Kacsics (ród): Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
(Przekierowanie do Kačići (ród))
Znacznik: Nowe przekierowanie
(Usunięto przekierowanie do Kačići (ród))
Znacznik: Usunięto przekierowanie
Linia 1: Linia 1:
−
#PATRZ [[Kačići (ród)]]
+
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kacsics_nemzets%C3%A9g
  
−
[[Kategoria:Przekierowane]]
+
A '''Kacsics nemzetség''' vagy Kácsik nemzetség régi magyar [[nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetség]], amelynek ősi birtoka a [[Nógrád vármegye]]i [[szécsény]]i uradalom volt az [[Ipoly]] mentén. A címere koronás arany oroszlán volt kék pajzson. A nemzetségből származott a [[Gertrúd magyar királyné]] elleni merénylet résztvevője, [[Kacsics nembeli Simon|Simon bán]]. A nemzetségnek négy ága ismert, a Falkos ágból származott a [[14. század]] elején felemelkedett [[Szécsényi család]], amelyik a nemzetség többi ágának birtokait is megszerezte.<ref name="Korai magyar:Kacsics nem">{{cite book|chapter=Kacsics nem |title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref>
 +
 
 +
== A nemzetség története ==
 +
 
 +
[[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] a nemzetség egy [[Kacsics nembeli Szalóc|Szalóc]] ''(Slauiz, Slawiz)'' nevű, bizonyára szláv anyanyelvű tagját nevezte ki a zömmel szlávok lakta [[Nógrád vármegye]] ispánjának. Feltehetően az [[Ipoly]] középső és felső medencéjében kapott birtokokat. A 13. századra a megye három legjelentősebb birtokosa a [[Záh nemzetség|Záh]], a [[Szolnok nemzetség|Szolnok]] és a Kacsics nemzetség lett.
 +
 
 +
[[1213]]-ban a Kacsics nembeli [[Kacsics nembeli Simon (szlavón bán)|Simon bán]] egyike volt [[Gertrúd magyar királyné]] gyilkosainak [[Töre fia Péter]] ispánnal együtt. A merénylet előkészítésében valószínűleg Simon öccse, az akkor ugyancsak szlavón bán [[Kacsics nembeli Mihály (erdélyi vajda)|Mihály vajda]] is részt vett. A nemzetségen ekkor a súlyos bel- és külpolitikai helyzet miatt a király ezt nem torolta meg, egyedül [[Töre fia Péter]]t húzatta karóba. Simon és Mihály birtokait — [[Szécsény]]t és annak tartozékait — csak 1228-ban kobozta el<ref name="Markó:Kacsics nb. Simon"> {{cite book|chapter=Kacsics nb. Simon (horvát–dalmát–szlavón bánok) |last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=isbn 963 547 085 1}}</ref> és adta a [[Szák nembeli Pósa]] nógrádi ispánnak a későbbi [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]], akkor még ifjabb király. Az adománylevél egyértelművé teszi, hogy Béla ezzel szeretett anyjának megölését torolta meg:
 +
 
 +
„Béla Isten kegyelméből király, Magyarország királyának, elsőszülöttje, mindenkinek aki a jelen oklevelünket megtekinti, üdvösséget az Úrban! – Tudja meg mindenki, hogy midőn a mi édesanyánk meggyilkolásáért hűtlenségben részes némelyek birtokai szétosztódnának, Botos (Botus) fia Pósa (Pousa) ispánnak adtuk az ilyen hűtleneknek a [[nógrádi vár|Nógrád]] (Novigrad) várának a megyéjében lévő azon birtokait, amelyeknek ez a nevük: tudniillik [[Szécsény]] (Zychan) falut, [[Magyargéc|Géc]] (Gecsely) falut és [[Rimóc]] (Rimouch) szabadosokkal ''(cum libertinis)'' akiknek ez a nevük: Torta, Szeme, Aba, és valamint [[Hontalmás|Almás]] (Almos) nevű falut, szintén a szabadosokkal, akiknek a neve nem állt itt. És hogy a mi adományunk örök érvényre tegyen szert, megengedjük a jelen levelet a mi pecsétünk erejével örökre megerősíteni. Kelt Mátyás zágrábi prépostnak, udvari kancellárjának kezei által az üdvösség 1229. évében.”
 +
 
