Aranyosszék: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
(Utworzono nową stronę "Kategoria:2 Kategoria:Strony skompilowane Kategoria:Strony przetłumaczone z angielskiej Wikipedii Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedi...")
 
 
(Nie pokazano 17 pośrednich wersji utworzonych przez tego samego użytkownika)
Linia 1: Linia 1:
−
[[Kategoria:2]]
+
[[Kategoria:1sek]]
 
[[Kategoria:Strony skompilowane]]
 
[[Kategoria:Strony skompilowane]]
 
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z angielskiej Wikipedii]]
 
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z angielskiej Wikipedii]]
Linia 25: Linia 25:
 
  |
 
  |
  
−
{{Történelmi régió infobox
+
[[File:Szeklerland-planned_seats.png|thumb|left|500px]]
−
| név = Aranyosszék
+
 
−
| zászló =
+
[[plik:GrandDuchyOfTransylvania_Josephinische_Landaufnahme.jpg|left|500px|thumb|Aranyosszék na szczegółowej mapie pierwszego przeglądu wojskowego]]
−
| zászló felirat =
+
 
−
| címer =
+
[[File:Scaunul Secuiesc al Arieșului - Aranyosszék - Josephinische Landesaufnahme 1769-73.jpg|thumb|left|500px|„''Aranyos Seat''”, 1769-73]]
−
| címer felirat = Aranyosszék címere
+
 
−
| egyéb nevei = Scaunul Secuiesc al Arieșului
+
'''Aranyosszék''' (pol. ''Lokacja Aranyos'', łac. ''Sedes Aurata'', rum. ''Scaunul Arieș'')<ref>Attila M. Szabó: Historical and Administrative Toponymy of Transylvania, the Banat and Partium. Miercurea-Ciuc, 2003, str. II/1079-80.</ref> − to terytorialna jednostka administracyjna [[siedmiogrod]]zkich Seklerów {węg. ''Székelys'') mieszkających w dolinie rzeki [[Aranyos]] (''Arieş'').
−
| fennállás = [[13. század]] - [[1876]]
+
 
−
| ország = {{Zászló|Románia}} [[Románia]], [[Székelyföld]]
+
Wolni Strażnicy Székely otrzymali część ziem należących do króla wokół starego zamku Turda (w ruinie, dziś w rejonie [[Moldovenești]]) w nagrodę za odwagę, jaką wykazali się w bitwach z Tatarami. Tutaj osiedlili się w 21 wsiach około 1270 roku. Była to najnowsza siedziba Székely, ponieważ inne terytoria Székely (dziś: Székely Land) były zasiedlone wcześniej.
−
| terület = 349,88<ref name=pallas>Pallas nagy lexikona szerint</ref>
+
 
−
| lakosság = {{szám|18900}} fő (1870-ben)<ref name=ob-asz1>{{hiv-web |url=http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/183.html |cím=Orbán Balázs: Székelyföld leírása |elérés=20140127}}</ref>
+
Centrum siedziby stanowiło niewielkie miasteczko targowe (''oppidum''), [[Felvinc]], obecnie wieś Unirea.
−
| vallás = [[Keleti katolikus egyházak|görögkatolikus]], [[unitárius vallás|unitárius]], [[kálvinizmus|református]], [[Ortodox kereszténység|ortodox]], [[latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]]
+
 
−
| központ = [[Felvinc]]
+
Pod koniec XIX wieku, kiedy system administracyjny [[Królestwo|Królestwa Węgier]] został zreorganizowany, ''[[lokac]]ja'' została połączona z komitatem [[Torda]] i utworzono komiatat [[Torda-Aranyos]].
−
| főbb települések = [[Bágyon]], [[Harasztos]], [[Székelyhidas]]
+
 
−
| térkép = Scaunul Secuiesc al Arieșului - Aranyosszék - Josephinische Landesaufnahme 1769-73.jpg
+
Region jest obecnie częścią okręgów [[Okręg Alba|Alba]] i [[Okręg Cluj|Cluj]] w Rumunii. Osady, obecne lub dawne, znajdują się obecnie w następujących miejscowościach: [[Lunca Mureșului]], [[Ocna Mureș]], [[Mirăslău]], [[Rimetea]] i [[Unirea, Alba|Unirea]] w [[[[Okręg Alba|okręgu Alba]]; a [[Călărași, Cluj|Călărași]], [[Mihai Viteazu, Cluj|Mihai Viteazu]], [[Moldovenești]] i [[Turda]] w [[Okręg Cluj|Cluj]].
−
| térkép felirat =Aranyosszék 1769-1773 között
+
 
