|
|
| Linia 1: |
Linia 1: |
| − | Źródło: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1k_Ugrin_(orsz%C3%A1gb%C3%ADr%C3%B3) Csák Ugrin (országbíró)]
| + | * Ugrin (d. 1204), archbishop of Esztergom, maybe son of ispán Ugrin |
| | + | * I. Ugrin (d. 1241), archbishop of Kalocsa, killed in the battle of Mohi |
| | + | * II. Ugrin, archbishop of Spalato (1244–1248) |
| | + | * [[Csák III. Ugrin|III. Ugrin]] |
| | | | |
| − | {| align=right style="margin: 0 0 0 0; text-align: center; border:1px solid #aaaaaa; font-size: 85%; width: 250px;" class=box
| + | [[Kategoria:Strony ujednoznaczniające]] |
| − | |-
| |
| − | |
| |
| − | {{Urzędnik infobox
| |
| − | |urzędnik = Csák Ugrin
| |
| − | |imiona =
| |
| − | |tytulatura = Palatyn Węgier<br>Ban Chorwacji
| |
| − | |grafika = Gutkeled Stephen coins.png
| |
| − | |opis grafiki = '''Banovac''' monety bana Stefana (1255)
| |
| − | |herb = Coa Hungary Clan Gutkeled.svg
| |
| − | |opis herbu = Herb rodu Gutkeled
| |
| − | |faksymile =
| |
| − | |opis faksymile =
| |
| − | |dewiza =
| |
| − | |1. tytuł = [[Palatyn Węgier]]
| |
| − | |1. od = 1246
| |
| − | |1. do = 1248
| |
| − | |1. powołanie =
| |
| − | |1. poprzednik =
| |
| − | |1. następca =
| |
| − | |2. tytuł = [[Ban Chorwacji]]<br>Pobrzeża
| |
| − | |2. od = 1243
| |
| − | |2. do = 1249
| |
| − | |2. powołanie =
| |
| − | |2. poprzednik = Valegin
| |
| − | |2. następca = Butko
| |
| − | | |
| − | |3. tytuł = [[Ban Slawonii]]
| |
| − | |3. od = 1248
| |
| − | |3. do = 1259
| |
| − | |3. powołanie =
| |
| − | |3. poprzednik = [[Rastislav Mstislavić]]
| |
| − | |3. następca = [[Rátót I. Roland]]
| |
| − | | |
| − | |ród = [[Csák]]
| |
| − | |pochodzenie = niemieckie (Szwabia)
| |
| − | |państwo = Chorwacja w unii<br>personalnej z Węgrami
| |
| − | |data urodzenia =
| |
| − | |miejsce urodzenia =
| |
| − | |data śmierci = 1248 ?
| |
| − | |miejsce śmierci =
| |
| − | |przyczyna śmierci =
| |
| − | |miejsce spoczynku =
| |
| − | |ojciec = Dragun
| |
| − | |matka =
| |
| − | |rodzeństwo =
| |
| − | |1. związek = nieznana
| |
| − | |1. związek z =
| |
| − | |1. związek od =
| |
| − | |1. związek do =
| |
| − | |1. dzieci = [[Gutkeled II. Miklós|II Miklós/Nikola II.]]<br>[[Gutkeled Joakim|Joakim Pektar]]<br>I. István/Stjepan II.<br>Pál <br>
| |
| − | Miklós Gutkeled (hu) (†1288), juge suprême du Royaume de Hongrie, voïvode de Transylvanie.<br>
| |
| − | Joakim Gutkeled (hu) (†1277), ban de Slavonie, maître du trésor.<br>
| |
| − | István Gutkeled (hu) (†1280), juge suprême de Hongrie.
| |
| − | |odznaczenia =
| |
| − | |commons =
| |
| − | |wikiźródła =
| |
| − | |wikicytaty =
| |
| − | }}
| |
| − | |}
| |
| − | | |
| − | Ugrin (Ugron; przed 1240 - 1311) jest baronem (- barones regni) z rodziny Csáków. IV. Za panowania Bela Ban Ban Sörény (1268). Nie sprawował urzędu krajowego pod Istvánem V. IV. Za László jest mistrzem kawalerii (1272–1274), serpianinem (1272–1273), zakazem tytułowym, sędzią kraju (1275), województwem transylwanii (1275–1276), biskupem bananów (1277), zakaz macho i bośniacki (1278–1279). III. Za Andrasa biskupa Pozsega (1293). W 1298 r. Król nazwał go „najbardziej zaproszonym” baronem. Podczas interregnum Róbert Károly był „strażnikiem” i „najwierniejszym baronem”, ponownie wężem i mistrzem Serem (1306–1309).
