Wewnętrzne Karpaty Wschodnie: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 42: Linia 42:
 
* 523.7 [[Obniżenie Gheorgeńsko-Braszowskie]] (węg. ''[[Brassói-medence]]'')
 
* 523.7 [[Obniżenie Gheorgeńsko-Braszowskie]] (węg. ''[[Brassói-medence]]'')
  
A '''Keleti-Kárpátok''' a [[Kárpátok]]nak a [[Borsai-hágó]]tól a [[Prahova (folyó)|Prahova]] völgyéig, a [[Tömösi-szoros]]ig terjedő keleti része, az [[Északkeleti-Kárpátok]] folytatásában. Teljes egészében [[Románia]] területén húzódik.
 
  
A Kárpátok [[geológia]]i szempontból igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú szakasza. Itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb [[Tűzhányó|vulkánmaradványa]], a [[Nagy-Pietrosz]] (2303 méter), de a sűrű erdők borította vonulatok felett [[Alpok|alpesi]] jellegű csúcsok is magasodnak ([[Radnai-havasok]]).
+
Karpaty Wschodnie to wschodnia część Karpat od Przełęczy Borsai przez Dolinę Prahova do Cieśniny Tömösi, będąca kontynuacją Karpat północno-wschodnich. Obejmuje całą Rumunię.
 +
 
 +
A '''Keleti-Kárpátok''' a [[Kárpátok]]nak a [[Borsai-hágó]]tól a [[Prahova (folyó)|Prahova]] völgyéig, a [[Tömösi-szoros]]ig terjedő keleti része, az [[Északkeleti-Kárpátok]] folytatásában. Teljes egészében [[Románia]] területén húzódik.
 +
 
 +
Bardzo kolorowy geologicznie, skrupulatnie podzielony, średniej wysokości odcinek Karpat. Tutaj wznosi się najwyższa pozostałość wulkaniczna w Karpatach, Greater Pietros (2303 metry), ale alpejskie szczyty (góry Radnai) również wznoszą się ponad gęsto zalesione pasma.
 +
 
 +
A Kárpátok [[geológia]]i szempontból igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú szakasza. Itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb [[Tűzhányó|vulkánmaradványa]], a [[Nagy-Pietrosz]] (2303 méter), de a sűrű erdők borította vonulatok felett [[Alpok|alpesi]] jellegű csúcsok is magasodnak ([[Radnai-havasok]]).
  
 
== Nazwa, rozgraniczenie ==
 
== Nazwa, rozgraniczenie ==

Wersja z 19:27, 18 lut 2021

Wewnętrzne Karpaty Wschodnie (523) – część Karpat rozciągająca się od rzeki Laborec na Słowacji poprzez terytorium Ukrainy aż do Braszowa w Rumunii.

Najwyższym pasmem są Góry Rodniańskie (Pietrosul 2305 m n.p.m.). Charakterystycznym elementem tego regionu jest pas gór pochodzenia wulkanicznego o długości ok. 400 km, ciągnący się od Wyhorlatu do pasma Harghita (najwyższe spośród nich są Góry Kelimeńskie – 2102 m n.p.m.). Lokalnie uległy zlodowaceniu w plejstocenie, najbardziej Góry Rodniańskie.

Wewnętrzne Karpaty Wschodnie nie są przedłużeniem Centralnych ani Wewnętrznych Karpat Zachodnich.

W Wewnętrznych Karpatach Wschodnich wyróżnia się makroregiony:


Karpaty Wschodnie to wschodnia część Karpat od Przełęczy Borsai przez Dolinę Prahova do Cieśniny Tömösi, będąca kontynuacją Karpat północno-wschodnich. Obejmuje całą Rumunię.

A Keleti-Kárpátok a Kárpátoknak a Borsai-hágótól a Prahova völgyéig, a Tömösi-szorosig terjedő keleti része, az Északkeleti-Kárpátok folytatásában. Teljes egészében Románia területén húzódik.

Bardzo kolorowy geologicznie, skrupulatnie podzielony, średniej wysokości odcinek Karpat. Tutaj wznosi się najwyższa pozostałość wulkaniczna w Karpatach, Greater Pietros (2303 metry), ale alpejskie szczyty (góry Radnai) również wznoszą się ponad gęsto zalesione pasma.

A Kárpátok geológiai szempontból igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú szakasza. Itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa, a Nagy-Pietrosz (2303 méter), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok).

Nazwa, rozgraniczenie

Dzisiejsza węgierska literatura geograficzna dzieli Karpaty na cztery główne części:

Na arenie międzynarodowej iw przeszłości istniało wiele innych podziałów i odpowiadających im nazw. Powszechne jest traktowanie Karpat Północno-Wschodnich jako części Karpat Wschodnich, zwanych zwykle Zewnętrznymi Karpatami Wschodnimi, w przeciwieństwie do węższych Karpat Wschodnich jako Wewnętrznych Karpat Wschodnich.