−
}}
+
== Historia ==
−
{{Székelyföldi székek}}
+
 
−
[[plik:GrandDuchyOfTransylvania_Josephinische_Landaufnahme.jpg|260px|thumb|Aranyosszék [[Magyarország első katonai felmérése|az első katonai felmérés]] térképének részletén]]
+
Król Stefan V osadził Szeklerów na nowo powstałym [[Aranyosszékre]], które miało te same przywileje, co inne lokacje [[Sekler]]ów.<ref name="szkl-sze">''[http://mek.niif.hu/04900/04920/html/mhodonerdely0010.html Szádeczky Kardoss Lajos: A székely székek]''. [dostęp:2014-01-15].</ref> '''Przywilej tronu''' nadawli: raz [[Karol Robert]] (4 lipca 1313<ref>Közli Fejér Cod. dipl. VIII. I. 500–501 és Szereday Not. Cap. Alb. 23 és Series Epp. Tr. 1. lap.</ref>, dwukrotnie król [[Zygmunt]] (23 grudnia 1394<ref>A János esztergomi érsek és korlátnok keze által kelt és kettős pecséttel megerősített okmányban szóról szóra be van iktatva IV. László és III. Endre fenn közölt kiváltságlevele. Közli Kemény József App. Dipl. Tran. IV. 80.</ref> i 6 czerwca 1436<ref>A Bataloncz Mátyás pécsi prépost és korlátnok keze által kelt okmány, melybe Zsigmond adománylevele szóról szóra ismételve van, egész terjedelmében megvan Mátyás király 1484-ben kelt confimationalisában.</ref>), a król [[Maciej]] dwukrotnie (25 stycznia 1484<ref>A Péter kalocsai érsek és udvari korlátnok keze által kelt és az ország nagyjai által aláirt okmány egészen be van iktatva Mátyás 1496-ki confirmationalisába.</ref> i 9 listopada 1469ref>Hiteles másolatban a kolozsvári ref. collegium levélt. Collec. Ms. Comit. Székelyiana. T. III. 375. lap. Közli Kemény Józs. App. dipl. Tran. VI. 217.</ref>), potwierdzony<ref name="ob-asz">{{hiv-web |url=http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/179.html |cím=Orbán Balázs: Székelyföld leírása – Aranyosszék előismertetése |elérés=20140127}}</ref> Na prośbę królowej 27 października 1558 w [[Felvinc]]u królowa [[Izabela]] przepisała i potwierdziła powyższe przywileje króla Macieja 27 października 1558 r.<ref>Kemény József App. dipl. Tran. XII. 20.</ref>
  
−
[[File:Scaunul Secuiesc al Arieșului - Aranyosszék - Josephinische Landesaufnahme 1769-73.jpg|350px|thumb|right|„''Aranyos Seat''”, 1769-73]]
+
Przywileje Aranyosszéka zostały również potwierdzone, a nawet zwiększone przez większość książąt siedmiogrodzkich. Należą do nich listy uprzywilejowane wydane przez Jánosa Zsigmonda 17 grudnia 1568 r.<ref>Egész terjedelmében megvan Maros-Vásárhelyt a Teleki-könyvtárban, honnan közli Kemény Józs. App. dipl. Tran. XI. 40. Töredékesen közölve volt Nemz. Társ 1830. 165–166. lapján. Ugyszintén ez és a fennebbiek is egész terjedelemben megvannak a kolozsm. conv. egy 1634-ben kelt hiteles transumt., melyből a Felvinczet érdeklőket kiadta ujból a conv. 1742-ben, ez megvan a Gub. levélt. Priv. et const. Civitatum T. II. G. 18.</ref>, Kristóf Báthory z 24 kwietnia 1576 r.<ref>Egész terjedelmében megvan Maros-Vásárhelyt a Teleki-könyvtárban, honnan közli Kemény Józs. App. dipl. Tran. XI. 40. Töredékesen közölve volt Nemz. Társ 1830. 165–166. lapján. Ugyszintén ez és a fennebbiek is egész terjedelemben megvannak a kolozsm. conv. egy 1634-ben kelt hiteles transumt., melyből a Felvinczet érdeklőket kiadta ujból a conv. 1742-ben, ez megvan a Gub. levélt. Priv. et const. Civitatum T. II. G. 18.</ref>, Zsigmond Báthory z 4 kwietnia 1585 r.
−
'''Aranyos seat''' ({{lang-hu|Aranyosszék}}; {{lang-la|Sedes Aurata}}; {{lang-ro|Scaunul Arieşului}})<ref>Attila M. Szabó: Historical and Administrative Toponymy of Transylvania, the Banat and Partium. Miercurea-Ciuc, 2003, pp. II/1079-80.</ref> was the [[Seat (territorial-administrative unit)|seat]] (territorial administrative unit) of the [[Transylvania]]n [[Székely]]s living in the Valley of the [[Arieş River (Mureş)|Arieş River]] (Hungarian: ''Aranyos'').
+
<ref>Lásd Kemény Józs. App. dipl. Tran. XIII. 31.</ref> i Gábor Bethlen z 22 lipca 1628 r. którym zabezpieczono prawa Aranyosszék<ref name="ob-asz" />.
  
