Kézdiszék: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 14: | Linia 14: | ||
|-style="vertical-align:top;" | |-style="vertical-align:top;" | ||
| | | | ||
| + | |||
| + | |||
| + | {{Székelyföldi székek}} | ||
[[File:Szeklerland-planned_seats.png|thumb|left]] | [[File:Szeklerland-planned_seats.png|thumb|left]] | ||
| Linia 36: | Linia 39: | ||
Már a [[Római Birodalom|rómaiak]] idején ''Praetoria Augusta'' nevű település volt itt. A város keleti teraszain [[bronzkor]]i, [[3. század]]i telep, valamint [[7. század]]i település nyomai kerültek elő. A római kortól folyamatosan vásáros település volt, melyet az [[Ojtozi-szoros]] felőli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd [[1427]]-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király ''Torjavására'' néven királyi várossá tette. [[1567]]-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az [[1834]]. évi nagy tűzvészben 558 házból 421 leégett. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharcban]] a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit [[Gábor Áron (tüzér őrnagy)|Gábor Áron]], szobra [[1971]]-óta a főtéren áll. [[1910]]-ben 5892 lakosa volt, túlnyomóan magyarok. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Háromszék vármegye]] [[Kézdi járás]]ához tartozott. | Már a [[Római Birodalom|rómaiak]] idején ''Praetoria Augusta'' nevű település volt itt. A város keleti teraszain [[bronzkor]]i, [[3. század]]i telep, valamint [[7. század]]i település nyomai kerültek elő. A római kortól folyamatosan vásáros település volt, melyet az [[Ojtozi-szoros]] felőli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd [[1427]]-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király ''Torjavására'' néven királyi várossá tette. [[1567]]-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az [[1834]]. évi nagy tűzvészben 558 házból 421 leégett. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharcban]] a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit [[Gábor Áron (tüzér őrnagy)|Gábor Áron]], szobra [[1971]]-óta a főtéren áll. [[1910]]-ben 5892 lakosa volt, túlnyomóan magyarok. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Háromszék vármegye]] [[Kézdi járás]]ához tartozott. | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
{{SORTUJ:Seklerzy, Kezdiszek}} | {{SORTUJ:Seklerzy, Kezdiszek}} | ||
| − | |||
| − | |||
[[Kategoria:Székelyföld székei]] | [[Kategoria:Székelyföld székei]] | ||
| − | |||
[https://www.kezdi.info/ Kézdivásárhely] | [https://www.kezdi.info/ Kézdivásárhely] | ||
Wersja z 17:12, 12 mar 2021
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Fotel był jednym z siedmiu starożytnych krzeseł Szeklerów. W 1562 roku połączył się z Sepsis i Orbaisék jako Trójca. Kézdiszék a hét ősi székely szék egyike volt. 1562-ben egyesült Háromszék néven Sepsiszékkel és Orbaiszékkel. Znajdowało się w północno-wschodniej części historycznej Trójcy i dzisiejszego okręgu Covasna. Jego siedzibą było Kézdivásárhely, które jest dziś jedynym miastem, a także kulturalnym, politycznym i gospodarczym centrum. A történelmi Háromszék illetve a mai Kovászna megye északkeleti részén terült el. Székhelye Kézdivásárhely volt, mely ma egyetlen városa, valamint kulturális, politikai és gazdasági központja is. KézdivásárhelyPlik:Kezdi eglise.JPG Kościół reformowany Jest to najbardziej wysunięte na wschód miasto z większością Węgier w Kotlinie Karpackiej, centrum dawnego Kézdiszék. W 1849 r. Połączył się z Kantą, aw 1949 r. Przyłączono Kézdioroszfalu. Dziś należą do niej również nosze i dołączone Kézdisárfalva i Kézdiszászfalu. A Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. 1849-ben Kantával egyesült, 1949-ben Kézdioroszfalut csatolták hozzá. Ma Nyújtód és a hozzácsatolt Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu is hozzátartozik. Już w czasach rzymskich istniała tu osada Praetoria Augusta. Na wschodnich tarasach miasta znaleziono ślady epoki brązu, osadnictwa z III wieku i osadnictwa z VII wieku. Od czasów rzymskich była to dość zbywalna osada, czasami niszczona przez najazdy z Cieśniny Ojtozi. W średniowieczu ponownie stał się miejscem targowym, aw 1427 r. Król Zygmunt nadał mu status miasta królewskiego zwanego Torjavása. W 1567 roku było to już znaczące miasto zwane Kézdivásárhely. W wielkim pożarze w 1834 r. Spłonęło 421 z 558 domów. Podczas wojny o niepodległość w latach 1848-49, w centrum obrony Szeklerów, Áron Gábor rozlał tu swoje armaty, a jego pomnik stoi na głównym placu od 1971 roku. W 1910 r. Liczyło 5892 mieszkańców, głównie Węgrów. Do czasu podpisania traktatu w Trianon hrabstwo Háromszék należało do okręgu Kézdi. Már a rómaiak idején Praetoria Augusta nevű település volt itt. A város keleti teraszain bronzkori, 3. századi telep, valamint 7. századi település nyomai kerültek elő. A római kortól folyamatosan vásáros település volt, melyet az Ojtozi-szoros felőli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette. 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házból 421 leégett. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971-óta a főtéren áll. 1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomóan magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. |
