Kraszna: Różnice pomiędzy wersjami
Przejdź do nawigacji
Przejdź do wyszukiwania
m (Zastępowanie tekstu - "Strony importowane z węgierskiej Wikipedii" na "Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii") |
|||
| Linia 1: | Linia 1: | ||
| − | [[Kategoria: | + | [[Kategoria:1w]] |
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]] | [[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]] | ||
{{Uwaga| | {{Uwaga| | ||
| Linia 16: | Linia 16: | ||
[[Plik:BihorSolnocCrasnaCountyJosephinischeLandesaufnahme.jpg|thumb|left|260px|Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye [[Magyarország első katonai felmérése]] térképének részletén, 1782-85]] | [[Plik:BihorSolnocCrasnaCountyJosephinischeLandesaufnahme.jpg|thumb|left|260px|Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye [[Magyarország első katonai felmérése]] térképének részletén, 1782-85]] | ||
[[Plik:Hungary,_Galicia_and_Transylvania.jpg|thumb|left|260px|Elhelyezkedése egy [[1862]]-es térképen]] | [[Plik:Hungary,_Galicia_and_Transylvania.jpg|thumb|left|260px|Elhelyezkedése egy [[1862]]-es térképen]] | ||
| − | |||
| − | == | + | Okręg Kraszna był jednym z powiatów w dystrykcie Trans-Cisa Królestwa Węgier. Przed zaprzestaniem jej terytorium zajmowało 1148,8 km², a ludność w 1870 r. Wynosiła 62 714. Stało w Krasznej do najazdu Tatarów, potem w Valkova (dziś: Valkóváralja, Sub Cetate), od 1445 roku w Szilágysomlyó. |
| − | '''Kraszna vármegye''' a [[Kraszna (folyó)|Kraszna]] és a [[Berettyó]] felső szakaszának vidékét foglalta magába, melyet délkelet felől a [[Meszes-hegység]], délnyugat felől pedig folytatása a [[Réz-hegység]], régi nevén Igyfan-erdő volt. | + | |
| + | '''Kraszna vármegye''' a [[Magyar Királyság]] tiszántúli kerületének egyik [[vármegye|vármegyéje]] volt. Területe megszűnése előtt 1148,8 km², lakóinak száma [[1870]]-ben 62 714 volt. Székhelye a tatárjárásig [[Kraszna (település)|Kraszna]] volt, ezt követően ''Valkóvára'' (ma:[[Valkóváralja]], Sub Cetate), 1445-től [[Szilágysomlyó]]. | ||
| + | |||
| + | == Lokalizacja == | ||
| + | |||
| + | Powiat Kraszna obejmował region górnego odcinka Kraszna i Berettyó, czyli od południowego wschodu Meszes i od południowego zachodu Góry Miedziane, dawniej zwane Lasem Igyfan. | ||
| + | |||
| + | '''Kraszna vármegye''' a [[Kraszna (folyó)|Kraszna]] és a [[Berettyó]] felső szakaszának vidékét foglalta magába, melyet délkelet felől a [[Meszes-hegység]], délnyugat felől pedig folytatása a [[Réz-hegység]], régi nevén Igyfan-erdő volt. | ||
| | | | ||
Wersja z 16:57, 4 lut 2021
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Plik:BihorSolnocCrasnaCountyJosephinischeLandesaufnahme.jpg Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85 Plik:Hungary, Galicia and Transylvania.jpg Elhelyezkedése egy 1862-es térképen Okręg Kraszna był jednym z powiatów w dystrykcie Trans-Cisa Królestwa Węgier. Przed zaprzestaniem jej terytorium zajmowało 1148,8 km², a ludność w 1870 r. Wynosiła 62 714. Stało w Krasznej do najazdu Tatarów, potem w Valkova (dziś: Valkóváralja, Sub Cetate), od 1445 roku w Szilágysomlyó. Kraszna vármegye a Magyar Királyság tiszántúli kerületének egyik vármegyéje volt. Területe megszűnése előtt 1148,8 km², lakóinak száma 1870-ben 62 714 volt. Székhelye a tatárjárásig Kraszna volt, ezt követően Valkóvára (ma:Valkóváralja, Sub Cetate), 1445-től Szilágysomlyó. LokalizacjaPowiat Kraszna obejmował region górnego odcinka Kraszna i Berettyó, czyli od południowego wschodu Meszes i od południowego zachodu Góry Miedziane, dawniej zwane Lasem Igyfan. Kraszna vármegye a Kraszna és a Berettyó felső szakaszának vidékét foglalta magába, melyet délkelet felől a Meszes-hegység, délnyugat felől pedig folytatása a Réz-hegység, régi nevén Igyfan-erdő volt. |
| ||||||||||||||||
Przypis
- ↑ Benkő, Elek (1994). "Kraszna 2.". In Kristó, Gyula; Engel, Pál; Makk, Ferenc (eds.). Korai magyar történeti lexikon (9-14. század) [Encyklopedia historii wczesnych Węgier (IX-XIV wiek)] (po węgiersku). Akadémiai Kiadó. s. 381. ISBN 963-05-6722-9.