−
The free Székely Guards were granted a part of the lands belonging to the king around the old Turda Castle (in ruins, today in the [[Moldovenești]] area), as a reward for the courage they showed in battles against [[Tatars]]. Here they settled in 21 villages, in around 1270. This was the newest Székely Seat, because the other Székely territories (today: [[Székely Land]]) were populated earlier.
+
== Układ terytorialny ==
  
−
The centre of the seat was a small market town (oppidum), Felvinc, now [[Unirea, Alba|Unirea]] village.
+
{| {{széptáblázat}}
 +
|+ <big>Obecnie ''Județul Alba''
 +
! Nazwa<br>osady<br>(XIX w.)
 +
! Nazwa<br>rumuńska
 +
! Obecna<br>lokalizacja
 +
! Odsetek<br>Węgrów<br>(spis 2011)
 +
! Uwagi
 +
|-
 +
| [[Aranyosmohács]] || [[Măhăceni]] || Fehér ||align="right"| ''2,2%'' ||
 +
|-
 +
| [[Csákó]] || [[Cicău]] || Fehér ||align="right"| ''0%'' ||
 +
|-
 +
| [[Dombró]] || [[Dumbrava]] || Fehér ||align="right"| ''1,2%'' ||
 +
|-
 +
| [[Felvinc]] || [[Unirea]] || Fehér ||align="right"| ''14,3%'' ||
 +
|-
 +
| [[Inakfalva]] || [[Inoc]] || Fehér ||align="right"| ''0%'' ||
 +
|-
 +
| [[Marosörményes]] || [[Ormeniș]] || Fehér ||align="right"| ''3,7%'' ||
 +
|-
 +
| [[Marosveresmart]] || [[Vereșmort]] || Fehér ||align="right"| '' || Dziś jest częścią [[Felvinc]]
 +
|-
 +
| [[Székelyföldvár]] || [[Războieni-Cetate]] || Fehér ||align="right"| ''5,4%'' ||
 +
|-
 +
| [[Székelykocsárd]] || [[Lunca Mureșului]] || Fehér ||align="right"| ''30,2%'' ||
 +
|-
 +
| [[Torockó]] || [[Rimetea]] || Fehér ||align="right"| ''77,1%'' ||
 +
|-
 +
| [[Torockószentgyörgy]] || [[Coltești]] || Fehér ||align="right"| ''93,7%'' ||
 +
|-
 +
|}
  
−
In the late 19th century, when the administrative system of the [[Kingdom of Hungary]] was reorganised, the Seat was united with [[Turda|Torda]] County and [[Torda-Aranyos]] County was created.
+
{| {{széptáblázat}}
 +
|+ <big>Obecnie ''Județul Cluj''
 +
! Nazwa<br>osady<br>(XIX w.)
 +
! Nazwa<br>rumuńska
 +
! Obecna<br>lokalizacja
 +
! Odsetek<br>Węgrów<br>(spis 2011)
 +
! Uwagi
 +
|-
 +
| [[Alsószentmihály]] || [[Sinmihaiu de Jos]] || Kolozs ||align="right" | '' ||Dziś jest częścią [[Szentmihály]]
 +
|-
 +
| [[Aranyospolyán]] || [[Poiana]] || Kolozs ||align="right" | '' ||Dziś jest częścią [[Torda]]
 +
|-
 +
| [[Aranyosrákos]] || [[Vălenii de Arieș]] || Kolozs ||align="right" | '' ||Dziś jest częścią [[Várfalva]]
 +
|-
 +
| [[Bágyon]] || [[Bădeni]] || Kolozs ||align="right" | ''58% ||
 +
|-
 +
| [[Bogátpuszta]] || [[Bogata]] || Kolozs ||align="right" | ''15,2% ||
 +
|-
 +
| [[Csegez]] || [[Pietroasa]] || Kolozs ||align="right" | ''19,8% ||
 +
|-
 +
| [[Harasztos]] || [[Călărași]] || Kolozs ||align="right" | ''58,7% ||
 +
|-
 +
| [[Kercsed]] || [[Stejeriș]] || Kolozs ||align="right" | ''63,8% ||
 +
|-
 +
| [[Kövend]] || [[Plăiești]] || Kolozs ||align="right" | ''79,8% ||
 +
|-
 +
| [[Mészkő]] || [[Cheia]] || Kolozs ||align="right" | ''22,1% ||
 +
|-
 +
| [[Sinfalva]] || [[Cornești]] || Kolozs ||align="right" | ''32,8% ||
 +
|-
 +
| [[Székelyhidas]] || [[Podeni]] || Kolozs ||align="right" | ''1% ||
 +
|-
 +
| [[Szentmihály]] || [[Mihai Viteazu]]<br>wcześniej [[Sânmihaiu]] || Kolozs ||align="right" | ''22,9% ||
 +
|-
 +
| [[Várfalva]] || [[Moldovenești]] || Kolozs ||align="right" | ''65% ||
 +
|-
 +
|}
  
−
The region is today part of the [[Alba County|Alba]] and [[Cluj County|Cluj]] Counties in [[Romania]]. The settlements, current or former, are now in the following localities: [[Lunca Mureșului]], [[Ocna Mureș]], [[Mirăslău]], [[Rimetea]] and [[Unirea, Alba|Unirea]] in Alba County; and [[Călărași, Cluj|Călărași]], [[Mihai Viteazu, Cluj|Mihai Viteazu]], [[Moldovenești]] and [[Turda]] in Cluj County.
+
== Ludność ==
  
