Torda: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
(Utworzono nową stronę "Kategoria:2 Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii {{Uwaga| |strona = https://hu.wikipedia.org/wiki/Torda_v%C3%A1rmegye |autorzy = https://en...")
 
Linia 15: Linia 15:
 
  |
 
  |
  
{| cellpadding="2" style="float: right; width: 307px; background: #e3e3e3; margin-left: 1em; border-spacing: 1px;"
+
|
! colspan="2" | Torda vármegye
+
{{Infobox Komitat
|- style="background: #ffffff; text-align: center;"
+
|Nazwa        = Torda<br>
! colspan="2" | Adatok
+
<small>''Comitatus Kolosiensis (łac.)
|- bgcolor="#FFFFFF"
+
<br>''Komitat Klausenburg (niem.)
| [[Megyeszékhely]]: || [[Torda]]
+
<br>''Comitatul Cluj (rum.)
|- bgcolor="#FFFFFF"
+
|Rok          = 1870
| [[Lélekszám|Népesség]]: || 152&nbsp;692 ([[1870]])
+
|Herb        =  
|- bgcolor="#FFFFFF"
+
|Siedziba    = Torda
| [[Népsűrűség]]: || 31,1 fő/km²
+
|Powierzchnia = 4 909
|- bgcolor="#FFFFFF"
+
|Ludność      = 152 692
| Terület: || 4909 km²
+
|Narodowości  = 56 % Rumuni<br>39 % Węgrzy<br>3 % Niemcy<br>2 % inni
 +
|Utworzony    = XI wiek
 +
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]])
 +
|Mapa        = Kolozs.png
 +
}}
 
|}
 
|}
[[Fájl:Hungary 1490.jpg|bélyegkép|jobbra|297px|[[Csánki Dezső]]–[[Kogutowicz Manó]]: Magyarország [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] halálakor]]
+
 
 +
[[Plik:Hungary 1490.jpg|bélyegkép|jobbra|297px|[[Csánki Dezső]]–[[Kogutowicz Manó]]: Magyarország [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] halálakor]]
  
 
'''Torda vármegyét''' [[Erdély]]ben [[I. István magyar király|Szent István király]] az államalapítás idején a [[királyi vármegye]]rendszer kialakításakor hozta létre [[Tordavár]] központtal.<ref name="Györffy:István:15.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}} </ref>
 
'''Torda vármegyét''' [[Erdély]]ben [[I. István magyar király|Szent István király]] az államalapítás idején a [[királyi vármegye]]rendszer kialakításakor hozta létre [[Tordavár]] központtal.<ref name="Györffy:István:15.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}} </ref>
Linia 49: Linia 54:
 
*[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5765 1877. évi I. törvénycikk (némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról)]
 
*[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5765 1877. évi I. törvénycikk (némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról)]
  
{{csonk-közig}}
+
[[Kategoria:Komitaty]]
 
+
[[Kategoria:Komitaty Świętego Stefana]]
[[Kategória:A Magyar Királyság letűnt vármegyéi]]
 
[[Kategória:Szent István vármegyéi]]
 

Wersja z 14:20, 11 paź 2020

Komitat Torda

Comitatus Kolosiensis (łac.)
Komitat Klausenburg (niem.)
Comitatul Cluj (rum.)
(1870)

Siedziba: Torda
Powierzchnia: 4 909 km²
Ludność: 152 692[1]
Narodowości: 56 % Rumuni
39 % Węgrzy
3 % Niemcy
2 % inni[2]
Utworzony: XI wiek
Zlikwidowany: 4.06.1920
(Traktat z Trianon)
Torda

Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor

Torda vármegyét Erdélyben Szent István király az államalapítás idején a királyi vármegyerendszer kialakításakor hozta létre Tordavár központtal.[3] Az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor felosztották az ekkor létrehozott Maros-Torda és Torda-Aranyos vármegyék között.

Története

Államalapításkori létrejöttekor területe a későbbi Beszterce-Naszód vármegye területének egy részét is magában foglalta.[3]

Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét ketté osztotta. A keleti részből Marosszékkel egyesítve lett Maros-Torda vármegye, a nyugati rész pedig Aranyosszékkel egyesülve Torda-Aranyos vármegyét alkotta.

1870-ben 152.692 lakosa volt, melyből 66.194 (43,4%) görög katolikus, 37.488 (24,6%) ortodox, 29.008 (19%) református, 7.777 (5,1%) római katolikus, 6.131 (4%) evangélikus, 4.293 (2,8%) unitárius, 1.701 (1,1%) izraelita és 100 egyéb vallású volt. 68% román, 27% magyar, 4% német és 1% zsidó nemzetiségű.

Források

  1. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
  2. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)
  3. 3,0 3,1 Györffy György. "15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete.". István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2.