 +
Mihály halála után a nemzetség négy ágra bomlott: a Falkos, a Simon bán-féle, az Illés és a Leusták ágra. A legősibb Kacsics-birto a [[szécsényi uradalom]] volt; benne Szécsény egy része, Géc, Rimóc és Almás — ezekhez a nemzetség valamennyi ága ragaszkodott. További korai birtokaik a Felvidéken [[Kislibercse|Kis-]] és [[Nagylibercse]] (Liszec), [[Paróca]]; illetve a [[kálnoki uradalom]] [[Bátka]], [[Berzenke]], Boholnok(?), [[Garáb]], [[Kemence (település)|Kemenc]], Liszkóc(?) és [[Ozdin]] településsel. Minden bizonnyal már 1313 előtt Kacsics-birtok volt [[Hollókő]], valamint a hozzá tartozó [[Nagylóc]] és [[Csitár]]. Ugyancsak valószínű, hogy a Kacsics nemzetség építette meg már a [[tatárjárás]] előtt a [[füleki vár]]at.
 +
 
 +
A nemzetség tagjai később is egyre-másra építették a várakat — jóval többet, mint ez más nemzetségeknél szokásban volt. Ők építették:
 +
* a mai [[Szlovákia|Szlovákiában]]:
 +
** [[Ozdin]],
 +
** [[Nagylibercse]] ''(Lyžec)'',
 +
** [[Losonc]]-Királydomb,
 +
** (Ragyolc-)[[Sátoros-Kőszeghegy]] (Sátorosbánya?),
 +
** [[somoskői vár|Somoskő]] és
 +
** [[Szécsénykovácsi]]-Hradistye;
 +
 
 +
* a mai [[Nógrád megye|Nógrád]] megyében:
 +
** [[Szécsény]]-Strázsapart,
 +
** [[Nagylóc]]-Várhegy,
 +
** [[Salgó]],
 +
** [[Zagyvafő vára|Zagyvafő]],
 +
** [[Sztrahora vára|Sztrahora]],
 +
** [[Kisvár (Mátraszőlős)|Mátraszőlős]] (Kisvár),
 +
** [[Baglyaskő vára|Baglyaskő]],
 +
** [[hollókői vár|Hollókő]]
 +
várait.
 +
 
 +
A [[14. század]] elején a nemzetség tagjai a '''Falkos ág'''beli [[Szécsényi Tamás]] kivételével [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Mátéhoz]] pártoltak. Az [[1312]]-es [[rozgonyi csata|rozgonyi csatában]] Csák Máté seregvezérei voltak, amiért birtokaikat Károly Róbert elkobozta és az ő oldalán küzdő [[Szécsényi Tamás]]nak adományozta; ő [[1321]]-től 21 éven át [[erdélyi vajda]] volt. A Csák Mátétól később elpártolt [[Kacsics nembeli Simon (ispán)|Simon]] krassói és somlyói ispán lett [[1319]]-ben.<ref name="Korai magyar:Kacsics nem"/>
 +
 
 +
== A nemzetség ágai ==
 +
 
 +
=== Falkos ága ===
 +
 
 +
[[Kacsics nembeli Falkos|Falkos]] fia volt [[Kacsics nembeli Farkas]], a [[Szécsényi család]] őse. A család első, ezen a néven ismert tagja Farkas fia, [[Szécsényi Tamás]], Károly Róbert erdélyi vajdája volt.<ref name="Markó:Szécsényi Tamás"> {{cite book|chapter=Szécsényi Tamás |last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=isbn 963 547 085 1}}</ref>
 +
 
 +
=== Simon ág ===
 +
 
 +
 
 +
=== Illés ág ===
 +
 
 +
Ez ebből az ágból származó [[Kacsics (Illés) Péter ispán|Péter]] nógrádi ispán (1246–1271) és leszármazottai építtették a legtöbb várat. [[Baglyaskő vára|Baglyaskő]] várát valószínűleg maga az ispán, akinek halála után a várat fia, [[Kacsics (Illés) Péter fia Péter|Péter]] örökölte. A további leszármazottak közül:
 +
* [[Kacsics (Illés) Mihály|Mihály]] építtette [[Sztrahora vára|Sztrahorát]],
 +
* [[Kacsics (Illés) Mikus|Mikus]] építtette [[hollókői vár|Hollókő]]t,
 +
* [[Kacsics (Illés) Leusták|Leusták]] és [[Kacsics (Illés) Jákó|Jákó]] építtette [[somoskői vár|Somoskő]]t.
 +
 
