Fehér: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 11: | Linia 11: | ||
|} | |} | ||
| − | [[ | + | [[Plik:Hungary 1490.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|[[Csánki Dezső]]–[[Kogutowicz Manó]]: Magyarország [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] halálakor]] |
| − | [[ | + | [[Plik:Komitat_Wei%C3%9Fenburg_-_Gro%C3%9Ff%C3%BCrstentum_Siebenbuergen_1769-1773.jpg|Fehér vármegye az [[Magyarország első katonai felmérése|I. katonai felmérés]] térképén (1769-73)|bélyegkép|260px]] |
| − | [[ | + | [[Plik:Hungary,_Galicia_and_Transylvania.jpg|jobbra|260px|thumb|Alsó- és Felső-Fehér vármegyék egy [[1862]]-es térképen]] |
| + | |||
'''Fehér vármegyé'''t [[I. István magyar király|Szent István király]] hozta létre az államalapítás és a [[királyi vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Erdély]]ben Gyula–[[Gyulafehérvár|Fehérvár]] központtal. Területe ekkor kiterjedt az egész – részben lakatlan – Dél-[[Erdély]]re, a későbbi [[Hunyad vármegye]], [[Királyföld]], [[Fogarasföld]] és [[Háromszék]] területére is,<ref name="Györffy:István:15.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}} </ref> azaz a [[Maros]] és az [[Olt]] [[vízgyűjtő terület]]ére.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref> | '''Fehér vármegyé'''t [[I. István magyar király|Szent István király]] hozta létre az államalapítás és a [[királyi vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Erdély]]ben Gyula–[[Gyulafehérvár|Fehérvár]] központtal. Területe ekkor kiterjedt az egész – részben lakatlan – Dél-[[Erdély]]re, a későbbi [[Hunyad vármegye]], [[Királyföld]], [[Fogarasföld]] és [[Háromszék]] területére is,<ref name="Györffy:István:15.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}} </ref> azaz a [[Maros]] és az [[Olt]] [[vízgyűjtő terület]]ére.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref> | ||
Wersja z 13:48, 11 paź 2020
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor 260px
Fehér vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Erdélyben Gyula–Fehérvár központtal. Területe ekkor kiterjedt az egész – részben lakatlan – Dél-Erdélyre, a későbbi Hunyad vármegye, Királyföld, Fogarasföld és Háromszék területére is,[1] azaz a Maros és az Olt vízgyűjtő területére.[2]
A király 1003-ban verte le az utolsó erdélyi gyulát, ekkor hozta létre a vármegyét, amelynek hatalmas, tartományi mérete azt mutatja, hogy kiterjedt a gyulák teljes uralmi területére. A régészet nem igazolta, hogy a megyét esetleg Keán erdélyi bolgár uralmának megdöntése után hozták volna létre az 1010-es években. A 9-10. században kimutathatók ugyan a bolgár jelenlét nyomai, de ezek a 10. században, a gyulák Erdélybe költözésekor megszűnnek.[2]
A megye ispánjait a 11-12. században dux, tribunus, princeps, voivoda néven is említik, hatalmukat fokozatosan egész Erdélyre kiterjesztették. Az így kialakuló erdélyi vajdai, valamint az alvajdai tisztség Erdély története során végig szorosan összekapcsolódott a gyulafehérvári ispán tisztségével. A források említik a várszervezetet és a várjobbágyokat is. A 12. század elején a székelyek feltűnnek a későbbi Szászföld területén, majd a 13. században nyomulnak a mai Székelyföld területére. II. Géza hívására a 12. században megjelennek a szászok a Vöröstoronyi-szoros előterében, majd a keletre húzódó székelyek helyére is betelepültek a 13. században az ekkortól Szászföld területére. III. Béla idejétől a Szebeni- és Fogarasi-havasok aljára vlachokat is telepítettek. Mindezen telepítések területei – Székelyföld, Szászföld, Fogarasföld, Brassóvidéke – kikerültek a fehérvári ispán hatásköréből, bizonyos szigetszerű magánbirtoktesteket kivéve, amelyek később Felső-Fehér vármegyét alkották. Nem tudjuk mikor vált ki ezalatt Fehérből Küküllő és Hunyad vármegye, de bekebelezte közben a marosújvári sóbánya körüli Újvár vármegyét.[2]
A 14. század elejére nemesi vármegyévé alakult, amelynek ispánja az erdélyi alvajda volt.[2]
Források
| |||||||||||||||||
- ↑ Györffy György. "15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete.". István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2.
- ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc, ur. (1994). Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9.
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)