| |
| − | | |
| − | ''Tekst pochyłą czcionką'''''Csák nembeli Ugrin''' (''Ugron''; [[1240]] előtt – [[1311]]) országbáró (– ''barones regni''), a [[Csák nemzetség]] tagja. [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] uralkodása alatt [[Szörényi bánság|szörényi bán]] (1268). [[V. István magyar király|V. István]] alatt nem töltött be országos tisztséget. [[IV. László magyar király|IV. László]] alatt [[lovászmester]] (1272–1274), [[Szerém vármegye|szerémi]] [[ispán]] (1272–1273), címzetes bán, [[országbíró]] (1275), [[erdélyi vajda]] (1275–1276), [[Bánya várispánság|bányai]] ''(banai)'' ispán (1277), [[tárnokmester]] (1277–1279), majd [[Macsói bánság|macsói]] és [[Boszniai bánság|boszniai]] bán (1278–1279). [[III. András magyar király|III. András]] alatt [[Pozsega vármegye|pozsegai]] ispán (1293). 1298-ban a király a „leghívebb” bárójának nevezte. Az interregnum idejében Károly Róbert „gyámja” és „leghűségesebb bárója”, ismét szerémi ispán és tárnokmester (1306–1309).
| |
| − | | |
| − | A korabeli iratokban ''Ugrinius'', ''Ugrinus'', ''Wgrinus'', ''Wgrino'', ''Vgrini'' neveken fordul elő, melyhez élete végéig a ''filius Pous'' előnevet használta.
| |
| − | | |
| − | == Származása, rokonai ==
| |
| − | | |
| − | Származására saját névhasználata ''magister Ugrinius filius Pous de genere Chaak'' adja az első támpontot, amely szerint „Ugrin mester” a [[Csák nemzetség]]ből származó Pous (Pózs) fia volt.
| |
| − | | |
| − | [[Kép:Csák Ugrin 1274. évi névhasználata.JPG|bélyegkép|középre|500px|Pous fia Ugrin (Csák Ugrin) lovászmester 1274. évi névhasználata]]
| |
| − | | |
| − | Továbblépésre a birtokviszonyok vizsgálata nyújt lehetőséget. Csák Ugrin 1284-ben a [[Vas vármegye|Vas megyei]] [[Gyöngyös (Rába)|Gyöngyös folyó]] mellett fekvő ősi birtokát, [[Kenéz (település)|Kenéz]] ''(Keniz)'' helységet, szolgálatai jutalmául a Gyovad<ref group=m>A korabeli iratokban ''Gowad'', ''Gyowad'', ''Gywad'', ''Guagh'' néven előforduló nemzetség.</ref> nembeli Tivadar bánnak<ref group=m>Tivadar, Csák Ugrin macsói albánja (vicebánja) volt.</ref> adományozta. Pous nevét 1240-ben említik először Kenéz helységről szólva — ez év december 20-án [[Andor, Szerafin fia|András]]<ref group=m>Szerafin fia András (1239–1241), a muhi csatában esett el.</ref> országbíró tanúsítja, hogy az itt lévő bizonyos birtokok miatt a [[vasvár]]i káptalan Pous kiskorú fiai és ''Baas'' (Bázs) ispán fia Csák ellen régebben indított pere az országbíró döntése alá került. A birtokperben Pous meg nem nevezett kiskorú fiait – legközelebbi rokonai – a [[Csák nembeli Demeter]] [[Csanád vármegye|csanádi]] ispán és ügyvédje révén [[Csák nembeli Ugrin (kalocsai érsek)|Ugrin]] kalocsai érsek képviselték.<ref name="Wertner">{{cite journal | last=Wertner | first=Mór |authorlink=Wertner Mór | title= Adalékok a csák nemzetség történetéhez| journal=Turul | year=1900. ; 4. szám| pages= }}</ref>
| |
| − | | |
| − | A [[Csák nembeli Demeter]] és [[Csák nembeli Ugrin (kalocsai érsek)|Ugrin]] testvérének tartott Pous 1225-ben már [[Vas vármegye|Vas megye]] ispánja volt. 1227-ben [[Fejér vármegye|Fejér megye]] ispánja és [[IV. Béla magyar király|Béla herceg]] [[tárnokmester]]e. 1233-ban még tárnokmester és ezen tisztsége alatt [[Szörényi bánság|szörényi bán]] is. IV. Béla trónra lépésekor is tárnokmester volt; mellette [[Bács vármegye|Bács megye]] ispánja. 1235 után már nem szerepel, valószínűleg 1235-ben vagy 1236-ban halhatott meg. Pous ősi birtokai Vas és [[Nógrád vármegye|Nógrád megyében]] feküdtek. Az ő apja, akárcsak Demeteré a [[Csák nembeli Luka]] ''(Lukács)'' lehetett.<ref name="Wertner"/>
| |
| − | | |
| − | Pous 1240-ben már biztosan nem élt, így nem lehet azonos az 1267-ben szereplő és ugyancsak [[Csák nembeli Péter]] fia [[Csák nembeli Domonkos|Domonkos]] testvérével, [[Csák nembeli Pous|Poussal]]. Péter fia Domonkos 1268-ban szerezte meg a [[Valkó vármegye|Valkó megyei]] [[Újlak (Horvátország)|Ujlakot]] ''(Ilok)'', amely később – de nem rokonság révén – Csák Ugrin családjának is birtokközpontja és névadója lett.<ref name="Wertner"/>