 +
=== Leusták ág ===
 +
 
 +
* [[Szalatnyai család]]
 +
 
 +
== A nemzetség ismert tagjai ==
 +
 
 +
* [[Kacsics nembeli István]] (két erdélyi vajda apja)
 +
* [[Kacsics nembeli Simon (szlavón bán)|Simon bán]] (†1228 előtt), István fia, Mihály vajda testvére; 1205-ben erdélyi vajda. Gertrúd királyné egyik gyilkosa<ref name="Markó:Kacsics nb. Mihály"> {{cite book|chapter=Kacsics nb. Mihály erdélyi vajda| last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=isbn 963 547 085 1}}</ref>
 +
* [[Kacsics nembeli Mihály (erdélyi vajda)|Mihály vajda]] (†1212 előtt), István fia,<ref name="Markó:Kacsics nb. Simon"/> 1209–1212 között erdélyi vajda.
 +
* [[Mihály fia Falkos]] Mihály vajda fia, a Falkos ág őse
 +
* [[Kacsics nembeli Farkas]] pohárnokmester, Falkos fia, [[Szécsényi Tamás]] apja
 +
* [[Simon fia Falkos]], Simon bán fia, a füleki vár ura. A rablásairól, gyilkosságairól, hamispénzverő üzelmeiről hírhedt urat [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] istenítéletre, majd börtönre ítélte. Külső nyomásra megkegyelmezett neki, de [[Illés fia Mihály]] megöletését már nem tűrte. 1246. január 18-án kelt oklevelében a várat és annak birtokait lefoglalta, majd a tatárok elleni harcokban részt vett hívének, [[Pók nembeli Móric]] királyi pohárnokmesternek adományozta.
 +
* [[Kacsics nembeli Simon (ispán)]] krassói és somlyói ispán (1319–), székely ispán (1321–1327)<ref name="Korai magyar:Kacsics nem"/>
 +
 
 +
== További információk ==
 +
 
 +
* {{cite web|url=http://genealogy.euweb.cz/hung/kacsics.html |title=Kacsics, Zagyvafõi, Libercsei, Farkas de Harinna, Geréb de Vingárt families |author=genealogy.euweb.cz |date=2004-10-08 |accessdate=2011-07-26}}
 +
 
 +
== Jegyzetek ==
 +
 
 +
{{jegyzetek}}
 +
 
 +
== Források ==
 +
 
 +
* [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/holloko-5E36/a-varepito-kacsics-nemzetseg-5E70/ Arcanum: A várépítő Kacsics nemzetség]
 +
 
 +
{{portál|középkor}}
 +
 
 +
{{DEFAULTSORT:Kac~sic~snemzetseg}}
 +
[[Kategória:Kacsics nemzetség| ]]

Wersja z 14:51, 17 paź 2019

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kacsics_nemzets%C3%A9g

A Kacsics nemzetség vagy Kácsik nemzetség régi magyar nemzetség, amelynek ősi birtoka a Nógrád vármegyei szécsényi uradalom volt az Ipoly mentén. A címere koronás arany oroszlán volt kék pajzson. A nemzetségből származott a Gertrúd magyar királyné elleni merénylet résztvevője, Simon bán. A nemzetségnek négy ága ismert, a Falkos ágból származott a 14. század elején felemelkedett Szécsényi család, amelyik a nemzetség többi ágának birtokait is megszerezte.[1]

A nemzetség története

Könyves Kálmán a nemzetség egy Szalóc (Slauiz, Slawiz) nevű, bizonyára szláv anyanyelvű tagját nevezte ki a zömmel szlávok lakta Nógrád vármegye ispánjának. Feltehetően az Ipoly középső és felső medencéjében kapott birtokokat. A 13. századra a megye három legjelentősebb birtokosa a Záh, a Szolnok és a Kacsics nemzetség lett.

