|
[...]
Spotkania odbywały się w godzinach 11-13. W XVI wieku nie odnotowano instytucji o takiej samej organizacji jak późniejsze parlamenty. Nazwy, uprawnienia, liczba uczestników i zakres tych spotkań były różne. Jego średniowieczna forma rozwijała się stopniowo w okresie dojrzałego feudalizmu, przede wszystkim od czasów ustawodawczych Székesfehérvár, następnie od rady królewskiej, rad kościelnych i zgromadzeń sług[1].
XI wiek
| Ramy czasowe
|
Miejsce
|
Tematy, decyzje, wydarzenia
|
| 1057
|
Székesfehérvár
|
Pierwszy znany parlament. Jego dokonania są w dużej mierze nieznane, wiemy tylko, że potwierdziła założenie podniebienia dla klasztoru św. Demeter podczas ceremonii i koronację Salomona.[2] Az első ismert országgyűlés. Végzései nagyrészt ismeretlenek, csak annyit tudunk, hogy megerősítették a nádor szerémi Szt. Demeter-kolostort illető alapítványát és Salamon megkoronázását
|
| 1060
|
Székesfehérvár
|
Wybór i koronacja Beli I na króla
|
| 1061
|
Székesfehérvár
|
Na prośbę Beli I. w każdej wiosce pojawiło się 2-2 delegatów. To tutaj stłumiono ostatni bunt pogański, a królestwo umocniło się w kościele i państwie
|
| 1064
|
Székesfehérvár
|
Utworzenie organizacji wojskowej kraju
|
| 1074
|
Székesfehérvár
|
Wybór Gejzy I na króla
|
XII wiek
| Ramy czasowe
|
Miejsce
|
Tematy, decyzje, wydarzenia
|
| 1131
|
Arad
|
Formalne odsunięcie starej elity na bok, egzekucja panów odpowiedzialnych za oślepienie Beli II
|
| 1174
|
Székesfehérvár
|
parlament koronacyjny Beli III
|
XIII wiek
| Ramy czasowe
|
Miejsce
|
Tematy, decyzje, wydarzenia
|
| 1222
|
Székesfehérvár
|
pierwszy „parlament” Andrzej II wydaje Złotą Bullę
|
| 1231
|
Székesfehérvár
|
Az Aranybulla megerősítése
|
| 1245
|
Székesfehérvár
|
V. István koronázó-országgyűlése
|
| 1267
|
Székesfehérvár
|
Az Aranybulla főbb cikkelyeinek újbóli megerősítése, valamint a nemesség jogainak újbóli biztosítása[3]
|
| 1272
|
Székesfehérvár
|
IV. László koronázó-országgyűlése
|
| 1277. május
|
Rákos
|
IV. László nagykorúsítása, az I. Rudolffal kötött szerződés jóváhagyása
|
| 1277
|
Székesfehérvár
|
A fehérvári törvénylátó napok törvényhozó napok valódi országgyűlésekké alakulnak
|
| 1289
|
Székesfehérvár
|
IV. László megesküdött, hogy kormányában gyökeres rendszerváltozást vezet be
|
| 1291
|
Székesfehérvár
|
A közrend helyreállításának céljából tartották. III. András az egyházi, a főúri és a nemesi rendeket külön-külön biztosította alkotmányos jogaikról. Megerősítették továbbá, hogy a rendek továbbra is kötelesek Fehérvárott évente összeülni
|
| 1299
|
Székesfehérvár
|
Végzései ismeretlenek
|
XIV wiek
| Ramy czasowe
|
Miejsce
|
Tematy, decyzje, wydarzenia
|
| 1305
|
Székesfehérvár
|
Wittelsbach Ottó királlyá választása és megkoronázása
|
| 1307. október 10-től
|
Rákos
|
Károly Róbertet királlyá választják, de az ellenzéki tartományurak – Csák Máté, Kán László, Kőszegi család – távol maradnak
|
| 1308. november 27-től
|
Buda
|
Károly Róbert királlyá választása, Gentilis bíboros pápai legátus és a tartományurak vagy követeik részvételével
|
| 1310
|
Székesfehérvár
|
Károly Róbert koronázó-országgyűlése. Harmadik koronázása szabályos, Károly immár törvényes király
|
| 1320
|
Székesfehérvár
|
Határozatai ismeretlenek
|
| 1342
|
Székesfehérvár
|
I. Lajos koronázó-országgyűlése
|
| 1351
|
Buda
|
Az 1222. évi Aranybulla megújítása, kiegészítve az ősiséggel I. Lajos által
|
| 1382
|
Székesfehérvár
|
Mária királynő koronázó-országgyűlése
|
| 1384
|
Buda
|
Mária királynő megerősíti apja 1351. évi törvényeit
|
| 1385
|
Pest
|
Mária lemondása, az országgyűlés Fehérvárott folytatódott
|
| 1385
|
Székesfehérvár
|
A pesti országgyűlés folytatása. II. Károly királlyá választása és megkoronázása (december 31.)