| |
| − | | |
| − | === Csák Ugrin rokonságának származásrendje ===
| |
| − | | |
| − | * '''''Luka''''' (Lukács) ( - )
| |
| − | ** '''''Pósa''''' (Pous, Pózs) vasi ispán, fejéri ispán, tárnokmester, szörényi bán, bácsi ispán (1225-1235) – '''Ujlaki ág'''
| |
| − | *** '''''Ugrin''''' (Ugron) szörényi bán, lovász mester, szerémi ispán, cimzetes bán és országbíró, erdélyi vajda, bányai ''(banai)'' ispán, tárnokmester, macsói és boszniai bán, pozsegai ispán, szerémi ispán és tárnokmester (1240/1268-1311)
| |
| − | **** '''''Ujlaki Miklós''''' királynéi tárnokmester, macsói bán és baranyai ispán, országbíró és szerémi ispán (1311-1359)
| |
| − | ***** '''''László''''' ( meghalt:1364 előtt)
| |
| − | ** '''''[[Csák nembeli Ugrin (kalocsai érsek)|Ugrin]]''''' (Ugron) királyi kancellár, kalocsai érsek (1216-1241)
| |
| − | **'''''[[Pápoc|Papuchi]] Demeter''''' asztalnokmester, vasi ispán, pozsonyi ispán, országbíró és bácsi ispán, csanádi ispán, országbíró és mosoni ispán (1217-1245) – '''Ugodi ág'''
| |
| − | *** '''''Csák''''' cimzetes bán és mosoni ispán, nyitrai ispán, örökös bakonyi ispán (1264-1270)
| |
| − | *** '''''Ugod''''' ( -1264)
| |
| − | ****'''''Demeter''''' cimzetes bán és örökös bakonyi ispán (1281-1284)
| |
| − | *****'''''Csák''''' (1291- meghalt: 1309 előtt)
| |
| − | *****'''''[[Boldog Csák Móric|Móric]]''''' 1309. március 27-én már domonkos rendi szerzetes, 1494-ben boldoggá avatták (1291- meghalt: 1336 márc. 20-án)
| |
| − | *****'''''Cunegundis''''' (Kinga) a Rátót nb. Gyula felesége ( -1317)
| |
| − | *** '''''Ádám''''' ( - )
| |
| − | ****'''''Pál''''' ( - )
| |
| − | *****'''''Péter''''' ( -1332)
| |
| − | *** ''''' leány''''' Csépán nádor fiának felesége ( meghalt: 1232 előtt),<ref name="Wertner"/><ref name="Karácsonyi">{{cite book |author= Dr.Karácsonyi János |authorlink= Karácsonyi János |title= A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig; Első kötet |publisher= Magyar Tudományos Akadémia - Budapest |year= 1900.}}</ref><ref group=m>Karácsonyi, Pousa testvéreként „Bás“-t szerepeltette, a nemzetség Lukától származó ágát pedig külön ágként („Ugodi-ág“) kezelte. Karácsonyi származásrendje nem ad magyarázatot Pousa örökségi perében (1240.), Demeter csanádi ispán Pousa fiainak képviselőjeként történő jelenlétére. Az „Ugodi“ és „Ujlaki“ elnevezések is csak az ágak későbbi tagjainak lakhelyeként értelmezhetők.</ref>
| |
| − | | |
| − | == Pályája, birtokügyei ==
| |
| − | | |
| − | Ugrinnal 1240 után, első esetben 1268-ban szörényi bánként találkozunk. Ekkor már két fia is van, és egyik tisztjének a Zsadány nembeli Arnat fia Dénesnek a Nógrád megyében lévő Petény (jelenleg [[Felsőpetény|Felső]]- és [[Alsópetény]]) nevű két birtokát azokkal a határokkal adományozta el, amelyekben nagyatyja és atyja is bírta.<ref name="Wertner"/>
| |
| − | | |
| − | IV. Béla halála után [[V. István magyar király|V. István]] alatt nem viselt országos hivatalt, ennek oka valószínűleg a két király szembenállása idején képviselt pártállása lehetett.<ref name="Wertner"/>
| |
| − | | |
| − | [[IV. László magyar király|IV. László]] trónra lépésekor újra országnagy, 1272. november 27-től 1274-ig lovászmester és mellette 1272. december 1-től, 1273 szeptember 27-ig szerémi ispán is. Mint lovászmester erősíti meg a petényi birtokról szóló 1268. évi adományozását, ezen oklevélben nevezi magát először a Csák nembeli Pous fia Ugrin mesternek.<ref name="Wertner"/>
| |
| − | | |
