Csanád (ród)

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Plik:COA-Csanád-nemzetség.svg Herb rodu Csanád Przodek klanu Chanad (Sunad, Chanad) był prawdopodobnie przywódcą Chanad, który pokonał Ajtony w 1028 r., A jego kronika oparta jest na jego ojcu Doboce i był spokrewniony z Domem Árpáda. Posiadłości klanu znajdowały się w sześciu okręgach; Obejmowały hrabstwa Chanad, Timis, Szerem, Vas, Győr i Moson, a także zakaz Makau poza Sava. A Csanád nemzetség (Sunad, Chanad) őse valószínűleg az a Csanád vezér volt, aki 1028-ban Ajtonyt legyőzte, s kinek a krónikák szerint atyja Doboka volt, és az Árpád-házzal állt rokonságban. A nemzetség birtokai hat megyére; Csanád, Temes, Szerém, Vas, Győr és Moson megyékre és a Száván túl fekvő Macsói bánságra terjedtek ki. Genealogia Doboka, possibly from Árpád family, who had a son: Csanád, Comes (ispán) of Csanád, nephew of István I, King of Hungary, fl ca 1030; he had a grandson: N, who had a grandson: N from Csanád family, who had issue: A1. Fülöp „Nagy” A2. Benedek (Belenik) B1. Kelemen (Kelemenes), ban, főispán Arad C1. Pongrác, fl 1218-56; żona: Nn z rodziny Bár-Kalán D1. László (+ 1282) D2. Tamás Telegdi, fl 1256-99; przoderk rodziny którą można zobaczyć TUTAJ] C2. Izsák, fl 1247-56 D1. Makó, Bán, fl 1256-85 C3. Elek, fl 1247-56; żona: Örsy Jolánta (fl 1272) D1. Donkus, fl 1256 D2. Gergely, fl 1256-85 C4. Csömör, fl 1256 D1. István, fl 1256 B2. Waffa C1. Csanád, fl 1238-56 D1. Dénes, fl 1247-90 E1. István, fl 1290-99 E2. Pál Makófalvi, fl 1290-1332 F1. Dénes, fl 1337-40 F2. Pál, fl 1337-40 G1. Péter, fl 1405-19 H1. Benedek "Kis", fl 1433 F3. Péter, fl 1337-40 G1. Tamás, fl 1419 G2. András, fl 1419 G3. János, fl 1419 D2. Gergely, fl 1247-99 E1. András Tömpösi, fl 1323-44 F1. Gergely, fl 1344 F2. Balázs, fl 1344 F3. Dénes, fl 1344 F4. Benedek, fl 1344 C2. Barnabás, fl 1247-56 D1. Mihály, fl 1256-85 D2. Barnabás, fl 1256-96 D3. Domokos, fl 1256-99 E1. Mihály Tömpösi, fl 1323-44 F1. Miklós, fl 1344 F2. Barnabás, fl 1344 F3. Benedek, fl 1344 C3. Fülöp, fl 1247-56 D1. Szuna, fl 1256 D2. Benedek, fl 1256-1323 E1. Fülöp, fl 1323-44 E2. Áron, fl 1344 A3. Bogyoszló B1. Kecele C1. Csanád, fl 1256 D1. Vecse, fl 1256 C2. Tamás, fl 1256 D1. Ugod, fl 1247-56 E1. Péter, fl 1285 B2. Tivadar C1. Mihály, fl 1256 D1. Domokos, fl 1256 E1. Erne, fl 1285 E2. Tivadar (Teodor) Vejtehi (+ 1326/28), ban F1. János, fl 1317-32 F2. Miklós, fl 1322-32 F3. córka, fl 1322; mąż: Omori Gál C2. Vejteh, fl 1256 B3. Cheme C1. Lőrinc, fl 1256 D1. syn E1. Mihály, fl 1337 C2. Gergely, fl 1256 Története Csanád Szent István királlyal valamilyen rokonságban állt, de Ajtony vezér vazallusa volt. Miután szembefordult Ajtonnyal, megkeresztelkedett. István király őt állította a Marosvár-on székelő Ajtony vezér hatalmának megtörésére küldött sereg élére. Csanád 1028-ban legyőzte Ajtonyt, győzelme után jutalmul megkapta Ajtony területét és Marosvár ispánja lett. A győzelem után a vár neve is Csanádvár, majd 1030-ban a Csanádi püspökség székhelye is lett. Csanád az Ajtony feletti győzelme tiszteletére itt monostort is építtetett, melyet 'Oroszlános-nak nevezett el a győzelem előtti látomása után, melyben álmában egy oroszlán jelent meg, győzelmet ígérve Csanádnak. A Monostor első püspöke Szent Gellért lett, akit István király bízott meg Csanád megye és a csanádi püspökség megszervezésével. Csanád története is a Szent Gellért legendából maradt fenn az utókor részére. A Csanád nemzetségnek a tatárjárást megelőző időkben már nagy kiterjedésű birtokai voltak a környéken és a megyében. A nemzetségből származó családok 1160-1190 körül élt Csanád vezér dédunokája Buguzlou, a Vejteiek őse és Belenyk (Belényes) bán. Belenyiknek (Belenik) (Belényes bánnak) három fia volt: Nagy Fülöp, Kelemen bán és Waffa. - Nagy Fülöp és Waffa Szentkirályon volt birtokos. Belnyik bán idősebb fiától, Kelemenös bántól, ki előbb aradi várispán volt származott le a Thelegdy család. Kelemen (Kelemenös) bán fia I. Pongrácz (1218-1256 volt, kinek fiai László és Tamás Telegd birtokosai voltak. Ők tekinthetők a nemzetség Bihar megyei törzsének, mely köré a nemzetség Erdőháti birtokai csoportosultak. E birtokok a fennmaradt oklevelek szerint még a tatárjárás előtt kerültek a nemzetség birtokába. 