−
== Történelmi áttekintés ==
+
W 1867 r. liczba ludności wynosiła 18.680 , według spisu Balázs Orbán, z czego:
−
[[V. István magyar király|V. István király]] telepített [[székelyek]]et az újonnan alakított Aranyosszékre, mely ugyanazokkal a kiváltságokkal rendelkezett, mint a többi székely szék.<ref name="szkl-sze" /> A szék kiváltságát [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] egy alkalommal ([[1313]]. [[július 4.|július 4]]-én<ref>Közli Fejér Cod. dipl. VIII. I. 500–501 és Szereday Not. Cap. Alb. 23 és Series Epp. Tr. 1. lap.</ref>), [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] két alkalommal ([[1394]]. [[december 23.|december 23]]-án<ref>A János esztergomi érsek és korlátnok keze által kelt és kettős pecséttel megerősített okmányban szóról szóra be van iktatva IV. László és III. Endre fenn közölt kiváltságlevele. Közli Kemény József App. Dipl. Tran. IV. 80.</ref> és [[1436]]. [[június 6.|június 6]]-án<ref>A Bataloncz Mátyás pécsi prépost és korlátnok keze által kelt okmány, melybe Zsigmond adománylevele szóról szóra ismételve van, egész terjedelmében megvan Mátyás király 1484-ben kelt confimationalisában.</ref>), [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] szintén két alkalommal ([[1484]]. [[január 25.|január 25]]-én<ref>A Péter kalocsai érsek és udvari korlátnok keze által kelt és az ország nagyjai által aláirt okmány egészen be van iktatva Mátyás 1496-ki confirmationalisába.</ref> és [[1469]]. [[november 9.|november 9]]-én<ref>Hiteles másolatban a kolozsvári ref. collegium levélt. Collec. Ms. Comit. Székelyiana. T. III. 375. lap. Közli Kemény Józs. App. dipl. Tran. VI. 217.</ref>) megerősítette.<ref name="ob-asz">{{hiv-web |url=http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/179.html |cím=Orbán Balázs: Székelyföld leírása – Aranyosszék előismertetése |elérés=20140127}}</ref> [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királyné]] [[Felvinc]] kérésére [[1558]]. [[október 27.|október 27]]-én átírta és megerősítette Mátyás király fentebbi kiváltságleveleit.<ref>Kemény József App. dipl. Tran. XII. 20.</ref>
+
* mężczyźni − 9.898 i
 +
* kobiety − 9.782 kobiety.<ref name=ob-asz1>''[http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/183.html Orbán Balázs: Székelyföld leírása]''. [dostęp:2014-01-27].</ref>
  
−
Az [[erdélyi fejedelmek listája|erdélyi fejedelmek]] legtöbbje által szintén megerősítést, sőt gyarapítást nyertek Aranyosszék kiváltságai. Ezek közé tartoznak [[II. János magyar király|János Zsigmond]] [[1568]]. [[december 17.|december 17]]-én,<ref>Egész terjedelmében megvan Maros-Vásárhelyt a Teleki-könyvtárban, honnan közli Kemény Józs. App. dipl. Tran. XI. 40. Töredékesen közölve volt Nemz. Társ 1830. 165–166. lapján. Ugyszintén ez és a fennebbiek is egész terjedelemben megvannak a kolozsm. conv. egy 1634-ben kelt hiteles transumt., melyből a Felvinczet érdeklőket kiadta ujból a conv. 1742-ben, ez megvan a Gub. levélt. Priv. et const. Civitatum T. II. G. 18.</ref> [[Báthory Kristóf]] [[1576]]. [[április 24.|április 24]]-én,<ref>Eredet. a kolozsm. conv. levélt., töredékesen közölve Nemz. Társ. 1830. 165. lap.</ref> [[Báthory Zsigmond]] [[1585]]. [[április 4.|április 4]]-én<ref>Lásd Kemény Józs. App. dipl. Tran. XIII. 31.</ref> és [[Bethlen Gábor]] [[1628]]. [[július 22.|július 22]]-én kiadott kiváltságlevelei, melyekben biztosították Aranyosszék jogait.<ref name="ob-asz" />
+
== Podział narodowościowy ==
  
−
1870-ben 19.680 lakosa volt, melyből 5.755 (29,2%) görög katolikus, 4.964 (25,1%) unitárius, 4.560 (23,2%) református, 3.294 (16,7%) ortodox, 1.048 (5,3%) római katolikus és 77 egyéb vallású volt. 53,5% magyar és 46% román nemzetiségű.
+
W 1870 r. liczba ludności wynosiła 19.680 mieszkańców, w tym:
 +
* Węgrzy − 53,5% i
 +
* Rumunii − 46%.
  
