András magyar királyi herceg: Różnice pomiędzy wersjami
Przejdź do nawigacji
Przejdź do wyszukiwania
| Linia 41: | Linia 41: | ||
ledwo świadoma śmierci ojca, i przybyła do Armenii, aby ją zirytować jako żonę. Jednakże, ponieważ wielcy ludzie tego kraju domagali się sprowadzenia żony Jana w Ptolemais do Armenii, był zmuszony do podróży<ref>Az elutazása oka az volt, hogy mind a felesége, [[Stefánia jeruzsálemi királyné|Stefánia]] és a fia, [[Brienne-i János örmény trónörökös|János]] az Örményországba utazásuk előtt váratlanul és hirtelen meghaltak. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.</ref>. | ledwo świadoma śmierci ojca, i przybyła do Armenii, aby ją zirytować jako żonę. Jednakże, ponieważ wielcy ludzie tego kraju domagali się sprowadzenia żony Jana w Ptolemais do Armenii, był zmuszony do podróży<ref>Az elutazása oka az volt, hogy mind a felesége, [[Stefánia jeruzsálemi királyné|Stefánia]] és a fia, [[Brienne-i János örmény trónörökös|János]] az Örményországba utazásuk előtt váratlanul és hirtelen meghaltak. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.</ref>. | ||
| − | Podczas podróży Filip, syn księcia [https://pl.wikipedia.org/wiki/Boemund_IV Bohemunda IV]] z Antiochii (z dynastii z [https://pl.wikipedia.org/wiki/Dynastia_z_Poitiers Poitiers]), poprosił o rękę Izabeli i otrzymał ją w 1221 r. wraz z królestwem; [...] chociaż [https://en.wikipedia.org/wiki/Philip_of_Antioch Filip niebawem zmarł (w 1222÷26 r.)<ref>[[Antiochiai Fülöp örmény király]] [[1221]]. [[január 25.|január 25]]-én vette feleségül [[I. Izabella örmény királynő|I. Izabella]] királynőt, és valójában pár évvel később, [[1225]]-ben halt meg mérgezés következtében. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.</ref>, to Andrzej II nie mógł walczyć o prawa syna Andrzeja, ponieważ zdobycie Halicza dla drugiego syna [[Kálmán herceg|Kolomana]] zajęło zbyt wiele czasu. | + | Podczas podróży Filip, syn księcia [https://pl.wikipedia.org/wiki/Boemund_IV Bohemunda IV]] z Antiochii (z dynastii z [https://pl.wikipedia.org/wiki/Dynastia_z_Poitiers Poitiers]), poprosił o rękę Izabeli i otrzymał ją w 1221 r. wraz z królestwem; [...] chociaż [https://en.wikipedia.org/wiki/Philip_of_Antioch Filip niebawem zmarł (w 1222÷26 r.)<ref>[[Antiochiai Fülöp örmény király]] [[1221]]. [[január 25.|január 25]]-én vette feleségül [[I. Izabella örmény királynő|I. Izabella]] királynőt, és valójában pár évvel később, [[1225]]-ben halt meg mérgezés következtében. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.</ref>, to Andrzej II nie mógł walczyć o prawa syna Andrzeja, ponieważ zdobycie Halicza dla drugiego syna [[Kálmán herceg|Kolomana]] zajęło zbyt wiele czasu.<ref name="Wertner">Wertner Mór: András herczeg, w: W. M.: ''Az Árpádok családi története'', Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, str. 53–454.</ref> Po raz drugi Izabela poślubiła swojego armeńskiego kuzyna,[https://en.wikipedia.org/wiki/Hethum_I,_King_of_Armenia Hethuma]. |
<small><small>András herceget apja az [[1218]]-as [[Ötödik keresztes hadjárat|szentföldi hadjáratáról]] hazatérően eljegyezte [[I. Izabella örmény királynő|Izabella]] örmény királyi hercegnővel, akinek apja a két gyermeket megtette a trón örököséül. ''(A következő szöveg XIX. századi helyesírással íródott:)'' „[[I. Leó örmény király|Leo]] örmény király [[Antiokheia|Antiochiából]] követséget küldött hozzá, felajánlván leánya, [[I. Izabella örmény királynő|Izabella]] kezét harmadik fiának, Andrásnak. [...] [[II. András magyar király|II. András]] ezt az ajánlatot elfogadta azzal a feltétellel, hogy