1257-ben László és Tamás és az ugyanezen nemzetségből leszármazott István fia Pál a váradi káptalan előtt a következő birtokokon osztoztak: Berény, a Sebes-Körös mentén, Borostelek, Pósalaka, Battyán, Dubricson, Sonkolyos, Telki, Telked egy része, valamint Szakadát és Szabolcs. A 13. században a nemzetség birtoka lett a kalotai kerületben fekvő Jenő és a Bánságban fekvő Kanizsamonostor, Szanád és Padé is. Kanizsamonostor, Kanizsa (monostora) a Csanád nemzetség monostora volt, mely már a tatárjárás előtt fennállt. 1247-ben a Csanád nemzetségbeli Kelemen fia Pongrác ispánnak telke volt itt. A területet 1256-ban Kelemen és Waffa utódai két részre osztották a hozzá tartozó falukkal együtt. 1274-ben részben a Makófalviak őseié volt, 1337-ben pedig déli része a Makófalviaké, az északi rész pedig a Telegdyeké lett. 1337-ben a nemzetségi monostort a Makófalviak és a Telegdyek közösen használták. Szanád fele része 1247-ben Pongrácz ispán birtoka volt. A nemzetség tagjainak 1256 évi birtokmegosztásakor Szanád a Kelemenös fiak birtoka lett, de Károly Róbert király uralkodása alatt Tamás ispán fiai hűtlenségük miatt Szanádot elvesztették és csak 1321-ben nyerték vissza Csanád prépost közbenjárására. 1337-ben Szanád már két részből állt: Al-Szanád jutott a Telegdyeknek, Fel-Szanád a Makófalviaknak. A Telegdyek később, 1360-ban még egyszer megosztoztak itteni birtokukon; ekkor a falut Telegdy Miklós fiai, György és Miklós kapták meg. A Telegdy rész megmaradt a család birtokában és Telegdy István 1508-ban a királytól új adománylevelet kapott itteni birtokrészeire. A Makófalvi család része a Csákiak birtokába került. Csáki Gábor ezt a részt 1509-ben elzálogosította Bakócz Tamás bíboros érseknek. Padé a Csanád nemzetség tagjainak1256-os osztozkodásakor a falu Kelemenös bán fiainak jutott, kinek unokáját, Tamás ispánt, IV. László király 1285 április 26-án megerősítette itteni birtokaiban. Az 1337 évi újabb birtokmegosztáskor az egész falut a Makófalvi család kapta osztozkodásakor, Padé Kelemenös bán fiainak jutott, kinek unokáját, Tamás ispánt, IV. László király 1285 április 26-án megerősítette itteni birtokaiban. Az 1337 évi újabb birtokmegosztáskor az egész falut a Makófalvi család kapta. I. Pongrác fiai közül Tamás(ispán) 1299 után Telegd birtokosa volt, ő alapította meg a későbbi virágzó Thelegdy családot. Waffa comesnek három fia: Csanád (1238-1356), Barnabás és I. Fülöp voltak. Waffa fia Csanád comes neve egy 1233-ban kelt oklevélben fordul elő Erdélyben Karakó és Igen-nel kapcsolatban. A Waffa ágból, annak Csanád nevű fiától származtak később a Makófalvy, Makay és a Kémery családok. Barnabás (1256) és Fülöp (1256) nevű fiaitól származtak a Tömpösiek ősei. 1274-ben a Csanád nemzetség tagjai; a Makófalviak és a Tömpösiek megosztoztak birtokaikon, mely alkalommal a Waffa fiak (a három testvér) 22 falut kaptak, köztük négy monostort is. 1344-ben pereskedett egymással birtokain a két ág: Kelemenös és Waffa ága: A Csanád nemzetség leszármazottai közül a geleji előnévvel élő Makayak még az 1700-as évek elején is szerepeltek az okiratokban. Források Turul 1895 Borovszky Samu Bunyitay Vince Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I-III. Budapest, 1900-1904 Györffy György: Csanádvármegye

Csanád Herb {{{dynastia}}} Kraj Królestwo Węgier Pierwszy Ostatni Początek Koniec Pochodzenie węgierskie