−
==Népesség és felekezeti megoszlás ==
+
== Podział wyznaniowy ==
−
Aranyosszék népessége 1867-ben, Orbán Balázs összeszámolása alapján {{szám|19680}} fő volt, ebből {{szám|9898}} fő férfi és {{szám|9782}} fő nő volt.<ref name=ob-asz1/>
 
  
−
Ugyanaz az összeszámolás szerint a felekezeti megoszlás a következő volt:
 
 
{| class="wikitable" border="1" cellpadding="4" style="width: 400px; margin: 0 0 1em 1em"
 
{| class="wikitable" border="1" cellpadding="4" style="width: 400px; margin: 0 0 1em 1em"
 
|-
 
|-
 
! Felekezetek
 
! Felekezetek
−
! Népesség !! Arány
+
! Ludność !! Procent
 
</tr>
 
</tr>
−
|| [[Keleti katolikus egyházak|Görögkatolikus]] ||align="right"| {{szám|5755}} ||align="right"| ''29,24%'' </tr>
+
|| Grekokatolicy ||align="right"| 5755 ||align="right"| ''29,24%'' </tr>
−
|| [[Erdélyi Unitárius Egyház|Unitárius]] ||align="right"| {{szám|4946}} ||align="right"| ''25,13%'' </tr>
+
|| Unitarianie ||align="right"| 4946 ||align="right"| ''25,13%'' </tr>
−
|| [[Kálvinizmus|Református]] ||align="right"| {{szám|4560}} ||align="right"| ''23,17%'' </tr>
+
|| Reformowani ||align="right"| 4560 ||align="right"| ''23,17%'' </tr>
−
|| [[Ortodox kereszténység|Ortodox]] ||align="right"| {{szám|3294}} ||align="right"| ''16,74%'' </tr>
+
|| Ortodoksi ||align="right"| 3294 ||align="right"| ''16,74%'' </tr>
−
|| [[Latin rítusú katolikus egyház|Római katolikus]] ||align="right"| {{szám|1048}} ||align="right"| ''5,33%'' </tr>
+
|| Rzymscy katolicy ||align="right"| 1048 ||align="right"| ''5,33%'' </tr>
−
|| [[Zsidó vallás|Izraelita]] ||align="right"| {{szám|52}} ||align="right"| ''0,26%'' </tr>
+
|| Mozaiści ||align="right"| 52 ||align="right"| ''0,26%'' </tr>
−
|| [[Evangélikus kereszténység|Evangélikus]]<ref>Az [[Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház]] és [[Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház]] tagjait együttesen számolva.</ref> ||align="right"| {{szám|20}} ||align="right"| ''0,1%'' </tr>
+
|| Ewangelicy<ref>Az [[Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház]] és [[Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház]] tagjait együttesen számolva.</ref> ||align="right"| 20 ||align="right"| ''0,1%'' </tr>
−
|| Más<ref>Beleértve az ateistákat, illetve a nem nyilatkozókat is.</ref> ||align="right"| {{szám|5}} ||align="right"| ''0,03%'' </tr>
+
|| Inni<ref>Beleértve az ateistákat, illetve a nem nyilatkozókat is.</ref> ||align="right"| 5 ||align="right"| ''0,03%'' </tr>
−
|| '''''Összesen''''' ||align="right"| '''''{{szám|19680}}''''' ||align="right"| '''''100%'''''
+
|| '''''Ogółem''''' ||align="right"| '''''{{szám|19680}}''''' ||align="right"| '''''100%'''''
 
|}
 
|}
  
−
Az 1870-es hivatalos népszámlálás adatai szerint Aranyosszék népessége {{szám|19800}} fő volt,<ref name=ob-asz1/> mely különbséget [[Orbán Balázs (író)|Orbán Balázs]] a 3 év alatt történt népességnövekedésnek tulajdonított.<ref>„''Ezen egybehasonlitásból kitünik, hogy az én kimutatásom alapos volt, mert a hiv. kimutatásban mutatkozó 2826 lélek többlet'' (egész Székelyföldön – szerk megj.) ''az azutáni népszaporodás eredménye, mivel az én számitásom ezelőtt 3 évvel készült.''”</ref>
+
Według danych oficjalnego spisu powszechnego z 1870 r. Ludność Aranyosszék wynosiła 19 800 osób<ref name=ob-asz1/>, co [[Orbán Balázs|Balázs Orbán]] przypisał wzrostowi populacji w ciągu 3 lat.<ref>„''Ezen egybehasonlitásból kitünik, hogy az én kimutatásom alapos volt, mert a hiv. kimutatásban mutatkozó 2826 lélek többlet'' (egész Székelyföldön – szerk megj.) ''az azutáni népszaporodás eredménye, mivel az én számitásom ezelőtt 3 évvel készült.''”</ref>
  