1213-ban a Kacsics nembeli Simon bán egyike volt Gertrúd magyar királyné gyilkosainak Töre fia Péter ispánnal együtt. A merénylet előkészítésében valószínűleg Simon öccse, az akkor ugyancsak szlavón bán Mihály vajda is részt vett. A nemzetségen ekkor a súlyos bel- és külpolitikai helyzet miatt a király ezt nem torolta meg, egyedül Töre fia Pétert húzatta karóba. Simon és Mihály birtokait — Szécsényt és annak tartozékait — csak 1228-ban kobozta el[2] és adta a Szák nembeli Pósa nógrádi ispánnak a későbbi IV. Béla, akkor még ifjabb király. Az adománylevél egyértelművé teszi, hogy Béla ezzel szeretett anyjának megölését torolta meg:

„Béla Isten kegyelméből király, Magyarország királyának, elsőszülöttje, mindenkinek aki a jelen oklevelünket megtekinti, üdvösséget az Úrban! – Tudja meg mindenki, hogy midőn a mi édesanyánk meggyilkolásáért hűtlenségben részes némelyek birtokai szétosztódnának, Botos (Botus) fia Pósa (Pousa) ispánnak adtuk az ilyen hűtleneknek a Nógrád (Novigrad) várának a megyéjében lévő azon birtokait, amelyeknek ez a nevük: tudniillik Szécsény (Zychan) falut, Géc (Gecsely) falut és Rimóc (Rimouch) szabadosokkal (cum libertinis) akiknek ez a nevük: Torta, Szeme, Aba, és valamint Almás (Almos) nevű falut, szintén a szabadosokkal, akiknek a neve nem állt itt. És hogy a mi adományunk örök érvényre tegyen szert, megengedjük a jelen levelet a mi pecsétünk erejével örökre megerősíteni. Kelt Mátyás zágrábi prépostnak, udvari kancellárjának kezei által az üdvösség 1229. évében.”

Mihály halála után a nemzetség négy ágra bomlott: a Falkos, a Simon bán-féle, az Illés és a Leusták ágra. A legősibb Kacsics-birto a szécsényi uradalom volt; benne Szécsény egy része, Géc, Rimóc és Almás — ezekhez a nemzetség valamennyi ága ragaszkodott. További korai birtokaik a Felvidéken Kis- és Nagylibercse (Liszec), Paróca; illetve a kálnoki uradalom Bátka, Berzenke, Boholnok(?), Garáb, Kemenc, Liszkóc(?) és Ozdin településsel. Minden bizonnyal már 1313 előtt Kacsics-birtok volt Hollókő, valamint a hozzá tartozó Nagylóc és Csitár. Ugyancsak valószínű, hogy a Kacsics nemzetség építette meg már a tatárjárás előtt a füleki várat.

A nemzetség tagjai később is egyre-másra építették a várakat — jóval többet, mint ez más nemzetségeknél szokásban volt. Ők építették:

várait.

A 14. század elején a nemzetség tagjai a Falkos ágbeli Szécsényi Tamás kivételével Csák Mátéhoz pártoltak. Az 1312-es rozgonyi csatában Csák Máté seregvezérei voltak, amiért birtokaikat Károly Róbert elkobozta és az ő oldalán küzdő Szécsényi Tamásnak adományozta; ő 1321-től 21 éven át erdélyi vajda volt. A Csák Mátétól később elpártolt Simon krassói és somlyói ispán lett 1319-ben.[1]

A nemzetség ágai

Falkos ága

Falkos fia volt Kacsics nembeli Farkas, a Szécsényi család őse. A család első, ezen a néven ismert tagja Farkas fia, Szécsényi Tamás, Károly Róbert erdélyi vajdája volt.[3]

Simon ág

Illés ág

Ez ebből az ágból származó Péter nógrádi ispán (1246–1271) és leszármazottai építtették a legtöbb várat. Baglyaskő várát valószínűleg maga az ispán, akinek halála után a várat fia, Péter örökölte. A további leszármazottak közül:

Leusták ág

A nemzetség ismert tagjai

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ 1,0 1,1 1,2 Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc, ur. (1994). "Kacsics nem". Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9. 
  2. ↑ 2,0 2,1 Markó, László (2000). "Kacsics nb. Simon (horvát–dalmát–szlavón bánok)". A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. isbn 963 547 085 1. 
  3. ↑ Markó, László (2000). "Szécsényi Tamás". A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. isbn 963 547 085 1. 
  4. ↑ Markó, László (2000). "Kacsics nb. Mihály erdélyi vajda". A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. isbn 963 547 085 1. 

Források



Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Kacsics_(ród)&oldid=7167”