|
| 1386
|
Székesfehérvár
|
A II. Károly és Garai nádor meggyilkolása utáni belháborúban megbékélésre szólítják föl a bárói ligákat
|
| 1387
|
Székesfehérvár
|
Végzései közül nevezetesebbek: a király az ország törvényes rendjén az országbíró megkérdezése nélkül nem változtathat; egy ember nem viselhet egyszerre két tisztséget; a király érdekei mellett az ország jogait is megvédelmezik
|
| 1397
|
Temesvár
|
A banderiális haderő helyett a telekkatonaság bevezetése (ld. nikápolyi csata)
|
XV wiek
| Ramy czasowe
|
Miejsce
|
Tematy, decyzje, wydarzenia
|
| 1435
|
Pozsony
|
Zsigmond dekrétumai a hadügy és bíráskodás reformjáról[4]
|
| 1438 vége - 1439. január 1.
|
Székesfehérvár
|
Habsburg Albert királlyá választásának jóváhagyása majd megkoronázása
|
| 1439. május 23. – május 29.
|
Buda
|
Ötvös Jánosnak, a budai céhpolgárság vezetőjének a meggyilkolása akkor dühöt váltott ki, hogy Buda népe az országgyűlés alatt felkelt a főurak ellen. A budai országgyűlés határozatai között szerepelt, hogy Luxemburgi Erzsébet királynét a férje, I. (Habsburg) Albert örökösévé nyilvánították, aki így kvázi társuralkodóvá lépett elő. Továbbá kimondta az országgyűlés, hogy Albert király kizárólag a magyar rendek hozzájárulásával dönthet a leányai, Anna és Erzsébet házasságainak az ügyében.[5]
|
| 1440
|
Székesfehérvár
|
I. Ulászló koronázó-országgyűlése. A koronázás napján a rendek érvénytelenítették V. László megkoronázását, hangsúlyozván, hogy „a királyok koronázása mindig az országlakók akaratától függ és a korona hatásosságának az ereje az ő helyeslésükben áll". Végül I. Ulászló megerősítette a korábbi szabadságjogokat. Az országgyűlésen és a koronázáson részt vett Jan Długosz híres lengyel krónikás
|
| 1445
|
Székesfehérvár
|
Gondoskodtak a várnai csatában elesett Ulászló halála következtében kialakuló interregnum idejére az ország kormányzásáról, Luxemburgi Erzsébet királynét régenssé választották, valamint április 4-re országgyűlést hirdettek Pestre
|
| 1445
|
Pest
|
Megtartását az ugyanebben az évben tartott székesfehérvári országgyűlés rendelte el
|
| 1459 január
|
Szeged
|
Honvédelemmel foglalkozó törvények meghozatala, amelyek végrehajtására azonban nem került sor[6]
|
| 1463 március
|
Tolna
|
boszniai törökellenes hadjárat meghirdetése[7]
|
| 1464
|
Székesfehérvár
|
I. Mátyás koronázó-országgyűlése. A király megerősítette az Aranybullát I. Lajos és Zsigmond törvényeivel együtt. Rendezték továbbá a III. Frigyestől visszaváltott Szent Korona őrzését is
|
| 1467
|
Buda
|
I. Mátyás új adótörvényei: harmincadvám helyett koronavám, kapuadó helyett füstpénz
|
| 1471. szeptember 1. – szeptember 19.
|
Buda
|
a cseh trónváltás és a Vitéz–Pannonius-féle összeesküvés utáni helyzet kezeléséről
|
| 1492
|
Buda
|
A pozsonyi béke (1491) jóváhagyása
|
XVI wiek
XVI wiek (Siedmiogród)
| Ramy czasowe
|
Miejsce
|
Tematy, decyzje, wydarzenia
|
| 1542. december 20.
|
Torda
|
János Zsigmondot elismerik erdélyi urának
|
| 1557. június 1.
|
Torda
|
állami törvénnyel biztosította a protestáns vallások szabadságát
|
| 1568. január 6–13.
|
Torda
|
a katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok és az unitáriusok vallásszabadságát biztosító törvény (az 1557-es törvény megerősítése és kiterjesztése)
|
Powiązane artykuły
Przypisy
Zasoby
|