−
== Képgaléria ==
+
== Galeria ==
 
<gallery class="center">
 
<gallery class="center">
−
Plik:Unirea, Alba 1.JPG|A felvinci vígadó
+
Plik:Unirea, Alba 1.JPG|[[Felinci]]
−
Plik:MoldovenestiBisUnitariana.jpg|A várfalvi unitárius templom
+
Plik:MoldovenestiBisUnitariana.jpg|Kościół unitarian<br>w [[Várfalva]]
−
Plik:2009-DSC00677.JPG|Az aranyospolyáni református templom (műemlék, ''LMI: CJ-II-m-B-07790'')
+
Plik:2009-DSC00677.JPG|Kościół reformowany w [[Aranyospolyán]]<br><small>(pomnik, ''LMI: CJ-II-m-B-07790'')</small>
−
Plik:Podeni01.jpg|Székelyhidas látképe
+
Plik:Podeni01.jpg|Widok na [[Székelyhidas]]
−
Plik:Podeni Iarna.JPG|Székelyhidas látképe télen
+
Plik:Podeni Iarna.JPG|Widok na [[Székelyhidas]] zimą
−
Plik:Gara Razboieni 1910.jpg|A székelykocsárdi (ma székelyföldvári) állomás 1910-ben
+
Plik:Gara Razboieni 1910.jpg|[[Székelykocsárd]]<br>w 1910 roku (obecnie [[Székelyföldvár]])
−
Plik:Székelyföldvár.JPG|A székelyföldvári állomás napjainkban
+
Plik:Székelyföldvár.JPG|Obecnie stacja [[Székelyföldvár]]
−
Plik:Biserica romano-catolica din Mihai Viteazu (17).JPG|A szentmihályfalvi római katolikus templom (műemlék, ''LMI: CJ-II-m-B-07711'')
+
Plik:Biserica romano-catolica din Mihai Viteazu (17).JPG|Kościół rzymskokatolicki<br> w [[Szentmihályfalva]]<br><small>(pomnik, ''LMI: CJ-II-m-B-07711'')</small>
−
Plik:Biserica unitariana din Mihai Viteazu (3).JPG|A szentmihályfalvi unitárius templom (műemlék, ''LMI: CJ-II-m-B-07712'')
+
Plik:Biserica unitariana din Mihai Viteazu (3).JPG|Kościół unitarny [[Szentmihályfalva]]<br><small>(pomnikk, ''LMI: CJ-II-m-B-07712'')</small>
−
Plik:Bágyon.jpg|Bágyon látképe
+
Plik:Bágyon.jpg|Widok [[Bágyon]]
−
Plik:Reformed church in Székelykocsárd 1.JPG|A székelykocsárdi református templom
+
Plik:Reformed church in Székelykocsárd 1.JPG|Kościół reformowany<br> w [[Székelykocsárd]]
−
Plik:Torocko.JPG|Jellegzetes [[torockó]]i ház
+
Plik:Torocko.JPG|Typowy dom <br>w [[Torockó]]
−
Plik:CetateaColtesti.jpg|A [[torockószentgyörgy]]i vár
+
Plik:CetateaColtesti.jpg|Ruiny zamku [[Torockószentgyörgy]]
 
</gallery>
 
</gallery>
  
 +
== Zobacz także ==
 +
* [[Székely székekhez tartozó települések|Osady należące do lokacji Seklerów]]
  
 +
|
 +
{{Történelmi régió infobox
 +
| név = Aranyosszék (węg.)<br><small>Lokacja Aranyos (pol.)<br>Sedes Aurata (łac.)<br>Scaunul Arieș (rum.)</small>
 +
| kép              =
 +
| képaláírás        = A
 +
| zászló =
 +
| zászló felirat =
 +
| címer =
 +
| címer felirat = Aranyosszék címere
 +
| egyéb nevei =
 +
| fennállás = [[XIII]] wiek - [[1876]]
 +
| ország = {{Zászló|Románia}} [[Rumunia]], [[Székelyföld]]
 +
| terület = 349,88<ref name=pallas>Pallas nagy lexikona szerint</ref>
 +
| lakosság = 18.900 osób (1870)<ref name=ob-asz1/>
 +
| nemzetiségek      = [[Seklerzy]]
 +
| vallás = [[grekokatolicy]], [[unitarianie]], [[reformowani]], [[ortodoksi]], [[rzymscy katolicy]]
 +
| központ = [[Felvinc]]
 +
| főbb települések = [[Bágyon]], [[Harasztos]], [[Székelyhidas]]
 +
| térkép = Scaunul Secuiesc al Arieșului - Aranyosszék - Josephinische Landesaufnahme 1769-73.jpg
 +
| térkép felirat = Aranyosszék 1769-1773 között
 +
}}
 +
{|
 +
|
 +
|}
 +
{{Székelyföldi székek}}
 +
|}
  
 +
== Przypisy ==
 +
{{izvori}}
  
−
== See also ==
+
[[Kategoria:Székely Land]]
−
* [[List of Székely settlements]]
+
[[Kategoria:Historyczne regiony Siedmiogrodu]]
−
 
 
−
== References ==
 
−
{{reflist}}
 
−
 
 
−
{{coord missing|Alba County}}
 
−
{{coord missing|Cluj County}}
 
−
 
 
−
[[Category:Székely Land]]
 
−
[[Category:Historical regions of Transylvania]]
 

Aktualna wersja na dzień 09:14, 17 mar 2021

Strona Autorzy Nota
[1] [2] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku angielskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku angielskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.
Strona Autorzy Nota
[3] [4] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.
Plik:Szeklerland-planned seats.png
500px
Plik:GrandDuchyOfTransylvania Josephinische Landaufnahme.jpg
Aranyosszék na szczegółowej mapie pierwszego przeglądu wojskowego
Plik:Scaunul Secuiesc al Arieșului - Aranyosszék - Josephinische Landesaufnahme 1769-73.jpg
„Aranyos Seat”, 1769-73

Aranyosszék (pol. Lokacja Aranyos, łac. Sedes Aurata, rum. Scaunul Arieș)[1] − to terytorialna jednostka administracyjna siedmiogrodzkich Seklerów {węg. Székelys) mieszkających w dolinie rzeki Aranyos (Arieş).

