Doboka

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Komitat Doboka Comitatus Brassoviensis (łac.) Komitat Kronstadt (niem.) Comitatul Braşov (rum.) (1910) Herb von Doboka Comitatus Brassoviensis (łac.) Komitat Kronstadt (niem.) Comitatul Braşov (rum.) Siedziba: Doboka Powierzchnia: 2 498 km² Ludność: 106 430 Narodowości: Utworzony: data nieznana Zlikwidowany: 1876 Doboka

Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor

Plik:GrandDuchyOfTransylvania Josephinische Landaufnahme.jpg

Doboka vármegye az első katonai felmérés térképének részletén, 1782-85

Plik:Hungary, Galicia and Transylvania.jpg

Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen

Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.

Fekvése

A vármegye Erdély északi részén, kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló, észak-déli irányban keskeny sávot alkotó területen feküdt.

Története

A vármegye nevét első ispánja, Doboka után kapta, aki I. István katonai vezetője, Csanád vezér apja volt. A megye központja a széki sóbánya közelében létesített Doboka-vár, ispánja először 1164-ben tűnik fel írott forrásokban. II. Géza korától határvédelmi céllal szászokat telepítenek a megye keleti felébe. Ez a betelepítés az 1241-es tatárjárás után is folytatódott. A főesperességről 1213-tól ismerünk adatokat. Ebből idővel kivált a szászok lakta besztercei dékánság. A 14. században a megyegyűlések székhelye Bonchida volt. A 14. század második felétől jegyeztek fel román telepeseket.

1870-ben 106.430 lakosa volt, melyből 63.119 (59,3%) görög katolikus, 19.678 (18,5%) ortodox, 13.622 (12,8%) református, 4.662 (4,4%) evangélikus, 2.946 (2,8%) izraelita, 2.221 (2,1%) római katolikus és 182 egyéb vallású. 77,5% román, 15% magyar, 4,5% német és 2,8% zsidó nemzetiségű.

Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét felosztotta Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy vármegyék között.

Források

• Szablon:KMTörtLex
• Magyarország 1873. évi helységnévtára
• Magyarország 1877. évi helységnévtáraSzablon:Halott link
• 1876. évi XXXIII. törvénycikk (némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről)
• 1877. évi I. törvénycikk (némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról)

Kategória:A Magyar Királyság letűnt vármegyéi