| − | 1273 őszén<ref group=m>Wertner az eseményt 1275 első felére tette (a korábbi Moys nádorról írt tanulmányában foglaltakkal egyezően).</ref> Mojs volt nádorral és bördi Simon későbbi alországbíróval együtt IV. László ellen fellázadt.<ref name="Wertner"/><ref name="Karácsonyi"/> 1273. október 17-én Budán, a király hűtlennek nevezi és esztergomi palotáját tartozásai fejében Walter budai ispánnak adományozza.<ref>{{cite book |author= Csánky Dezső |authorlink= Gárdonyi Albert |title= Budapest történetének okleveles emlékei. Monumenta diplomatica civitatis Budapest, I. (1148-1301). |publisher= Budapest |year= 1936.}}</ref> Ennek ellenére 1275-ben mégis országbíró és címzetes bán, és az esztergomi palota is a birtokában maradt. 1275. december 2-án megkapta az erdélyi vajdaságot, amelyet csak rövid ideig, 1276 első feléig töltött be. 1277. november 10-től, 1279. március 29-ig királyi tárnokmester, és mellette 1277-ben Bánya ''(Bana)'' megye ispánja is. 1278-tól, 1279-ig [[Macsói bánság|macsói és boszniai bán]]. 1278. március végén adta el az Esztergomban lévő palotáját az esztergomi káptalannak, 1280 tavaszán pedig a petényi birtokának még meglévő részét értékesítette a [[Zsombor nemzetség|Gyula-Zsombor nembeli]] Erdő ispánnak.<ref name="Wertner"/>
| |
| − | | |
| − | 1279 után, IV. László alatt már nem viselt országos tisztséget, neve csak birtokügyekben fordul elő.
| |
| − | | |
| − | 1280 nyarán említi meg László király, mint a [[Kacsics nemzetség|Kacsics nembeli]] Lesták fia Miklós pártfogóját, akinek ősei [[Gertrúd magyar királyné|Gertrúd királyné]] meggyilkoltatásában részt vettek és azért a Nógrád megyei losonci birtokukat elvesztették. A király szerint, Miklós a losonci birtokot Ugrin (Pous fia) kérésére kapta vissza. 1284-ben mint a Csák nembeli Pous mester fia Ugrin mester kinyilatkoztatta, hogy a Vas megyében a Gyöngyös mentén fekvő Kenéz nevű ősi birtokát szolgálatai jutalmazásául Tivadar bánnak adományozza, az adományozást László király május 27-én hagyta helyben. 1287-ben Ugrin és a Zala megyei Kutasiak között, bizonyos Dráva-melletti birtokokat érintően megegyezés jött létre, melyről a pozsegai káptalan tanúsításából szerezhetünk tudomást.<ref name="Wertner"/>
| |
| − | | |
| − | [[III. András magyar király|III. András]] alatt nem kapott ugyan rögtön országos méltóságot, de 1293. július 11-én már [[Pozsega vármegye|Pozsega megye]] ispánja.<ref name="Wertner"/>
| |
| − | | |
| − | III. András 1293. július 11-én kelt levele szerint:<ref>{{cite journal | last=Szabó | first=Károly |authorlink=Szabó Károly (történész)|Szabó Károly | title= III. Endre fogsága | journal=Századok | year=1884. | pages= 97-113}}</ref>
| |
| − | | |
| − | {{idézet|'' … midőn kedvelt hívét Ugrin mestert édesanyja elébe a tengerpartra küldötte, és azt némely hűtlenek foglyul ejtették, Radiszló bán az ő parancsára a hűtlenekkel megütközött, azokat egy rokona és öt szolgája halálával s többek megsebesültével legyőzte, Ugrint kiszabadította … ''|Dr. Szabó Károly közlése}}
| |
| − | | |
| − | Ezt követően valószínűleg már főként az ország déli részén, a valkó-szerémi vidéken tartózkodott. 1298. július 13-án tanúsította III. András, hogy amikor a tatárok [[Macsói bánság|Macsó vidékét]] megrohanták és pusztították, Ugrin mester (Pous fia) a [[Száva|Száván]] átkelt, az ellenséget legyőzte és két megölt tatár fejét [[Buda (történelmi település)|Budára]] a királyi udvarhoz küldte. A Király a győzelem kapcsán „leghívebb bárója“ Ugrin előterjesztésére, a zászlója alatt a hadjáratban részt vett Csák nembeli Orbán ''(Wrbanus)'' ispán fiainak a Valkó megyében fekvő Pabart adományozta.<ref name="Wertner"/>
| |
| − | | |
| − | III. András halála után [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] rendíthetetlen híve lett. 1304. augusztus 24-én [[Pozsony]]ban részt vett a királyuknak Károlyt elismerő magyar egyházi és világi méltóságok összejövetelén-
| |
| − | | |
