|
|
| Linia 29: |
Linia 29: |
| | * Engel, Pál (2001). ''The Realm of St Stephen: A History of Medieval Hungary, 895–1526''. I.B. Tauris * Publishers. ISBN 1-86064-061-3. | | * Engel, Pál (2001). ''The Realm of St Stephen: A History of Medieval Hungary, 895–1526''. I.B. Tauris * Publishers. ISBN 1-86064-061-3. |
| | * Solymosi, László (1994). "Váradi Regestrum [Regestrum of Várad]". In Kristó, Gyula; Engel, Pál; Makk, Ferenc (eds.). ''Korai magyar történeti lexikon (9–14. század)'' [Encyklopedia wczesnej historii Węgier (IX-XIV wiek)] (po wegiersku). Akadémiai Kiadó. s. 713. ISBN 963-05-6722-9. | | * Solymosi, László (1994). "Váradi Regestrum [Regestrum of Várad]". In Kristó, Gyula; Engel, Pál; Makk, Ferenc (eds.). ''Korai magyar történeti lexikon (9–14. század)'' [Encyklopedia wczesnej historii Węgier (IX-XIV wiek)] (po wegiersku). Akadémiai Kiadó. s. 713. ISBN 963-05-6722-9. |
| − |
| |
| − | Zamek Regentrum (odmiana Regestrum w języku łacińskim) jest ważnym źródłem XIII-wiecznych węgierskich zabytków (sporadyczne zabytki), naszych nazw miejsc i nazwisk. Przynajmniej częściowo praca kanonów i sekretarza kapituły Anianus (mistrza Ányos) w Oradei.
| |
| − |
| |
| − | Łaciński rozdział siedziby głównej siedziby Nagyváradu, w latach 1208–1235, na temat wyroków i czynności prawnych przed siedzibą św. Władysława w katedrze w Váradzie. Wiele z nich napisał Anianus lub Ányos od 1217 do 1235. Pochodzenie autora pochodziło z Węgier, w pracy pojawia się co najmniej wiele węgierskich słów i konstrukcji zdań [1].
| |
| − |
| |
| − | Wymienia 711 toponimów i 2500 nazw 43 węgierskich okręgów.
| |
| − |
| |
| − | Transakcje prawne są związane z umowami, testamentami i innymi sprawami, takimi jak sprawy karne (kradzież, podpalenie) lub zwolnienie niewolników, głównie z szerszego obszaru Wad, ale czasami z odległych obszarów.
| |
| − |
| |
| − | Pierwotny zapis nie przetrwał, choć przetrwał niszczycielski pożar w archiwach rozdziału około 1300 roku. Jego listy rozpadły się i zostały zdezorientowane przed wydrukowaniem przez biskupa György Martinuzzi w 1550 r. Opublikowane ponownie przez Matthiasa Béla, Adparatus ad hist. Hung. Posonii, 1735 i Endlicher, Rerum Hungariae Monumenta Arpadiana (St. Gallen, 1849). [1]
| |
| − |
| |
| − | Jest to niezwykle bogate źródło historii języka węgierskiego, które zostało tylko częściowo przetworzone.
| |
| − |
| |
| − | „W rzeczywistości ten pomnik językowy wymagałby monografii, która w kompleksowy sposób próbowałaby przedstawić wszystkie zawarte w nim węgierskie słowa. Ale to słownictwo jest tak szerokie, że może dać badaczowi zadanie na kilka dziesięcioleci ”, napisał Dezső Juhász w 1998 roku. [Trzy]
| |
| − |
| |
| − | Zawiera wiele toponimów, które występują najpierw i ostatnie tylko tutaj. Regestrum jest prawdopodobnie największym źródłem materiałów z hrabstwa Bihar, wymieniając ponad sto wiosek, w tym wiele starożytnych nazw miejsc, które już nie istnieją. Jego przetwarzanie jest utrudnione z powodu częstych błędów prasy w pierwszym wydaniu drukowanym.
| |
| − |
| |
| − | A '''Váradi Regestrum''' ([[latin nyelv|latinul]] ''Regestrum Varadiense'') [[13. század]]i magyar nyelvemlék ([[szórványemlék]]), helyneveink és személyneveink történetének fontos forrása. Legalább részben [[Anianus]] (Ányos mester) [[nagyvárad]]i [[kanonok]] és [[káptalan]]i jegyző munkája.
| |
| − |
| |
| − | A [[nagyvárad]]i [[székeskáptalan]] [[latin nyelv]]ű, [[1208]] és [[1235]] közt készült jegyzőkönyve a váradi székesegyházban a [[I. László magyar király|Szent László]] sírja előtt történt [[istenítélet]]ekről és a káptalan előtt bevallott jogügyletekről. Nagy részét '''Anianus''' azaz '''Ányos mester''' írta [[1217]]–[[1235]]-ig. A szerző származására nézve [[Magyarország|magyar]] volt, legalábbis a munkában előforduló sok [[magyar nyelv|magyar]] szó és a mondatszerkesztés erre vall.<ref name ="Szinnyei">{{Szinnyei|1||a/a00347.htm}}</ref>
| |
| − |
| |
| − | 43 magyar vármegye 711 helynevét és 2500 személy nevét említi.
| |
| − |
| |
| − | A jogügyletek szerződésekkel, végrendeletekkel és más ügyekkel, például büntetőügyekkel ([[lopás]], [[gyújtogatás]]) vagy szolgafelszabadítással kapcsolatosak, főleg Várad tágabb környezetéből, de olykor távolabbi vidékekről is.
| |
| − |
| |
| − | Az eredeti jegyzőkönyv nem maradt fenn, bár a káptalan okmánytárában [[1300]] körül pusztító tüzet túlélte. Levelei széthullottak és összekeveredtek, mielőtt [[1550]]-ben [[Fráter György|Martinuzzi György]] váradi püspök kinyomatta őket. Újra kiadta [[Bél Mátyás]], Adparatus ad hist. Hung. Posonii, 1735. és Endlicher, Rerum Hungariae Monumenta Arpadiana (St. Gallen, 1849.) című gyűjteményében.<ref name ="Szinnyei"/>
| |
| − |
| |
| − | Rendkívül gazdag és máig csak részben feldolgozott magyar nyelvtörténeti forrás.
| |
| − |
| |
| − | ''„Valójában e nyelvemlék olyan monográfiát igényelne, amely a benne előforduló összes magyar szó komplex bemutatására vállalkozna. De ez a szókincs olyan hatalmas, hogy egy kutatónak akár több évtizedre szóló feladatot is adhat”'' – írta róla [[1998]]-ban Juhász Dezső. [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/99-1/juhasz.pdf]
| |
| − |
| |
| − | Sok olyan helynév található benne, amely először és utoljára csak itt fordul elő. A Regestrum talán legnagyobb anyaga [[Bihar vármegye|Bihar megyéből]] származik, annak több mint száz községét említi, köztük sok olyan ősi helynevet is, amelyek ma már nem léteznek.
| |
| − | Feldolgozását megnehezítik az első nyomtatott kiadás gyakori sajtóhibái.
| |
| | | | |
| | == Hivatkozások == | | == Hivatkozások == |
