Pest-Pilis-Solt-Kiskun: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 23: Linia 23:
 
'''Pest-Pilis-Solt-Kiskun [[vármegye]]''' közigazgatási egység volt [[Magyarország]] középső részén 1876 és 1950 között. Az egykori vármegye területe jelenleg is [[Magyarország]] része, a helyén ma [[Pest megye]], valamint [[Bács-Kiskun megye]] nagyobb része található.
 
'''Pest-Pilis-Solt-Kiskun [[vármegye]]''' közigazgatási egység volt [[Magyarország]] középső részén 1876 és 1950 között. Az egykori vármegye területe jelenleg is [[Magyarország]] része, a helyén ma [[Pest megye]], valamint [[Bács-Kiskun megye]] nagyobb része található.
  
==Földrajz==
+
== Geografia ==
 
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye a Magyar Királyság egyik legnagyobb, legsűrűbben lakott és leggazdagabb vármegyéje volt. Területe nagyrészt az [[Alföld]]höz tartozott ([[Pesti-síkság]] és [[Kiskunság]]). Csak az északi részén húzódtak kisebb dombvidékek: a [[Pilis (hegység)|Pilis]], a [[Visegrádi-hegység]], a [[Cserhát]] egy része és a [[Gödöllői-dombság]]. Legfontosabb folyója a [[Duna]] volt.
 
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye a Magyar Királyság egyik legnagyobb, legsűrűbben lakott és leggazdagabb vármegyéje volt. Területe nagyrészt az [[Alföld]]höz tartozott ([[Pesti-síkság]] és [[Kiskunság]]). Csak az északi részén húzódtak kisebb dombvidékek: a [[Pilis (hegység)|Pilis]], a [[Visegrádi-hegység]], a [[Cserhát]] egy része és a [[Gödöllői-dombság]]. Legfontosabb folyója a [[Duna]] volt.
  

Wersja z 09:09, 20 lut 2020

Plik:Pest-Pilis-Solt-Kiskun county map.jpg
Mapa administracyjna powiatu Pest-Pilis-Solt-Kiskun z drugiej połowy lat 30. XX wieku

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között. Az egykori vármegye területe jelenleg is Magyarország része, a helyén ma Pest megye, valamint Bács-Kiskun megye nagyobb része található.

Geografia

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye a Magyar Királyság egyik legnagyobb, legsűrűbben lakott és leggazdagabb vármegyéje volt. Területe nagyrészt az Alföldhöz tartozott (Pesti-síkság és Kiskunság). Csak az északi részén húzódtak kisebb dombvidékek: a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Cserhát egy része és a Gödöllői-dombság. Legfontosabb folyója a Duna volt.

Északról Esztergom, Hont és Nógrád vármegyék, keletről Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád, délről Bács-Bodrog és (1932-ig) Baranya vármegye, nyugatról pedig Tolna, Fejér és Komárom vármegyék határolták.

Komitat Pest-Pilis-Solt-Kiskun

Comitatus Pestiensis et Pilisiensis et Soltensis et Cumania Minor (łac.)
Komitat Pest-Pilisch-Scholt-Kleinkumanien (niem.)
(1910)

Herb von Pest-Pilis-Solt-Kiskun Comitatus Pestiensis et Pilisiensis et Soltensis et Cumania Minor (łac.) Komitat Pest-Pilisch-Scholt-Kleinkumanien (niem.)
Siedziba: Budapest
Powierzchnia: 12 228 km²
Ludność: 1 978 041[1]
Narodowości: 87 % Węgrzy
8 % Niemcy
2 % Słowacy
3 % inni (Czesi, Polacy, Bunjewatzen, Serbowie, Chorwaci, Cyganie)[2]
Utworzony: XI wiek
Zlikwidowany: 1876
Pest-Pilis-Solt-Kiskun