| − | Nem meghatározott időszakban volt [[Szerém vármegye|szerémi]] ispán, 1306-tól 1309. június 15-ig pedig [[tárnokmester]].<ref name="Wertner"/><ref group=m>A Wertner által hivatkozott oklevél keltezése: 1307. szeptember 3. ; Engel Pál archontológiája szerint Ugrin 1307-től töltöttbe be a tárnokmesteri méltóságot. Engel Pál: ''Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I.'' MTA Történettudományi Intézete, Bp. 1996, (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak 5.). 36. o.</ref> Mivel a leértékelődött nádori poszt a 14. század első évtizedében nem tölthette be az első bárói tisztség funkcióját, Csák Ugrin méltósága, a tárnokmesterség emelkedett ideiglenesen a hierarchia élére. Károly király 1307-ben „országa leghűségesebb bárójaként" nevezete meg Ugrint.<ref name="Kristó-1">{{cite journal | last=Kristó | first=Gyula |authorlink=Kristó Gyula | title= I. Károly főúri elitje (1301 – 1309) | journal=Századok | year=1999. | pages= 41-62}}</ref>
| |
| − | | |
| − | [[Domanovszky Sándor]] szerint az Anjoukhoz csatlakozásának idejét pontosan nem tudjuk.<ref name="Domanovszky">{{cite journal | last=Domanovszky | first=Sándor |authorlink=Domanovszky Sándor | title= A pozsonyi krónika | journal=Századok | year=1905. | pages= 518-547}}</ref><ref group=m>Domanovszky Sándor a pozsonyi krónika Csákokra vonatkozó betoldásai alapján arra a megállapításra jutott, hogy a krónika délvidéki, valószínűleg szláv írója Csák Ugrinnal is összeköttetésben állt.</ref> Károly Róbert a szlavóniai [[Zágráb]]ban értesült III. András haláláról.<ref name="Csukovits">{{cite book |author= Csukovits Enikő |authorlink= Csukovits Enikő |title= Az Anjouk Magyarországon I. rész ; I. Károly és uralkodása (1301 – 1342) |publisher= MTA Történetudományi Intézet - Budapest |year= 2012.}}</ref> [[Karácsonyi János]] szerint Csák Ugrin rögtön III. András halála (1301. január 14.) után Károly Róbert mellé állt. Károlyt Zágrábban gyámjaként ''(conservator)'' vette át, és [[Garai Pál]] is az ő utasítására adta át a hercegnek [[Pozsega]] várát.<ref name="Karácsonyi"/>
| |
| − | | |
| − | [[Vencel magyar király|Vencel (László)]] király 1302. szeptember 26-án kelt oklevele Ugrint (Pous fiát) elsőként említi Károly Róbert oldalán, amikor beszámol Buda eredménytelen szeptemberi ostromáról. Károly Róbert 1304. augusztus 24-én Pozsonyban szövetségre lépett Habsburg Rudolf osztrák herceggel, az egyházi és világi előkelők ezt tanúsító külön oklevelében Ugrin neve ugyancsak az első helyen áll.<ref>{{cite book |author= Kristó Gyula |authorlink= Kristó Gyula |title= Anjou–kori Oklevéltár. I. 1301-1305. |publisher= Budapest – Szeged|year= 1990.}}</ref>
| |
| − | | |
| − | 1304. augusztus 24-én Ugrin részt vett a királyuknak Károlyt elismerő magyar egyházi és világi méltóságok gyűlésén [[Pozsony]]ban.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_Pozsony_tortenete_3_kotet/?pg=88&layout=s&query=Borsa%20%20Tam%C3%A1s Pozsony város története III., 75–76. old.]</ref> Az összegyűlt főurak kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötöttek a cseh trónra ácsingózó [[I. Rudolf cseh király|III. Rudolf osztrák herceggel]] [[Vencel magyar király|III. Vencel]] cseh király ellen.<ref>{{MNL|1|10}}</ref>
| |
| − | | |
| − | Valószínűleg 1305-ben lázadt fel [[Zsámboki Ajnárd fia János]]. Ő a [[Szerémség]]ben támadta meg Ugrint, „a király legfőbb báróját”. Zsámboki Jánost Ugrin jobbkeze, [[Garai Pál]] győzte le és adta át Ugrinnak.<ref name="Wertner"/><ref name="Karácsonyi"/>
| |
| − | | |
| − | 1307-ben Szegeden [[Kán László]] erdélyi vajda is neki adta át a fogoly [[Ottó magyar király]]t.<ref name="Domanovszky"/> Közbenjárására a kalocsai érsek még ez évben visszavonta [[Monoszló Péter]] erdélyi püspök kiközösítését.<ref name="Karácsonyi"/>
| |
| − | | |
| − | Két 1307. évi adománylevélben és az 1307. október 10-én Rákoson tartott országgyűlés ''(congregatio)'' jegyzőkönyvében is az első helyen szerepel, ''Chaak nembeli Pous fia Ugrinus'' -ként. Elsőségét még 1308. szeptember 22-én, Károly Róbertnek a budai egyházra vonatkozó oklevelében is tartotta.<ref name="Kristó-3">{{cite book |author= Kristó Gyula |authorlink= Kristó Gyula |title= Anjou–kori Oklevéltár. II. 1306-1310. |publisher= Budapest – Szeged|year= 1992.}}</ref>