Wolni Strażnicy Székely otrzymali część ziem należących do króla wokół starego zamku Turda (w ruinie, dziś w rejonie Moldovenești) w nagrodę za odwagę, jaką wykazali się w bitwach z Tatarami. Tutaj osiedlili się w 21 wsiach około 1270 roku. Była to najnowsza siedziba Székely, ponieważ inne terytoria Székely (dziś: Székely Land) były zasiedlone wcześniej.

Centrum siedziby stanowiło niewielkie miasteczko targowe (oppidum), Felvinc, obecnie wieś Unirea.

Pod koniec XIX wieku, kiedy system administracyjny Królestwa Węgier został zreorganizowany, lokacja została połączona z komitatem Torda i utworzono komiatat Torda-Aranyos.

Region jest obecnie częścią okręgów Alba i Cluj w Rumunii. Osady, obecne lub dawne, znajdują się obecnie w następujących miejscowościach: Lunca Mureșului, Ocna Mureș, Mirăslău, Rimetea i Unirea w [[okręgu Alba; a Călărași, Mihai Viteazu, Moldovenești i Turda w Cluj.

Historia

Król Stefan V osadził Szeklerów na nowo powstałym Aranyosszékre, które miało te same przywileje, co inne lokacje Seklerów.[2] Przywilej tronu nadawli: raz Karol Robert (4 lipca 1313[3], dwukrotnie król Zygmunt (23 grudnia 1394[4] i 6 czerwca 1436[5]), a król Maciej dwukrotnie (25 stycznia 1484[6] i 9 listopada 1469ref>Hiteles másolatban a kolozsvári ref. collegium levélt. Collec. Ms. Comit. Székelyiana. T. III. 375. lap. Közli Kemény Józs. App. dipl. Tran. VI. 217.</ref>), potwierdzony[7] Na prośbę królowej 27 października 1558 w Felvincu królowa Izabela przepisała i potwierdziła powyższe przywileje króla Macieja 27 października 1558 r.[8]

Przywileje Aranyosszéka zostały również potwierdzone, a nawet zwiększone przez większość książąt siedmiogrodzkich. Należą do nich listy uprzywilejowane wydane przez Jánosa Zsigmonda 17 grudnia 1568 r.[9], Kristóf Báthory z 24 kwietnia 1576 r.[10], Zsigmond Báthory z 4 kwietnia 1585 r. [11] i Gábor Bethlen z 22 lipca 1628 r. którym zabezpieczono prawa Aranyosszék[7].

Układ terytorialny

Obecnie Județul Alba
Nazwa
osady
(XIX w.) 		Nazwa
rumuńska 		Obecna
lokalizacja 		Odsetek
Węgrów
(spis 2011) 		Uwagi
Aranyosmohács Măhăceni Fehér 2,2%
Csákó Cicău Fehér 0%
Dombró Dumbrava Fehér 1,2%
Felvinc Unirea Fehér 14,3%
Inakfalva Inoc Fehér 0%
Marosörményes Ormeniș Fehér 3,7%
Marosveresmart Vereșmort Fehér Dziś jest częścią Felvinc
Székelyföldvár Războieni-Cetate Fehér 5,4%
Székelykocsárd Lunca Mureșului Fehér 30,2%
Torockó Rimetea Fehér 77,1%
Torockószentgyörgy Coltești Fehér 93,7%
Obecnie Județul Cluj
Nazwa
osady
(XIX w.) 		Nazwa
rumuńska 		Obecna
lokalizacja 		Odsetek
Węgrów
(spis 2011) 		Uwagi
Alsószentmihály Sinmihaiu de Jos Kolozs Dziś jest częścią Szentmihály
Aranyospolyán Poiana Kolozs Dziś jest częścią Torda
Aranyosrákos Vălenii de Arieș Kolozs Dziś jest częścią Várfalva
Bágyon Bădeni Kolozs 58%
Bogátpuszta Bogata Kolozs 15,2%
Csegez Pietroasa Kolozs 19,8%
Harasztos Călărași Kolozs 58,7%
Kercsed Stejeriș Kolozs 63,8%
Kövend Plăiești Kolozs 79,8%
Mészkő Cheia Kolozs 22,1%
Sinfalva Cornești Kolozs 32,8%
Székelyhidas Podeni Kolozs 1%
Szentmihály Mihai Viteazu
wcześniej Sânmihaiu		 Kolozs 22,9%
Várfalva Moldovenești Kolozs 65%

Ludność

W 1867 r. liczba ludności wynosiła 18.680 , według spisu Balázs Orbán, z czego:

  • mężczyźni − 9.898 i
  • kobiety − 9.782 kobiety.[12]

Podział narodowościowy

W 1870 r. liczba ludności wynosiła 19.680 mieszkańców, w tym:

  • Węgrzy − 53,5% i
  • Rumunii − 46%.

