Fehér: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
(Utworzono nową stronę "Kategoria:2 Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii {{Uwaga| |strona = https://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9r_v%C3%A1rmegye |autorzy = https...")
 
Linia 10: Linia 10:
 
|
 
|
 
|}
 
|}
 
{|
 
|-style="vertical-align:top;"
 
|
 
  
 
[[Fájl:Hungary 1490.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|[[Csánki Dezső]]–[[Kogutowicz Manó]]: Magyarország [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] halálakor]]
 
[[Fájl:Hungary 1490.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|[[Csánki Dezső]]–[[Kogutowicz Manó]]: Magyarország [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] halálakor]]
Linia 28: Linia 24:
 
== Források ==
 
== Források ==
  
{{források}}
 
  
{{DEFAULTSORT:Fehervarmegye}}
+
{|
[[Kategória:A Magyar Királyság letűnt vármegyéi]]
+
|-style="vertical-align:top;"
[[Kategória:Szent István vármegyéi]]
+
|
 +
 
 +
|
 +
{{Infobox Komitat
 +
|Nazwa        = Fehér<br>Comitatul Alba (rum.)
 +
|Rok          =
 +
|Herb        =
 +
|Siedziba    = Gyulaféhérvár
 +
|Powierzchnia =
 +
|Ludność      =
 +
|Narodowości  = brak danych
 +
|Utworzony    = XI wiek
 +
|Zlikwidowany = XVIII wiek
 +
|Mapa        = Județe_Transilvania_sec17.PNG
 +
}}
 +
|}
 +
 
 +
[[Kategoria:Komitaty]]
 +
[[Kategoria:Komitaty Świętego Stefana]]

Wersja z 13:48, 11 paź 2020

[[Fájl:Hungary 1490.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Csánki DezsőKogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor]] [[Fájl:Komitat_Weißenburg_-_Großfürstentum_Siebenbuergen_1769-1773.jpg|Fehér vármegye az I. katonai felmérés térképén (1769-73)|bélyegkép|260px]] [[Fájl:Hungary,_Galicia_and_Transylvania.jpg|jobbra|260px|thumb|Alsó- és Felső-Fehér vármegyék egy 1862-es térképen]] Fehér vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Erdélyben Gyula–Fehérvár központtal. Területe ekkor kiterjedt az egész – részben lakatlan – Dél-Erdélyre, a későbbi Hunyad vármegye, Királyföld, Fogarasföld és Háromszék területére is,[1] azaz a Maros és az Olt vízgyűjtő területére.[2]

A király 1003-ban verte le az utolsó erdélyi gyulát, ekkor hozta létre a vármegyét, amelynek hatalmas, tartományi mérete azt mutatja, hogy kiterjedt a gyulák teljes uralmi területére. A régészet nem igazolta, hogy a megyét esetleg Keán erdélyi bolgár uralmának megdöntése után hozták volna létre az 1010-es években. A 9-10. században kimutathatók ugyan a bolgár jelenlét nyomai, de ezek a 10. században, a gyulák Erdélybe költözésekor megszűnnek.[2]

A megye ispánjait a 11-12. században dux, tribunus, princeps, voivoda néven is említik, hatalmukat fokozatosan egész Erdélyre kiterjesztették. Az így kialakuló erdélyi vajdai, valamint az alvajdai tisztség Erdély története során végig szorosan összekapcsolódott a gyulafehérvári ispán tisztségével. A források említik a várszervezetet és a várjobbágyokat is. A 12. század elején a székelyek feltűnnek a későbbi Szászföld területén, majd a 13. században nyomulnak a mai Székelyföld területére. II. Géza hívására a 12. században megjelennek a szászok a Vöröstoronyi-szoros előterében, majd a keletre húzódó székelyek helyére is betelepültek a 13. században az ekkortól Szászföld területére. III. Béla idejétől a Szebeni- és Fogarasi-havasok aljára vlachokat is telepítettek. Mindezen telepítések területei – Székelyföld, Szászföld, Fogarasföld, Brassóvidéke – kikerültek a fehérvári ispán hatásköréből, bizonyos szigetszerű magánbirtoktesteket kivéve, amelyek később Felső-Fehér vármegyét alkották. Nem tudjuk mikor vált ki ezalatt Fehérből Küküllő és Hunyad vármegye, de bekebelezte közben a marosújvári sóbánya körüli Újvár vármegyét.[2]

A 14. század elejére nemesi vármegyévé alakult, amelynek ispánja az erdélyi alvajda volt.[2]

Források

Komitat Fehér
Comitatul Alba (rum.)

()
Siedziba: Gyulaféhérvár
Powierzchnia:
Ludność:
Narodowości: brak danych[3]
Utworzony: XI wiek
Zlikwidowany: XVIII wiek
Fehér
  1. Györffy György. "15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete.". István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2. 
  2. 2,0 2,1 2,2 2,3 Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc, ur. (1994). Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9. 
  3. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)