| |
| − | | |
| − | [[Gentile da Montefiore|Gentilis bíboros]] 1308. november 27-i oklevele szerinti zsinaton, és az 1309. június 15-i budai koronázáson – valószínűleg hajlott kora miatt – már csak képviselője volt jelen.<ref name="Kristó-3"/> 1310. szeptember 4-én mint mester szerepelt a király hívei között, 1311-ben találkozunk vele utoljára, amikor a bácsi káptalant felkéri, hogy bizonyos Dénest néhány birtokba iktasson be.<ref name="Wertner"/>
| |
| − | | |
| − | Fia, [[Csák Miklós]] 1317. évi, „apja halála után 6. évben” kiadott oklevele alapján 1311-ben halt meg.<ref name="Kristó-3"/>
| |
| − | | |
| − | === Csák Ugrin mint tartományúr ===
| |
| − | | |
| − | [[Fájl:Kiskirályok uralmi területei.jpg|bélyegkép|jobb|Csák Ugrin feltételezett tartományurasága [[Hóman Bálint]] térképe nyomán]]
| |
| − | A [[tartományúr]]i hatalom csúcspontja Magyarországon a kormányzati anarchiával is jellemezhető 14. század első évtizedére, Csák Ugrin életének utolsó évtizedére esett.
| |
| − | | |
| − | A [[Képes krónika]] úgy emlékezik meg Ugrinról, mint aki másokkal, így [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Mátéval]] és [[Aba Amadé]]val együtt, „a gyermek Károlyhoz csatlakozott és királynak nevezte őt, de csak szóval, nem tettel”.<ref name="Képes-krónika">{{cite book |author= Kálti Márk |translator=Geréb László |title= Képes Krónika |publisher= Magyar Helikon Könyvkiadó - Budapest |year= 1964.}}</ref><ref group=m>Történettudományi állásfoglások szerint: „Az elbeszélő források, köztük a krónikák is, kétségtelenül csak oklevélben szegény korokra nézve elsődleges fontosságú kútfői történelmünknek." Gerics József: ''Domanovszky Sándor; az Árpád-kori krónikakutatás úttörője.'' Századok, 1978. 236-250. o. ; Kristó Gyula "''a Képes krónika szövegét történettudományunk egyik legfontosabb középkori kútfőjeként tartja számon. Ezt az értékítéletet nem szabad úgy értelmezni, mintha minden sorát, minden adatát és ítéletét valóságnak fognánk fel.'' [...] ''A Képes krónika a[z a] múlt, amely azt szerzője a királyi udvar szemléletében megjeleníti.''" Kristó Gyula: ''A Képes Krónika és kora''. In: Képes Krónika (II. kötet), Helikon, Bp. 1987. 92–93. o.</ref>
| |
| − | | |
| − | [[Hóman Bálint]] a [[Szekfű Gyula|Szekfű Gyulával]] közösen írt ötkötetes ''Magyar történet'' c. összefoglaló munkájában térképet közölt a Magyar Királyság 14. század eleji „oligarchikus” felosztásáról, amelyen Csák Ugrint is az oligarchák<ref group=m>Oligarcha (görög szó): hatalmaskodó főúr, kevesedmagával a nép felett uralkodó főnemes, kiskirály. Bakos Ferenc: ''Idegen szavak és kifejezések szótára.'' [[Akadémiai Kiadó]]; Budapest, 1976. ; Hagyományos értelemben használt megfelelője a tartományúr.</ref> között szerepeltette, de feltételezését nem igazolta forrásokkal. Hóman térképe szerint Ugrin a Szávától északra eső [[Szerémség]]et, valamint [[Szlavónia]] és a mai [[Bácska]], [[Bánság|Bánát]] kisebb részeit uralta. A „Küzdelem a trónért és hatalomért” fejezetben Csák Ugrin „atyafiságát” élenjáróként említi azok között „akik seregestől tódultak fegyveres rokonaikkal és familiárisaikkal a király szolgálatára”.<ref>[http://mek.oszk.hu/07100/07139/html/0002/0002/0004-19f.html Hóman Bálint: Magyar történet - OLIGARCHIA], mek.oszk.hu</ref>
| |
| − | | |