Podział wyznaniowy

Felekezetek Ludność Procent
Grekokatolicy 5755 29,24%
Unitarianie 4946 25,13%
Reformowani 4560 23,17%
Ortodoksi 3294 16,74%
Rzymscy katolicy 1048 5,33%
Mozaiści 52 0,26%
Ewangelicy[13] 20 0,1%
Inni[14] 5 0,03%
Ogółem 19 680 100%

Według danych oficjalnego spisu powszechnego z 1870 r. Ludność Aranyosszék wynosiła 19 800 osób[12], co Balázs Orbán przypisał wzrostowi populacji w ciągu 3 lat.[15]

Galeria

Zobacz także
Aranyosszék (węg.)
Lokacja Aranyos (pol.)
Sedes Aurata (łac.)
Scaunul Arieș (rum.)
Istnienie XIII wiek - 1876
Państwo Románia Rumunia, Székelyföld
Centrum Felvinc
Główne osady Bágyon, Harasztos, Székelyhidas
Populacja
Populacja 18.900 osób (1870)[12]
Narodowości Seklerzy
Religia grekokatolicy, unitarianie, reformowani, ortodoksi, rzymscy katolicy
Dane geograficzne
Powierzchnia349 88[16]  km²
Mapa
Aranyosszék 1769-1773 között
Aranyosszék 1769-1773 között
Plik:Coa Romania Nationality Székelys.svg Székelyföldi székek / Lokacje Seklerów

Aranyosszék
Csíkszék (Gyergyószék  •  Kászonszék)
Háromszék = Kézdiszék  •  Orbaiszék  •  Sepsiszék (Miklósvárszék)
Marosszék
Udvarhelyszék (Bardócszék  •  Keresztúrszék)

Przypisy

  1. ↑ Attila M. Szabó: Historical and Administrative Toponymy of Transylvania, the Banat and Partium. Miercurea-Ciuc, 2003, str. II/1079-80.
  2. ↑ Szádeczky Kardoss Lajos: A székely székek. [dostęp:2014-01-15].
  3. ↑ Közli Fejér Cod. dipl. VIII. I. 500–501 és Szereday Not. Cap. Alb. 23 és Series Epp. Tr. 1. lap.
  4. ↑ A János esztergomi érsek és korlátnok keze által kelt és kettős pecséttel megerősített okmányban szóról szóra be van iktatva IV. László és III. Endre fenn közölt kiváltságlevele. Közli Kemény József App. Dipl. Tran. IV. 80.
  5. ↑ A Bataloncz Mátyás pécsi prépost és korlátnok keze által kelt okmány, melybe Zsigmond adománylevele szóról szóra ismételve van, egész terjedelmében megvan Mátyás király 1484-ben kelt confimationalisában.
  6. ↑ A Péter kalocsai érsek és udvari korlátnok keze által kelt és az ország nagyjai által aláirt okmány egészen be van iktatva Mátyás 1496-ki confirmationalisába.
  7. ↑ 7,0 7,1 Szablon:Hiv-web
  8. ↑ Kemény József App. dipl. Tran. XII. 20.
  9. ↑ Egész terjedelmében megvan Maros-Vásárhelyt a Teleki-könyvtárban, honnan közli Kemény Józs. App. dipl. Tran. XI. 40. Töredékesen közölve volt Nemz. Társ 1830. 165–166. lapján. Ugyszintén ez és a fennebbiek is egész terjedelemben megvannak a kolozsm. conv. egy 1634-ben kelt hiteles transumt., melyből a Felvinczet érdeklőket kiadta ujból a conv. 1742-ben, ez megvan a Gub. levélt. Priv. et const. Civitatum T. II. G. 18.
  10. ↑ Egész terjedelmében megvan Maros-Vásárhelyt a Teleki-könyvtárban, honnan közli Kemény Józs. App. dipl. Tran. XI. 40. Töredékesen közölve volt Nemz. Társ 1830. 165–166. lapján. Ugyszintén ez és a fennebbiek is egész terjedelemben megvannak a kolozsm. conv. egy 1634-ben kelt hiteles transumt., melyből a Felvinczet érdeklőket kiadta ujból a conv. 1742-ben, ez megvan a Gub. levélt. Priv. et const. Civitatum T. II. G. 18.
  11. ↑ Lásd Kemény Józs. App. dipl. Tran. XIII. 31.
  12. ↑ 12,0 12,1 12,2 Orbán Balázs: Székelyföld leírása. [dostęp:2014-01-27].
  13. ↑ Az Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház és Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház tagjait együttesen számolva.
  14. ↑ Beleértve az ateistákat, illetve a nem nyilatkozókat is.
  15. ↑ „Ezen egybehasonlitásból kitünik, hogy az én kimutatásom alapos volt, mert a hiv. kimutatásban mutatkozó 2826 lélek többlet (egész Székelyföldön – szerk megj.) az azutáni népszaporodás eredménye, mivel az én számitásom ezelőtt 3 évvel készült.”
  16. ↑ Pallas nagy lexikona szerint
Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Aranyosszék&oldid=52665”