Geomorfologia

Az Északkeleti és a Keleti-Kárpátok geomorfológiai alapú felosztása A Keleti-Kárpátok Máramarostól, a Borsai-hágótól a Prahova völgyéig, a Tömösi-szorosig húzódik. Legmagasabb pontja a Radnai-havasokban lévő Nagy-Pietrosz (2303 m).

Kétféleképpen szokás felosztani. A Kárpát-medencéhez való viszonyában beszélhetünk külső és belső vonulatról. Észak-déli irányban ugyanakkor három nagyobb csoportra tagolható: északi, középső és déli csoportra (Kárpátkanyar).

Északi csoport

Az északi csoportot (Szablon:Románul) a Radnai-havasok, a Borgói-hegység és a Bukovinai-Kárpátok alkotják.

Középső csoport

A középső csoport (Szablon:Románul) a Beszterce völgyétől az Ojtozi-szorosig terjed. Fő részei északon a Besztercei-hegyvidék (Munții Bistriței), középen a Gyergyó–Békási-hegyvidék (Munții Giurgeu și Hășmaș) és a Kelemen–Görgény–Hargita-hegyvidék (Szablon:Románul), délen pedig a Tatrosmenti-hegyvidék (Munții Trotușului).

bélyegkép|jobbra|250px|Hagymás-hegység bélyegkép|jobbra|250px|Hargita bélyegkép|jobbra|250px|Radnai-havasok

Déli csoport (Kárpátkanyar)

Szablon:Bővebben A déli csoport a Kárpátkanyar (Szablon:Románul), amelyet az Ojtozi-szoros választ el a Keleti-Kárpátok középső csoportjától. bélyegkép|jobbra|250px|Háromszéki-havasok

bélyegkép|jobbra|250px|Nagykőhavas

Külső vonulat

A Keleti-Kárpátok külső vonulata
d1 Obcsinák
d2 Esztena-hegység
d3 Tarkő-hegység, Gosmán-hegység és Berzunci-hegység
d4 Kománfalvi-medence
d5 Nemere-hegység
d6 Csíki-havasok
d7 Barcasági-hegyek
d8 Csukás-hegység, Grohotisz-hegység és Baj-hegység
d9 Bodzai-havasok
d10 Háromszéki-havasok
d11 Ráró-hegység és Gyamaló-hegység

Przypisy

  1. Gábris Gyula – Horváth Erzsébet – Horváth Gergely – Kéri András – Móga János – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Pavlics Károlyné – Simon Dénes, Telbisz Tamás: Európa regionális földrajza - természetföldrajz. www.tankonyvtar.hu. ELTE Eötvös Kiadó (2014) [dostęp: 2016-04-01[. (pdf)

Források

  • Gábris Gyula – Horváth Erzsébet – Horváth Gergely – Kéri András – Móga János – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Pavlics Károlyné – Simon Dénes, Telbisz Tamás: Európa regionális földrajza - természetföldrajz. www.tankonyvtar.hu. ELTE Eötvös Kiadó (2014) [dostęp: 2016-04-01[. (pdf)

Bibliografia

  1. Krystyna Jawecka (red.), Mapa przeglądowa Europy. Rumunia. Skala 1:1 000 000, PPWK Warszawa–Wrocław 1983/84.
  2. Jerzy Kondracki, Fizycznogeograficzna regionalizacja Czech, Słowacji, Węgier i Rumunii w układzie dziesiętnym, „Przegląd Geograficzny”, tom LXVIII, z. 3–4, 1996, s. 457–466.
  3. Jerzy Kondracki, Karpaty, wydanie drugie poprawione, Wydawnictwa Szkolne i Pedagogiczne, Warszawa 1989, ISBN 83-02-04067-3.
  4. Andrzej Maryański, Rumunia, Państwowe Wydawnictwo Naukowe, Warszawa 1973.

Więcej informacji

Wewnętrzne Karpaty Wschodnie

Plik:Radnai havasok osszel.jpg
Plik:Carpathians Eastern Inner.svg
Megaregion Region Karpacki
Prowincja Karpaty Wschodnie
Podprowincja Wewnętrzne Karpaty Wschodnie
Zajmowane
jednostki
administracyjne
Słowacja
kraj preszowski
kraj koszycki
Ukraina
obwód zakarpacki
Rumunia
okręg Maramureş
okręg Bistrița-Năsăud
okręg Marusza
okręg Harghita
okręg Covasna
okręg Braszów
'
Wysokość2303 m
Miejsce keret Románia
Góry Kárpátok
Najwyższy punkt Nagy-Pietrosz
Mapa
A Keleti-Kárpátok (3. és 4.) helyzete a Kárpátokban
A Keleti-Kárpátok (3. és 4.) helyzete a Kárpátokban

Kategória:Románia hegyei, hegységei