| − | [[Engel Pál]] szerint „arról, hogy Ugrin is a tartományurak egyike volt, a történetírók meg szoktak feledkezni“<ref name="Engel">{{cite journal | last=Engel | first=Pál |authorlink=Engel Pál | title= Az ország újraegyesítése. I. Károly küzdelmei az oligarchák ellen (1310 – 1323). | journal=Századok | year=1988. | pages= 89-146}}</ref> – ennek oka valószínűleg az állítás bizonyítatlansága. A tartományúri hatalom jellemzőit<ref group=m>Kristó Gyula szerint ezek a következők: tartomány méretű magánbirtok, saját külpolitika, szuverén hatalomra törekvés, saját udvartartás, intenzív várépítés, törekvés összefüggő birtoktömb kialakítására, a címhasználat a királyi szándéktól független (mindig a valaha elért legmagasabb), rablógazdálkodás jellegű gazdaságpolitika, az árutermelés és pénzgazdálkodás folyamatával ellentétes belpolitika, városellenesség, erőszakos famíliabővítés, erőszakos (teljes behódolást követelő) egyházpolitika, fokozott jobbágysérelmek.</ref> [[Kristó Gyula]] foglalta össze, de ezen tanulmányában felhozott példák között Csák Ugrin nem szerepel.<ref name="Engel-Kristó-Kubinyi">{{cite book |author= Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András |authorlink= Engel Pál, Kristó Gyula, Kubinyi András |title= Magyarország története 1301-1526 |publisher= Osiris Kiadó - Budapest |year= 1998.}}</ref> Az Engel Pál tanulmányához mellékelt térképen Csák Ugrin tartományát a „feltevésszerűen“ jelzővel különbözteti meg.<ref name="Engel"/> A térképet Kristó Gyula azonos tartalommal vette át későbbi munkájában.<ref name="Engel-Kristó-Kubinyi"/> Engel későbbi, 2001-es monográfiájában korábbi álláspontját fenntartva továbbra is a tartományurak között említette Ugrint.<ref name="Engel-2">{{cite book |author= Engel Pál |authorlink= Engel Pál |title= Szent István birodalma |publisher= MTA Történetudományi Intézet - Budapest |year= 2001 |pages=109}}</ref>
| |
| − | | |
| − | [[Bertényi Iván (történész, 1939)|Bertényi Iván]] sem 1987-es,<ref name="Bertényi-1">{{cite book |author= Bertényi Iván |authorlink=Bertényi Iván (történész, 1939)|title= Magyarország az Anjouk korában |publisher= Gondolat - Budapest |year= 1987 |pages=28}}</ref> sem 2000-es könyvében nem sorolja Ugrint a tartományurak közé — igaz, a két mű szövegrészlete szinte teljesen azonos.<ref name="Bertényi-2">{{cite book |author= Bertényi Iván |authorlink=Bertényi Iván (történész, 1939)|title= A tizennegyedik század története |publisher= Pannonica - Budapest |year= 2000}}</ref> Bertényi szerint a Dráva és Száva folyók közti területet a [[Dunántúl]] mellett szintén a [[Kőszegi család]] birtokolta a 13–14. század fordulóján.<ref name="Bertényi-1"/>
| |
| − | | |
| − | Zsoldos Attila ''Hűséges oligarchák'' c. 2012-es tanulmányában első ízben tett különbséget "oligarcha" és "tartományúr" között. Szerinte Csák Ugrin azért tartozik a tartományúr kategóriába, mert az általa uralt, [[Temesvár]]tól [[Pozsega|Pozsegáig]] terjedő tartományában teret engedett a király hatalmi jogainak (pl. királyi igazságszolgáltatás; birtokok, vámok, adómentességek adományozása, és olyan esetek is ismertek, amikor az Ugrin tartományában örökös nélkül elhunyt birtokos földjei a koronára háramlottak). Megállapításait elsődleges forrásokkal (oklevelekkel) igazolta. De Zsoldos ezen állításában a „tartományúr” már nem az eddig használt oligarcha szinonimája, hanem új fogalom. Az új értelemben a '''tartományúr''': „a középkori Magyar Királyságban olyan intézményesült hatalom, mely többmegyényi területen a királyi akarat egyetlen képviselője”, az ezzel szembeállított '''oligarcha''' viszont „az a tartományúr, aki a királyi hatalmat kizárja a tartományából és funkcióit önkényesen gyakorolja”.<ref name="Zsoldos">{{cite book |last=Zsoldos |first=Attila |editor1-last=Baráth |editor1-first=Magdolna |editor2-last=Molnár |editor2-first=Antal |title=A történettudomány szolgálatában: Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére |publisher=[[Magyar Országos Levéltár]] |year=2012 |pages=347–354 |chapter=Hűséges oligarchák|isbn=978-963-7228-34-6|ref=harv|language=}}</ref> Zsoldos szerint a tartományuraság harmonikusan illeszkedett az ország kormányzásának hagyományos rendjébe. Diszharmonikus és ezért kiiktatandó elemmé akkor vált, amikor a tartományúrból oligarcha lett. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy Ugrin 1311. évi halála után fia, Miklós – más oligarchák fiaitól eltérően – nem lázadt fel Károly Róbert ellen. Csák Ugrin tartománya 1311 után akadálytalanul került új királyi ispánok irányítása alá.<ref name="Zsoldos"/>