András herczeg legyen [[I. Leó örmény király|Leo]] utóda az [[Örményország uralkodóinak listája|örmény trónon]]. Ez ügyben úgy [[II. András magyar király|András]], mint [[I. Leó örmény király|Leo]] [[1219]]-ben a pápához, [[III. Honoriusz pápa|III. Honoriushoz]], fordultak; ez az eljegyzést megerősítette és kikötötte, hogy a herczeg jegyesének keze révén, (még a menyasszony halála esetén is – látszik, hogy a [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar király]] minden áron csak az örmény trónutódlást czélozta) az örmény trónt örökölje. [[I. Theodórosz nikaiai császár|I. Laskaris Tódor]] nikeai császár is igéretet tett [[II. András magyar király|Andrásnak]] arra nézve, hogy rajta lesz, miként a herczeg az örmény trónt elnyerje. Mindazonáltal az [[Árpád-ház]]nak ez irányu várandóságából épp úgy nem lett semmi, mint [[III. Béla magyar király|Béla-Elek]] herczeg [[Bizánci Birodalom|byzancziéból]]. [[I. Leó örmény király|Leo]] ugyanis már [[1220]]-ban meghalt. [[I. János jeruzsálemi király|Brienne János]], [[Jeruzsálem királyainak listája|jeruzsálemi király]] – [[I. Leó örmény király|Leónak]] idősebbik leányát kb. [[1216]]-tól birta nőül – alig hogy hirét vette apja halálának, Örményországba jött, hogy mint neje örökségét annektálja. Mivelhogy azonban az ország nagyjai követelték, hogy [[I. János jeruzsálemi király|János]] [[Akko (város)|Ptolemaisban]] tartózkodó nejét Örményországba hozza, elutazni volt kénytelen. Elutaztakor [[IV. Bohemond antiochiai herceg|IV. Bohemund]] [[Antiochia fejedelmeinek listája|antiochiai herczeg]] (a Poitou-házból) fia megkérte [[I. Izabella örmény királynő|Izabella]] kezét s azt [[1221]]-ben a királysággal együtt megkapta; [...] Habár [[Antiochiai Fülöp örmény király|Fülöp]] már [[1222]]-ben meghalt, [[II. András magyar király|II. András]] fiának jogait nem vitathatta, mert [[Galícia|Halicsnak]] második fia, [[Kálmán herceg|Kálmán]] számára való megszerzése nagyon igénybe vette.” Izabella másodszorra örmény unokatestvéréhez, [[I. Hetum örmény király|Szaven-Pahlavuni Hetumhoz]] ment feleségül. </small></small> | <small><small>András herceget apja az [[1218]]-as [[Ötödik keresztes hadjárat|szentföldi hadjáratáról]] hazatérően eljegyezte [[I. Izabella örmény királynő|Izabella]] örmény királyi hercegnővel, akinek apja a két gyermeket megtette a trón örököséül. ''(A következő szöveg XIX. századi helyesírással íródott:)'' „[[I. Leó örmény király|Leo]] örmény király [[Antiokheia|Antiochiából]] követséget küldött hozzá, felajánlván leánya, [[I. Izabella örmény királynő|Izabella]] kezét harmadik fiának, Andrásnak. [...] [[II. András magyar király|II. András]] ezt az ajánlatot elfogadta azzal a feltétellel, hogy András herczeg legyen [[I. Leó örmény király|Leo]] utóda az [[Örményország uralkodóinak listája|örmény trónon]]. Ez ügyben úgy [[II. András magyar király|András]], mint [[I. Leó örmény király|Leo]] [[1219]]-ben a pápához, [[III. Honoriusz pápa|III. Honoriushoz]], fordultak; ez az eljegyzést megerősítette és kikötötte, hogy a herczeg jegyesének keze révén, (még a menyasszony halála esetén is – látszik, hogy a [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar király]] minden áron csak az örmény trónutódlást czélozta) az örmény trónt örökölje. [[I. Theodórosz nikaiai császár|I. Laskaris Tódor]] nikeai császár is igéretet tett [[II. András magyar király|Andrásnak]] arra nézve, hogy rajta lesz, miként a herczeg az örmény trónt elnyerje. Mindazonáltal az [[Árpád-ház]]nak ez irányu várandóságából épp úgy nem lett semmi, mint [[III. Béla magyar király|Béla-Elek]] herczeg [[Bizánci Birodalom|byzancziéból]]. [[I. Leó örmény király|Leo]] ugyanis már [[1220]]-ban meghalt. [[I. János jeruzsálemi király|Brienne János]], [[Jeruzsálem királyainak listája|jeruzsálemi király]] – [[I. Leó örmény király|Leónak]] idősebbik leányát kb. [[1216]]-tól birta nőül – alig hogy hirét vette apja halálának, Örményországba jött, hogy mint neje örökségét annektálja. Mivelhogy azonban az ország nagyjai követelték, hogy [[I. János jeruzsálemi király|János]] [[Akko (város)|Ptolemaisban]] tartózkodó nejét Örményországba hozza, elutazni volt kénytelen. Elutaztakor [[IV. Bohemond antiochiai herceg|IV. Bohemund]] [[Antiochia fejedelmeinek listája|antiochiai herczeg]] (a Poitou-házból) fia megkérte [[I. Izabella örmény királynő|Izabella]] kezét s azt [[1221]]-ben a királysággal együtt megkapta; [...] Habár [[Antiochiai Fülöp örmény király|Fülöp]] már [[1222]]-ben meghalt, [[II. András magyar király|II. András]] fiának jogait nem vitathatta, mert [[Galícia|Halicsnak]] második fia, [[Kálmán herceg|Kálmán]] számára való megszerzése nagyon igénybe vette.” Izabella másodszorra örmény unokatestvéréhez, [[I. Hetum örmény király|Szaven-Pahlavuni Hetumhoz]] ment feleségül. </small></small> | ||
| − | András poślubił Ilonę, młodszą córkę księcia Nowogrodu [https://pl.wikipedia.org/wiki/M%C5%9Bcis%C5%82aw_II_Uda%C5%82y Mścisława II Udałego], aby wydostać brata i żonę z niewoli księcia Nowogrodu. „Ale król Andrzej nie lubił tych przymusowych zaręczyn, a po uwolnieniu Kolomana poprosił papieża Honoriusza III o ich rozwiązanie, jedanka papież. | + | András poślubił Ilonę, młodszą córkę księcia Nowogrodu [https://pl.wikipedia.org/wiki/M%C5%9Bcis%C5%82aw_II_Uda%C5%82y Mścisława II Udałego], aby wydostać brata i żonę z niewoli księcia Nowogrodu. „Ale król Andrzej nie lubił tych przymusowych zaręczyn, a po uwolnieniu Kolomana poprosił papieża Honoriusza III o ich rozwiązanie, jedanka papież.<ref name="Wertner" /> |
András zmarł za życia ojca. Według węgierskiej tradycji zmarł bezdzietnie<ref>Lásd Wertner (1892).</ref>, podczas gdy według innych źródeł miał córkę o imieniu Elżbieta<ref>[http://fmg.ac/Projects/MedLands/HUNGARY.htm#Andrasdied1245 FMG/Hungary Kings Genealogy] – 2014. június 9.</ref>, ale to również opiera się na niepewnych założeniach. | András zmarł za życia ojca. Według węgierskiej tradycji zmarł bezdzietnie<ref>Lásd Wertner (1892).</ref>, podczas gdy według innych źródeł miał córkę o imieniu Elżbieta<ref>[http://fmg.ac/Projects/MedLands/HUNGARY.htm#Andrasdied1245 FMG/Hungary Kings Genealogy] – 2014. június 9.</ref>, ale to również opiera się na niepewnych założeniach. | ||
Wersja z 14:22, 27 cze 2020
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
András herceg (pol. książę Andrzej Arpadowicz, ukr. Андрій Андрійович) (* 1210÷12, † 1234), królewicz węgierski, książę halicki, syn króla Węgier Andrzeja II i Gertrudy z Meranu, narzeczony królowej Armenii Izabeli I. Spis treściŻyciorysBył piątym dzieckiem swoich rodziców, najmłodszym, trzecim synem. Książę András został zaręczony przez swojego ojca po powrocie z Ziemi Świętej w 1218 r. z królewną armeńską Izabelą, której ojciec uczynił dwójkę swoich dzieci spadkobiercami tronu. (Poniższy tekst jest napisany w XIX wieku :) „Król Armenii Leo wysłał z Antiochii delegację, podając rękę swojej córki Izabeli jego trzeciemu synowi Andrzejowi. [...] II. András przyjął tę ofertę pod warunkiem, że książę Andrzej zostanie następcą Lwa na tronie ormiańskim. W tej sprawie zarówno król Andrzej, jak i Leo w 1219 r. zwrócili się do papieża Honoriusza III; zaręczyny zostały potwierdzone i zastrzeżone przez oblubienicę księcia (nawet w przypadku śmierci oblubienicy - wydaje się, że król węgierski za wszelką cenę dążył tylko do sukcesji tronu ormiańskiego). Cesarz Teodor I Laskarys obiecał swemu zięciowi[1] królowi Andrzejowi, że będzie wiedział, w jaki sposób książę zdobędzie tron ormiański. Jednak oczekiwania dynastii Arpadów w tym względzie stały się niczym więcej niż oczekiwania księcia Beli, bo Leo zmarł już w 1220 r.