref> született egyetlen felnőtt kort megélt lányuk, Petronella (1844-1914)<ref>http://epa.oszk.hu/00000/00030/03144/pdf/VU_EPA00030_1914_08.pdf</ref> Perényi Zsigmond neje lett.
| |
| − | ***** Lajos Ágoston (Nagyszőlős, 1796. január 21. - 1852), a főrendiház tagja,<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=55500&bib1field=9992&term=Per%C3%A9nyi+Lajos+1796-1852+%3A+apa%7C143309%7C5&b_from_page=details&b_dbname=gyujtemeny_kat_bib&b_group=null&b_bib1id=55500&b_bib1field=9992&b_term=Per%C3%83%C2%A9nyi%20Lajos%201829-1880%20:%20gyerek|570956|570956&b_too_many_records=null&b_rc=null&b_pos=null&b_offset=null&b_stepsize=null&b_oldOffset=null PIM adatok]</ref> felesége Szikora Teréz volt. Gyermekeik:
| |
| − | ****** Perényi Lajos (1828-1880), neje Buday Valéria
| |
| − | *******[[Fájl:Keresztlevél Perényi Ferenc.jpg|bélyegkép|Perényi Ferenc keresztlevele]]Perényi Ferenc Miklós (1855. 08. 22. - ?) felesége Titl Emilia volt.
| |
| − | ********[[Fájl:Keresztlevél Perényi Emilia.jpg|bélyegkép|Perényi Emilia keresztlevele]]Perényi Emilia - Milica (1889.05.23. - ?) férje Geszner István volt
| |
| − | *********[[Fájl:Geszner Petronella keresztlevele.jpg|bélyegkép|Geszner Petronella keresztlevele]]Geszner Petronella (1911. 07. 05. - 1985.) férje Leskó Sándor. Gyermekeik: Sándor, Ferenc, Mihály, Károly, Dénes (gyermekei: Leskó Ibolya, Leskó Dénes, Leskó Margit), József, Katalin, Emilia
| |
| − | ****** [[Perényi Péter (országgyűlési képviselő)|Perényi Péter]] Elek (1839-1896), felesége Újhelyi Ilona. Gyermekeik közül említendő Marjorie, a [[Perényi-Lukács család]] ősanyja és Péter (1876-1957), Ugocsa vármegye főispánja.
| |
| − | ***** Bertalan (1803-1877), aranykulcsos császári és királyi kamarás, két felesége Kornis Emília (1816-1844), Kovács Mária (1819-1886)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=55500&bib1field=9992&term=Per%C3%A9nyi+Bertalan+1803-1877+%3A+apa%7C268423%7C5&b_from_page=details&b_dbname=gyujtemeny_kat_bib&b_group=null&b_bib1id=55500&b_bib1field=9992&b_term=Per%C3%83%C2%A9nyi%20Rudolf%201854-1885%20:%20gyerek|571032|571032&b_too_many_records=null&b_rc=null&b_pos=null&b_offset=null&b_stepsize=null&b_oldOffset=null PIM adatok]</ref>
| |
| − | ***** Mária (1796-1877) Szaplonczay Pál felesége
| |
| − | *'''Katalin''' († 1693. október 20.), gyerőmonostori Kemény Simon (1633. december 22 - Marosvécs, 1675. április 5.) neje, akivel 1660. szeptember 1-jén kelt egybe.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_63/?query=SZO%3D(per%C3%A9nyi%20kat*)&pg=204&layout=s Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2., 203. oldal]</ref>
| |
| − | * Borbála, Esterházy Mihály felesége
| |
| − | | |
| − | == További híres családtagok ==
| |
| − | | |
| − | * [[Perényi Eszter]], hegedűművész
| |
| − | * [[Perényi Miklós (gordonkaművész)|Perényi Miklós]] ([[1948]]-), csodagyerekként indult világhírű [[gordonka]]művész, a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem]] tanára.
| |
| − | * [[Perényi Szabolcs Mihály]] ([[1982]]-) [[erdély]]i magyar labdarúgó, jelenleg a [[Nyíregyháza Spartacus FC]] játékosa.
| |
| − | | |
| − | == Kastélyaik ==
| |
| − | | |
| − | * [[Perényi-kastély]] ([[Nagydobos]])
| |
| − | * [[Perényi-kastély (Nagyszőlős)]]
| |
| − | * [[Perényi-kastély (Beregardó)]]
| |
| − | * Szikszón, a XVIII. században épült [[Perényi-kúria (Szikszó)|Perényi-kúria]]<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Hom_Evkonyv_28_29/?query=SZO%3D(sziksz%C3%B3*)&pg=54&layout=s A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991) - JOÓ Tibor: Pusztuló kastélyok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 51. oldal]</ref>
| |
| − | | |
| − | == Jegyzetek ==
| |
| − | | |
| − | {{jegyzetek}}
| |
| − | | |
| − | == Források ==
| |
| − | | |
| − | * Mariana Kosmačová 2013: Majetkové spory pánov z Perína s mestami Bardejov a Sabinov v stredoveku. In: Bodnárová, M. (ed.): Príspevky k starším dejinám slovenských miest a mestečiek. Prešov.
| |
| − | * [http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_MOLkiadv2_44/?pg=0&layout=s Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Budapest, 2008. Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44.) Oklevélkivonatok]
| |
| − | * [http://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_63/?pg=176&layout=s Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Tringli István: Hunyadi Mátyás és a Perényiek]
| |
| − | * Nagy Iván: Magyarország családjai
| |
| − | * [http://genealogy.euweb.cz/hung/perenyi1.html Családfa]
| |
| − | * [https://web.archive.org/web/20130517185041/http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok Magyar Digitális Múzeumi Könyvtár]
| |
| − | * [http://mol.arcanum.hu/ Magyar Országos Levéltár Adatbázisai]
| |
| − | * [[Szlovák Nemzeti Levéltár]], Panstvo Šintava-Čeklís (1252) 1498-1938 (Esterházy), IX. Perényiana 1498-1861.
| |
| − | * [http://mek.oszk.hu/11000/11061/11061.pdf Zubánics László: Víz tükrére történelmet írni…, 2007.]
| |
| − | | |
| − | [[Kategoria:Perényi]]
| |
| − | [[Kategoria:Magyar történelmi családok]]
| |
| − | [[Kategoria:Rodzina]] | |