| |
| − | | |
| − | 2012. évi munkájában [[Csukovits Enikő]] is megemlíti Csák Ugrin tartományát, Újlak központtal.<ref name="Csukovits"/>
| |
| − | | |
| − | == Családja ==
| |
| − | 1268-ban Ugrinnak két fiát említik, de róluk és anyjukról nem tudunk meg további részleteket.<ref name="Wertner"/><ref name="Karácsonyi"/>
| |
| − | | |
| − | 1317-ben fia Miklós, gyűrűspecsétjével megerősített oklevelében a [[raholca]]i uradalom [[Dráva]] mellett fekvő ''Wilio'' ([[Villyó]]) nevű birtokát ''Maranus'' fia Andrásnak és fiainak adományozza. Az adományozásra az önmagát mesternek nevező Miklós, Miklós édesanyja, édesanyjának új férje ''Durus'' György, és a tehetősebb újlaki ''(Wilok)'' polgárok közötti tanácskozást követően került sor. Az adományt Marán fia András, Raholca – még Ugrin életében – elveszett privilégiumának visszaszerzése, valamint más áldozatos és hű szolgálatai miatt kapta.<ref name="Wertner"/><ref name="Kristó-3"/>
| |
| − | | |
| − | <gallery class="center">
| |
| − | kép: Ilok-2.JPG|Újlak történelmi részlete
| |
| − | kép: Ružica5.JPG|A raholcai várrom
| |
| − | </gallery>
| |
| − | | |
| − | Az oklevélből kitűnik, hogy Miklós 1317-ben már Újlak tulajdonosa, édesanyja pedig jóval fiatalabb kellett, hogy legyen apjánál – Ugrin életkorát Karácsonyi János „körülbelül 81” évre tette. Miklóssal ezt követően 1338-ban találkozunk ítélőbíróként, mint Valkó megyei birtokossal. 1345 elején még a származására utaló előnevet használta (Csák nembeli Pózs fia Ugrin fia Miklós mester) a [[Kevevára|kevei]] káptalan előtt, ekkor a Bács megyében fekvő [[Kölpény|kulpini]]<ref group=m>''Kurpee'' falut Csák Ugrin elődei még IV. Bélától kapták.</ref> birtoka egyharmadát komájának István újlaki bírónak adományozza. Adományát 1348. január 9-én erősíti meg, ekkor már Ugrin fia Ujlaki Miklósként.<ref name="Wertner"/>
| |
| − | | |
| − | Miklós részt vett [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] második nápolyi hadjáratában, 1350 júliusában [[Aversa]] ostrománál olyan súlyosan megsebesült, hogy az életben maradása is kétségessé vált.<ref name="Karácsonyi"/> Felépülése után Nagy Lajos országbárói közé emelkedett, mint országbíró halt meg 1359 végén, vagy 1360 elején.
| |
| − | | |
| − | A család koronára szállt birtokait, Újlakot és Raholcát, 1364-ben [[Kont Miklós]] nádor kapta meg új királyi adományként<ref group=m>''Nova donatio'': a rokonok kizárásával adott birtok.</ref><ref>{{cite journal | last=Botka | first=Tivadar |authorlink=Botka Tivadar | title= Kont Miklós nádor téves sarjadéka a budavári emléktáblán | journal=Századok | year=1870. | pages= 139-154}}</ref> Az adománylevélből tudjuk, hogy Csák Ugrin utolsó leszármazottja Miklós fia, László volt:
| |
| − | | |
| − | {{idézet|'' ... item eivitatem Wylak vocatam in Comitatu de Walkow existentem, olim viri magnifici Comitis Nicolai filii Ugrini de eadem Wylak Judicis Curie nostre et Ladislai filii sui ... ''|[[Ipolyi Arnold]] közléséből}}
| |
| − | | |
| − | == Megjegyzések ==
| |
| − | {{megjegyzések}}
| |
| − | | |
| − | == Jegyzetek ==
| |
| − | {{források}}
| |
| − | | |
| − | == További információk ==
| |
| − | {{Nemzetközi katalógusok}}
| |
| − | {{portál|középkor|}}
| |
| − | | |
| − | [[Kategória:1311-ben elhunyt személyek]]
| |
| − | [[Kategória:Országbírók]]
| |
| − | [[Kategória:Tárnokmesterek]]
| |
| − | [[Kategória:Szörényi bánok]]
| |
| − | [[Kategória:Macsói bánok]]
| |
| − | [[Kategória:Erdélyi vajdák]]
| |
| − | [[Kategória:Az Anjou-kor főurai]]
| |
| − | [[Kategória:Csák nemzetség|Ugrin]]
| |
| − | [[Kategoria:Rodzina]] | |
