Torda: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 1: Linia 1:
−
[[Kategoria:2w]]
+
[[Kategoria:1w]]
 
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
 
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
 
{{Uwaga|
 
{{Uwaga|
Linia 17: Linia 17:
 
[[Plik:Hungary 1490.jpg|thumb|left|297px|Dezső Csánki - Manó Kogutowicz: Węgry po śmierci króla [[Maciej]]a]]
 
[[Plik:Hungary 1490.jpg|thumb|left|297px|Dezső Csánki - Manó Kogutowicz: Węgry po śmierci króla [[Maciej]]a]]
  
−
'''Torda vármegyét''' [[Erdély]]ben [[I. István magyar király|Szent István király]] az államalapítás idején a [[királyi vármegye]]rendszer kialakításakor hozta létre [[Tordavár]] központtal.<ref name="Györffy">Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2</ref>
+
Hrabstwo Horde w Siedmiogrodzie zostało założone przez króla św. Stefana w czasie zakładania państwa podczas ustanawiania królewskiego systemu hrabstw z centrum Tordavár. [1] Przestał istnieć w systemie powiatowym w 1876 r., Kiedy został podzielony między powstałe wówczas powiaty Mureş-Torda i Torda-Aranyos.
 +
 
 +
'''Torda vármegyét''' [[Erdély]]ben [[I. István magyar király|Szent István király]] az államalapítás idején a [[királyi vármegye]]rendszer kialakításakor hozta létre [[Tordavár]] központtal.<ref name="Györffy">Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2</ref>
 
Az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor felosztották az ekkor létrehozott [[Maros-Torda vármegye|Maros-Torda]] és [[Torda-Aranyos vármegye|Torda-Aranyos]] vármegyék között.
 
Az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor felosztották az ekkor létrehozott [[Maros-Torda vármegye|Maros-Torda]] és [[Torda-Aranyos vármegye|Torda-Aranyos]] vármegyék között.
  
−
==Története==
+
== Historia ==
 +
 
 +
W momencie powstania państwa jego terytorium obejmowało część terytorium późniejszego Bistrița-Năsăud. [1]
 +
 
 +
Államalapításkori létrejöttekor területe a későbbi [[Beszterce-Naszód]] területének egy részét is magában foglalta.<ref name="Györffy"/>
 +
 
 +
 
 +
W 1876 r. XXXIII. Artykuł prawa zniósł powiat, podzielił jego terytorium na dwie części. Od strony wschodniej Mureş-Torda została połączona z Marosszék, a część zachodnia z Aranyosszék, tworząc Torda-Aranyos.
  
−
Államalapításkori létrejöttekor területe a későbbi [[Beszterce-Naszód]] területének egy részét is magában foglalta.<ref name="Györffy"/>
+
Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét ketté osztotta. A keleti részből [[Marosszék]]kel egyesítve lett [[Maros-Torda]], a nyugati rész pedig [[Aranyosszék]]kel egyesülve [[Torda-Aranyos]] alkotta.
  
−
Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét ketté osztotta. A keleti részből [[Marosszék]]kel egyesítve lett [[Maros-Torda]], a nyugati rész pedig [[Aranyosszék]]kel egyesülve [[Torda-Aranyos]] alkotta.
+
W 1870 r. Liczyło 152 692 mieszkańców, w tym 66194 (43,4%) grekokatolików, 37488 (24,6%) prawosławnych, 29008 (19%) reformowanych, 7777 (5,1%) rzymskokatolickich i 6131 (4%) ) byli luteranie. Było 4293 (2,8%) unitarian, 1701 (1,1%) Izraelitów i 100 innych religii. 68% to Rumuni, 27% Węgrzy, 4% Niemcy i 1% Żydzi.
  
−
1870-ben 152.692 lakosa volt, melyből 66.194 (43,4%) görög katolikus, 37.488 (24,6%) ortodox, 29.008 (19%) református, 7.777 (5,1%) római katolikus, 6.131 (4%) evangélikus, 4.293 (2,8%) unitárius, 1.701 (1,1%) izraelita és 100 egyéb vallású volt. 68% román, 27% magyar, 4% német és 1% zsidó nemzetiségű.
+
1870-ben 152.692 lakosa volt, melyből 66.194 (43,4%) görög katolikus, 37.488 (24,6%) ortodox, 29.008 (19%) református, 7.777 (5,1%) római katolikus, 6.131 (4%) evangélikus, 4.293 (2,8%) unitárius, 1.701 (1,1%) izraelita és 100 egyéb vallású volt. 68% román, 27% magyar, 4% német és 1% zsidó nemzetiségű.
  