[2] Jan z Brienne, król Jerozolimy, maż Stefani (od 126 r.) – starszej córki Leo ledwo świadoma śmierci ojca, i przybyła do Armenii, aby ją zirytować jako żonę. Jednakże, ponieważ wielcy ludzie tego kraju domagali się sprowadzenia żony Jana w Ptolemais do Armenii, był zmuszony do podróży[3]. Podczas podróży Filip, syn księcia Bohemunda IV] z Antiochii (z dynastii z Poitiers), poprosił o rękę Izabeli i otrzymał ją w 1221 r. wraz z królestwem; [...] chociaż Filip niebawem zmarł (w 1222÷26 r.)[4], to Andrzej II nie mógł walczyć o prawa syna Andrzeja, ponieważ zdobycie Halicza dla drugiego syna Kolomana zajęło zbyt wiele czasu.[5] Po raz drugi Izabela poślubiła swojego armeńskiego kuzyna,[https://en.wikipedia.org/wiki/Hethum_I,_King_of_Armenia Hethuma. András herceget apja az 1218-as szentföldi hadjáratáról hazatérően eljegyezte Izabella örmény királyi hercegnővel, akinek apja a két gyermeket megtette a trón örököséül. (A következő szöveg XIX. századi helyesírással íródott:) „Leo örmény király Antiochiából követséget küldött hozzá, felajánlván leánya, Izabella kezét harmadik fiának, Andrásnak. [...] II. András ezt az ajánlatot elfogadta azzal a feltétellel, hogy András herczeg legyen Leo utóda az örmény trónon. Ez ügyben úgy András, mint Leo 1219-ben a pápához, III. Honoriushoz, fordultak; ez az eljegyzést megerősítette és kikötötte, hogy a herczeg jegyesének keze révén, (még a menyasszony halála esetén is – látszik, hogy a magyar király minden áron csak az örmény trónutódlást czélozta) az örmény trónt örökölje. I. Laskaris Tódor nikeai császár is igéretet tett Andrásnak arra nézve, hogy rajta lesz, miként a herczeg az örmény trónt elnyerje. Mindazonáltal az Árpád-háznak ez irányu várandóságából épp úgy nem lett semmi, mint Béla-Elek herczeg byzancziéból. Leo ugyanis már 1220-ban meghalt. Brienne János, jeruzsálemi király – Leónak idősebbik leányát kb. 1216-tól birta nőül – alig hogy hirét vette apja halálának, Örményországba jött, hogy mint neje örökségét annektálja. Mivelhogy azonban az ország nagyjai követelték, hogy János Ptolemaisban tartózkodó nejét Örményországba hozza, elutazni volt kénytelen. Elutaztakor IV. Bohemund antiochiai herczeg (a Poitou-házból) fia megkérte Izabella kezét s azt 1221-ben a királysággal együtt megkapta; [...] Habár Fülöp már 1222-ben meghalt, II. András fiának jogait nem vitathatta, mert Halicsnak második fia, Kálmán számára való megszerzése nagyon igénybe vette.” Izabella másodszorra örmény unokatestvéréhez, Szaven-Pahlavuni Hetumhoz ment feleségül. András poślubił Ilonę, młodszą córkę księcia Nowogrodu Mścisława II Udałego, aby wydostać brata i żonę z niewoli księcia Nowogrodu. „Ale król Andrzej nie lubił tych przymusowych zaręczyn, a po uwolnieniu Kolomana poprosił papieża Honoriusza III o ich rozwiązanie, jedanka papież.[5] András zmarł za życia ojca. Według węgierskiej tradycji zmarł bezdzietnie[6], podczas gdy według innych źródeł miał córkę o imieniu Elżbieta[7], ale to również opiera się na niepewnych założeniach. PrzodkowiePrzypisy
Bibliografia
Linki zewnętrzne
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