 
== Lista ''[[ispán]]''ów XIV wiek ==
 
== Lista ''[[ispán]]''ów XIV wiek ==
Linia 107: Linia 116:
 
[[Kategoria:Komitaty Świętego Stefana]]
 
[[Kategoria:Komitaty Świętego Stefana]]
 
[[Kategoria:Historia]]
 
[[Kategoria:Historia]]
−
[[Kategoria:Historia Węgier]]
 
 
[[Kategoria:Historia Królestwa Węgier]]
 
[[Kategoria:Historia Królestwa Węgier]]
 
[[Kategoria:Historia Rumunii]]
 
[[Kategoria:Historia Rumunii]]

Wersja z 17:20, 4 lut 2021

Strona Autorzy Nota
[1] [2] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.
Błąd przy generowaniu miniatury:
Dezső Csánki - Manó Kogutowicz: Węgry po śmierci króla Macieja

Hrabstwo Horde w Siedmiogrodzie zostało założone przez króla św. Stefana w czasie zakładania państwa podczas ustanawiania królewskiego systemu hrabstw z centrum Tordavár. [1] Przestał istnieć w systemie powiatowym w 1876 r., Kiedy został podzielony między powstałe wówczas powiaty Mureş-Torda i Torda-Aranyos. 

Torda vármegyét Erdélyben Szent István király az államalapítás idején a királyi vármegyerendszer kialakításakor hozta létre Tordavár központtal.[1]

Az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor felosztották az ekkor létrehozott Maros-Torda és Torda-Aranyos vármegyék között.

Historia

W momencie powstania państwa jego terytorium obejmowało część terytorium późniejszego Bistrița-Năsăud. [1] 

Államalapításkori létrejöttekor területe a későbbi Beszterce-Naszód területének egy részét is magában foglalta.[1]


W 1876 r. XXXIII. Artykuł prawa zniósł powiat, podzielił jego terytorium na dwie części. Od strony wschodniej Mureş-Torda została połączona z Marosszék, a część zachodnia z Aranyosszék, tworząc Torda-Aranyos. 

Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét ketté osztotta. A keleti részből Marosszékkel egyesítve lett Maros-Torda, a nyugati rész pedig Aranyosszékkel egyesülve Torda-Aranyos alkotta.

W 1870 r. Liczyło 152 692 mieszkańców, w tym 66194 (43,4%) grekokatolików, 37488 (24,6%) prawosławnych, 29008 (19%) reformowanych, 7777 (5,1%) rzymskokatolickich i 6131 (4%) ) byli luteranie. Było 4293 (2,8%) unitarian, 1701 (1,1%) Izraelitów i 100 innych religii. 68% to Rumuni, 27% Węgrzy, 4% Niemcy i 1% Żydzi. 

1870-ben 152.692 lakosa volt, melyből 66.194 (43,4%) görög katolikus, 37.488 (24,6%) ortodox, 29.008 (19%) református, 7.777 (5,1%) római katolikus, 6.131 (4%) evangélikus, 4.293 (2,8%) unitárius, 1.701 (1,1%) izraelita és 100 egyéb vallású volt. 68% román, 27% magyar, 4% német és 1% zsidó nemzetiségű.

Lista ispánów XIV wiek

Term Incumbent Voivode of Transylvania Notes Source
ok. 1310 Domokos, syn Marcella Járaia Kán III. László [2]
ok. 1312 Miklós, syn Pétera Gerendi Kán III. László pierwsza kadencja [2]
ok. 1326 Miklós, syn Pétera Gerendi Szécsényi Tamás druga kadencja [2]
ok. 1335 Magister Jakab, syn Istvána Szécsényi Tamás [2]
ok. 1350 Marót, syn Pétera Cine z Olaszi [3]
ok. 1366 János Túri Lackfi Dénes [3]

Źródła
Komitat Torda

Comitatus Thordensis[4] (łac.)
Komitat Torda[4] (niem.)
Comitatul Turda (rum.)
(1870)

Siedziba: Torda
Powierzchnia: 4 909 km²
Ludność: 152 692[5]
Narodowości: brak danych[6]
Utworzony: XI wiek
Zlikwidowany: 1876
Torda

Przypisy

  1. ↑ 1,0 1,1 Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
  2. ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 Engel 1996, pp. 11., 251.
  3. ↑ 3,0 3,1 Engel 1996, pp. 12., 251.
  4. ↑ 4,0 4,1 Fallenbüchl 1994, p. 153.
  5. ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
  6. ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)
Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Torda&oldid=48945”